Népszava, 1940. november (68. évfolyam, 249–272. sz.)

1940-11-03 / 249. szám

12. oldal az őszinte, mély barátság Magyar­ország iránt. „Meg vagyok győződve arról — tette hozzá —, hogy az olasz birodalom megalapítójának barátsága, amelyet a magyar nem­zet mindig hálával és lelkesedéssel fogadott, a jövőben is felbecsülhe­tetlen értékű erősségünk lesz." Tas­sinari olasz miniszter egyéniségét és munkásságát ismertette ezután Teleki Mihály. Megemlékezett ar­ról,­ hogy Foggiában húszezer gazda tintetett Magyarország mellett. A legkisebb helyen is éltették Ma­gyarországot. „A magyar-olasz mezőgazdaság együttműködésén­ek lehetőségéről — mondta Teleki Mi­hály — megbeszéléseink során is meggyőződtem és biztos vagyok ab­ban, hogy ez a közös akarat gyü­mölcsöző eredményekre vezet a jövőben." Végül elmondta Teleki Mihály, hogy Predappióban megkoszorúzta Mussolini szüleinek sírját és ezen a vidéken megértette Mussolini ag­r­árgondolatának eredetetét, a Boni­fica integrálét. („M. T. I.") A jövő hét belpolitikai menetrendje A kormány tagjai csütörtökön délelőtt féltíz órakor miniszterta­nácsot tartottak. A minisztertanács délután három óráig tartott. Csütörtökön és pénteken az ün­nepnapok miatt, továbbá szomba­ton és vasárnap a bizottságok nem folytatták a költségvetés tárgyalá­sát. Az egyesített bizottság legkö­zelebb hétfőn délelőtt ü­l össze és akkor letárgyalja a belügyi tárca költségvetését. Ezután már csak a földművelésügyi és a pénzüg­yi tár­ca költségvetése van hátra, úgy­hogy rövidesen megkezdődhetik az állami költségvetés vitája a Ház plénumában. Kedden a képviselő­háznak még több bizottsága ül ösz­sze, hogy letárgyalja a törvény­hatósági mandátumok meghosszab­bításáról és a népszámlálásról szóló­­javaslatot, valamint több kisebb javaslatot és egyezményt. Ked­den délután értekezletet tart a MÉP és ekkor választják meg el­nökké Lukács Béla földművelés­ügyi államtitkárt, aki az államtit­kárságról, természetesen, lemond. A képviselőház csütörtökön dél­ben tartja következő ülését s azon már napirendre tűzik a költségve­tés tárgyalását. A belügyminiszter haza­érkezett, a kereskedelmi miniszter Erdély­beutazott Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter hatnapi erdélyi tartóz­kodása után visszaérkezett Buda­pestre. A belügyminiszter Erdély­ben több tanács­kozást folytatott, főként a közigazgatás kérdéseiről. Értesülésünk szerint Keresztes-Fischer a jövő hét második felében ismét Erdélybe utazik és vissza­érkezése után intézkedéseket tesz, hogy a visszacsatolt területeken be­vezessék a­ polgári közigazgatást. Varga József kereskedelmi mi­niszter csütörtökön éjjel három napra Erdélybe utazott, hogy meg­tekintse az út- és vasútépítő mun­kálatokat. — Megjelent a repülők lapja. A „Ma­gyar Szárnyak" repülésügyi folyóirat novemberi száma most jelent meg. A lap vezető helyen közli a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap ezévi munkájának beszámolóját és Jánosy István fő­szerkesztő színes riportját a kiképzett kis pilótáknál tett szemléről. Bisits Ti­bor repülőőrnagy a légikrónikáról, Ud­variy Jenő repülőszázados a repülő­h­­írekről, Prodam György mérnök a kő­olajról, Ilaczkó Lajos az új magyar re­pülőgépekről és Kelemen Ernő az er­délyi légiforgalomról értekezik. A lap közli Gáthi-Gráf Ernő díjnyertes re­pü­lőregényét is. NÉPSZAVA ,1940 november 3. vasárnap Antonescu megváltoztatta elutasító magatartását a romániai magyarok javaslatával szemben — derül ki a bukaresti rádió cáfolatából A „M. T. I." jelenti. A bukaresti „Orient Radio" az alábbi közle­ményt adta ki: „A budapesti rádió­állomás azt állította, hogy Gyár­fás Elemér a romániai magyar ki­sebbség nevében a román kormány­nak azt javasolta, hogy vegyes bi­zottságot létesítsenek a magyar te­rületen maradt románokat