Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)
1939-12-01 / 250. szám
5.Mal H ilelben a finnhaderő vadászgépei, Isaáilltak harciba az orosz légiflotta de a késő délutáni órákig nem egységeivel. Bomba- és röpcédulazápor finn városokra Az orosz csapatok kombinált támadásával párthuzamosan rendkívül heves légitevék évimén is falyik. Az első légiriadó Helsinkiben 9 óra10 perckor következett be, amikor orosz repülőgépek focimibázták Helsinki repülőterét. Az első öt orosz gépet nyomon követte a déli órák-ban 73 orosz gép, amelyek a város déli külvárosait toombázták, majd a délutáni órákban újabb és újabb légitámadások következtek. A szovjetorosz gépek a finn főváros katonai repülőterét teljesen elpusztították, de a finn gépek nem semmisültek meg. A honvédelmi minisztérium jelentése szerint két orosz repülőgépet lelőttek.Az orosz gépek Helsinki munkásoklakta külvárosai fölött főleg röpcédulákat dobáltak le, ezzel a szöveggel : — Szovjet-Oroszország nem akarja bántani a finn népet. A finn népnek csak az a baja, hogy illetéktelen személyek kormányozzák. Mannerheim tábornagynak, Cajander miniszterelnöknek és Erkko külügyminiszternek el kell tűnniök és akkor helyreáll a béke. Helsinkiben a sorozatos légitámadások ellenére is teljes a nyugalom, pániknak nincs nyoma és rendben folyik a gyermekek és as Szonyok elszállítása. A szirénabúgás idején a lakosság fölkeresi a most épített óvóhelyeket. A szovjetorosz repülőgépek a finn főváros mellett gyújtóbombákkal bombázták Viipari és Kotka, valamint Enso ipari városokat. Az ensói kórház lángokban áll, egy orosz repülőgépet lelőttek. Viipariban is sok házat fölgyújtottak az orosz gyújtóbombák. Az oroszok bombákat dobtak le a főváros közelében lévő imatrai villanytelepre is, amely árammal látja el Helsinkit. A délutáni órákban Helsinkiben megszűnt az áramszolgáltatás, nem tudják, hogy az oroszok rongálták-e meg a telepet vagy elővigyázatosságból kapcsolták ki az áramot. Hadiállapot egész Finnországban (Párizs, november 30. — „M. T. I.") Az Havas-iroda helsinki jelentése szerint a köztársaság elnöke csütörtökön délelőtt az állam biztonságára és a rend fenntartására való tekintettel rendeletet írt alá, amely kimondja a hadiállapotot. Az elnök a finn véderő főparancsnokává báró Mannerheim Károly Gusztáv tábornagyot nevezte ki. NÉPSZAVA »tag 1939 decembere, péntekianuiMW—MMM Londoni jelentés a légitámadások áldozatairól (London, november 30. — A Népszava tudósítójától.) A háborúban álló Anglia fővárosának úgyszólván minden figyelme nem Nagy-Britannia saját háborúja felé, hanem a Finnország és Oroszország között elkezdődött háború felé fordul. Az angol lapok kiléptek abból a tartózkodásból, amelyet Oroszországgal szemben eddig tanúsítottak és a hozzájuk érkezett jelentések alapján igen élesen bírálják Oroszország magatartását. Különösen az keltett nagy felháborodást is Londonban, hogy a beérkezett jelentések szerint az orosz légihaderő, Finnországban nemcsak katonai célpontokat bombázott, hanem — így például Helsinkiben — polgári személyek is áldozatul estek a bombatámadásoknak. Helsinkit a délután folyamán különösen heves és rendkívül magasról irányított bombatámadások érték. Bár a támadás a kikötő ellen irányult, mégis iskolákat és kórházakat is értek a bombák — írják az angol lapok. Enso ipari városban, amelyet két repülőtámadás ért, sok a halott és a sebesült. Az oroszok elfoglalták Hogland szigetet és partraszállottak Hange félszigetén, tehát Nyugat-Finnországnak azon a pontján, ahol az oroszok a tárgyalások idején flottatámaszpontot követeltek. A szárazföldi harcokról eddig még nem érkeztek részletesebb jelentések, az eddig befutott hírek az orosz gépesített csapattestek igen heves támadásairól szólnak, amelyek következtében a finnek több ponton jelentősen visszavonultak. M. P. (Párizs, november 30. — „M.T.I.") A „Paris Midi" moszkvai értesülése szerint a szovjet kormány a nyugati határ mentén 3 500 katonai repülőgépet vont össze. Finnország ezzel a hatalmas