Népszava, 1939. november (67. évfolyam, 226–249. sz.)

1939-11-03 / 226. szám

2. oldal A Szovjet­ Unió és Finnország A három balti állammal kötött egyez­mény ismertetése után áttért a szovjetorosz-finn viszonyra és egyebek közt ezeket fejtette ki: A Finnország­gal való viszony a Szovjet-Unióval nem csekélyebb jelentőségű, mint a három balti állammal való viszony, annál is inkább, mert a Szov­jet-Unió északnyugati határá­nak és a legjelentősebb szovjetorosz kikötővárosnak, Leningrádnak biz­tonsága ettől függ. A finn tengeröbölben Szovjet-Orosz­ország tengeri összeköttetéseinek, sőt magának Leningrádnak biztonsága közvetlen összefügg azzal a kérdéssel, h­ogy Finnország barátságos vagy ellenséges magatartást követ-e a Szov­jet­unióval szemben. A szovjet kormány és Finnország kormánya között ebben a kérdésben legutóbb szovjetorosz kez­deményezésre folytatott tárgyalások még nem értek véget. E tárgyalásokra árnyékot vet az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalmak részéről más irányú kiülső befolyások játszanak közre. Cáfolta a Viborgra, az Aaland-szige­tekre, Svédországra és Norvégiára ter­vezett orosz nyomás szándékáról szóló íreket, majd így folytatta: — A szovjet kormány Finnországnak eredetileg segélynyújtási egyezmény megkötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen a balti államokkal kötött szerződések nyugodnak. A fnn tár­gyalók azonban azt a nézetet képvisel­ték, hogy ez Finnország feltétlen sem­legességének elvével nem egyeztethető össze. * A szovjet kormány javaslatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadá­sára, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy Leningrádtól észak­ra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál". Cserébe ezekért a szov­jet kormány Finnországnak kétszer­akkora területet, ajánlott föl Szovjet-Karélia területén. A szovjet kormány továbbá java­solta, hogy kis finn területet tenge­részeti bázisként bérlet útján meg­szerezhessen a finn tengeröböl ki­járatánál. Ez a támaszpont a Szovjet-­­niónak a szembenlévő észt parton elterülő Baltis­port támaszponttal együtt biztosítaná a finn tengeröböl teljes biztonságát és ezzel egyidejűen megfelelne a fnn ten­gerpart megvédése érdekeinek is. A szovjet kormány egész sor további en­gedményre nyilatkozott hajlandónak, így­­ az Alanl-szigetek megerősítésének kérdésében visszavonta elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt eb­ben, így a Szovjet­ Unió sem. A szovjet­kormány továbbá kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését, a leg­szigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos keresztülvitelére, valamint mind­két, részre előnyös gazdasági kapcsola­tok helyreállítását. Tartani lehet attól, hogy a szovjet orosz ter­vek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Moszkvában Rooseveltnek Kalinin­hoz intézett üzenete megütközést keltett. Kalinin mindazonáltal azt válaszolta hogy éppen a Szovjet­ Unió tette meg Finnország függetlenségét e szomszéd államhoz való viszonyának alapjává. A szovjet fekete tengeri politikája Molotov ezután a Szovjet­ Unió és Törökország jelenlegi viszonyáról be­szélt. A Szovjet­ Uniónak Törökországgal legutóbb folytatott tárgyalásaiban, ere­detileg az volt a szándéka, hogy a Fekete -tengerre és,, a­­ tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. Minthogy a Szovjet­ Unió a Német Birodalom­mal szemben követett barátsági politikájának megfelelően semmi­esetre sem akarja még a konfliktus­nak lehetőségét sem megengedni, Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat minden állam hadihajói elöl, kivéve a fekete -tengerparti államokat. Törökország azon­ban — állítólag a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségei­nek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította. Mindazonáltal a Török­országgal folytatott eszmecsere lényege­sen elősegítette a kölcsönös politikai álláspontok tisztázását. NÉPSZAVA 1939 novcnrlier 3, péntek Molotov beszéde a szovjet parlamentben (Moszkva, október 31. — Német távirati iroda.) A legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden e­ste 6/18 órakor nyitották meg a moszkvai Kreml-palota nagytermé­ben. A tanácskozás első szónoka Molo­tov, a népbiztosok tanácsának el­nöke, külügyi népbiztos volt. Más­fél óra hosszat tartó