és a Ro­mániában maradt magyarokat ér­deklő kérdések megoldására. A ma­gyar rádióállomás hozzáfűzte, hogy Antonescu tábornok államvezető ezt a javaslatot elutasította. Ezek­kel az állításokkal — mondja az „Orient Radio" — a leghatározot­tabb cáfolatot szegezzük szembe." Magyar illetékes körök ebből a közleményből tudomásul veszik, hogy Antonescu tábornok állam­vezető eredeti elutasító magatartá­sát megváltoztatta és hogy most már semmi akadálya sincs annak­, hogy Gyárfás Elemérnek a magyar­román megbékélést célzó javaslata megvalósuljon. Magyarországon ér­deklődéssel várják, hogy a jelzett bizottság mikor fog ténylegesen megalakulni. A FEKETE AFRIKA Számtalan munka foglalkozott a négyéves világégés befejezte után az elkövetkező új háború lehetősé­gével és várható lefolyásával. Az értékesebb tanulmányok szinte egybehangzóan állapították meg, hogy a hadiszíntér nem a háború­ban álló felek országa lesz és a küzdelem nem Európában dől el. Ha figyelembe vesszük: 1. az új fegyverek irtózatos (még nem telje­sen alkalmazott) hatóerejét, ame­lyek esetleg képesek az ország er­kölcsi ellenállóerejét meggyengí­teni ; 2. ezenfelül a nyersanyag­utánpótlás mindennél fontosabb kérdését, akkor magyarázatot talá­lunk a szakírók megállapítására. Új fegyver—új haditerv Tulajdonképpen ez a háború csak hatóerejében hozott új fegyvereket. Olyan eszközt, amelyet kezdetlege­sebb formában ugyan, de 1914—18-ban már ki ne próbáltak volna, ed­dig nem alkalmaztak. Pedig bizo­nyosra vehető, hogy mindkét fél rendelkezik — pusztító hatásukban minden eddigit felülmúló — új fegyverekkel. Azok h­arcbavet­ése nagy felelős­séggel jár, hiszen minden támadást­­ ellentámadás követ. Berlinre, Hamburgra ledobott bombák több­szörösét iparkodnak a német repü­lők Londonra szórni. Ez a kölcsö­nös törekvés pedig értékeket és em­bereket pusztít. Ezért — a pótolhatatlan értékek védelme érdekében — törekedtek és törekszenek a hadviselők arra, hogy ütközetek, véresnél véresebb össze­csapások az anyaállamtól minél tá­volabbi területen játszódjanak le. Nyersanyag Ami a hadiesemények színhelyét távoli, egzotikus vidékekre viszi, az az előbb ismertetett szemponto­kon kívül­­ a nyersanyagkérdés­ben leli magyarázatát. A gépek háborúja nem folytat­ható nyersanyagok nélkül és ez a mindkét szembenálló fél igyekszik tulajdoni szükségletét fedezve, a másik utánpótlását megakadá­lyozni, így a távoli területeken eldűlő ütközetek nemcsak a katonai győ­zelmet, hanem­ sztratégiai utak és nyersanyagkincsek feletti uralmat is eredményezik. A fontos Afrika Hol és mikor zajlik le majd az az ütközet, amely a későbbi törté­nelemírók szerint döntő volt ebben a világrészek között dúló küzde­lemben, ma még megmondani nem lehet. Világosabban kitűnik azon­ban, hogy Afrika ebben a háború­ban sokkal nagyobb szerepet ka­pott, mint amilyet feltárt gazdag­sága és lakói száma alapján várni lehetett Bár a területe majd háromszor akkora, mint Európáé — 29 millió km 2 ez az óriási földdarab —, mégis csak 140 millió embernek ad lakóhelyet. Nyersanyagban rendkívül gaz­dag, de rossz a közlekedés, a nehéz éghajlati és talajviszonyok és ta­lán mindezek előtt az ember, a munkaerő hiánya miatt a kincsek jó része a föld mélyén pihen, a zsí­ros, dús föld jelentős része pedig eddig megműveletlenül maradt. Jelentősége — amely egyelőre elsőszámú csatatérré tette — nem gazdagságában, hanem földrajzi helyzetében rejlik. Északi partjai, mint két ölelő kar, fogják körül a Szuezi-csatornánál és a gibraltári szorosnál a keletről Angliába ve­zető legrövidebb tengeri utat. Ha az északafrikai tengerpart a ten­gely ellenőrzése alá kerül, úgy az ázsiai és ausztráliai gyarmatok több mint egy hónapi tengeri út­tal távolodnak el az anyaállamtól. Ezt a lehetőséget vehette figye­lembe