légierővel szemben mindössze 150 hadirepülőgéppel rendelkezik — írja a jelentés. Az esti órákig 20 kilométer az oroszok előnyomulása Francia beszámoló a „Mannerheim-vona”-ról (Párizs, november 30. — Havas.) A késő délutáni, órákig érkezett jelentések szerint a szovjet csapatok mintegy 20 kilométernyi mélységben hatoltak be finn területre. Erős tüzérségi előkészítés után a vörös hadsereg elfoglalta a határmenti partsávot, így Ivivennapa községet és Kuokkala határállomást.A mintegy 1200 kilométernyi határ mentén, amely a Ladoga tótól a Jeges tengerig terjed, eddig még nem történtek csapatmozdulatok. A finn hadsereg csak védekezésre szorítkozik, miután ez a legelőnyösebb számára. Védekezését jelentősen megkönnyítik a terepnehézségek, továbbá a kiépített erődítményöv, az úgynevezett Mannerheim-vonal, amely a karéliai félszigetet zárja el. Ez az erődítményvonal nem közvetlenül a határ mentén húzódik, hanem a terep szerint 10—10 kilométernyire baljebb, mintegy 40 kilométernyi hosszúságban. Továbbá 60 kilométer hosszúságban tavak és széles folyók védik a karéliai félszigetet. A Jrannerheim-vonal, a Siegfriedvonalhoz hasonlóan, több kilométer mélységben elhelyezett apróbb erődítményekből áll. Az utóbbi hónapokban azt az erődítmény vonalat még jobban kiépítették és előtte egy újabb, megerősített vonalat is építettek ki, olyanformán, mint a Maginot-vonal előtt húzódó francia előállásokat. A finn hadsereg különben igen nagyszámú önműködő fegyver és harckocsielhárító ágyú fölött rendelkezik, amelyeket főleg Svédországból szereztek be. Hasonlóképpen kiváló a finn légvédelmi tüzérség is. Finnország több kikötő és vasútvonal révén állandóan kaphat élelmiszer- és hadianyagutánpótlást Svédországból, az egyetlen nehézség csak az, hogy a finn vasutak nyomtáva nagyobb, mint a svéd vasutaké. Ez még orosz örökség. Az orosz hadsereg meg is kerülheti a Mannerheim-vonalat és a Lagoda tótól északra támadhat. Ez azonban hosszú és nehéz vállalkozás lenne. Amíg Leningrád környékén több vasútvonal van. följebb, észak felé már csak egyetlen vasútvonal vezet s így a csapatok összpontosítása nehézségekkel járna az úttalan, entős területen. Ezenkívül ezen a vidéken igen nagy hidegek is szoktak lenni, néha —25 fok is. („M. T. I.") A szovjet hadsereg sürgette az akciót (Helsinki, november 30. — „M. T. I." — „N. S. T.") Moszkvai jelentés szerint a Finnország elleni háborút Moszkvában az elmúlt hét végén határozták el, amikor Sztálin, Molotov és Vorosilov jelenlétében az orosz hadsereg vezetői ülést tartottak. A hadsereg vezetői azért sürgették az akciót, mert megállapították, hogy az eddigi Észtországban és Lettországban szerzett támaszpontok nem biztosítják eléggé Leningrádot. Ezért követelte a hadsereg, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsák a Finnország déli partjain lévő támaszpontok birtokát is. Molotov is beszédet mondott, amelyben utalt arra, hogy Európában, de főleg a Balkánon nagyfontosságú események állanak a küszöbön. Oroszország legfontosabb érdekei a Fekete tenger mentén vannak és éppen ezért fontos, hogy északon sürgősen rendezzék a függő kérdéseket. A Finnország elleni akciót elhatározták és ezért a finn kormánynak az a szerda éjszaka tett közlése, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy a hétfői orosz követelésnek megfelelően visszavonja csapatait a határtól, már elkésett volt Moszkvai politikai körök úgy látják, hogy a szovjet kormány a finn kormány lemondatására törekszik és egy oroszbarát kormányt akar Helsinkiben uralomra juttatni, amely teljesíti majd az OTOSZ követeléseket. Kemnás fájdalmakban szenvedő egyéneknél reggelenként felkelési kor egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserzísvíz a gyomorbélcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti, azonkívül az anyagcsere és az emdlegzítés folyamatát igen hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! (X) A karéisai földnyelven a finnek megkezdték a visszavonulást (Helsinki, november 