Népszava, 1940. június (68. évfolyam, 121–145. sz.)

1940-06-01 / 121. szám

1940 június 1, szombat rasssmsasmmmsmn­ssisBm NÉPSZAVA A munkás és a könyv S­arkalatos tétele a szociáldemo­krácia szabadságküzdelmének, a munkásságnak a felszabadu­lásáért, az emberi életért és a jo­gokért folytatott harcában termé­szetes ,szövetsége minden olyan mozgalom és alkotás, ami az em­beriség fejlődését szolgálja. Az igazi, a haladó szellem valamennyi terméke egy-egy lépést jelent a sza­badság felé vezető úton. Az öntu­datos munkás éppen ezért szereti és keresi a jó könyvet. Tudja, hogy a Tisztességes tudományos vagy szép­irodalmi mű igazságtalanságok el­len kü­zd,­­ társadalmi, gazdasági vagy politikai tévedésekkel száll szembe, sarlatának szemfényveszté­seit leplezi le és közelebb viszi az embert ahhoz, hogy megismerje sa­ját lelkét és azt a világot, amely­ben él. A munkás érzi és tudja, hogy a jó könyv az ő frontját — a haladás arcvonalát — erősíti. E­zeknek az igazságoknak tu­datában természetesen az idén is, mint az elmúlt években, részt vesz a szociáldemokrata mun­kásmozgalom a könyvnapon. A mi könyvnapi kivonulásunk magától ér­tetődően a szocialista szemlélet és a hamisítatlan szellemi értékek jegyé­ben zajlik majd le. A Népszava­könyvkereskedés Erzsébet körúti könyvessátrában a három buda­pesti könyvnapon, június 3-án, 4-én és 5-én nem fognak propagandához jutni selejtes vagy rosszhiszemű al­kotások, amelyek csak a reakció céljait szolgálják, mert megkísérlik a könyv hitelét rontani, a tudo­mány és szépirodalom társadalom­alakító hatását gyengíteni. A Népszava és a szociáldemokrata munkásság komolyan veszi a könyv­napot, nem tartja azt ü­zleti fogás­nak, hanem a szellem ünnepnapjá­nak. Szocialista írók és költők fog­ják árulni könyvessátrunkban sa­ját műveiket és dedikálják azokat, hogy megismerkedjenek olvasókö­zönségükkel és ezáltal létrejöjjön az író és az olvasó között az a­ köz­vetlen kapcsolat, ami mindkettőjük­nek javára válik. A szociáldemo­krata párt egyéb kiadványai mellett elsősorban négy új kötetünk kerül a könyvnapi szellempropaganda tengelyébe: Erdődy János „Villon a költő" című verskötete, „A társada­lomtudomány és a munkásság" című tanulmánysorozat két kötete és Földes Mihály elvtársunk most megjelent könyve, amelynek címe: „Időszerű kérdések, időszerű felele­tek". Az Erdődy—Villon-verskö­tet a proletár, hangulatát és lelkiál­lapotát tükrözi, a kétkötetes ta­nulmánysorozat a munkás szabad­ság kü­zdelmének ideológiai alapjait erősíti, Böldes könyve pedig hozzá­segíti ahhoz, hogy eligazodjék a zajló világ aktuális bonyodalmai között. * N­ehéz időket élünk s az ilyen nehéz időkben fokozottan sú­lyos a dolgozó ember sorsa. A munkás felett ott függ a munka­nélküliség lehetőségének Damok­les-kardja s ha van elhelyezkedése, akkor is szüntelenül küzdenie kell a megélhetés mindennapi gondjai­val. Mégis úgy lesz az idén is, mint az előző esztendőkben, keserves időktől megkínzott, sanyarú sor­ban élő munkásemberek elő fognak teremteni legalább filléreket arra, hogy könyvet vásárolhassanak, művelődhessenek és a szellem fegy­vereivel erősíthessék magukat, hogy megállhassák helyüket ebben a viharos korban, amelynek tétje: szabadság vagy rabság, élet vagy halál. Mozgolódás a belpolitikában Teleki miniszterelnök hosszú megbeszélése Imrédy Bélával és kihallgatása a kormányzónál. — A jövő héten is ülésezik a Ház. — Teleki miniszterelnök kije­lenti, hogy „nincs semmi ok különleges izgalmakra" Gróf Teleki Pál miniszterelnök néhány napig gyengélkedett és közben — mint már pénteki la­punkban erről hírt adtunk — némi mozgolódás indult el a belpolitika frontján éppen a kormánypárt ber­keiben. Ez a mozgolódás is, amint ez már lenni szokott, vacsorázással kezdődött, azzal, hogy a fehér asz­tal mellett találkoztak a MÉP Imrédy - csoportjának tagjai más kormánypárti csoportok képviselői­vel. Itt hangzott el