beszédében egyebek között ezeket, mondta: — A világhelyzetet az utóbbi hó­napokban három fontos tény módo­sította: Először Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ám­ Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barát­ság helyreállítására vezetett. Má­sodszor Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. Harmadszor a háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország­­között. Molotov azután áttért a nyugati ha­talmak állítólagos háborús céljára, „a­­hitlerizmu­s megsemmisítésére" s a nyugati hatalmaknak ezt a célját bűnösnek minősítette, Janjd így folytatta szavait: — Állameszméket, mint a nemzeti szo­cialista állameszme, lehet elutasítani vagy elfogadni, ezt háborúra való ok­nak, kijelenteni azonban esztelenség, és gonosztett. A nyugati hatalmak had­viselésének igazi okai világuralmuk megtartásában találhatók és abban, hogy továbbra is zavartalanul zsákmá­nyolhassák ki gyarmati népeiket. Szovjet-Oroszország viszonya Német­országhoz alapjában megjavult. Lét­re lehetett hozni a gyakorlati együtt­működést és a német béketörekvé­seknek a S­.ov.n­­t-l­nió részéről tör­ténő politikai támogatását.­­A német-szov­jetorosz barátság már a volt lengyel állam területén az ér­dek­h­atárok megállapításának nehéz kérdé­sében megállta a próbát. A Szovjet­unió mély megértéssel kí­séri Németország harcát a versaillesi rendszer kiküszöböléséért, mert azon, az állásponton van, hogy erős Németország mellőzhetetlen elő­feltétele Európa békéjének". Ezzel szemben a nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot, bele­kényszerítsék egy újabb versaillesi rendszerbe, veszélyes és a nyugati álla­mok számára is romlással végződhetik. A Szovjet­ Unió és Németország ba­rátságos viszonya megnyilvánult to­vábbá a két ország közötti gazdasági kap­csolatok felújításában. A politikai barátság megteremtette ennek leg­kedvezőbb előfeltételeit. A német bizottság révén Moszkvában és a szovjetorosz bizottság révén Né­metországban most folyó gazdasági tár­gyalások megteremtették a Szovjet­unió és Németország között az árucsere széles alapját. A lengyelországi hódítás mérlege Molotov vázolta azután a Nyugat-Ukrajna és a nyugati Fehér-Orosz­ország megszállásával kapcsolatos ese­ményeket. Közölte, hogy a szovjetorosz haderő ennek során 246 elesettet és 503 sebesültet vesztett tisztekben és legény­ségben, az ukrán fronton 492 halottjuk és 1359 sebesültjük volt, együttvéve tehát 738 halott és 1862 seb­esü­lt a veszteség. Zsákmányoltak 900 üteget, több mint 300 repülőgépet, 10.000-nél több gép­puskát, 300.0(H) fegyvert, félmillió töl­tényt, egymillió tüzérségi lövedéket stb. Fehér - Oroszország és Nyugat-Ukrajna területe 1­0.000 négyszög­kgométer, lakosainak száma 13 mil­lió, ebből 4,8 millió fehérorosz és 8 millió ukrán. Törökország persze azzal, hogy sem­legességi politika helyett inkább a nyu­gati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, komoly döntést vállalt magára. Megmutatkozik még­, vájjon Törökországnak nem lesz-e ké­sőbb oka, hogy ezt a lépését megbánja. A szovjet kormány az eseményeket ebben a veszélyövezetben minden­esetre gondosan tovább figyeli és kü­lönösen a Fekete tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Japánbarátság és az ame­rikai határozat elítélése Molotov végül a Japánnal való vi­szonyról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz-japán viszony érezhető javulása állapítható meg­, amely továbbfejlődés reményére jogosít,­­további távlatban a japán-szovjetorosz Ha le akar fogyni, igyék reggel, délben és este egy-egy harmadpo­hár természetes „Ferenc József" keserűvizet, lehetőleg, mindig két órával az étkezés után. Kérdezze meg orvosát! (X) kereskedelmi viszony újjárendezésének kérdése merül fel, akként, hogy mind­két állam érdekeinek megfeleljen. Beszéde végén Molotov nyomatékosan rámutatott a brit dugárurendelkezések­ről szóló minapi szovjetorosz válasz je­lentőségére. A szovjet kormány azon igyekszik, hogy a háborút megrövidítse és borzalmait a polgári lakosságtól tá­voltartsa. Az amerikai szenátusnak ama határo­zatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov különös aggodalmakat és kételyeket hangoztatott. A szovjet kormány nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, hanem az európai