Népszava, 1940. május (68. évfolyam, 98–120. sz.)

1940-05-10 / 104. szám

b oldal NÉPSZAVA 1940 május 9. csütörtök KOLON '­­ regÉNY •ÍRTA: SZÁVA ISTVÁN 50 — Öltözzél át gyorsan! — szólt Mikesné a fiára, de Szilágyi nyomban közbevágott: — Minek? Teljesen fölösleges, egészen jó így. Péter elviselt, foltozott, sőt itt-ott már kiron­gyosodott ruhában volt. Idehaza, csúszkálni, han­cúrozni ez is jó és kíméli vele az újat — mondta mindig az anyja. A fiú is kényelmetlennek találta, hogy így üljön be az elöljáró mellé a kocsiba, de Szilágyi váltig erősítgette, hogy így sem lehet semmi kifogás a ruházata ellen, meg aztán két­ségtelenül sietett és Mikesné nem akarta feltar­tani. Kétlovas kocsi várt odakünn a kapu előtt. Péter jobb szerette volna, ha a kocsi az udvaron van, a lépcsőház, ajtaja előtt, akkor többen lát­nák, hogy az elöljáró kocsiján utazik. Minden­esetre kissé előre dőlt, hogy könnyebben észre­vehessék. A ruhája miatt az emberek előtt most s­em szégyenkezett, azt kívülről úgysem látni, eltakarja a bak. Csak ha az elöljáróra pillan­tott, érezte kényelmetlenül magát és nem tudta, hogyan forduljon, hogy a lehetőség szerint elta­karja a foltokat és a lyukakat. Szilágyi azonban nemigen vizsgálta Péter öltözékét, mereven, szótlanul ült a helyén. Most nagyon öregnek lát­szott az arca. Péter sem sokáig nézte és amikor kiértek a Szapáry utcába, ahol már úgyis kevés ember járt, aki megláthassa, hogy ő milyen előkelő lett, inkább hátradőlt a párnázott támlának, hogy teljesen kiélvezze a kocsikázás örömeit. Az úttest elhanyagolt, rossz, sokhelyütt gödrös volt, ha ilyen gödrön haladtak keresztül, a rugózás kellemesen himbálta a kocsit, ami rendkívül tet­szett a fiúnak. Eddig még csak egész életében mindössze egyszer ült kocsiban, kint Rákosszent­mihályon, a nagynénje temetésén. Négy- vagy ötéves volt akkor, az egész temetésből csak arra a kocsizásra emlékszik, meg hogy egész idő alatt kegyetlenül zuhogott az eső. De ezt is inkább csak onnét tudja, hogy a kocsiablakokon pata­kokban folyt a víz, alig lehetett kilátni. A teme­tésig nem is tudott erről a nagynénjéről, sem arról, hogy Rákosszentmihályon rokonaik van­nak egyáltalán. Később hallotta csak, hogy évekig haragban voltak, egyáltalán nem érint­keztek és csupán a nagynénje halálakor békül­tek ki. Akkor kocsizott először, de ez most sokkal jobb volt. A lovak közepes gyorsasággal ügettek, a villamos talán gyorsabban megy, de ez kétség­telenül sokkal előkelőbb. Egy fiú jött a gyár mellett, Péter már messziről felfigyelt rá, úgy mutat, mintha Laci lenne. Tényleg Laci volt és amikor egymás mellé értek, Péter a bak korlát­jába kapaszkodva felállt, úgy kiáltott a barát­jának: —­ Szervusz Laci! Megyek ki Kőbányára. Laci bámult, csodálkozva nézett a kocsi után, amelyből még sokáig integetett Péter. Amikor már jó messze jártak, még mindig ki-kitekin­tett, nézi-e még Laci. Észre sem vette, hogy mi­lyen kelletlenül rándult meg Szilágyi arca, ami­kor olyan zajosan üdvözölte a barátját. — Még szerencse, hogy a kutya sem jár erre — gondolta az elöljáró. Először a gyárba mentek, de Mikest nem ta­lálták. Nem is volt ma semmiféle ülés, csak hol­nap