Népszava, 1940. május (68. évfolyam, 98–120. sz.)

1940-05-04 / 99. szám

1940 május 1, szombat NÉPSZAVA Összegyűjtötték a kormányzó húszéves jubileumát méltató cikkeket Horthy Miklós kormányzóságának húszéves évfordulóját az egész ma­gyar sajtó kimerítő, hosszú cikkek­ben méltatta. A miniszterelnökség­ sajtóosztálya a minden külsőségek nélkül lefolyt ünnepléshez most egy kedves ajándékkal járul hosszá. Elhatározta, hogy összegyűjti a fővárosi és a vi­déki napisajtóban, valamint a folyóiratokban megjelent cik­keket és tanulmányokat és há­rom díszes kötetben átnyújtja a kormányzónak. A gyűjtemény három vaskos kötete már el is készült. A díszes rézvere­tes pergamentköteteket a Horthy­család címere és a következő fel­írás díszíti: „Horthy Miklós 1920— 1940." A kötetek első oldalán a kö­vetkező szöveg olvasható: ,.A ma­giyar sajtó hódolat­a." Az első kötet a budapesti napilapok, a második kötet a vidéki napi- és hetilapok, a harmadik kötet az egyéb időszaki lapok közleményeit tartalmazza. A MÁV-órabéresek a fizetésük rendezését kérik !A következő levelet kaptuk: Ismét nagyon köszönjük a Népszavá­nnak, hogy január 31-i és április 7-i szá­maiban közölte azt a panaszunkat, hogy mi, MÁV-órabéresek nem kaptunk bér­emelést. A köztisztviselők, a véglegesí­tettek kivétel nélkül megkapták az év elején a fizetésrendezést, illetőleg visz­szakapták a csökkentett fizetés után való különbözetet, csak az órabéresek és munkások között kaptak nagyon keve­sen órabérem­elést, holottan minden óra­béres ISV és munkástól levontak annak idején 20%-ot. de akiknek engedélyezte is a MÁV-igazgatóság, azok sem kapták még meg, ezt a gyermekek után járó segélyt sem kaptuk meg egy esztendő óta. Nem for­dulhatunk panaszunkkal az illetékes té­nyezőkhöz, mert­­ az órabérest azon­nal el lehet bocsátani, sokat kínlódunk a családunkkal, csökkentett az órabérfizetésünk, lakbér­pótlékot nem kapunk. Állandóan válto­zik az órabérfizetésünk, nagyon-nagyon nehezen élünk ... Ezúton ismételten kérjük a MÁV igaz­gatóságát, hogy miután a véglegesített köztisztviselők — ezeknek fix fizetésük van és több fizetésük van! — részesültek fizetés­emelésben, az óra béremelést nekünk is adja meg, válogatás és kivétel nélkül. (Aláírás) A magyar-szlovák viszonyról elhangzott Csáky-beszéd­ visszhangja (Róma, május 11. — .31. T. I.") Az olasz reggeli lapok feltűnő he­lyen ismertetik Csáky külügymi­niszter nyilatkozatát a magyar­szlovák viszonyról. A „Popolo di Roma" a magyar külügyminiszter beszédéből a következő két pontot emeli ki: 1. a magyar kormány mindent megtett, hogy biztosítsa a jószomszédi viszonyt Szlovákiával; 2. hiábavaló minden kísérletezés, amellyel meg akarják rontani a Németország és Magyarország kö­zötti jóviszonyt. A „Messaggero" budapesti tudó­sítójának jelentése alapján közli Csáky nyilatkozatát és a többi kö­zött ezeket írja: Csáky külügyminiszter beszédé­ben súlyosan megbélyegezte azokat a kísérleteket, amelyekkel felelőtlen szlovák elemek meg akarták zavarni Németország és Magyarország baráti kapcsola­tait. Figyelmet érdemel a magyar kül­ügyminiszter ama kijelentése is, hogy nem szabad azt hinni, hogy Magyarország gyenge. A „Tribuna" Csáky külügymi­niszter felsőházi beszédét ismer­tetve, ahhoz a következő kommen­tárt fűzi: A magyar külügyminisz­ter kijelentései erélyes figyelmezte­tést jelentenek Szlovákia felé. Bu­dapest és Berlin kapcsolatai felette állanak a pozsonyi körök ármány­kodásainak. A „Corriere dlella Sera" buda­pesti tudósítója szerint Csáky ki­jelentései azokhoz a nyilatkozatok­h­oz csatlakoznak, amelyeket a kül­ügyminiszter közvetlenül a velen­cei megbeszélések után tett. Ami Németországot illeti, Budapesten hangoztatják, hogy Németország nem fedezi Ma­gyarország ellen Szlovákiát. (London, május 1. — „M. T. I.") Az angol lapok részletesen ismerte­tik Csáky külügyminiszternek a felsőházban tett kijelentéseit. Több lap feltűnő helyen közli a külügy­miniszter felszólalásáról szóló je­lentést és ismerteti Szüllő Géza fel­szólalását is. A lapok tudósításaik címeiben kiemelik, hogy Magyar­ország a szlovákiai magyar lakos­sággal szemben tanúsított bánás­mód miatt kezdi elveszteni türel­mét