Népszava, 1940. január (68. évfolyam, 1–24. sz.)
1940-01-03 / 1. szám
65. évfolyam 1. szám WA SZOCIÁLDEMOKRAT Budapest, 1940január 3szerda t A PÁR t'-.W' i'•-v^&aw '-J Ára 17 fülét TKÖ J V' * i-'" ' >' • • z P O, N T 1 LA. P J A Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Copit ucea 4 • Megteenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Sí Szép-Finnországban visszavonultak, délen hevesen támadnak a szovjetorosz csapatok A szovjet csapatok finnországi nehézségeinek hatása a nemzetközi politikára Újabb kétmillió embert hívtak be Angliában Az Egyesült Államok békeközvetítésre készülnek és fokozzák a fegyverkezést Az elmúlt év utolsó és az új év első napjaiban az északon dúló háborúban a finneknek kedvezett a hadiszerencse. A finn csapatok ellentámadása Közép Finnországban eredménnyel járt. A szovjetcsapatoknak Suomussalunnál súlyos veszteségek után vissza kellett vonulniok. Egyelőre nem látható tisztán, hogy ez időszerint hol húzódik a front, miután a legújabb jelentések megint csak a „Suomussalmi környékén" lefolyó harcokról számolnak be. Annyi azonban bizonyos, az oroszoknak a középfinnországi viszszavonulás következtében délebbre is, a Ladoga tó vidékén is hátrább kellett vonniuk csapataikat, hogy elkerüljék a bekerítés és elvágás veszedelmét. A keddi harci események súlypontja továbbra is a karéliai földszorosban volt, ahol az új szovjetorosz főparancsnok rohamra indította az itt összevont 250.000 főnyi szovjet sereget. A kedd esti órákig érkezett hírek szerint a finnek továbbra is tartják állásaikat. A finnországi harctéri helyzetből máris messzemenő következtetéseket vonnak le. Az olasz sajtó hangoztatja, hogy a szovjetorosz részről táplált remények füstbe mentek. Moszkvában remélték, hogy a háborús összecsapást kívülről szemlélik majd és adott pillanatban a háborúban elgyöngült felek között döntő bíróként lépnek föl. Az olasz lapok bolsevistaellenes kereszteshadjárat gondolatát hirdetik. Hasonló hangnemben ír a francia sajtónak jobboldali része is. A „Le Matin" című lapban Fabry volt hadügyminiszter sürgeti, hogy a szövetségesek használják föl az alkalmat a szovjet ellen a belső meghasonlás elsőidézésével és követelik a párizsi szovjet nagykövet visszaküldését. A „Le Jour" szintén a bolsevizmus ellen való hadjáratra buzdít azzal, hogy ehhez talán egy kisebb angol hajórajnak az Északi Jeges tengerre való kiküldése is elegendő lenne, hogy ostromzár alá vegye Murmanszk kikötőjét és tengerészkatonaságot szállítson partra az északi orosz haderő ellen. A „L'Ordre" a szovjetcsapatok finnországi helyzetével kapcsolatban azt írja, hogy, Szovjet-Oroszországban megerősödik a befolyás. Úgy vélik, hogy addig, amíg a német-szovjetorosz egyezmény megkötése idején és ezután közvetlenül Szovjet-Oroszország volt a két fél között az a befolyásosabb, aki akaratát érvényesítette a másikkal szemben. Most Németország kerekedett felül. Ehelyütt is kérjük: szerezzen új olvasókat, új előfizetőket a NÉPSZAVÁNAK Ez a jelentés már vonatkozásban áll az angol kormánynak azzal a Genfben tett közlésével, hogy Anglia a Népszövetség határozatának megfelelően a legnagyobb mértékbeli segítségére megy Finnországnak. A „Daily Telegraph" diplomáciai levelezője szerint Angliában és Franciaországban soronkívüli sürgősséggel kezdik meg a hadianyagok szállítását. Ugyanez a lap azt az értesülését is közli, hogy Olaszország Finnországnak nemcsak repülőgépeket, fegyvert és lőszert, hanem önkénteseket is küld, akiknek elutazása érdekében jelentékenyen egyszerűsítették az útBerlinben megcáfolták azokat a külföldön elterjedt híreket, hogy a szovjet kormány katonai segítséget és kétszáz gazdasági szakértőt kért volna Németországtól. Nyilván a finn kérdéssel és az ekörül kialakuló nemzetközi helyzettel kapcsolatos a norvég trónörökös újév alkalmával a külföldön élő norvégekhez intézett rádióbeszédének az a kijelentése, hogy „Norvégia valószínűen komolyabb helyzetbe kerül, mint bármikor". Olaf