háború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelső szov­jet a vitától elállva, határozati javas­latot fogadott el, amelyben helyesli a kormány külpolitikáját. („M. T. I.") Élesen ellentétessé válik az Egyesült Államok és Szovjet-Oroszország viszonya . (Washington, november 2. — „N. S. T.") Amerikai kormánykörök­ben szemmel l­áthatóan fokozódik az oroszellenes hangulat. Roosevelt elnök sajtótitkára, Early, szerdán endkívüli »éles támadásokat inté­zett Sztálin ellen. Kétségtelen, hog­y ezeket a megnyilatkozásokat a Fehér Ház részéről sugalmazták. Early támadásait nyomon követte MacCormack képviselő szerdai kon­gresszusi beszéde, amelyben Szovjet-Oroszország washing­toni nagykövetének visszahívá­sát követelte. Az orosz-amerikai viszony már a német-orosz szerződés megkötése óta egyre jobban elhidegült, most azonban úgy látszik, hogy ez a hű­vösség nyílt barátságtalansággá változik. Washingtonban komolyan szá­molnak azzal, hogy az Egyesült Államok és Szovjet-Oroszország között a közeljövőben még job­ban kiéleződitt a helyzet. Nem tartják kizártnak, hogy Szov­jet-Oroszországot hivatalosan „nem semleges" hatalommá nyil­vánítják és könnyen lehetséges, hogy MacCormack képviselő javaslata is megvalósul és Washington felszólítja a szov­jet kormányt az Egyesült Álla­mokban akkreditált orosz nagy­követ visszahívására. MacCormack a kormánypárt kép­viselőházi csoportjának egyik leg­tekintélyesebb vezéregyénisége, aki igen közeli kapcsolatokban áll a Fehér Házzal. Politikai körökben kétségtelennek tartják, hon­r szer­dai oroszellenes kirohanásai Roose­velt elnök tudtával történtek. (Washington, november 2. — Ha­vas.) Ami a német-orosz viszonyt illeti, az amerikai kü­l.","'T»miniszté­riuim taszjain­ak túlnyomó több-'ge ed-1.- inkább hajlott annak fölte­vésére, hogy Moszkva megőrizné semlegességét, elsősorban az Egye­sült Államokkal Isserisben, ha próba­tételre kerülne sor. A „City of Flint" incidense, az az amerikaiak­nak nem tetsző bánásmód, amely­­­ben az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét részesítették, a szovjet sajtó hadjárata a semlegesség­ tör­vény felülvizsg­á­lása ellen és Molo­tov nyilatkozata, aki szemére ve­tette Rooseveltnek, hogy a „szovjet­orosz-finn tárgyalásokba való köz­belépésével l­etért a semlegességről", mindez megváltoztatta a vezető am­eri­kai tényezők véleményét. Most már több amerikai diplomata azon a nézeten van, hogy a szovjet­német szövetség valóságos és azon a közös óhajon alapszik, hogy a demokrata arcvonal el­len küzdjenek azért, hogy a német-szovjet uralom vezető­szerephez jusson Európában. LM. T. I.") Közlik Kalinin táviratát Roosevelthez (Washington, november 2. — Havas.) A Fehér Ház nyilvánosságra hozta Kalininnak, a legfelsőbb szovjet­tanács elnökének 1939 április 16-án Roosevelthez intézett üzenetét, amelyben szerencsekívánatait fe­jezte ki Roosevelt elnök április 14-én Hitlerhez és Mussolinihoz intézett üzenetével kapcsolatban,­­ebjén az amerikai elnök felhívta a két ál­omférfit a béke megmentésére. Ka­linin most kiadott üzenete az egyetlen hivatalos válasz, amelyet Roosevelt elnök ad Mo­lotov bírálatára, amely a Szovjet-Oroszország és Finnország tárgyalásai során a béke érdekében történt amerikai közbenjárás miatt hangzott el. („M. T. I.") Japán-orosz megbeszélések (Tokió, november 2. — Német táv­irati Iroda.) A „Hobi Si­imbmi" című Lap jólértesült forrásból úgy, tudja, hogy Japán és Oroszország a leg­közelebbi időben megbeszélése­ket kezd fontos fü­ggő kérdések tisztázására, így az olaj- és a szénk­érdés, vala­mint a japán állampolgárokkal való bánásmód tárgyában. („M. T. I.") (Folytatás a 10. oldalon) A németországi zsidók kitelepítése (Kopenhága, november 2. — Reu­ter.) A dán lapok jelentik, hogy az osztrák tartományban, továbbá a védnökség területén élő zsidókat a német hatóságok kiköltöztetik arra a területre, amelyen — Lublin kör­nyékén — a németek letelepítik a birodalmi fennhatóság alatt élő zsi­dókat. Bécsből, Morva-Osztravából, de a volt, lengyel területen lévő Kattowiceből is már megkezdődött a zsidó lakosság kitelepítése. A ki­telepítést a legrövidebb idő alatt hajtják végre. A Népszava előfizetési ára: Egy évre 36.­? pengő Félévre — 18.— pengő Negyedévre 9.— pengő Egy hónapra 3— pengő Egy hétre , 74 fillér Egyes teám ára hétköznap 22 fillér

Next