Népszava, 1940. szeptember (68. évfolyam, 197–221. sz.)
1940-09-11 / 205. szám
2. oldal kére, ahol mintegy 40.000 magyar él elszigetelten a román többségű községek között Kalota Sereg középtomtjában Bánffyhunyadon a magyar honvédeket tomboló lelkesedéssel fogadták. Bánffyihunyad lakossága a kora reggeli óráktól kezdve talpon volt és várta a magyar honvédek érkezését. Hatalmas diadalkaput állítottak fel a nagyközség határaiban. A diadalkaputól egészen a Fő térig sűrű sorokban sorfalat állott Kalotaszeg népe, színpompás, régi eredetű, gyönyörű magyar viseleteiben. A bécsi, döntés, értelmében a románokhoz jutott három kalotaszegi község küldöttsége is megjelent, zászlóikon gyászfátyollal. A Főtéren Nagy Miklós alpolgármester üdvözölte az elővéd dandárparancsnokát, majd virágokkal díszítették fel a honvédek zászlaját. Ezután elhangzottak az üdvözlőbeszédek, az egyházak szónokai után a frontharcosok, az iparosok, majd a kalotaszegi nők és gyermekek képviselője köszöntötte a bevonulókat. Az éldandár parancsnoka köszönte meg a lelkes fogadtatást NÉPSZAVA 1940 szeptember 11, szerda A honvédség keddi előnyomulása Szerdám Kolozsvár, Székelyudvarhely, 1 . Csíkszereda Hivatals jelentés. A honvédVezérkar Főnöke közli 1940 szeptember 10-én 20 órakor: - " Csapataink a mai napra kitűzött menetcélokat — általában Magyargorbó, Válaszút, Bonchida, Szentgothárd vonalát — innen a bécsi döntésnek megfelelő határt: Mezőbánd, Nyárádtó, Balavásárnál — továbbá a Kis- és Nagyküsküllő közti hegyvonulatot, a Gyergyói medencét és a Békás szorost tervszerűen, a lakosság nagy lelkesedése közepette elérték. Szeptember 11-én megszálljuk Kolozsvárt, Kolozst, továbbá a Székelyföldön Székelykeresztúrt, Székelyudvarhelyet, Csíkszeredát és a Gyimesi szorost. T. I."). Gazdasági miniszterek értekezlete tárgyalt az erdélyi problémákról Visszaérkezett a miniszterelnök a visszacsatolt területekről . Amint a Népszava már jelentette, Cieróf Teleki Pál miniszterelnök avasárnapi és hétfői napot a Maiszyiarországhoz visszacsatolt területeken töltötte. Meglátogatta a többi közt Nagyváradot, Nagybányát, Kitelágysorrilfot, Mátrát Háf W Wdfrefet, Maatmárnémetet és még több visszaszerzett várost és községet. A miniszterelnököt mindenütt lelkesenünnepelték. Teleki Pál Nagyváradon és a többi Magyarországhoz visszatért városban az illetékesekkel tanácskozott a keletmagyarországi problémákról, tyelsősorban a gazdasági természetűkérdésekről, az őszi mezőgazdaságimunkálatok kellő időiben való megindításáról, a munkanélküliség megszüntetéséről. Megbeszéléseket folytatott a miniszterelnök a nemzetiségi kérdésekről is a keletmagyarországi németek és románok vezetőivel. Teleki erdélyi tárgyalásainnak fontos témája volt a szociális biztosítás problémája, a kórházak helyzete és az iskolakérdés is. A tanácskozások után nyomban intézkedés történt, hogy Nagyváradon az ottani társadalombiztosító intézet szabályosan folyósítsa a táppénzeket.Az említettek mellett közigazgatási teendőkről folytatott a helybeli kamtonal és polgári vezetőkkel eszmecserét a miniszterelnök. Ezek között első helyen a vasút- és postaforga-lom bekapcsolása szerepelt. Itt említjük meg, hogy — mint a „M. T. I." Nagyváradról jelenti — a honvédség által megszállt erdélyi részeken a vasúti közlekedés teljesen helyreállt, a személyforgalom zavartalan, a vonatok minden irányban közlekednek. Az előnyomuló katonasággal együtt bevonulnak mindenütt a postaközegei is. Szeptember 9-éig a már közölt postahivatalokon kívül a következő helyeken nyíltak meg a posták: Alaószopor, Apa, Ákos, Batizvasvári, Bihar, Biharfélegyháza, Biharpüspöki, Erdőráda, Élesd, Érikávás, Érsellénd, Érszakács, Felsőibánya, Királydaróc, Margitta, Miskola, Misztótfalu, Nagybocskó,Nagyderzsida, Nagysomkut, Sarmaság, Szatmárfaegy, Szilágysomlyó, Szinérváralja, Tasnád, Tasnádszántó, Váradles, Zilah. A miniszterelnök hétfőn este visszaérkezett Budapestre. Kedden már megkezdődtek a miniszterelnökségen a tanácskozások az erdélyi és keletmagyarországi részek visszacsatolásával kapcsolatban. Délelőtt 10 órakor , Teleki elnökletével gazdasági miniszteri értekezletet tartottak. Ezen részt vett Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Varga