lesz. Mentek tehát ki Kőbányára. Útközben még megálltak a Fehér Hajónál — Péter tudta, hogy az apja gyakran ide is eljár —, de itt sem találták. A sorompó után már Péter irányította a kocsist, merre hajtson. El is találtak különö­sebb bolyongás nélkü­l a Munkásotthonba. Mikes valóban itt járt, egész délután üléseztek, de aztán valahonnét telefonáltak és néhányukat el­h­ívták, köztük Mikest is. Hogy hová, azt nem tudják, csak annyit, hogy nagyon siettek, így tehát dolgukvégezetlen kellett visszafor­dulniuk. Szilágyi mégegyszer felnézett a lakásba, hátha időközben megjött Mikes, de eredményte­lenül. Meglehetősen kedvetlenül távozott és meg­kérte az asszonyt, feltétlenül mondja­ meg a fér­jének, hogy kereste és holnap reggel eljön. De ne felejtse el megmondani — ezt többször is meg­ismételte, úgyhogy Mikesné végül egészen bosz­szús lett és amikor Szilágyi elment, meg is je­gyezte: — Ez azt hiszi, hogy valamennyien hülyék vagyunk és még annyit sem tudunk megje­gyezni, hogy itt járt és holnap megint eljön. (Folytatása következik.) TESTEDZÉS BÉCS ELŐTT A vasárnap és hétfőn lefutásra kerülő 5111 kilométeres Budapest-Bécs-Budapest kö­zötti nemzetközi kerékpárosverseny előtt Szittya Rezső kapitány együttes tréninget rendelt el a 10 válogatott részére. A közös tréninget Velvárt Nándor volt bajnok, szö­vetségi tréner vezette, aki autójával kísérte a versenyzőket. Csütörtökön délelőtt ragyogó napsütésben gyülekeztek a fiúk az óbudai vámnál. A tíz­tagú keretből hiányzik Karaki és Jiles. Mindkettő felmentést kapott. Itt van Nótás is, nevetve meséli, hogy a héten már má­sodszor írták fel a rendőrök szabálytalan közlekedés miatt. Egy sokszoros kerékpáros­bajnok, aki nem ismeri a szabályokat. A hangulat derűs. Indulás előtt Velvárt rövid megbeszélést folytat a versenyzőkkel, majd start. A versenyzők elől, nyomukban az autó. — Ki az a két fiú a csoportban? — kérdi Vérvárt a kapitányt, aki ugyancsak velünk tart. Az edző sasszeme azonnal észreveszi, hogy idegen is keveredett a csoportba. Az arcokat nem látni, de ahogy a lábak forog­nak, ahogy ülnek a gépeken, messziről látni, hogy versenyző-e és jó versenyző-e az illető. Csak kísérők voltak, akik csakhamar el is maradtak tőlünk. Az autó szerelék, talán M-et mutat a sebességmérő. A tempó fokozódik, de a tréner elégedetlen. Már osz­togatja a tanácsot.­­ Az egész mezőny lelassít, Oroba előre­spartol és amikor már eltűnt a láthatárról, akkor hajrá, utána! Egy-két kilométeres lazsálás után valóban kezdetét veszi az üldözés. Az út kanyargós , így nem látni, mennyire ment el a szö­kevény. A sebességmérő a 41— 5* között táncol. A szél erősen fúj, a hegyek fölött koromfekete felhők gyülekeznek, de ahol a kis karaván nyargalászik, ott szerencsére süt a nap. Egy-egy téglaégető kéménye me­­redezik és ontja fekete füstjét a tájra, de az ür tiszta és a beton olyan, mint a tükör, szinte repülnek rajta a versenyzők. Néha egy-egy jókedvű falusi gyerek utánuk da­rál öreg biciklijével, de aztán kifulladva elmarad. Más a versenyző tempója és más a sétálóé s ezek, akik itt pörgetik előttünk a pedálokat, Magyarország legjobb bicik­listái, majdnem valamennyi többszörös