Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)

1939-12-01 / 250. szám

5.­­Mal H­ ilelben a finn­­hade­rő vadászgépei, Isaáilltak harciba az orosz légiflotta de a késő dél­u­tán­i órákig nem­­ egységeivel. Bomba- és röpcédulazápor finn városokra Az orosz csapatok kombinált tá­madásával párthuzamosan rendkívül heves légite­v­ék évimén is falyik. Az első légiriadó Helsinkiben 9 óra­­­10 perckor következett be, amikor­­ orosz repülőgé­pek focimibáz­ták Hel­sinki repülőterét. Az első öt orosz­­ gépet nyomon követte a déli órák-­­ban 73 orosz gép, amelyek a város déli külvárosait toom­bázták, majd a délutáni órákban újabb és újabb légitámadások következtek. A szovjetorosz gépek a finn fő­város katonai repülőterét telje­sen elpusztították, de a finn gé­pek nem semmisültek meg. A honvédelmi minisztérium jelen­tése szerint két orosz repülő­gépet lelőttek.­­Az orosz gépek Helsinki munkások­lakta külvárosai fölött főleg röp­cédulákat dobáltak le, ezzel a szö­veggel : — Szovjet-Oroszország nem­ akarja bántani a finn népet. A finn népnek csak az a baja, hogy illetéktelen sze­mélyek kormányozzák. Mannerheim tábornagynak, Cajander miniszter­elnöknek és Erkko külügyminiszter­nek el kell tűnniök és akkor helyreáll a béke. Helsinkiben a sorozatos légi­támadások ellenére is teljes a nyu­galom, pániknak nincs nyoma és rendben folyik a gyermekek és as­­ Szonyok elszállítása. A sziréna­búgás idején a lakosság fölkeresi a most épített óvóhelyeket. A szovjetorosz repülőgépek a finn főváros mellett gyújtóbombákkal bombázták Viipari és Kotka, valamint Enso ipari városokat. Az ensói kórház lángokban áll, egy orosz repülőgépet lelőttek. Vi­ipariban is sok házat föl­gyújtottak az orosz gyújtóbom­bák. Az oroszok bombákat dob­tak le a főváros közelében lévő imatrai villanytelepre is, amely árammal látja el Helsinkit. A délutáni órákban Helsinkiben megszűnt az áramszolgáltatás, nem tudják, hogy az oroszok rongál­ták-e meg a telepet vagy elővigyá­zatosságból kapcsolták ki az ára­mot. Hadiállapot egész Finnországban (Párizs, november 30. — „M. T. I.") Az Havas-iroda helsinki jelentése szerint a köztársaság elnöke csü­törtökön délelőtt az állam bizton­ságára és a rend fenntartására való tekintettel rendeletet írt alá, amely kimondja a hadiállapo­tot. Az elnök a finn véderő főpa­rancsnokává báró M­a­n­n­e­r­h­e­i­m Károly Gusztáv tábornagyot nevezte ki. NÉPSZAVA »tag 1939 december­e, péntek­ianuiMW—MMM Londoni jelentés a légitámadások áldozatairól (London, november 30. — A Nép­szava tudósítójától.) A háborúban álló Anglia fővárosának úgyszól­ván minden figyelme nem Nagy-Britannia saját háborúja felé, ha­­­nem a Finnország és Oroszország között elkezdődött háború felé for­dul. Az angol lapok kiléptek abból a tartózkodásból, amelyet Orosz­országgal szemben eddig tanúsítot­tak és a hozzájuk érkezett jelenté­sek alapján igen élesen bírálják Oroszország magatartását. Különö­sen az keltett nagy felháborodást i­s Londonban, hogy­­ a beérkezett jelentések szerint az orosz légihaderő, Finnország­ban nemcsak katonai célponto­kat­ bombázott, han­em — így például Helsinkiben — polgári személyek is áldozatul estek a bombatámadásoknak. Helsinkit a délután folyamán különösen heves és rendkívül magasról irányított bombatámadások ér­ték. Bár a támadás a kikötő ellen irányult, mégis iskolákat és kórházakat is értek a bombák — írják az angol lapok. Enso ipari városban, amelyet két repülőtáma­dás ért, sok a halott és a sebesült. Az oroszok elfoglalták Hogland szigetet és partraszállottak Hange félszigetén, tehát Nyugat-Finn­országnak azon a pontján, ahol az oroszok a tárgyalások idején flotta­támaszpontot követeltek. A szárazföldi harcokról eddig még nem érkeztek részletesebb je­lentések, az eddig befutott hírek az orosz gépesített csapattestek igen he­ves támadásairól szólnak, ame­lyek következtében a finnek több ponton jelentősen vissza­vonultak. M. P. (Párizs, november 30. — „M.T.I.") A „Paris Midi" moszkvai értesülése szerint a szovjet kormány a nyugati határ mentén 3 5­0­0 katonai re­pülőgépet vont össze. Finn­ország ezzel a hatalmas légierővel szemben mindössze 150 hadi­repülőgéppel rendelkezik — írja a jelentés. Az esti órákig 20 kilométer az oroszok előnyomulása Francia beszámoló a „Mannerheim­-vona”-ról (Párizs, november 30. — Havas.) A késő délutáni, órákig érkezett jelentések szerint a szovjet csapatok mintegy 20 kilo­méternyi mélységben hatoltak be finn területre. Erős tüzérségi elő­készítés után a vörös hadsereg el­foglalta a határmenti partsávot, így Ivivennapa községet és Kuokkala határállomást.