Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)
1941-01-24 / 19. szám
1941 január 24, péntek NÉPSZAVA Teleki Pál miniszterelnök ismertette a gazdasági helyzetet, nyilatkozott a kormány és a parlament munkaprogramjáról Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter bemutatkozó beszédet mondott a MÉP értekezletén Ezévi első pártértekezletét csütörtökön este tartotta a MÉP. Lukács Béla országos elnök megnyitó beszédében üdvözölte Laky Dezsőt és Bánffy Dánielt miniszteri kinevezésük alkalmából és méltatta Teleki Mihály, a lemondott földművelésügyi miniszter működését. Szólt ezután a MÉP propagandájáról. A pártértekezlet Magasházy Lászlót és Pataky Lászlót alelnökké választotta. Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter mondott ezután beszédet. Hangoztatta hogy Erdélyből magával hozta a földnek és az érte való munkának szeretetét és ismeretét. Mindig érdeklődéssel viseltetett az anyaországi problémák iránt és így nem tájékozatlan. Közös munkára szólította fel a gazdatársadalmat és rámutatott arra, hogy a gazdasági miniszterek egységes gazdasági terv szerint dolgoznak. Fejleszteni kell a gyakorlati lehetőségeket és létre kell hozni a korszerű haladás célját szolgáló földművelésügyi politika előfeltételeit. Látta az erdélyi agrárreform rossz és jó oldalait, igyekezni fog ezeket a tapasztalatokat a nemzet javára értékesíteni. Elsőrendű fontosságú a falusi lakosságnak kertes házhelyekhez juttatása. A nemzet fenntartó eleme — mondotta — az önálló független kisgazdatársadalom, amelynek megerősítését céltudatosan elő kell mozdítani. A mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztése egyike a legfőbb problémáknak. Az árvizek és belvizek szabályozását államosítva, az egész országot átfogó egységes terv szerint kell megoldani. Rámutatott arra, hogy bár Magyarország nem vesz részt a háborúban, nem lehet mondani, hogy kívül állunk rajta. Ránk a termelés munkába hárul. Beszélt a tavalyi kedvezőtlen időjárásviszonyokról és más rendkívüli körülményekről, amelyek éreztetik majd hatásukat Mégis mindent el kell követni, hogy a termelés ne csak folytatható, hanem fokozható is legyen, mert ezzel nemcsak a mázunk el-, látásáról gondoskodunk, hanem így módunk lesz arra, hogy vállalt kötelezettjeinknek is eleget tehessünk. Természetesen a mezőgazdaságot bizonyos irányításnak is alá kell vetnünk. Végül a nemzeti erők összefogásának fontosságáról beszélt. Külpolitikai problémák Rámutatott Teleki arra, hogy beterjesztette a Házban a törvényjavaslatot Magyarországnak a német-olasz-japán, hármas egyezményhez való csatlakozásáról, amelyet mindenki egy történelmi folyamat természetes következményének tekint. Ugyancsak ma terjesztette be a jugoszláv-magyar barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezekkel kapcsolatban kijelentette: külpolitikánk változatlan. Csak egy dolgot kell külpolitikai vonatkozásban különösképpen megemlítenie s ez a román kérdés. »Csak annyit akarok mondani •• jelentette ki , nagy megnyugvásomra szolgál az, hogy jelenleg sok német csapat van Romániában." Bartha honvédelmi miniszterné matországi útjával kapcsolatban — mondta — a legvadabb kombinációk száguldanak végig Pest utcáin. ő nem magyarázott, nem exkuzált, nem cáfolt, mert minden mendemondától, csodavárástól függetlenül nyugodtan kell végeznünk dolgunkat. A honvédelmi miniszter Németországba utazott, hogy látogatást tegyen, látogatást viszonozzon és érintkezésbe lépjen a német véderő vezetőivel. A magyar és német hadsereg közt állandóan fennáll ez a rendkívül barátságos érintkezés. A honvédelmi miniszternek mér régen ki kellett volna mennie, de eddig mindig közbejöttek olyan események, amelyek őt megakadályozták ebben. .