Népszava, 1941. június (69. évfolyam, 123–145. sz.)

1941-06-01 / 123. szám

3. oldal foglalkozott a Franciaországgal szemben követett angol politikával. Darlan a tuniszi Sfax kikötőváros ellen intézett angol légitámadással kapcsolatban felsorolta mindazokat­­a számrablásokat­, mely­eket angol rész­ről Franciaország ellen intézte­k. Szerinte mindazok a vádak, ame­lyek angol­­részről érték Francia­országot és amelyek azt állították, hogy Franciaország élelmiszerrel látja el Németországot és Olasz­országot, továbbá, hogy Francia­ország fegyvereket szállít és hogy francia részről a jövőben veszély fenyegeti Angliát, csak ürügyül szolgálnak és hogy a valóságban Angliának csak egy célja van: a francia tengeri hatalom megsem­misítése, az anyaország és a gyar­mati birodalom elválasztása, végü­l pedig Franciaországnak a külvi­lágtól való elszigetelése. Darlan nyilatkozatában újra szemére veti Angliának az első világháború után Franciaországgal szemben ta­núsított eljárását. A francia kormány egyébként­ két újabb nyilatkozatot tett közzé Sfax bombázásával kapcsolatban. Az egyik a hágai egyezmény megmérté­vel vádolja Angliát, a másikban ta­golásba veszi, hogy a bombáz­ás al­kalmával támadt füstfelhő a ki­kötőbe menekült lőszerrel meg­rakott olasz teherhajótól eredt volna, ezzel szemben azt állítja, hogy ez a füst egy foszfáttal meg­rakott francia hajótól eredt. Weygand tábornok egyébként el­rendelte az összes északafrikai fran­cia gyarmatok légvédelmének meg­erősítését. Ezt az intézkedést ösz­szefüggésbe hozzák a Sfax ellen irá­nyult légitámadással. Vichyben az volt a nézet, hogy a Washingtonban átnyújtott fran­cia jegyzék után, amely hangozt­­atta Franciaország függetlenségre irányuló elhatározását, megenyhült az USA és Vichy között támadt feszültség. "Éppen ezért nem kis csodálkozást keltett — jelenti a „N.­S. T." — az az Amerikából érkező jelentés, hogy a három amerikai gépesített hadosztály közül az egyi­ket Portoricóban vonták össze. Ezt a csapatösszevonás­t nyugtalanság­gal vették tudomásul francia kö­rökben. Washingtoni értesülés szerint az USA külügyminisztériuma néhány napon belül átnyújtja válaszát Vichy jegyzékére. Beavatott körök szerint a washingtoni kormány hangsúlyozza majd válaszában, hogy a német-francia együttműkö­dés elbírálásánál nem annyira a vichyi kijelentésekre, mint inkább a látható tényekre támaszkodnak, hogy Washington nem osztja Vichynek azt a nézetét, amely sze­rint a fegyverszüneti feltételek valamennyi francia területen lévő repülőtéren rendelkezési jogot ad­tak a tengelyhatalmaknak. Afrikai háború Francia kormánycsapatok támadása De Gaulle erői ellen A háború kiterjedt az egyenlítő vidékére (Vichy, május 31. - JST. S­­T.") Mint Vichyben közlik, a francia kor­mány­csapatok megindították a támadást Közép-Afrikában De Gaulle csapatai ellen. A korm­ánycsapatok a Csad tó nyugati partján (Francia Egyenlítői Afrika) elfoglalták Na Wulmi helységet, ahol rádióállomást és repülőteret rendeznek be. Egy francia gyarmati zászlóalj megközelí­tette Areham­band erődítményét, amelyet De Gaulle csapatai tartanak megszállva. Újabb brit légitámadás Sfax ellen (Róma, május 31. — „M. T. I.") A 860. számú olasz hadijelentés, vala­mint a német véderő főparancsnok­sága közli az afrikai háborúról, hogy Észak-Afrikában német és olasz repülőgépek sikeresen bom­bázták Tobrukot és angol hajókat. A német-olasz csapatok meg­hiúsították Tobruk helyőrségé­nek éjszakai kitöréseit. Kelet-Afrikában az olasz helyőrsé­gek továbbra is szívósan ellenáll­nak a számbeli fölényben lévő an­gol csapatok nyomásának. A német távirati iroda jelenti Tuniszból, hogy az angol légihad­erő május 30-án reggel újabb légi­támadást intézett Sfax tuniszi ki­kötőváros ellen. Három angol gép bombázta a kikötőt és az ott horgonyzó „Isarco" olasz gőzöst. A francia hajóhad és légierő egy­ségei védelmükbe vették a várost és a kikötőt. (Istanbul, május 31. — ,,K. H.") Abesszíniában még állandóan tart a tavak körzetében a csata, amely­nek révén, hozzávetőleges számítá­sok szerint, már mintegy 25.000 négyzetkilométernyi területet von­tak ki a hadműveletek alól. Ennek ellenére az olaszok nem adták, fel a küzdelmet és hátrább vont állásaik­ban szívósan folytatják az ellen­állást. Kedvezményes mozijegyek Corv­in Eldorátn­d józsefvárosi Ludovista Népmozgó Omnia Orient Pátria Alak­ó Tátra Tivoli Kultúrpropaganda jegypénztáraink­íiás Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Centi ucca 4. Tel.: ISO-330. 