és ez az oka a Szlovákiához inté­zett erélyes figyelmeztetésnek. A „Daily Mail" kiemeli, hogy Csáky felszólalása figyelmeztetés volt Szlovákiának, hogy szüntesse be „160.000 főnyi magyar lakosság üldözését". A „Newy Chronicle" tudósítója megjegyzi, hogy a budapesti lapok erélyes hangú kommentárokat fűz­nek a külügyminiszter nyilatkoza­tához. (Párizs, május 1. — „M. T. I.") A „Temps", a „Petit Journal", a „Fi­garo" és más lapok részletesen is­mertetik Csáky külügyminiszter beszédét és idézik a külügyminisz­ternek azt a figyelmeztetésként hangzó mondatát, amely szerint a mostani körülmények között két­szeres önuralomra van ugyan szük­ség, de azért senki se felejtse el, hogy amennyiben a pohár kicsor­dulna, Magyarország minden koc­kázattal szembenéz. Figyelmet kel­tett továbbá­­Csákynak az a ki­jelentése is, hogy­ a magyar-szlovák feszültség" nem zavarhatja meg a magyar-német jóviszonyt. Ez már drákói intézkedés. A szom­batra virradó éjszakát négy gye­rekkel kint töltheti. Lakása, ami csak volt, továbbra is befogadja a lakókat, nyirkosan, hűvösen, de mégis otthont adóan. Az a szoba, amiben laktak, jóideig istálló volt. A Hamar-család volt azt úttörő, nekik már az istállót átalakították lakássá és a szobás lakás a W. C. és a mosókonyha szomszédságában a földszinten nekik, a 48 pengős munkanélkülieknek, megtette a szolgálatot. De a gyerekek betegek voltak ebben a lakásban, átköhög­ték a telet. Most a legnagyobb lányka, 14 éves, az udvarra kido­bott bútorok között rakosgat, a 11 éves Péter és a 9 éves Misi az isko­lai könyveket bújja. Kilátástalan ebben a pillanatban a népes család holnapja. Kérdés, meddig lehet még a bútor is az ud­varon: a penészes holmi, köztük a két mankó és a tartalék műláb, két szekrény közé állítva, hogy bántó­dásuk ne essé­k. A kilakoltatott családapa fél lábával, lakást ke­resni jár. — Oda készülök, lakást nézni a közelbe, hátha még estig kapok. Már délután van, késő délután. A Hamar-család kint a szabad ég alatt. Járt a Dankó Pista ucca 19. számú házban, ahol egy üzlethelyi­séget akart kivenni lakásnak. Húsz pengő előleget még reggel adott a házfelügyelőnek, de az már vissza is adta neki az előleget, mert idő­közben rossz információt adtak róla. Nem könnyű dolog szegény­embernek pénzért is lakást kapni. Most mindent helyrehozhatna eg­y fővárosi szükséglakás, amelybe szé­pen be kellene költöztetni a négy gyereket, a rokkant férfit és az asszonyt, aki a négy gyerek miatt nem tud munkát vállalni. A Feste­tics-ház a Tisza Kálmán téren azonban ú­i lakókat szed. Ahol Ha­mar István lakott, abban a lakás­ban, abban a szobában nem is volna szabad embernek lakni. Arub­eánszky István : Hét család a szabad ég alatt A késő esti órákban hírt kaptunk arról, hogy az Üllői út 99. számú házból a pénteki nap folyamán kilenc családot kilakoltattak. Ketten találtak még a nap folya­mán új lakást, hét családot azon­ban a szabad ég alatt, a ház udva­rán ért az este. Négy család gyer­mekeivel együtt került az utcára, közöttük Szabóki Zsigmondnak öt gyermeke van. A szomorú eset okaira és részletei­re még visszatérünk. Négy kis gyerekkel kilakol­tattak egy hadirokkantat gróf Festetics házából Szemerkél az eső, május. Min­denütt birtorokkal megrakott sze­kerek. Költöziki esőben rassz- Hamar István munkanélküli szabósegéd nem költözik az esőben, őt feleségével és négy gyerekével, penészes szekrényeivel, rozoga asztalával és a még rozogább székekkel, nyikorgó műlábával kitették a szabad ég alá, az esőbe. Ott áll a szegényes bútor a Tisza Kálmán­ tér 1. számú ház udvarán. A bútorhalmaz mellett gyerekkocsi, benne alvó gyerek, 17 hónapos. Szomorú és sivár környezet ez, az eső vigasztalanul hull alá a kila­koltatott családra. Oldalt a ház­falak, a nyitott folyosókon az ott­honba megtérő mosolygós család­tagok. Ez a ház csak Hamar Ist­vánt dobta ki. Ez a ház pedig gróf Festetics Domokosé, a múltban oly sokat szerepelt MÉP-s kép­viselőé. A ház megbízottja kérte a ki­lakoltatást Hamar Istvánnal szemben, aki pontosan két éve lakott a Festetics-házban. Nehéz két év volt ez a munkanél­küli szabósegéd életében. Hamar István, ha erről beszél, tele van pa­nasszal. — Jóformán