„.... Beszélt ezután ismét arról Teleki, hogy milyen javaslatok szerepelnek még a kormány munkaprogramjában. Megemlítette a nemzetiségi érzület védelméről és a nemzetgazdaság érdekeinek védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez vétségnek vagy bűntettnek minősíti majd a közellátást súlyosan érintő cselekményeket. A munkaprogram többi pontja: a szerzői jog védelme tárgyában kötött nemzetközi egyezmény, a közellátás munkaközösségét szabályozó törvényjavaslat, a hadmentességi váltságról, a konjunkturális nyereségadóról, az illetékek és fényűzési adó újabb szabályozásáról, valamint az építő-takarékokról szóló javaslat; az iparügyi miniszter terjeszti be az ipari, kereskedelmi és bányászati munkakamaráról, valamint a munkaközvetítés államosításáról és a mérnöki rendtartásról szóló javaslatokat. A kereskedelmi miniszter több javaslatot terjeszt be az üzleti záróóráról a déli szünetről, az ipari munkának vasár- és ünnepnapokon való szüneteltetéséről. Javaslat készül a robbanóanyag- és lőporegyedáruság szabályozásáról, a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról, vásárok tartásáról, a kereskedelmi és iparkamarák reformjáról. Közölte, még nem tudja, hogy a kamarák miként kapcsolódnak bele az országgyűlés munkájába. Törvényjavaslat készül a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről is. Közölte a miniszterelnök még, hogy beterjesztik a népművelési, továbbá a társadalmi sportot szabályozó testnevelési törvényjavaslatot. Az alkotmányreform kérdésével kapcsolatban a társadalomnevelésről és a társadalomépítésről beszélt Teleki. A társadalmat rá kell ébreszteni feladataira. A legfontosabb: a világ számára megmenteni és fenntartani a nemzetet, élnie azzal, ami neki fut. Gondolkodnak a nemzetgazdaság és a közösség elleni cselekmények kemény megbüntetéséről. Bízik abban, hogy a jövő évre már tervszerűen gondoskodhatnak mindenről. Lesznek nehézségek, főkép a ruha- és cipőellátás terén. Gondoskodnak azonban ezeknek a kérdéseknek elintézéséről is. Temesváry Imrének a belvizes levezetésének fontosságáról mondott interpellációjára Keresztes-Fischer ferenc belügyminiszter válaszolt, hangoztatva, hogy a kormány tudatában van a belvizek következtében fenyegető veszedelemnek. A kérdést a kormány organikusan kívánja megoldani. A módozatokban és a technikai fedezet kérdésében már megállapodtak. Pártértekezlet után a MÉP tagjai kártvapeorát tartottak. Itt is több fölszólalás hangzott el. A vasúti korlátozások A miniszterelnök beszéde után Romonnay Tivadar a vasúti korlátozásokról kért felvilágosítást. Az interpellációra, válaszolva, Teleki miniszterelnök adatokkal ismertette, hogy mennyire megnövekedett a forgalom és rámutatott arra, hogy a MÁV jármű-, különösen mozdony állagy nem növekedett a forgalomtöbbletnek megfelelő arányban. A korlátozások másik súlyos oka az üzemanyagok, elsősorban az üzemi szénszállítás elégtelensége. A szénkészletek terén ugyan az utóbbi időben lassú javulás állott be és ha nem jön újabb hideghullám, remélhető, hogy a javulás folytatódik. Teleki miniszterelnök beszéde A földművelésügyi miniszter bemutatkozó beszéde után Teleki Pál miniszterelnök ne adott beszédet. Bevezetőben szólt a múlt évi országgyarapodásról, majd összefoglalóan beszélt a Felvidék, Kárpátalja és az erdélyi részek visszatéréséről. — Mindezzel — mondta. — egy kis korszak zárult le. „Az 1941. évet pedig — tette hozzá — a megnagyobbodott ország újjáépítése első évének nevezhetjük el." A visszatért területek beillesztésének nehéz munkája még a Felvidéken sem fejeződött be, nemhogy Erdélyben. Ezzel kapcsolatban rámutatott a nehézségekre, hangoztatva, hogy az európai háború ismét közelebb jött hozzánk. Eléggé emberek és eléggé magyarok vagyunk — jelentette ki —, hogy ilyen esztendőben is tudjunk nyugodtan és konzekvensen dolgozni. Az újjáépítés feladatairól beszélt ezután Teleki. Megemlékezett a gazdasági miniszteri értekezlet jelentőségéről és ismertette Reményi-Schneller Lajos, a gazdasági feladatok tervszerű összefogásával megbízott miniszter feladatát. Hangoztatta, hogy a gazdasági programban számolnak a jelen és a közeljövő nehézségeivel, a háborúhoz való alkalmazkodás szükségességével, de készülnek arra a nagy országépítő munkára is, amely az európai háború végével a hadicélokra való munka befejeztével vár az országra. Látni kell a távolabbi nagy célokat, a nemzetnek mintegy ötven évre terjedő hosszabb munkaprogramját is. Rámutatott arra, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában rossz termés volt, természetes tehát, hogy az embernek beosztott és rendszeres életmódot kell folytatnia. Megemlékezett a közellátási miniszter feladatáról, ma a földművelésügyi miniszterről beszélve, örömét fejezte ki, hoy a kormánynak most már erdélyi tagja is van, hangoztatva azonban, hogy Bánffy nem területi miniszter, aki egy területet külön képvisel. Közölte