­­A mintegy 1200 kilométernyi határ mentén, amely a Ladoga tótól a Jeges tengerig terjed, eddig még nem történ­tek csapatmozdulatok. A finn hadsereg csak védekezésre szorítkozik, miután ez a legelőnyösebb számára. Védekezését jelentősen megkönnyítik a terepnehéz­ségek, továbbá a kiépített erődítmény­öv, az úgynevezett Mannerheim-vonal, amely a karéliai félszigetet zárja el. Ez az erődítményvonal nem közvetlenül a határ mentén húzódik, hanem a terep szerint 10—10 kilométernyire baljebb, mintegy 40 kilométernyi hosszúságban. Továbbá 60 kilométer hosszúságban tavak és széles folyók védik a karéliai félszigetet. A Jrannerheim-vonal, a Siegfried­vonalhoz hasonlóan, több kilométer mélységben elhelyezett apróbb erő­dítményekből áll. Az utóbbi hóna­pokban azt az erődítmény vonalat még jobban kiépítették és előtte egy újabb, megerősített vonalat is épí­tettek ki, olyanformán, mint a Maginot-vonal előtt húzódó francia előállásokat. A finn hadsereg különben igen nagy­számú önműködő fegyver és harckocsi­elhárító ágyú fölött rendelkezik, ame­lyeket főleg Svédországból szereztek be. Hasonlóképpen kiváló a finn légvédelmi tüzérség is. Finnország több kikötő és vasútvonal révén állandóan kaphat élelmiszer- és hadianyagutánpótlást Svédországból, az egyetlen nehézség csak az, hogy a finn vasutak nyomtáva nagyobb, mint a svéd vasutaké. Ez még orosz örökség. Az orosz hadsereg meg is kerülheti a Mannerheim-vonalat és a Lagoda tótól északra támadhat. Ez azonban hosszú és nehéz vállalkozás lenne. Amíg Lenin­grád környékén több vasútvonal van. följebb, észak felé már csak egyetlen vasútvonal vezet s így a csapatok összpontosítása nehézsé­gekkel járna az úttalan, entős területen. Ezenkívül ezen a vidéken igen nagy hidegek is szoktak lenni, néha —25 fok is. („M. T. I.") A szovjet hadsereg sürgette az akciót (Helsinki, november 30. — „M. T. I." — „N. S. T.") Moszkvai jelentés szerint a Finnország­ elleni háborút Moszkváb­an az elmúlt hét végén határozták el, amikor Sztálin, Mo­lotov és Vorosilov jelenlétében az orosz hadsereg vezetői ülést tartot­tak. A hadsereg­ vezetői azért sür­gették az akciót, mert megálla­pították, hogy az eddigi Észt­országban és Lettországban szer­zett támaszpontok nem biztosít­ják eléggé Leningrádot. Ezért követelte a hadsereg, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsák a Finnország déli partjain lévő tá­maszpontok birtokát is. Molotov is beszédet mondott, amelyben utalt arra, hogy Európában, de főleg a Balkánon nagyfontosságú esemé­nyek állanak a küszöbön. Oroszország legfontosabb érde­kei a Fekete tenger mentén van­nak és éppen ezért fontos, hogy északon sürgősen rendezzék a fü­ggő kérdéseket. A Finnország elleni akciót elhatá­rozták és ezért a finn kormánynak az a szerda éjszaka tett közlése, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy a hétfői orosz követelésnek meg­felelően visszavonja csapatait a ha­tártól, már elkésett volt Moszkvai politikai körök úgy látják, hogy a szovjet kormány a finn kor­mány lemondatására törekszik és egy oroszbarát kormányt akar Helsinkiben­­ uralomra juttatni, amely teljesíti majd az OTOSZ köve­teléseket. Kemnás fájdalmakban szenvedő egyéneknél reggelenként felkelési kor egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserzísvíz a gyo­morbélcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti, azonkívül az anyagcsere és az emdlegzítés folyama­­tát igen hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! (X) A karéisai földnyelven a finnek megkezdték a visszavonulást (Helsinki, november 