Népszava, 1940. január (68. évfolyam, 1–24. sz.)

1940-01-03 / 1. szám

2. oldal elhárították a finnek. rA Ladoga tótól északra a szovjet­csapatok­ mintegy 15 kilométernyire visszavonultak. Ez a visszavonulás vasárnap ért véget, ettől kezdve ezen az arcvonalon csak járőrtevé­kenység folyt. Tolvajärvi közelében a finnek 708 orosz foglyot és nagy hadi­zsákmányt ejtettek. Finn jelen­tések szerint az itt lefolyt har­cokban a szovjet csapatok 2080 embert veszítettek. A csata­téren fekvő holttestek között fő­leg komszomoleok (ifjú kommu­nisták) láthatók.­­Az itt harcolt elitcsapatok öltözéke jó és cipőjük is kifogástalan. Az elesett katonák valamennyijének gázálarca is volt. A finnek közös hírt ástak körülbelül ezer elesett szovjet katona számára. A középfinnországi arcvonalon, Suomassalminál — helránki hiva­talos jelentése szerint — finn csa­pa­tok a 163. számú szovjetorosz had­osztály nagy részét megsemmisítet­ték. A finn lapok szerint legalább 18.000 embert ejtettek tőrbe a finnek ezen a vidéken, a Kiasta tó jeszén.­­A szovjet csapatok a befagyott tavon keresztül támadtak, a finnek bombavető repülőgépekkel besza­kították a tó jegét és így igen sok ember a vízbefuladt. Helsinki ha­dijelentés szerint a finn csapatok igen jelentékeny hadizsákmányra tettek szert. Finn katonai körök­ben hangsúlyozzák, hogy ez a finn győzelem, valamint az ezt követő orosz visszavonu­lás elhárította azt a veszedel­met, hogy Finnországot ketté­vágják. Firnn katonai körökben bíznak abban, hogy ezek után a finn kato­nák valamelyes nyugalomhoz jut­h­atnak, amire annál nagyobb szükr­étégük van, mert a már egy hónap óta tartó elkeseredett küzdelem során nem vált­hattak, fel a har­coló csapatokat. A jegestengeri arcvonalon a mint­egy 40 fokos hideg következtében csak járőrtevékenység folyik. Megcáfolják azokat a jelentése­ket, amelyek szerint a finn csa­patok visszafoglalták Petsamót és Salmijärvit. Mindkét város továbbra is a szov­jet csapatok kezén van és a kedden­­délelőtt helyreállított telefonvona­lon az a jelentés érkezett északról, hogy a szovjet csapatok előőrsei je­­lenleg a Jeges tenger partvidéke­itől déli irányban mintegy 100 kilo­­­méternyire állanak. A szovjetcsapatok elővédvonala Pirkajarvitől délre húzódik. Mind az oroszok, mind a finnek állásaik kiépítésével vannak el­foglalva. Murmanszkból állító­lag újabb szovjetorosz csapat­megerősítések vannak úton­­Petsama és a másik északfinn­országi, 011067 kézben levő kikötő Invianamari felé. Az elmúlt napok alatt az időjárás sterült volt és ezért, a szovjetorosz légiflotta igen élénk tevékenységet fejtett ki. Szovjetorosz repülők­­bombázták Vasa városát, továbbá Dél- és Közép-Finnország számos más városát. Szilveszter napján a finn fővárosban minduntalan meg­szólaltak a légitámadást jelző sziré­nák és a lakosság csak rövid idő­közökre hagyhatta el a légoltal­mi pincéket. A szovjeto­rosz repü­lőrajok sűrűn szállottak el a főváros környéke fölött .A finn távirati iroda jelentése sze­rint a lakosság elszántan és nyu­godt komolysággal viseli a meg­próbáltatásokat. A szovjetorosz vezérkari főnök kitüntetése (Moszkva, január 2. — Német távirati iroda. A Szovjet­ Unió legfelső szovjet­tanácsának elnöksége Szaposznikov első­osztályú hadtestparancsnokot, a szovjet­orosz hadsereg vezérkari főnökét a sovjetorosz hadsereg hadműveleteinek NÉPSZAVA WWfB—HMBaBgffljjffla 1940 január 3. szerda sikeres vezetéséé­rt kitüntette a legmagasabb szovjet kitüntetéssel, a Lenin-renddel. („M. T. I.") A külföldi segítség (Kopenhága, január 2. — „N. S. T.") A „Politiken" londoni tudósí­tójának értesülése­ szerint angol védelem alatt nagyobb mennyiségű északamerikai és olasz hadianyagszállítások van­nak úton Finnország felé. A délamerikai államok is nagyobb hadianyagszállításra készülnek. A finn kormány már tárgyal külön­böző délamerikai kormányokkal a legsürgősebb hadianyagszükséglet fedezés­éről. (Stockholm, január 2. — Havas.) A keddre virradó éjjel és kedden délelőtt többszáz főből álló önkén­tes csapat utazott el Finnországba. Az önkéntes csapat a legkülön­bözőbb társadalmi osztályokhoz tartozó 18—55 éves férfiakból áll. Feltűnő, hogy igen sok munkás je­lentkezett