baj­nok. Nótás az 1000 méteres rekorder, Gere a Budapest, — Kassa — Budapest - távverseny győztese. A mindig mosolygó Mádi mögött is tisztes sportmu­lt van A többi is mind, mind sok győzelem elkönyvelője. Tapaszta­latokban mindegyik elég gazdag. Bár anya­giakban állnának így. Azért nincs Itt semmi hiba. Fiatalok, erősek, egészségesek s mi kell még?! Felváltott vezetéssel falják a kilométere­ket. Ez azt jelenti, hogy 500 métert az egyik megy elől, a többiek libasorban utána. Az elsőnek a legnehezebb, mert az erős széláramlat őt éri. Minden 300 méter után váltás, vagyis újabb­­ember megy az élre. A tempó nagyon rendes, már látni a szökevény zöld ingét, most már nem ne­héz utolérni. Körülbelül 10 kilométeren tar­tott a hajsza, ezután rövid lazsálás követ­kezik. Az országút ilyenkor, délelőtt teljesen nép­telen. Néha egy autó, egy szekér, amelyen a gazdának a mellén lóg a feje. Alszik, a lovak mennek maguktól szabályos oldalon, néha, persze, szabálytalanul. Fölöttünk két rep­ü­lőgép zúg, majd madarak értékelnek, a földeken guggoló, görnyedő emberek túr­ják, kapálják a talajt. A természet eme szép csendjét megszakítja az autóban kiabáló tréner: — Sípos, Kőszegi előre! Három perc múlva a többi utána! Hajrá, rajta, menjetek!! Görnyednek a hátak, feszülnek az izmok és elkezdődik megint az irgalmatlan hajsza, amelyet csak autóból nézni jó és szép, de csinálni nagyon nehéz. A nap süti a háta­kat, már a vastag pullóvereken átüt az izzadság, de irgalom nincs, menni, menni. A válogatottság kötelez. A sebeségmérő néha átugrik a SO-on is. Ilyenkor hegyről lefelé siklanak, mint a gyíkok. Forognak a hajtókarok, az inas lábszárak úgy tapad­nak a pedálokhoz, mintha oda lennének nőve. Ha egy kicsit lanyhul az Iram, a tré­ner szava vág: — Mi az, zarándoklás?! ötvenes tempójú zarándoklás. — Kormányt lent fogni és mindent bele! — süvít a tréner hangja. A meredek pilisi hegyekre kapaszkodnak fel. Az autó motorja küszködik, köhög, a versenyzők lihegve, állva tapossák a pedálokat, de mennek, men­nek pihenés nélkül, ötven kilométeres hajsza után visszafordulunk és ugyanúgy hajta­nak tovább is. Sorompót kapunk. A verseny­zők leugrálnak gépeikről és átbújnak a so­rompó alatt, így szokás ez versenyben is. Az autó vár, három perc múlva szabad az út. Gyerünk a Sl­­k után, 85-as tempó és nin­csenek sehol. Már legalább 10 kilométert mentünk, amikor megpillantjuk őket. Csak három percre maradtunk el és így elmentek! Nagyon tudnak. Főleg a Mavart, azaz Nótás, de Sipos, az új generáció hajtása is muto­gatja már oroszlánkörmeit. Tizenkét óra lehet. Valahol harangoznak. A nap éget. Letérünk a betönútról és rá­fordulunk a pilisszentiváni rossz kövezetre. Irgalmatlan rázós és meredek, hegyes vidék ez. Az autó csak nehezen megy fölfelé, de a versenyzők, bát lihegve, nyögve, fújva, nyeregbe állva, de mennek, mennek. A vé­rükben van. • Akárki emberfia nyeri meg ezt a kétnapos kerékpárosversenyt, kalapot emelek előtte. (sord­.) A TERMÉSZETBARÁTOK TE­VI—VII. kerületi osztály (VII. Damjanich ucca 5) 1040 május 19-én, vasárnap vidám mókával egybekötött tavaszi találkozótúrát rendez a Frankhegyen lévő menedékházban. Elérhető az 1-es villamos végállomásától 30 perces sétaúton. 