csak akkor dolgoz­tam, amikor télen felvettek hólapá­toláshoz — mondja, fáradtság ér­ződik hangjából —, 75 százalékos hadirokkant va­gyok, azután meg az idő is el­ment felettem, az építkezések­hez nem vesznek fel dolgozni, pedig ha kínálkozott munka, a kő­művesek mellett dolgoztam. JS pen­gő h­ad­irokk­ant segélyt kapok ha­vonta, abból él a család. Ebből a 48 pengőből fizettem a havi 35 pengős lakbért, amíg tudtam. Ja­nuár óta bizony nem bírtam a lak­bérfizetést. Kegyetlen tél jött reánk, a legkisebbik gyerek sza­márköhögésben van most is, ezelőtt pedig agyhártyagyulladással ke­zelte az orvosnő a Csengery utcá­ban, így beszél Hamar István, akinek kong a a melle. Golyót hord most is a mellében, ha megmozdul egy kicsit is, nyi­korog a lába, műláb. Szereti a gyerekét, teli van aggó­dással, a pénzt orvosihoz vitte, emiatt elmaradt a lakbérfizetés pontatlan volt. És éppen ez az, amit a háziurasm nehezen tudnak megbo­csátani. A Festetics-ház megbí­zottja eljárt a lakbérnemfizető Hamar István ellen és kérte a ki­lakol­tatást. Itt van a lakásügyi miniszteri biztos hivatalos leirata. Hamar István a kezében szoron­gatja. 1940. M. B. 699/5. számú hatá­rozat. Eszerint Hamar halasztási kérelmét elutasították. Van hozzá indokolás is: „A korábbi kilakolta­tási határozat megváltoztatására komoly indok nincs, mert az előbbi halasztással és lakbérsegéllyel tel­jes méltányosságban részesült." — Lakbérsegél­yt kaptam — mondja Hamar —, a főváros 35 neu­got áprilisban kifizetett, a gróf úr megbízottja ezt fel is vette a vá­rosnál, ahol májusra is megígérték, hogy újabb 35 pengős segélyt ad­nak. Ezt azonban a gróf úr meg­bízottja már nem fogadta el. Hamar István a szabad ég alá került és megtiltották neki még azt is, hogy a kisgyerekét bevigye bár­melyik lakóhoz az épületbe. A miniszterelnök ebédje az olasz követ tiszteletére. A „M. T. I." je­lenti: Gróf Teleki Pál miniszter­elnök és felesége Tailamo márki budapesti olasz követ és felesége tiszteletére szerdán délután két óra­ikor dezsönét adott a miniszterelnöki palotában. Csáky külügyminiszter beszámo­lója a minisztertanácson. Pénteken délután .10 órakor a kormány tagjai arróf Teleki Pál miniszterelnök el­nökletével minisztertanácsot tartot­tak. Értesülésünk szerint a minisz­tertanácson gróff Csáky István kül­ügyminiszter részletesen­­beszámolt a külpolitika legidőszerűbb kérdé­seiről. A­­minisztertaná­cs ezután időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott. Bulgária új követe Budapesten. Tosev Dimitri, Bulgária új buda­pesti követe, aki Tosev André volt miniszterelnök fia, szerdán eluta­zott Szófiából és pénteken reggel Budapestre érkezett. A Keleti pályaudvaron a budapesti bolgár követség tagjai várták és üdvö­zölték. Életuntak Kispest-Wekerletelepen, a Murányi utca 9. számú házban Lékó Ferenc 26 éves fiatalember megmérgezte magát. A kihívott mentők már csak­ a halált állapíthatták meg. Kettős öngyilkosság történt az újpesti összekötőhídnál. A munkások egy női kalapot és retikült, benne egy levelet találtak, amelyben Gál Ibolya elvált asszony közli, hogy 13 éves leányával öngyilkosságot követett el, mert elvesz­tette az állását és nem bírja a nyomort. Pap István 29 éves gyári munkás, aki Csepelen, az Erzsébet királyné út 55. számú házban lakik, ismeretlen gyógy­szerrel megmérgezte magát. A mentők életveszélyes, súlyos állapotban a Rókus­kórházba szállították. Bognár l­ajos 36 éves pápai cukrász kétszer rálőtt kiskorú menyasszonyára, majd önmagát agyonlőtte. Tettét azért követte el, mert a szülők ellenezték a házasságot. A Rendelet egyes vegyszerekről. A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter rendeletet­ adott ki, amelynek értelmében szublimáltan impregnált ita­tóspa pirosból és alumin­iumlemezből állő szereket és eszközöket, amelyek a haj­nak hullámossá tételére szolgálnak, nem szabad előállítani, forgalomba hozni és az ország területére külföldről behozni. Ezeket a tilalom alá eső szereket évi eszközöket, egyebek között az Ultra és Thermofil néven forgalomban lévő ké­szítményeket is ki kell vonni a forga­lomból. Ezeknek az iparűzési körön kívül való használata is tilos. 11. oldal

Next