az az Im­rédy­beszéd, amely a kormány tevé­kenységének irámára és a kor­mány összetételére vonatkozóan bizonyos követeléseket támasztott. Fizesd elő a -t és szerezz új előfizetőket a MÉPSZAVÁ-vak Pénteken azután ennek a belpo­litikai zajlásnak a viharzása elült, utórezgései azonban még ott voltak érezhetők a parlament ülésén, kü­lönösen a napirendi vita során. Mi történt pénteken? Az Imrédy-féle S­átria klubbeli vacsora — mint jelentettük —­ szer­dán zajlott le. Ennek a vacsorá­nak a hangulatát, az ott eluralko­dott álláspontot tolmácsolta az­után Imrédy Béla gróf Teleki Pál miniszterelnök előtt pénteken a kora délelőtti órákban. Imrédy a miniszterelnökségen kereste fel Telekit A miniszterelnök közel két és félóra hosszat tartó megbeszé­lést folytatott Imrédy­vel. Majd Teleki Pál kihallgatáson je­lent meg a kormányzónál, aki­nek az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről tett jelentést. A Várból jövet azután a miniszter­elnök a parlamentbe ment és ott nyilatkozott az általános helyzetről az újságíróknak. „Ma izgalmat kelteni és fűteni vétkes dolog — mondotta a miniszterelnök A parlament folyosóján elhang­zott nyilatkozatában gróf Teleki Pál a többi között kijelentette: — Néhány napig gyengélkedtem és már újra izgalmak keletkeztek. Pedig egyrészt igazán nincs semmi ok különleges izgalmakra. Másrészt azonban mégis olyan időket él Európa és vele mi is, hogy izgalmat kelteni és fű­teni vétkes dolog. Izgalmakra semmi ok nincs. Szénánk rendben van. Majd szó szerint a következő­ket mondotta a miniszterelnök: — A nemzetnek meg lehet az az öntudata, hogy húsz év alatt a semmiből nagyon sokat épített újra. Sikerült Magyarország tekintélyét növelni. Elismert részünk van abban — mondotta Teleki Pál—, hogy né­met és olasz barátainkat erőnkhöz mérten segítettük a balkáni és a dunai béke e­ddig való megőrzésé­ben és fenntartásában, önfegyel­münk és nyugalmunk által. — Az természetes — folytatta a miniszterelnök —, hogy amikor ilyen óriási háború rázza meg Európát, akkor minden ország kivétel nélkül aggódva figyel és elővigyáza­tossági rendszabályokat is tesz. Hogy mi nem lehettünk az egyedü­liek, akik ilyen rendszabá­lyokat nem foganatosítanak, ezt megnyugvással látom, a külföld is­­mindenütt megérthette és itthon is megérthették. A kormány és a had­vezetőség pedig gondoskodik arról, hogy az aratás és egyéb mezőgazda­ A Szent Margitszigeti Gyrégyfürdő BSt. igazgatósága gazdasági okok­ból ez évben nem ad kedvez­ményes áron szigeti belépő- és Palatinus-strandjegyeket. Szociális szempontokra való tekintettel azonban csak kizárólag a munkásságnak ad kedvezményes szigeti belépő- és strand­jegyeket A kedvezményes jegyek kap­hatók — megfelelő igazolás ese­tén — kizárólag Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31. 32 3. oldal sági munkák rendben és idejé­ben folytattasanak le. — Ami pedig hazánk és népünk jövőjét és benső helyzetünket il­leti, egy nagy aggodalmat látok most foszlóban. Az egész világ a múlt hónapig a háború hosszú, sőt igen hosszú­­évekre terjedő idő­tartamára számított. A németek­nek talán sokakat — barátot, ellen­séget egyaránt — meglepő biztos és nagy győzelmei sokkal való­színűbbé tették azt, hogy a háború nem lesz olyan hosszú, sőt talán várakozáson felül rövid időtar­tamú lesz. Ezért mondom, hogy egy nagy aggodalom van ezzel zoszlóban. Hosszú háború a­z ország­felépítés munkáját, amelyet nem­csak folytatni, de gazdasági és szociális téren egyaránt erős lendülettel kell és lehetne is fejleszteni, akadályozta, lassította és kitolta volna. Ma az a meggyőződésem, hogy Európa államai nem néznek az elé, hogy hosszú esztendőkig há­borús készültséget tartsanak fenn és így reánk is hamarabb ránk­virrad a polgári munkának áldá­sos szaka, amelyben gyorsütemű, erőteljes gazdasági munkát kell végeznünk és végezhetünk is és amelyben e munkával és minden szükséges intézkedéssel