30. — „M. T. I.", „N. S. T.") A szovjetorosz csapatok az esti órákig teljesen elfoglalták a Ladoga ta Tesamo nevű félszigetet. A Seiskari, továbbá a Hogland szigeteket ugyancsak megszállták az észtországi Baltisportból és Kronstadtból odaszállított orosz csapatok. Terjoki finn halálvároskát délutánra már teljesen szétlőtte az orosz nehéztüzérség és a finn csapatok megkezdték a visszavonulást. Hange félszigetén többszázfőnyi orosz tengerészgyalogság szállott partra Helsinki kiürítése pedig teljes gőzzel folyik és a lakosság tömegesen hagyja el a fővárost. A Ribacsij félszigetet a késődélutáni órákig már teljesen hatalmukba kerítették az oroszok. A légiháború tovább folyt a finn terület fölött. A finn távirati iroda jelentése szerint ennek eddig két áldozata volt, az egyik katona, a másik polgári személy. Sveaborgban (finn nevén Suomenlinna, Helsinki hadikikötője) lelőttek két orosz repülőgépet. A nyugatfinnországi partvidéken, Turku (svéd nevén Abo) városban légiriadót rendeltek el. Az orosz gépek gyújtóbombákat dobtak le Nuiama városra. (Helsinki, november 30. — Havas.) A helsinki rádió 19 órakor (helyi idő) bejelentette, hogy újabb légiriadót rendeltek el. A finn kormány sürgősen végrehajtja a nagyobb városok kiürítését. („M. T. I.") Helsinki előtt állnak az oroszok? ” (Kopenhága, november 30. — „N. S. T.") A koraesti órákban azt az ellenőrizhetetlen forrásból származó hírt terjesztették a dán fővárosban, hogy az oroszok Helsinki közvetlen közelében nagyobbszáú tengerészgyalogságot szállítottak partra és hogy az orosz csapatok már Helsinki kapui előtt állanak. A finn hadiflotta délután 4 órakor kifutott kikötőjéből és azzal számolnak, hogy rövidesen tengeri ütközetre kerül sor az orosz hadiflotta és a finn ágyúshajók között. Az orosz hadihajók főleg Helsinki, Malin, Kotka és Esbo kikötővárosok előtt gyülekeznek. Híre terjedt, hogy az oroszok támadást kezdtek az Aalandszigetek ellen, de ezt a hírt, épúgy, mint a helsinki partraszállás hírét, egyelőre nem erősítették meg. Moszkva véleménye az eseményekről (Moszkva, november 30. — „N. S. T.") Orosz részről csütörtök délutánig semmiféle jelentést nem adtak i i a finnországi harcokról. Moszkvai időszámítás szerint délután ,V 44 órakor a Kremlben úgy nyilatkoztak a külföldi újságírók előtt, hogy semmit sem tudnak a külföldi lapokban közölt finnországi eseményekről. A szovjet kormány sajtóirodája a következő nyilatkozattal egészítette ki ezt a közlést: Moszkvába nem érkeztek hírek arról, hogy az orosz légiflotta állítólagos akciót kezdett volna Finnország ellen. A szovjethadsereg vezérkari főnöksége még a külföldi katonai attaséknak is azt a felvilágosítást adta telefonérdeklődésükre, hogy a finn részről terjesztett hírek, amelyek szerint az orosz légihaderő állítólag megtámadta Finnországot s ugyanakkor az orosz-finn határon is harcra került volna a sor, nem fedik a valóságot. (Párizs, november 30. — „M. T. I.") A Havas-iroda moszkvai jelentése szerint a szovjet rádió helyi idő szerinti 18 órás beszámolójában még semmi hírt sem közölt a finnországi eseményekről. (Moszkva, november 30. — Német távirati iroda.) Mint az esti órákban mértékadó orosz részről kijelentették, megfelel a tényeknek, hogy Szovjet-Oroszorszá és Finnország csapatai között a szárazföldön és a levegőben megindult a harci tevékenység. („M. T. I.") Új román miniszterek (Bukarest, november 30. — „N. S. T.") A román kormány összetételében csütörtökön két fontos változás következett be. A propagandaminisztérium vezetését, amely eddig ideiglenesen Gafencu külügyminiszter kezében volt, hosszas tanácskozások után ismét a régi Argetoianu-kormány propagandaminisztere, Radian vette át, míg a belügyminisztérium élére a Calinescu- és Argetoianu-kormányok volt közlekedési minisztere, Gebregeanu került. A belügyi tárca vezetését eddig Tatarescu miniszterelnök maga látta el ideiglenesen. Mindenféle jegyért forduljon aKultúrpropaganda jegypénztárunkhoz, VII. Erzsébet korát 33 és Contiacca 4, Tel: 13-13-34, g. 3.