31. 32 NÉPSZAVA­ 1941 június­a, vasárnap Északi háború Súlyos repülőtámadás érte Dublint (Berlin, május 31. — „M. T. I." — „N. S. T.") A német véderő fő­parancsnoksága közli az északi há­borúról, hogy egy német tenger­alattjáró összesen 44.000 tonna an­gol­ hajóteret süllyesztett el. A május 31-ére virradó éjjel német repülőgépek sikeresen bombázták a nyugati angol partok kikötőit. A támadások következtében több tűz keletkezett. Az angol légierő nem fejtett ki tevékenységet. _ Berlinben, csupán a külföldi sajtó jelentései alapján tudnak arról, hogy a május 31-ére virradó éjjel légitámadás érte Dublint, Írország fővárosát. Ezek szerint a jelentéseik szerint a légitámadás következtében 30—40 ember életét vesztette és a romok alatt még nagyszámú halott van. Különösen a város északi részét érték súlyos károk. (Zürich, május 31. — „K. H.") Dublin bombázásáról újabb részletek váltak ismeretessé. A bombázás éj­fél körül zajlott le, miután már hosszabb ideje a város fölött ke­ringtek a repülőgépek, amelyeknek nemzetiségét nem lehetett megálla­pítani és amelyekre a légvédelem tüzelt is. A bombák nagyobb tüze­ket okoztak, ezeket csak reggel 5 órakor sikerült megfékezni. Érde­kes, hogy Belfast tűzoltósága felajánlotta segítségét Dublinnak, de nem fogadták el. Az ír kormány még nem adott ki hivatalos jelentést. Mai enciklopédia Ennek a könyvnek hivatása van: a szavak helyes értelmének meg­állapítása, a fogalmak tisztaságá­nak megőrzése, egyszóval a helyes gondolkodás előfeltételének, sőt lehetőségének biztosítása. Nélkülöz­hetetlen segédeszköz mindenki szá­mára, aki a szavak és jelszavak, fo­galmak és álfogalmak mai zűr­zavarában tájékozódni akar és nem vakon támolyogni, indulatai — vagy ami még rosszabb — vezetőinek és néha félrevezetődnek indulatai útjáin. Az évtizedek óta szünetelő ma­gyar társadalomtudomány feltáma­dása ez a könyv, vitatkozó részei­ben éppen úgy, mint alkotó feje­zeteiben. Aki elolvassa, tisztábban lát, mint azelőtt és világosabban tudja megmutatni másoknak a tár­sadalom tényeit és a gondolat igazságait. És népszerű mű is, de nem azért, mintha szerzői keresték volna a népszerűséget, hanem mert a leg­nagyobb igényt támasztották ma­guikkal szemben: a végsőkig egy­szerű és világos fogalmazást, így a mű olvasásához úgyszólván nincs szükség előtanulmányokra, de a szakemberek is haszonnal forgat­hatják. Ha egyebet nem, a pontos gondolkodás és szabatos meghatá­rozás művészetét megtanulhatják belőle. És ezekre napjaink szak­embereinek ugyancsak szükségük volna és korszerű mű is a „Mai en­ciklopédia". Nemcsak azért, mert valamennyi politikai fogalom és gazdasági tény elemzését megtalál­hatjuk benne, az államcsínyét ép­pen úgy, mint az olajpolitikáét, nemcsak azért, mert a különböző politikai irányokat is világosan és rövidsége mellett hiánytalanul is­merteti, a kere­sztén­y-szoci­al­i­zm­us­t és liberalizmust épúgy, mint a fa­sizmust és a különböző szocialista felfogásokat az utópistáktól a trockizmusig, hanem azért is, mert napjaink szereplő államférfiainak rövid életrajzát és a haditechnika mostanában annyira közérdekű té­nyeit is megtaláljuk benne. Az enciklopédia szerkesztői: Cse­tényi József, Erdődi­ Elek, Gáspár Zoltán és a művet kiadó írószövet­kezet, a „Liber" jelentős feladatot vállaltak, és tiszteletet érdemlően végezték el e feladatot. K. H. G. A szükségmunka — Levél a szerkesztőhöz. —­­ A „szü­kségmunká"-ról írott cikkhez,, mint legközelebbről „érdekelt", néhány sorban szeretnék én is hozzászólni. Három éven át dolgoztam ezen a mun­kán. Megtörtént, hogy valaki beteg lett, akkor az illetőt elküldtem a kerületi orvoshoz és ott rendeltek neki — gyógy­szert. Azonban amikor­ valaki nem dol­gozott — elesett a munkbértől. Azt pedig mindenki tudja, hogy 30 filléres órabérrel — amit 12 napon át egy hó­napban keresett az ember — nem lehe­tett sokra menni. Most, amikor ezt a munkát újra meg­indítják — sajnos, háromhavi szünetel­tetéssel — ami nekünk nagy sárt jelent — ideje lenne, hogy az illetékesek ben­nünket is emberszámba vennének már egyszer. Aláírás . A főváros út- és csatorna­építési szakbizottsága Morvay Endre alpolgármester elnök­­lésével ülést tartott. A tárgysorozaton: 631.000 pengő értékű közmunka tervének­ és költségvetésének bemutatása, továbbá 270.225 pengő értékű munka és szállítás vállalatba adása szerepel. A tárgyak­ megvitatásában Bechtler Péter és Pász­­tor Imre elvtárs is résztvettek. A leg­­nagyobb érdeklődést a Széll Kálmán tér és csatlakozó­­ útjainak átrendezése keltette. A Besztoárt ugyanis a régi sportpálya helyén villamospályaudvart, a régi villamosvégállomás helyén pedig nagyobb autóbuszállomást létesít. Ennek következtében kell a tér átrendezését több vonatkozásban végrehajtani. A Krisztina körút páratlan számú oldalán a gyalogjárót négy méterrel kiszélesítik, és sétányszerű parksávot létesítenek­ rajta. Ugyancsak parkszerűen szélesítik­ ki a Margit körút páratlan számú olda­­lát is. Ezáltal sétányszerű­ összeköttetés létesül egyrészt a Vérmező és a Város- major, másrészt a Széna tér és az Olasz fasor között. A kocsiút az eddigi 19 mé­­ter helyett 15 méterre keskenyül. A m­un­kálatok költsége 470.000 pengő. A többi között vállalatba adták a főváros terü­­letén mintegy 400.090 méter makadámainak kát­ránnyal való portalanítását. Szavojai Jenő élete A Könyvpapra megjelent történelmi életrajztermés egyik érdekessége Hor­­váth Jenő munkája Szavojai Jenőről, a 17. és a 18. század fordulójának egyik legérdekesebb történelmi alakjáról. Ez a nagyszabású életrajz, amelyet igen­ sok forrásmunka felhasználásával, pon­­tosan ragaszkodva a történelmi adatok­­hoz, de mégis színesen és lüktetően irta meg a szerző, Európa történelmének egyik legmozgalmasabb szakaszát vetíti­ elénk. A könyv alcíme: Jk. dunai monarchia kialakulása". Valóban egyik legválságosabb korszaka volt ez a­ Habsburg-birodalomnak. Szavojai Jenő­­nek, aki a legtehetségesebb és legsike­­resebb hadvezérek egyike volt, jelentős a része abban, hogy ekkor sikerült­ megmenteni az összeomlástól a mindezt oldalról — nemcsak minden világtáj felől, de kívülről és belülről egyaránt —­ veszélyeztetett birodalmat. A szerző felvonultatja nemcsak a kor­ uralkodóit, vezető politikusait és had* vezéreit, nemcsak az udvari életet és a szalonok világát mutatja be, de fel­ tűnnek már a művelt és művészet* rajongó hadvezér környezetében az új eszmék, a felvilágosultság gondolatai, amelyek alig több mint fél évszázaddal Szavojai Jenő herceg halála után, ideológiájává lettek annak az új kor­­szaknak, amelyet a francia forradalom­ Indított el. Szavojai Jenő korának tör* ténete azért érdekes és aktuális olvas* mány, mert több irányból is bemutatja­ egy kimúlóban lévő rendszer utolsó nagy fellángolásait és nem egyszer ön­­tudatlanul folytatott önvédelmi harcát. Az életrajz Cserépfalvi-kiadásban jelent meg. (gdi) A vén cigány szerzőjét méltán emlegetik a­ ma­ gyar líra legklasszikusabb művelői* nek legelső sorában. Sajnos azon­ban, főleg csak emlegetik, mert­ iskoláskönyvekben, a­ntológiákban föllelhető, néhány kiválogatott ver­sén kívül az olvasó, vagy helyeseb*­ben olvasni szándékozó közönség hosszú idő óta nemigen juthatott Vörösmarty munkáihoz, hacsak vé­letlen­ü­l föl nem fedezett egy- egy elfeledett kötetet valamelyik antikváriumban. A két Gyulai-féle kiadáson kívül nem volt Vörös­­marty-kiadás, ezek pedig már régért elfogytak. Az utób­bi évek során­ örvendetesen sorozatosan­­ jelentek meg nagy költőink gyűjteményes kötetei, az idei könyvnapra pedig a Franklin Társulat megjelentette Vörösmarty összes költői műveit­ is. Az ízléses, szép kiállítású könyv, őszinte örömet szerez majd az iro­­dalom minden lelkes hívének. (in)" ­ Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőket !

Next