a társadal­mi szociális állapotokat megjavít­hatjuk és végleg kiemelhetjük né­pünket abból a nehéz sorsból, amelyben eddig volt és van. •­­ Ma már az átmenetgazdasági és tervgazdasági problémákkal foglalkozunk, ezeket készítjük elő, ezeknek intéz­ményeit szervezzük. Most már ko­mollyá válik az a remény, hogy rö­videsen felszabadulnak jövedel­meink a szociális és nemzetépítési feladatok fejlesztésére. Meg vagyok győződve arról, hogy a békemunkát, amely bőségesebb termelést, gazda­godásunkat és ezzel az egész ma­gyar nép, dre különösen a dolgozók ezreinek jólétét emelni fogja, ilyen gyors iramban meg fogja tudni csi­nálni. , — Az állam a maga kötelességeit — fejezte be nyilatkozatát a mi­niszterelnök — úgy, mint a hadse­reg felszerelésével, ezen a téren is meg fogja tenni. De itt már a polg­ári munkában nagy szerep vár az állam mellett a társadalomra is. Vita a nyolcosztályú népiskoláról a zöld viharokkal A képviselőház pénteki ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Sárinyei Merse alelnök, aki be­jelentette, hogy Pröhle Sándor nyi­las sürgős interpelláció előterjesz­tésére kért engedélyt a nagykani­zsai internáltak éhségsztrájkja ügyében. Az elnök közölte, hogy ő nem adta meg az engedélyt és így az interpelláció sorsáról az ü­lés végén kell szavaznia a Háznak. Keresztes - Fischer Ferenc belügymi­niszter szólalt föl ezután, hogy tájékoz­tassa a Házat a nagykanizsai internáló­táborban elhelyezett nyilasok ügyéről. A volt hungarista- és jelenleg nyilas­mozgalom tagjai közül összesen­­23 egyént internáltak — mondotta.­­ Az utóbbi napokban értesült arról, hogy ezek megtagadták a táplálék elfogadá­sát. Intézkedett, hogy mesterségesen táplálják az éhségsztrájkotókat és ezért kórházba vitték őket, mert másként nehéz lebonyolítani a mesterséges táp­lálást. (Nagy zaj a nyilasok padsorai­ban. — Az elnök több szélsőjobboldali képviselőt rendreutasít.) Az ügyben a vizsgálatot elrendeltem — folytatta a belügyminiszter. — Hivatalos értesítés szerint az internáltak ilyen módon akarják kierőszakolni a szabadulást, a vizsgálat folyamatban van, ő ezekben az ügyekben mindig a leg­nagyobb méltányossággal igyekezett intézkedni, S­e erőszakos eszközök­kel nem engedi magát és a hatósá­gokat az őrizet megszüntetésére kényszeríteni. (Újabb nagy vihar a nyilas padsorokban, közbekiáltások, padcsapkodás.) A belügyminiszter felszólalása után a Ház részleteiben is meg­szavazta az egyenesadóról szóló törvényjavaslatot, majd folytatták a nyolcosztályos népiskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Huszár Mihály (kereszténypárti) Kéthly Anna csütörtöki beszédével vi­tatkozott, majd fejtegette, hogy a javas­lat korszerű, mert a lelkekben tudás­szomj van. Helytelenítette, hogy a ko­moly javaslat tárgyalásakor a Házban zűrzavaros jelenetek játszódtak le. Az utóbbi években valamiképpen megroppant a büszke magyar gerinc, vannak szomorú je­lenségek, de még ezekben az idők­ben sem keresünk ideákat külföldön. Szabó Gyula (MÉP) szerint ez a tör­vényjavaslat elősegíti, hogy a tömegek megkapják azt­ a tudást, amihez eddig önhibájukon kívül nem juthattak. A ja­vaslat szaktudást ad a tömegeknek. Az­után a tanítási módszerek reformjának fontosságáról beszélt. Somogyváry Gyula (MÉP) hangoz­tatta, hogy elsősorban a tananyag és a szellem dönti el, hogy az új iskolarend­szer beváltja-e a hozzáfűzött reménye­ket, a régi tanterv nem volt elég gya­korlati. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a leg­főbb számvevőszék elnökének jelentését terjesztette be az 1938—39. költségvetési év végén mutatkozó hiteleltérésekről. Tasnádi Nagy András elnök javasolta, hogy a Ház kedden tartsa következő ülését és azon folytassa a nyolcosztá­lyos népiskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szőllősi Jenő (pártonkívüli nyilas) az elnök javaslatával szemben indítvá­nyozta, hogy a Ház tartson szombaton

Next