Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)

1939-12-01 / 250. szám

6. oldal HÍREK Még eső A Meteorológiai Intézet jelenti novem­ber 38-án. Budapesten este 9 órakor a hő­mérséklet 12 Celsius-fok volt. Várható időjárás a következő 24 órára: Mérsé­kelt nyugati, északnyugati szél, változó felhőzet, sok he­lyen — főleg az északkeleti megyékben — még eső. A hő­mérséklet és.tel­­, nappal 10 fok körül lesz. FZZ ­ KÖZÉPKORI CSÖKEVÉNY !­­A középkorban, amíg egy párizsi kereskedő a marseillei piacra szál­lította áruját, nem kevesebb, mint 75 vámsorompón haladt át és fize­tett vámot. Nem nehéz elképzelni, milyen hatalmas mértékben meg­drágult az áruja, amíg a termelő­helyről a fogyasztóhelyre, Párizs­ból Marseillebe eljutott. Az érde­kesség kedvéért hangsúlyozandó, hogy ez a vámrendszer egy nem­beli területen, Franciaországon be­lül dívott és kiegészítő része volt a feudális hűbérúr számtalan jogá­nak. A középkori francia kereskedő­­kálváriajárása ma már közgazda­sági és erkölcsi képtelenség. A szá­guldó, modern időkben elképzelhe­tetlen, hogy egy ország belső for­galmát vámsorompók akadályozzák és az áthaladó utast minden na­gyobb községben és városban meg­állítsák és különböző (találéko­nyan kieszelt) vámilletékekkel sújtsák. Elképzelhetetlen és mégis — még csak most, az Úrnak 1930. esztende­jében jutottunk el odáig, hogy az illetékesek maguk belátták ennek a helyzetnek tarthatatlanságát. Mi megszámlálhatatlan alkalommal rá­mutattunk már az ebből származó visszásságokra. Most az illetékes minisztériumban rendelettervezeten dolgoznak, amelynek értelmében az egész országban megszűnnének a sorompóvámok — Budapest ki­vételével. Mire jó ez! Miért végeznek ismét­­félmunkát! Hát nem okosabb lenne egy­szer s mindenkorra megszabadulni ezektől a középkori csökevények­től? Ne tartsanak bennünket köz­gazdasági (és adóügyi) analfabéták­nak. Pontosan ismerjük azokat a pénzügyi (adóügm­i) szempontokat, amelyek miatt húzódoznak a radi­kális megoldástól. Azonban a fővá­ros jövedelmét más hston is épség­ben tarthatják. A sorompóvám el­törlésével előálló bevételi csökkenést hárítsák át a valóban teherbíró ré­t­egekre. A fővárosi sorompóvám további­­fenntartása súlyosan kifogásolható, gazdasági és erkölcsi szempontból egyaránt. Gazdaságilag azért, mert megdrágítja a tengelyen érkező élelmiszereket; erkölcsileg azért, mert a vám (helyesebben: ez a belső vám) a kiszolgáltatottság érzetét kelti abban, akinek fizetnie kell Miért érezze magját idegennek a fő­várossal szemben az a kistermelő, aki áruját felhozza ide? És miért legyen ez a vámrendszer további gyűlölködés forrása a főváros és környéke között? Vagy talán ez lé­nyegtelen szempont. Az általános, nagy elégedetlenség apró elemekből tevődik össze. Az­okov közigazgatás iparkodik ezeket kiküszöbölni a mindennapok embe­rének életéből. Ezért követeljük, mint annyiszor, most is, hogy ne vé­gezzenek félmunkát és a vidéki so­rompóvámok eltörlésével egy időben a fővárosit is adják át — amint­hogy egyszer már szociáldemokrata sürgetés nyomán a főváros közgyű­lése át is akarta adni — a múltnak. NÉPSZAVA 1939 december 1. pentéf ­ A francia és a német divat. Bécs­ből jelentik, hogy a német birodalmi divathivatal berlini kiküldöttje előadást tartott Bécs város asszonyainak a divat­ról. Hangoztatta, hogy az úgynevezett bécsi divatért való lelkesedés a zsidók műve volt. Általában — mondotta — a belső tartalmatlanságot