30. — „M. T. I.", „N. S. T.") A szovjetorosz csa­patok az esti órákig teljesen elfog­lalták a Ladoga ta Tesamo nevű félszigetet. A Seiskari, továbbá a Hogland szigeteket ugyancsak meg­szállták az észtországi Baltisport­ból és Kronstadtból odaszállított orosz csapatok. Terjoki finn halál­városkát dél­utánra már teljesen szétlőtte az orosz nehéztüzérség és a finn csapatok megkezdték a visszavonulást. Hange félszi­getén többszázfőnyi orosz ten­gerészgyalogság szállott partra Helsinki kiürítése pedig teljes gőzzel folyik és a lakosság tö­megesen hagyja el a fővárost. A Ribacsij félszigetet a késődél­utáni órákig már teljesen hatal­mukba kerítették az oroszok. A légiháború tovább folyt a finn terület fölött. A finn távirati iroda jelentése szerint ennek eddig két áldozata volt, az egyik katona, a másik polgári személy. Sveaborg­ban (finn nevén Suomenlinna, Hel­sinki hadikikötője) lelőttek két orosz repülőgépet. A nyugatfinnországi partvidé­ken, Turku (svéd nevén Abo) vá­rosban légiriadót rendeltek el. Az orosz gépek gyújtóbombákat dobtak le Nuiama városra. (Helsinki, november 30. — Havas.) A helsinki rádió 19 órakor (helyi idő) bejelentette, hogy újabb légi­riadót rendeltek el. A finn kormány sürgősen végrehajtja a na­gyobb városok kiürítését. („M. T. I.") Helsinki előtt állnak az oroszok? ” (Kopenhága, november 30. — „N. S. T.") A koraesti órákban azt az ellenőrizhetetlen forrásból származó hírt terjesztették a dán fővárosban, hogy az oroszok Helsinki közvetlen közelében nagyobbszá­ú tengerész­gyalogságot szállítottak partra és hogy az orosz csapatok már Hel­sinki kapui e­lő­tt állanak. A finn hadiflotta délután 4 óra­kor kifutott kikötőjéből és azzal számolnak, hogy rövidesen tengeri ütközetre kerül sor az orosz hadi­flotta és a finn ágyúshajók között. Az orosz hadihajók főleg Helsinki, Malin, Kotka és Esbo kikötőváro­sok előtt gyülekeznek. Híre terjedt, hogy az oroszok támadást kezdtek az Aaland­szigetek ellen, de ezt a hírt, épúgy, mint a helsinki partraszállás hírét, egyelőre nem e­r­ősí­t­e­t­t­é­k meg. Moszkva véleménye az eseményekről (Moszkva, november 30. — „N. S. T.") Orosz részről csütörtök délutá­nig semmiféle jelentést nem adtak i­ i­ a finnországi harcokról. Moszkvai időszámítás szerint délután ,V 44 órakor a Kremlben úgy nyilatkoz­tak a külföldi újságírók előtt, hogy semmit sem tudnak a külföldi lapokban közölt finnországi ese­ményekről. A szovjet kormány sajtóirodája a következő nyilatkozattal egészítette ki ezt a közlést: Moszkvába nem érkeztek hírek arról, hogy az orosz légiflotta állítólagos akciót kezdett volna Finnország ellen. A szovjet­hadsereg­ vezérkari főnöksége még a külföldi katonai attaséknak is azt a felvilágosítást adta telefonérdek­lődésükre, hogy a finn részről terjesztett hírek, amelyek szerint az orosz légi­haderő állítólag megtámadta Finnországot s ugyanakkor az orosz-finn határon is harcra ke­rült volna a sor, nem fedik a valóságot. (Párizs, november 30. — „M. T. I.") A H­avas-iroda moszkvai jelentése szerint a szovjet rádió helyi idő sze­rinti 18 órás beszámolójában még semmi hírt sem közölt a finnországi eseményekről. (Moszkva, november 30. — Német távirati iroda.) Mint az esti órák­ban mértékadó orosz részről kije­lentették, megfelel a tényeknek, hogy Szovjet-Oroszorszá­­ és Finn­ország csapatai között a szárazföl­dön és a levegőben megindult a harci tevékenység­. („M. T. I.") Új román miniszterek (Bukarest, november 30. — „N. S. T.") A román kormány összetételében csü­törtökön két fontos változás következett be. A propagandaminisztériu­m vezeté­sét, amely eddig ideiglenesen G­afencu külügyminiszter kezében volt, hosszas tanácskozások után ismét a régi Argetoianu-korm­ány propa­gandaminisztere, Radian vette át, míg a belügyminisztérium élére a C­alinescu- és Argetoianu-kormá­nyok volt közlekedési minisztere, Geb­regeanu került. A belügyi tárca veze­tését eddig Tatarescu miniszterelnök maga látta el ideiglenesen. Mindenféle jegyért forduljon a­­Kultúrpropaganda jegypénztá­runkhoz, VII. Erzsébet korát 33 és Conti­acca 4, Tel: 13-13-34, g. 3.

Next