trónörökös emlékeztetett a kereskedelmi háború során Norvégia emberéletben szenvedett veszteségeire és kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a norvég nép szükség esetén minden áldozatra kész szabadsága és függetlensége megvédésére. De van a finnországi eseményeknek a messze Távol-Keleten is jelentkező hatása. Vasárnap aláírták a szovjetorosz-japán megállapodást. Ebben megegyeztek abban, hogy még ebben az évben hosszú időre szóló egyezményt kötnek a halászat kérdésében. Japán 1937 óta állandóan sürgette ennek az egyezménynek megkötését és Szovjet-Oroszország csak most volt erre hajlandó. Megegyeztek annak az adósságnak a kérdésében is, amellyel Mandzsukuo a keletkínai vasútvonal árának utolsó részlete fejében tartozik Szovjet-Oroszországnak. Az 5,8 millió yent kitevő hátralékot azonban Szovjet-Oroszország japán és mandzsúriai áruk vásárlására fordítja. Az ezekről szóló tokiói Havas-jelentés az egyezmény megkötésének okát abban látja, hogy az európai ügyekkel elfoglalt Szovjet-Oroszország ázsiai határai mentén enyhülésre törekszik, ezzel egyidejűen pedig Japán is arra törekszik, hogy a szovjethez való közeledését ütőkártyának kijátssza az Amerikával folyó kényes tárgyalások során. Az Egyesült Államok figyelmét ezidőszerint az európai helyzet foglalja le. Cordell Hull külügyminiszter az amerikai néphez intézett újévi üzenetében a békét hangoztatta. „Ha a béke bekövetkezik — mondotta a többi között —, a mi érdekünkben is latba kell vetnünk országunk erkölcsi és anyagi befolyását ama szilárd és állandó világrend megteremtése érdekében, amely a jogon alapszik, hogy ezzel elhárítsuk az útból a gazdasági viszályt, a társadalmi bizonytalanság és az újabb háború fenyegető veszélyét." Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya véglegesen szakít az európai ügyektől való tartósk(a),dás politikájával. A békéről azonban csak ilyen távoli viszonylatban esik szó. Berlinben cáfolják azokat a hímeket, amelyek a berlini , pápai nunciusnak az utóbbi napokban Ribbentrop külügyminiszterrel több ízben és hosszasabban folytatott tanácskozásairól azt következtették, hogy a megbeszélés a béke körül folyt. Londonban nagy, lelkesedéssel ünneplik az újév napján közzétett angol királyi kiáltványt, amely további hat korosztály behívásáról szól. Ebben az angol-francia együttműködés és elszántság jeleit látják. Az együttműködés megnyilvánulásaképpen üdvözlik azt is, hogy Anglia és Franciaország együttesen siet az anatóliai földrengés áldozatainak megsegítésére. Erre a tényre is úgy mutatnak rá, mint azoknak a törekvéseknek kudarcára, amelyek Angliának és Franciaországnak elválasztását tűzték ki célul német levélkorlátozásokat. 250.000 szovjetorosz feafona indult rohamra kedden a karéliai földszoroson A finnek tartják állásaikat (Helsinki, január 2. — „M. T. I." — „N. S. T.") Az orosz-finn háború frontjain vasárnapon és hétfőn a középfinnországi arcvonalszakaszon heves harcok folytak, amelyeknek következtében a finn csapatok visszavonulásra kényszerítették az oroszokat. Más arrcvonalszakaszaikon, így a karéliai földszoroson aszovjet csapatok tovább folytatták támadásaikat, míg északon, a Jeges-tenger mentén lényegesebb esemény nem történt. A karéliai földszorosan már az elmúlt három nap alatt is hevesen támadtak a szovjet csapatok. A tulajdonképpeni szovjetorosz offenzíva azonban 36 órás tüzérségi előkészítés után kedden reggel kezdődött meg, elsősorban a finn csapatok balszárnya ellen, a Suvanto tó környékén. A szovjet hadvezetőség középázsiai csapatokat vetett itt harcba, általában valószínűnek tartják, hogy ezen az arcvonalszakaszon mintegy 250.000 főnyi orosz katonaság vesz részt a harcokban. A hadműveleteket az új szovjetorosz főparancsnok, Steril tábornok irányítja. A finnek oldalán körülbelül 100.000 ember harcol. A kedd délutáni óráikig jelentették a fronton tartózkodó haditudósítók, hogy a, minden eddiginél hevesebb szovjetorosz támadásokat eddig !