leplező divat­hóbortok hazája az „elaggott, kihaló­félben lévő" Franciaország. Az igazi német nő a belső tartalomra veti a súlyt s nem a külső mez léhaságaira, s az igazi német nő csak akkor megy szabónőhöz, ha régi ruháját már nem tudja használni, vagy pedig újat akar csináltatni, hogy egyszerűbb új ruhájá­val ő is csatlakozzék az igazi tiszteletre­m­éltó divat­felfogáshoz. Megrágalmazott egy leánygimnáziumot,­­ egyhónapi fogházat kapott érte egy nyilas újságíró A büntetőtörvényszék Vályi­­ Nagy­tanácsa csütörtökön dr Arnold Lajos hírlapíró rágalmazási perét tárgyalta. A „Magyarság" múlt év december 15-i számában cikket írt: „A keresztény­gyalázó zsidó diákok jóléti alapja a Zrínyi Ilona - leánygimnáziumban" cím­mel. Azt írta a jelzett újságcikkben, hogy a leánygimnázium zsidó vallású növendékei az V/a osztályban jóléti alapot hoztak létre és akkor fizettek az alapra, amikor valamelyik zsidó növen­dék keresztény osztálytárssára meg­vető kifejezést mert mondani. Erre a zsidó növendékeket — írta a nyilas újságíró — bojkottálták a keresztény tanulók és amikor ezt a tanári kar meg­tudta, a különböző vallású növendéke­ket egymás mellé ültette. A bíróság előtt a vádlott újságíró azzal védekezett, hogy „egy szü­lő" fordult hozzá panaszos levélben. Kijelentette egyébként, hogy elégtételt szolgáltat a tanári karnak. Ezt az aján­latot a bíróság nem fogadta el, mert a polgármester a bűnvádi eljárás lefoly­tatását kívánta. A Zrinyi Ilona­ leány­gimnázium­ tanári kara sem fogadhatta el a fölkínált elégtételt. Ezután a vádlott kérte a­ valóság bizonyítását. Ezt kérte az ügyész és ehhez hozzájárult Párkányi Norbert tan­ügyi­ főtanácsos, a Zrínyi Ilona-gimná­zium igazgatója is. Kihallgatták Bossányi Franciska ta­nárnőt, aki elmondotta, hogy a múlt télen ő volt az V/a osztály főnöke. Soha tanulók között vallási szem­pontból különbségek nem merültek föl. Nem húztak elválasztó vonalat zsidó és keresztény tanulók közé. Ugyanígy val­lott a leánygimnázium több tanárnője és 30 diákleány. Eszerint a zsidó diák­leányok valóban gyűjtöttek egymás kö­zött, de — a Vöröskereszt javára. Parády László ügyész vádbeszédében a tanúvallomásokra mutatott és kijelen­tette, hogy a „Magyarság" cikkírója egyetlen szó igazat sem irt le. Légből kapott rágalmazást követett el, példás büntetésre méltó. A törvényszék dr Arnold Lajost sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéért egyhónapi fog­házra ítélte. Indokolásában a törvény­szék megállapította: nem nyert bizonyí­tást, hogy a vádlott cikkének akár egyetlenegy szava is igaz lenne. A Zrinyi Ilona-leánygimnáziumban nem nézték a tanulók vallási hovatartozását. Enyhítő körülménynek vették a vádlott újságíró büntetlen előéletét, bár — a törvényszék érdekes indokolása kimon­dotta — ennek nincs súlya, mert a Sajtókamara fönnállása óta a büntetlen előéletet­­ megkívánják minden újság­írótól. Az újságírónak kötelessége azt írni, aminek a valóságáról bizonyossá­got szerez.. Súlyos időben tk,é­s?ereseink megkívánják az újságírótól, hogy utána­járjon az állítások valóságának és a vádlottnak­ az­ a védekezése, hogy ezek­ben a nyugtalan napokban nem tudott az állítások valóságának utánajárni, elfogadhatatlan. Az ítélet nem jogerős. ­ A Teleki téri zsibárusok küldött­sége a Városházán. Háromtagú küldött­ség kereste föl a főváros ipari ügyosz­tályát és kérte, hogy azok a Teleki téri zsibárusok, akiknek a bérleményt de­cember 31-én kell átadniuk, még egy hó­nap haladékot kapjanak. Ezt a kérésü­ket azzal indokolták, hogy ezeknek az árusoknak rendezniük kell az áruváltó­adósságukat, raktárukat fel kell szá­molni és túlnyomórészt keresztény al­kalmazottaikat pedig tisztességes módon szeretnék elbocsátani.