önkéntesnek. Előrelátha­tólag a héten még több önkéntes csapat indul Finnországba. („M. T. I.") Liszt, kenyér, szén és brikett Beszámoltunk már arról a kor­mányintézkedésről, amely szerint a malmok január 1-től kezdve csak egységes minőségű lisztet állíthat­nak elő. Az egységes liszt bevezeté­sének természetes velejárója az egységes kenyér lett. Az álkor­mánybiztos rendelete szerint január 1-től kezdve a sütőüze­mek egységes félfehér kenyeret hoznak forgalomba, amelynek ára 36 fillérnél magasabb nem lehet. Ez a kenyértípus eddigi é­ 2 filléres ár­on került forgalomba. Szó van a rozslisztből készített népkenyér bevezetéséről is. Ez a kenyértípus azonban csak később kerül forga­lomba. A hústalan napok bevezetése mel­lett komolyan gondolnak az egysé­ges főzőliszttípus bevezetésére is. Nyilvánvaló tehát,­­ hogy a­ leg­elsőbbrend­ű életszükségleti cikkek fogyasztását, árát és minőségét köz­pontilag irányítják. Az sem kétsé­ges, hogy ennek az irányításnak, az adott viszonyok között, van alapja. Ez a központi irányítás azonban lehetővé teszi a vásárlóközönség fo­kozottabb védelmét is. Mindenekelőtt a dolgozó osztály védelmére gondolunk, arra a ré­tegre, amely a fogyasztásnak ezen a területen a legszámotte­vőbb tényező. Az élelmiszerek minőségének és árának irányítói csak akkor végez­nek kielégítő és mindenkit meg­nyugtató munkát, ha a minőségek és árak megállapításánál egy pilla­natra sem feledkeznek m­egt a­ dol­gozók legközvetlenebb érdekeiről. A minőségnek alkalmasnak kell lennie a munkaerő helyre­állítására, egyszerűbben: a ki­elégítő és egészséges táplálko­zásra, míg az áraknak feltét­lenül a b­érek vásárlóerejéhez kell igazodniok. Ha az árak és a bérek között sza­ka­dék nyílhat, akkor ennek „szo­ciális visszahatása­­- kedvezőtlen irányban — elkerülhetetlen. Azért kell elmondanunk mindezt ilyen határozottan, mert vannak nyugtalanító jelenségek a szénel­látás terén is. A szénnagykereske­dők felkeresték az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosát és a szén, valamint, a brikett árának feleme­lését kérték. Véleményük szerint az augusztus 26-i szénárak nyári idényárak, amelyek a téli szezon idején tarthatatlanok. Ezért a szén és brikett árának megállapításánál a tavaly téli áraknak kell irány­mutatónak lenniök. Csakhogy mi a tavaly téli szénárak ellen is tiltakoztunk. Akkor sem tudtunk belenyugodni, hogy éppen a legtöbb kiadással járó évszakban nehezítsék meg a dolgozók él­et­körülményeit. Ez az észrevételünk ma éppen olyan ele­venen ható, mint tavaly télen. Csak az nem érti ezt meg, aki sohasem fagyoskodott még fűtetlen szobá­ban és akinek sohasem kellett még fillérekben számolnia és fillérekből „kijönnie". Az egységes főzőliszttípus, az egységes kenyértípus, a szán és a brikett — mind-mind komoly prob­léma. Nem járunk a fellegekben, tisztában vagyunk az események kényszerítő erejével, azonban tuda­tában vagyunk annak is, hogy sok minden lehetséges a nagy­kereskedelmi haszonkulcs ro­vására, ez itt a kérdés tenge­lye, ezt nem szabad megkerülni. N­a áldozatot kell hozni, az áldoza­tot mindenki erejének megfelelő mértékben hozza meg. Az árak és a bérek összehangolása lehetséges, szükséges is, de csak az egykezek, it kiviteli és behozatali kedvezmé­nyezettek rovására. Új esztendő a politikában Az újév alkalmából a politikai életben ezúttal is lezajlottak a szo­kásos üdvözlések. Újév napján dél­előtt a kormány nevéiben gróf Te­leki Pál miniszterelnök, a felsőház részéről gróf Széchenyi Bertalan felsőházi, a képviselőház nevében pedig Tasnádi Nagy András képvi­selőházi elnök tisztelgett­­a kor­mányzónál. Ezután Bartha Károly honvédelmi miniszter, Werth Hen­rik vezérkari főnök és Lanyi Hugó, a honvédség főparancsnoka jelent meg a kormányzónál, hogy a hon­védség üdvözletét tolmácsolja. Dél­ben Angelo Rotta pápai nuncius, a diplomáciai testület nevében tisz­telgett a kormányzónál, utána pe­dig Karafiáth Jenő főpolgármester vezetésével a főváros küldöttsége jelent meg a királyi palotában. Ez­után különböző társadalmi szerve­zetek, egyházak vezetői keresték fel kormányzót. Számos távirat is érkezett újév napján a kormányzóhoz. Távirat­ban üdvözölte a kormányzót az