Teleki, hogy ő kérte az erdélyi képviselőket, hogy maradjanak együtt és alakítsanak egy pártot vagy csoportot. Természetes azonban, hogy a két párt, amely a kormányt támogatja, rokonpárt, ugyanazt a célt szolgálja és ugyanazt a munkát végzi. Közigazgatási reformok egész sora részben kész, részben időközben kész lesz és egymásután fognak ezek a parlament elé kerülni. Első a községi képviselőtestületek szervezeti reformja, azután a törvényhatósági bizottságok szervezeti reforja. Akárhogy fog alakulni az országgyűlés, mindenesetre szükséges, aehogy a vármegyék szervezeti formáin változtassunk. A formákon mindig fokozatosan változtatni kell, anélkül, hogy az alkotmányt változtatnánk. A törvényhatósági jogú városokat, továbbá a megyei városok képviselőtestületét, valamint a vármegyei tisztviselők kérdését is revízió alá kell venni. Egyike a legégetőbb problémáknak a tanyai közigazgatás kérdése. A fölsorolt feladatokhoz járul az országos közigazgatási pótadó bevezetése, a községi és megyei pótadórendszer arányosítása, alsófokú közigazgatási bíróságok szervezése és jogorvoslati reform. Ezek a munkaprogrampontok azok, amelyekkel az országgyűlés legközelebb foglalkozik 5. oldal VLH. A közellátás Laky Dezső közellátási miniszter szólalt ezután föl és ismertette legfontosabb feladatait A közellátási miniszternek — mondotta — az ország valamennyi dolgozó háztartása számára biztosítani kell az élelmiszerrel, ruhával és más szükségleti cikkekkel való ellátást. Közölte, hogy a kiadott rendeletek nyomán a lisztellátásban mutatkozott zavarok már szűnőben vannak. Az augusztus elejéig terjedő pár hónap jelentette ki — sem lesz könnyű számunkra. Bízik azonban abban, hogy mindenki megérti, kevesebbel be kell érnie, be kell iI rend — de miiyen? Az előadói emelvényen Szabó Miklós, a református politikai mozgalom egyik vezetője beszél az új gazdasági rend és az ifjúság viszonyáról. Hallgatósága jórészt középosztálybeli idősebb hölgyekből és urakból áll. Higgadtan, de határozottan ad elő. — Új rend születik. A régi rossz volt, túságos sok volt a szabadság. (Lelkes taps. Csak a komolyabban gondolkodók vetik fel magukban a kérdést, hogy a védővámok árnyékában felnövő kartellek, a hitbizományok, vagy a munkásmozgalmak korlátozása jelentették-e ezt a túl sok szabadságot") Az új rend alapelve a „közösségi gondolat", a szabad gazdálkodást irányított gazdálkodás váltja fel. (Ami gyakorlati kivitelében azt jelenti, hogy a kartellek magánmonopóliumait az egykezek magánmonopóliumával kell elcserélnünk. Hogy milyen legyen ez az irányított gazdálkodás, arról az előadó nem beszél.) A hitelnyújtást közösségi feladattá kell tenni. (A gyakorlati megoldásról semmit sem tudunk meg.) Az új rendszer pénzügyi felépítésének ismertetése „túl messzire vezetne" egy bizonyos: pénz kell! Gyökeres változásra van szükség, toldozgatni nem lehet. Az új rendszerben munkanélküliségnek nem szabad lennie. (E kérdés megoldásának ismertetése szintén túl messzire vezetne.") A földreformot a régi rendszer elodázta, az új meg fogja oldani. Hogy honnan vesszük és kinek adjuk a földet, szintén „túl messzire vezet". (De hiszen épp azt várjuk a vezetőktől, hogy legalább gondolatban messzire vezessenek minket.) A legfontosabb kérdés, hogy „hogyan adjunk 1——5 holdat". Ingyért nem szabad földet adni, viszont forgótőkét is kell adni az új birtokosnak. (Hogy ezt miként kell végrehajtani, ugyancsak „túl messzigO vezet.") A legfontosabb feladat, hogy az ifjúságot az új rendszer szellemében „az életre kell nevelnünk." (Most már feladjuk a reményt, hogy esetleg ma este megtudjuk, mit jelent az az új rendszer.) Több gyakorlati szellemet kell bevinni az oktatásba és félretolni a görög-latin szellemet. (Végre kaptunk egy kézzelfogható javaslatot, de ezzel vége is volt az előadásnak. A hallgatóság szemmel láthatólag elégedett.) Mi megértjük a Marton Bélákat, akik egyetlen konkrét gondolat nélkül írnak kolumnán vezércikkeket a „nemzeti munkaállamról". Megértjük a megszállottakat, akik ködös vízióikat valóságnak látják. Már az Ótestamentumban esik szó prófétákról, akik mindenféle ütőhangszerekkel táncolva járták az országot és „prófétáltak". A korszerű próféták csak a csörgődobot cserélték fel „vertikális és horizontális síkokkal", a cimbalmot neo-halandzsával.