József iparügyi, és kereskedelemügyi miniszter, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, baranyay Lipót, a Nemzeti Bank elnöke, Kacsóh Bálint államtitkár, az árellenőrzés kormánybiztosa, Bárányos Károly miniszteri osztályfőnök és Jurcsek Béla a termelési és értékesítési ügyek kormánybiztosa. Az értekezlet a visszacsatolt területek gazdasági problémáit tárgyalta. Hír szerint a legközelebbi hónapokban minden kedden és csütörtökön hasonló gazdasági miniszteri értekezletet tartanak. Ugyancsak kedden fogadta Teleki miniszterelnök Hangan Bálint közoktatásügyi minisztert, akivel a kolozsvári egyetem visszahelyezéséről és más keletmagyarországi iskolakérdésekről tanácskozott. Teleki egyébként a legközelebbi jövőben újabb látogatást tesz a visszacsatolt területeken. A minisztériumokban is túlnyomórészt a visszaszerzett keletmagyarországi és erdélyi részek problémáival foglalkoznak. Az igazságügyminisztériumban elkészült már az erdélyi részek visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat. Ennek értelmében a képviselőházba ugyanolyan módszer szerint hívnak majd be törvényhozókat a visszatért részekről, amint az annak idején a Felvidék és Kárpátalja viszszaszerzésénél történt. A most viszszapsatolt területekről mintegy 60 képviselőt hívnak majd be. A földművelésügyi minisztériumban törvényjavaslat készül a mezőgazdaság fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi területekre. Az iparügyi minisztériumban az új területek ásványi kincsei kiaknázásának lehetőségeivel, főként pedig az erdélyi földgáz problémájával foglalkoznak. Lapengedélyezések Nagyváradon (Ndtayvárad, szeptember 10. — „M. T. II") Nagyvárad város kata nai parancsnoksága a „Szabadság" című lapnak „Nagyvárad" név alatt, továbbá az ,Erdély" című napilapnak és a „Magyar Lapok" című napilapnak a megjelenési és terjesztési engedélyt megadta. Ezeken kívül még öt hetilap kapott megjelenési és terjesztési engedélyt. Kövér Gusztáv Nagyváradra költözik (Nagyvárad, szeptember 10. — M. T. I.") Dr Kövér Gusztáv, az erdélyi magyarság egyik vezetője hétfőn Nagyváradra érkezett Kövér Gusztávot a román hatóságok évekkel ezelőtt üldözni A természetes „Ferenc József" keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, egyhe és gyorsan ható hashajtó, amely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! 00 kezdték és állampolgárságától is megfosztották. Kövér annak idején Genfbe költözött, ott kisebbségi inézetet alapított és kártérítési pert indított a román állam ellen amiatt, hogy állampolgárságától jogtalanul megfosztották. Kövér Gusztáv a közeli napokban visszautazik Genfbe, hogy a kisebbségi Intézetet átadja arra való személyiségnek, majd Nagyváradon telepszik le. IlllllllllllllllllllllllllllllllllllllliTM Jelentékenyen leszállították a távolsági vasúti tarifát Nagy vasútépítések a Székelyföldön A „M. T. I." jelenti: A Székelyföldet az ország többi részeitől nagy távolság választja el s ez a tény ennek a színmagyar országrésznek közlekedését és gazdasági helyzetét már a múltban is hátrányosan érintette. Az új határmegvonás, amely a székely körvasút és mellékvonalai közvetlen összeköttetését Erdély visszacsatolt többi részeivel megszakította, csak növeli a nehézségeket. A kereskedelmi miniszter ezeket a hátrányokat akarja kiküszöbölni akkor, amikor részben az áru- és személydíjszabás terén foganatosít jelentős változásokat, részben pedig a Székelyföld közvetlen összeköttetésének megteremtésére irányuló munkálatokat rendel el. A trianoni csonkaországban a fővárostól számított legnagyobb utazási távolságok 300—350 kilométer között voltak, Kárpátalja visszacsatolásával a Ferőtifcsavölgy távolságai már az 500 kilométert is elérték, most pedig a Székelyföld visszacsatolásával a távolságok még tovább kitolódtak, Marosvásárhely 528 kilométerre, a Székelyföld távolabb fekvő részei pedig még ennél is nagyobb távolságra, így például Sepsiszentgyörgy 781 kilométerre van vasúton a fővárostól. A személydíjszabásnál a 250 kilométeren felüli távolságokon a menetdíjakat már tavaly, Kárpátalja visszacsatolása után leszállították. A kereskedelmi miniszter most kiadott rendeletével az 500 