­­ „A bőr ápolása" címmel az OTI Egész­ségügyi Múzeumában ma, pénteken este 7 órakor dr Somogyi Zsigmond főorvos tart előadást. Forgó házak a vihar ellen Két amerikai mérnök nemrég azzal a tervvel állott elő, hogy a tornádók által veszélyeztetett területeken áramvonalas há­zakat kellene építeni. Az Egyesült Államok némely területén évről-évre pusztító lég­örvények lépnek fe­l, amelyek nemcsak háztömböket döntenek romba, egész erdő­ket pusztítanak el, de számtalan ember­életet is kioltanak. A két mérnöknek az az elgondolása, hogy a forgószelek számára olyan házat kell építeni, amely a leg­kisebb támadó felületet nyújtja. Ezeket a házakat tehát áramvonalas alakban kell fölépíteni, forgathatóan és amikor a vihar jelentkezik, annak csupán a keskenyebb oldalát kell a széllel szembefordítani. Ha azonban a tornádó olyan hirtelen keletke­zik, hogy a forgatásra nem volna idő, a ház önmagától is a kívánt irányba fordul-A két amerikai mérnök terve első pilla­natban túl merésznek tetszik, ám azok a kísérletek, amelyeket a forgatható áram­vonalas házzal folytattak, kitűnő ered­ménnyel végződtek. A két feltaláló most egész lakótelepeket akar építeni az új módszer alapján. Az építkezési költségek azonban sokkal nagyobbak a rendesen ké­szült házakénál, de az áramvonalas házak­nak nagy az előnye még olyan vidékeken is, ahol szélvihartól nem kell tartani. Éppen mert forgathatók ezek a házak, egész napon át követhetik a napsütés irá­nyát. Tehát nemcsak lakóházakat lehet igen építeni, hanem kórházakat és szanatóriumo­kat is. A munkanélküliek figyelmébe! Mindazok a munkanélküliek, akik a karácsonyi segély ügyében már jelentkeztek és akiknek adatait már fölvették, amennyiben a család­dal együttélő legalább három vagy ennél több ifi. éven aluli gyermekük van, ismét sürgősen jelentkezzenek előbbi jelentkezésük helyén. A Szakszervezeti Tanács titkársága Halálra gázolta a vonat A kőbányai alsó pályaudvaron a Ceg­lédről érkező személyvonathoz kapcsolt teherkocsira akart fölugrani Hanti Ist­ván 18 éves rakodómunkás. Olyan sze­rencsétlenül ugrott a kocsira, hogy a sínekre esett és a kerekek lemetszették a fejét. Megindult a rendőri nyomozás.­­ A budapesti jugoszláv követség közli: A jugoszláv nemzeti ünnepen, december 1-én, pénteken a budapesti jugoszláv követség útlevélosztályán nem fogadnak feleket. ­ A Várisi Sztnázban december hó 1-én tartandó Sevillai borbély operaelőadásra a felemelt h­elyárak helyett rendkívüli kedvezményes jegyek­­ kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál: Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucca 4. TeL: 130-336, 31, 32 Szeged város alkalmazottai­nak karácsonyi segélye (Szeged, november 29. — A Népszava munkatársától.) Szeged város törvényható­sági közgyűléséhez mostanában több indít­ványt is benyújtottak, hogy adjon a város karácsonyi segélyt az alkalmazottainak. A városházán már tárgyalások­ folynak a segély kiutalásáról. A számvevőség jelen­tése szerint azonban az elmúlt tíz hónap folyamán 613,Mg pengő hiány mutatkozik, ennyivel kevesebb a város bevétele, mint­ amennyit a költségvetésben optimista mó­don előirányoztak, eszerint még a tavalyi