an­gol, az olasz, a norvég, a román, a bolgár és a görög király, a Német­Birodalom kancellárja, a finn és a mexikói köztársaság elnöke, a spa­nyol államfő, Pál jugoszláv régens­herceg, ezenkívül Magyarországról is igen sok társadalmi egyesülettől, vidéki törvényhatóságoktól­ és ma­gánosoktól érkezett üdvözlő távirat a kormányzó címére. A miniszterelnök újévi szózata Gróf Teleki Pál miniszterelnök az új­esztendő alkalmából rádiószózatot inté­zett a külföldön élő magyarokhoz. A mi­niszterelnök beszédét hanglemezre vet­ték fel és hétfőn éjszaka közvetítették a rádió útján, olyan időpontban, hogy az az amerikai magyarság számára a le­hető legalkalmasabb legyen. A rádió külön közvetítette a beszédet Dél-Ame­rika és külön Észak-Amerika számlára magyar nyelven kívül angolul, spanyo­lul, portugálul és magyarorosz nyelven is. A miniszterelnök rádióbeszéde hang­súlyozza, hogy a magyarság szeretettel gondol a határon túl lakó és a széles . Az idősült bronchitis, az asthma és az emphysema kezelésében reg­gel éhgyomorra egy pohár terme-é­szetes „Ferenc József" keserűvíz a tápcsatorna tartalmát csakhamar föloldja és kíméletesen levezeti s az emésztőszervek további működé­sét hathatósan előmozdítja. Kér­dezze meg orvosát! (X) világon elszórtan élő magyarokra, to­vábbra is hozzánk­ tartozónak érzi őket és tudja, hogy ezek az érzések náluk is viszonzásra találnak. Az újévi alkalmából egyébként Teleki miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Mussolininak, aki az üdvözlést meleg­hangú táviratban köszönte meg. A miniszterelnök újév napján tanács­kozást folytatott Keresztes-Fischer bel­ügyminiszterrel, kedden pedig Reményi-Schneller pénzügyminiszterrel és Csáky István külügyminiszterrel. Újév a városházán A főváros tisztviselői és az üzemek vezetői újév napján Szendy Károly pol­gármestert és Karafiáth Jenő főpolgár­mestert üdvözölték. Ugyancsak tisztelgő küldöttségek jelentek meg Bódy és Mor­vay alpolgármesternél is. Fogadás a francia követségen Az új év alkalmából Pierre Guertet budapesti francia követ fogadta a kö­vetség épületében a magyarországi fran­cia kolónia tagjait, akiknek nevében Eugene Giraud, a francia jótékonysági egyesület elnöke mondott üdvözlő beszé­det. A beszédre Guertet követ válaszolt és ebben meleg hangon köszönte meg a francia kolónia jókívánságait. A gazdag parasztok országa „A gazdag parasztok országa", amiről ez a kis könyv, tárgyilagosan és szen­vedélytelenül, számunkra csodálatos dolgokat mond el: Dánia. A szerző, Boldizsár Iván tájékozott és jószerii magyar újságíró, aki alaposan ismeri a magyarországi viszonyokat (az agrár­lakosság helyzetét is), bejárta a leg­kisebb skandináv államot és önkéntel­­nül is kénytelen volt arra, hogy össza­r hasonlításokat tegyen. Érezzük, hogy magában állandóan párhuzamot von, de könyvében — nagyon helyesen — nem vonja le az összehasonlításból a következtetéseket, csupán Dániát és a dán paraszt életét ismerteti. Megtud­juk, hogy a múlt század második felé­ben a dániai viszonyok hasonlók vol­tak a háború utáni Magyarország hely­i fetéhez. És azután egy békés forrada­lom­­egy ország, amelynek uralkodó osztályai felismerték a helyzet tartha­tatlanságát és önként mondtak le ki­válságokról!) megváltoztatott mindent. Földreform, népfőiskola és egészséges, pompásan kifejlődött szövetkezeti rend­szer átalakította az országot és lakói­nak gazdasági, de kulturális helyzetét is. Boldizsár könyve röviden és szem­léltetően ismerteti ennek az ország­megfiatalításnak és emberfölemelésnek történetét s egyúttal bemutatja, milyen Dánia ma, hogyan él és fejlődik a „gazdag parasztok országa", hogyan kell élni és fejlődni a korszerű agrár­államnak. Mi a legfőbb, ami a kapita­lizmuson belül megvalósítható. A tanul­ságos könyvet a Franklin Társulat adta ki. (2.) Kedvezményes fürdőjegyek Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőibe: Gellért-, Széchenyi-, Szt Im­re-, Rudas-fürdőbe Egyéb fővárosi fürdőkbe: Császár-, Lukács-, Erzsébet­(Sósfü­rdő), Hungária-, Körúti­fürdőbe, Fedettuszodába, Fest­szenterzsébeti sósfürdőbe a legnagyobb kedvezménnyel kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca L TeL: 130-330, 31. 32

Next