8-tól 10 óráig vezetők állnak tag­társaink rendelkezésére. SPORTHÍREK: Cseh László, a Hungária volt válogatott csatára, akit a miniszteri biztos furcsa határozattal szabaddá tett, a Kispesthez szerződött. — Baja várost űzta meg a MOTESZ vezetősége az országos férfi tornászbajnoki verseny rendezésével. A versenyt pünkösd két napján rendezik meg.­­- A válogatott magyar női tornászcsapat olaszországi szereplése után, csütörtökön dél­előtt érkezett vissza. — Rio de­­Janeiróban a délamerikai labdarúgóbajnokság során, Irugay válogatott csapata 4:3 arányban győzött Brazília válogatottja ellen.­­Minneapolisban a napokban rendezett fe­dettpálya atlétikai versenyen a 30811 méte­res távon az amerikai KUc 8 perc 18.9 má­sodperces fedettpálya rekorderedménnyel győzött, a finn Mäekl a harmadik helyen végzett. NI­MET SÁNDOR ÉS ALI BEN MASSAIT­. Ma, pénteken este hat pár szenzációs mér­kőzése lesz. Első pá­r: Hirsch Lajos, Párizs, bajnoka Valter Ottóval fog szabadstílust­ döntőt vívni. Második pár: Railu Lukács— Ivan Patterson összecsapása teljesen nyílt, annál is in­kább, mert­ amennyivel erősebb­ Petterson, annál durvább Lukács. Az est. szenzációja Váry Sándor világ­hírű magyar­birkózó Vilo Bart kapta ellenfeléü­l. Német Sándornak nagyon nehéz dolga lesz Ali: Ben Massaud néger világbajnokkal. Zamecs­nik a nálánál sokkal nehezebb Orgoványi Ferenccel fog mérkőzni. Kamarás pedigr Koprekkel. Minden este órai kezdettel a Városi Színházban. HÁRMAS VERSENY. A Munkás TK hajdúuczas sporttelepén hármas klubközi atlétikai viadal lesz vasárnap a Testneve­lési Főiskola, az óbudai Torna Egylet és a Munkás TE között. A 13 számból álló ver­seny győztesének a TF kitűnő együttese ígérkezik a jó átlaggal rendelkező Munkás TE és OTE előtt. A verseny délelőtt 10 órakor kezdődik. A sporttelep a Nyugati pályaudvartól indult 90, 91 és 92-es villa­mosokkal érhető el. — A francia kommunistaellenes rendszabályok mérlege. A párizsi rendőrfőnökség­ jelenti, hogy má­jus havában a rendőrségnek a kom­munizmus megszüntetésére irányuló tevékenysége a következő ered­ménnyel zárult: 2241 embert letar­tóztattak, 67 kommunista lapot beszüntettek, 300 szakszervezetet feloszlattak és a kommunistáik 200 székházát bezárták. — Új vonajáratok a pünkösdi ün­nepek alkalmából. Amint a Magyar Államvasutak igazgatósága közli, a MÁV megerősíti szerelvényeit a pünkösdi ünnepek alkalmával és a­ menetrenden kívül rendkívüli jára­tokat is indít. PÁRTMOZGALOM A fővárosi végrehajtóbizottság ma este 7 órakor ü­lést tart. A titkárság felkéri a budapesti és környéki pártszervezeteket, hogy meg­bízottaikat küldjék­ be a füzetekért. SZAKSZERVEZETI MOZGALOM A Magyarországi Húsipari Munkások Szövetsége 1910 május 14-én, kedden este 7 órakor a szokott helyen központi vezetőségi ü­lést tart. Kérik a vezetőségi tagok pontos megjelenését. Iü­s Wpflai a főváros világhírű gyógyfor­rásokkal táplált fürdőiben, Szent Gellért-fürdő Széchenyi-fürdő Szent Imre-fürdő Rudas-fürdő nép-, gőz-, kád-, termál-, iszapgyógyfürdőiben és uszodáiban Kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31. 32

Next