kilométert meghaladó távolságokon ,a menetdíjakat ismét lényegesen leszállította. Az új menetdíjak — amelyek már szeptember 11-én életbe is lépnek — a nagyobb távolságokon a tavalyi 22, illetve 38%-os mérséklésen felül további 10/t-ig terjedő mérséklést jelentenek. Az intézkedés következtében a menetdíjak nemcsak csökkennek, hanem az 500 kilométeren felüli távolságú vonalakon a távolság növekedésével már alig nagyobbodnak. Így például a személyvonati harmadik kocsiosztályú menetdíjak 500 kilométeren felül 20 kilométeres övezetenként már csak 10—10 allérrel emelkednek. Mint jellemző példát említjük meg, hogy a Budapestről 400 kilométerre fekvő Kolozsvárnál a személyvonat harmadik osztályú menetdíja az új tarifa szerint 12,50 pengő lesz, amíg a 781 kilométerre, tehát a majdnem kétszer akkora távolságra fekvő Sepsiszentgyörgyre való utazás csak 15 pengőbe, vagyis csak egyötöddel fog többe kerülni. A díjszabási intézkedéseken kívül a miniszter elrendelte a vasútépítési munkálatoknak előkészítését, hogy a Székelyföld az ország többi részével mindvégig magyar területen közvetlen vasúti összeköttetést kapjon. Ezek a munkálatok több irányban egyszerre fognak megindulni. A közvetlen összeköttetés leghamarabb a Marosvásárhelytől északra vezető keskenyvágányú vasútvonal bekötésével lesz elérhető. Ennek végállomását mintegy 18 kilométeres meghosszabbítással Ledszlekence állomására vezetik, ahol az anyaországgal közvetlen összeköttetésben álló rendes nyomtávú hálózatot fogja ez a vonal elérni. Fontosabb, a Székelyföld gazdasági és közlekedési helyzetére életbevágó fontosságú lesz az az összeköttetés, amely a Beszterce és a Maros völgyét köti össze egymással és lehetővé fogja tenni, hogy a Székelyfölddel rendes nyomtávú elsőrendű vasúton mindvégig magyar területen a közvetlen vasúti összeköttetés helyreálljon. Új vasútvonal építését tervezik Maros-Vásárhely és Székelykeresztúr között is, amely Székelykeresztúrnál az új határmegvonással szintén elvágott székelykeresztúr—székelyudvarhelyi vonalba kapcsolódnék bele és lehetővé tenné Székelyudvarhely közvetlen vasúti összeköttetését a Székelyföld fővárosával, Marosvásárhellyel, valamint a megnagyobbodott ország egész vonalhálózatával. Addig is, amíg ezek az új vonalösszeköttetések megépülnek, a Székelyföld forgalmának bekapcsolása érdekében a kormány tárgyal az illetékes román tényezőkkel, hogy a megszakított vonalon át pengejogokat nyújtson a Székelyfölddel lebonyolódó magyar semély- és áruforgalom részére. Ezenkívül a Székelyföld és különösen Udvarhely vármegye forgalmának lebonyolítása céljából vonatpótló autóbusz- és tehergépkocsijáratok forgalombahelyezését tervezik. A katonai megszálló csapatokkal csaknem egyidejűleg a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium illetékes osztályainak szakemberei is megjelennek a felszabadult területeken, hogy tanulmányozzák a közlekedési állapotokat és hogy az összes teendők a legcsekélyebb késedelem nélkül végrehajthatók legyenek. Készül az OTI új baleseti és veszélyességi táblázata Az OTI most készíti elő az 1942 január elsejével életbeléptetendő új baleseti és veszélyességi táblázatot. Az OTI ugyanis ötévenként állapítja meg újból a veszélyességi fokozatokat. A szükséges statisztikai adatgyűjtés már folyamatban van. Háromféle különböző baleseti és pénzügyi statisztika alapján történik az új veszélyességi fokozatok megállapítása. Az egyik statisztika az 1920—-34. éveiben felmerült összes kártalanítási költségeknek a baleset időpontjára való tekintet nélkül és ugyanez évek munkabérei szembeállítását tartalmazza üzemcímenként. A másik statisztika feldolgozása csak az 1920— 31. években bekövetkezett balesetek felmerült kártalanítási költségeit állítja szembe az évek munkabéreivel. A harmadik statisztika az 1927—31. években bekövetkezett balesetek költségeit állítja szembe az évek munkabéreivel. Az OTI az érdekeltektől elvi állásfoglalást kér arra vonatkozóan, hogy melyik statisztikára alapítsa új veszélyességi táblázatát. („Magy. Tud.") t .Elgázolta az autó. A nagyvásártelepen egy tehergépkocsi elütötte Labrencz Ilona napszámosnőt, akit a mentők életveszélyes állapotban vittek a Rakos-kórházba.