mérték szerint, a 20%-os karácsonyi segély kifizetésére sincs fedezet. Ez a megállapí­tás a drágaságtól is sújtott kisfizetésű vá­rosi alkalmazottak körében nagy lehan­gol­tságot keltett. A karácsonyi segélyek ügye foglalkoz­tatja a szociáldemokrata párt szegedi tör­vényhatósági képviseletét is. Dsini János elvtárs, törvényhatósági bizottsági tag a december elején tartandó közgyűlésen ily értelemben indítványt nyújt be. Az indít­vány lényegéről Dáni elvtárs ezeket mon­dotta: " A város részéről szociális szellem­i­­egoldás volna, ha a havi 200 pengősse terjedő fizetésű alkalmazottak számára, tekintettel a drágaságra is, 100% os karácsonyi segélyt folyósítana. A nagyobb fizetés­sek pedig mondjanak le a kará­csonyi segélyről és az így megtakarított összeget közhasznú munkaalkalmak el­végzésére kellene fordítani. Dr Valentiny Ágoston elvtársam a csökkenő karácsonyi segélyek folyósítását kívánja, így a leg­kisebb fizetésű alkalmazottak kapnák a legnagyobb segélyt és ahogy emelkedik valakinek a törzsfizetése, csökkenjen a karácsonyi segély összege. Ez is szociális megoldás volna. U.­­W. — Gömbös Gyuláné temetése. Meg­írtuk, hogy szerdán délelőtt a klinikán meghalt Gömbös Gyula özvegye. Az el­hunytat szombaton délelőtt 11 órakor temetik a kerepesi úti temető halottas­házából. A temetésen a kormányzóné is megjelenik. — Félezer felvidéki gazda látogatása az Alföldön. A Falu-Gazdaszövetség december közö Sff rendezi az első gazdis-társas­utazást felvidi­ki, mégpedig ezúttal Pozsony­ és Nyitri megye gar­dai részére. A tár­sas-­ Utazás írto FesztlWVAje december 2-án­­vész­gel indul különvonaton Kiskunfélegyházára és Csongrádra, ah­ol másfél napra az ottan­i­ gazdák látják vendégül felvidéki gazda­társaikat. A visszautazás december 4-én történik.­­ A Külügyi Társaság kebelében működő Külügyi Szemináriumot Végzettek Szövet­ségében dr Csajda Iván tartott a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatban előadást a néplélek nemzet­közi egészségtanáról. Köszlemény A Dreher-Haggenm­acher-Első Ma­gyar Rész­vé­ny­se­r főző d­e tegnap tar­totta meg dr Hardy-Dreher Béla el­nöklete alatt rendes évi közgyűlését a Magyar Országos Központi Taka­rékpénztár tanácstermében. A köz­gyűlés a zárószámadások megálla­pítása után 5 pengő osztalék kifize­tését határozta el és a szelvények december 2-től kezdve a MOKTAR-nál és a Pesti Magyar Kereskedel­mi Banknál váltatnak be. Az igaz­gatóságba új tagot dr Schöffer Ala­dár, a felügyelőbizottságba Haggen­macher Tamás választatott meg. (X) Hermes Magyar Általános Váltó­üzlet Rt nagy érdeklődés mellett tartotta meg rendes évi közgyűlé­sét Jekelfalussy Zoltán v. k.­­ t. volt fiumei kormányzó elnöklete alatt. A javaslatokat Jekelfalussy elnök terjesztette elő és valameny­nyit egyhangúlag fogadták el. Az igazgatóságban dr Paksy József ügyvezető-igazgatót —­ miután tag­sága lejárt — további öt évre egy­hangúlag újból megválasztották. A felü­gyelői bizottság tagjai lettek Fa­ragó Aladár, dr Varjassy-Langer Rudolf, Igmá­ndy Aladár és dr Lu­kács Géza. Jékelfalussy Zoltán el­nök ezután még külön köszöntötte dr Lukács Gézát, a Földhitelintézet volt igazgatóját, aki harminc éven át volt egyfolytában a felügyelő­bizottság tagja. (X) ­ A Népszava előfizetési ára: Egy évre 36.— pengő Félévre 18.— pengő Negyedévre — — — — — — — — 19.— pengő Egy hónapra — — 3 pengő Egy hétre — — ^ 74 fillér Egyes szám ára hétköznap —­­m^'k­ allóc

Next