Anglia, amikor a Madagasz­kárnál (Kelet-Afrikában) horgony­zó francia hajóhad lefegyverzését követelte, majd pedig a nyugat­afrikai Dakart támadta meg — ugyancsak az ott horgonyzó fran­cia hadihajók megsemmisítése miatt Ez a két szélső pont Nyu­gat- és Kelet-Afrikában kiválóan alkalmas lehetne a tengely keze­in arra, hogy a földközitengeri járó lezárása után a hosszabb, ifrika megkerülésével megtehető utat legalább is bizonytalanná tegye. Szerepet játszhatott ugyan az angol akciónál az a körülmény is, hogy a francia gyarmat a többi között jelentékeny kaucsuk­, gumi-, F­ERENC JÓZSEF KESERŰVÍz gyapot- és természetesen élelmiszer-­ fölösleggel rendelkezik. Afrika — Európáért Katonai vonatkozáson i­­l sűrűn szerepel Afrika az újjárendezési tervekkel kapcsolatban. A gazda­ságii szakértők ugyanis má­r meg­állapították, hogy Európa világ­hatalmi helyzete csak Afrika meg­felelő átszervezésével biztosítható. Ez a hatalmas és gazdag terület, amelyet a zárt Földközi tenger in­kább összeköt, mint elválaszt föld­részünktől, egyedül alkalmas arra, hogy Európa nagyjában függetle­níthesse magát az amerikai, az orosz és az ázsiai nyersanyagoktól. Természetesen egy újságcikk szűk kerete nem elegendő arra, hogy az „Afrika-kérdést" és az ezzel szoro­san összefüggő többi problémát minden részletre kiterjedően meg­tárgyalhassa. Az eddigiekből is kitűnik azon­ban annyi, hogy Afrika történelmé­nek új fejezetéhez érkezett A to­vábbi alakulás természetesen a há­ború eredményétől függ, de az majdnem bizonyossággal állapít­ható meg, hogy a „sötét", a „fe­kete" jelző feltétlenül eloszlik a földrész felől. Az ottani események, a már tapasztalható gazdasági fej­lődés, a gyarmati bilincs szorításá­nak jelenlegi enyhülése a fejlődés új lehetőségét nyitja meg Afrika fekete népe előtt. A legrégibb kul­túra földje új, önálló, sajátos, de mégis az egész emberiség fejlődésé­hez csatlakozó kultúra gazdag for­rása lehet... Kővágó Pál Szokoli Musztafa 1566-ban lett budai basa. Magyar szár­mazásúnak tartják, aki nevét szülő­helyéről, Szokol községről kapta. Az egykori feljegyzések igen dicsérik a basa emberséges szívét, az özvegyek és árvák iránti jótékonyságát. Szomorú esemény bizonyítja, hogy valóban em­berséges lélek lakott benne, mert ami­kor Mohamed nagyvezér Szigetvár alól megküklötte neki Zrínyi Miklós levá­gott fejét, Musztafa azonnal rózsavízzel megmosatta a véres fejet és bebalzsa­mozva átküldötte a magyar táborba. Tizenkét esztendeig volt Musztafa Buda basája, amíg III. Murád szultán paran­csára meg nem fojtották. Az ő kor­mányzása alatt épült fel a nyolc oszlop pávai, gyönyörű kupolájával azóta is ép­ségben maradt mai Rudas fü­rdő. Minthogy a régi, apró mennyezetablakok erősen félhomályban tartják a fürdőt, felme­rült a gondolat, hogy jobb világítást kellene adni a gyönyörű vonalú kupo­lának. A szakértői vizsgálat azonban megállapította, hogy csak így lehet megőrizni a fürdő forrásainak csodála­tos hatású rádium-emanációját. A törö­kök ugyan még nem ismerték a rádiu­mot, de tapasztalatuk s ösztönük rá­vezette őket erre a gondoskodásra. A modern kémia már megállapította, hogy Juventus-forrásunk nagymennyi­ségű szin­ádiumot tartalmaz, amely a megrokkant, korán öregedő szerve­zetre csodálatos regeneráló, fiatalító hatással van. Rudasfürdőnk ma már világhírű nemcsak építészeti nevezetességéről, de a Juventus-forrásvíz dús rádium­emanációjáról is, amelyben a fáradt szervezet valósággal megújul. Kitűnő rádióaktív vize van a székesfőváros másik három fürdőjének: a Szent Gel­lért-, a Szent Imre- és a Széchenyi­gyógyfürdőnek is. Aki meg akarja őrizni egészségét, erejét, fiatalságát, keresse fel minél gyakrabban ezeket a csodálatos regeneráló hatású fürdőket. (X) A Népszava-gálán és a párt­funkcionáriusok MA Kőbányán!

Next