Népszava, 1941. július (69. évfolyam, 146–172. sz.)

1941-07-01 / 146. szám

GSL évfolyam 146. szám Budapest, 1941 július 1. kedd A SZOCIÁL DV.* . VI. * • EMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Meztjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A világtörténelem legnagyobb ütközetei folynak Minszk és Janek körül A német hadijelentés Kaunas, Diinaburg, Libau, Vilna, Grodno és Lemberg elfoglalását, valamint többezer szovjet repülő és páncélos megsemmisítését közli. Sorozatos repülőtámadások finn terület ellen, hivatalos román jelentés 500 sassy-i kivégzésről A moszkvai angol katonai bizottság megkezdte tárgyalásait Az amerikai nagykövet Molotovnál Vichy megszakította a diplomáciai viszonyt a Szovjet Unióval A tengelyhatalmak és a mellettük fejlő európai országok politikai szószólói és sajtója hangoztatja, hogy a Kelet-Európában folyó gigászi küzdelem világnézeti mérkőzés. Baáel a beállítottsággal közlik a német hadsereg parancsnokságának az egyheti háborúról szóló jelentését, amelyert lapunk távirati tudósításai között részletesen ismertetünk. „A nemzeti szocialista Németország köszönti mindazokat az államokat, amelyek oldalára álltak Európának a Szovjet Unió elleni harcban, hogy végre kiirtsák az utolsó évtizedek minden bajt okozó csíráját és új talajt teremtsenek egy erős Európa és népeinek minden valóban teremtő erői számára." Ezekkel a szavakkal hangsúlyozza Alfred Rosenberg birodalmi vezető a „Völkischer Beobachter" vasárnapi számában „Európa újjászületése" címmel megjelent cikkében „a bolsevizmussal való leszámolás" jelentőségét. „Európa meg van mentve'', „Szétzúztuk a szovjet hadsereg felvonulását'„A német diadalmenet keleten" és más hasonló címek alatt hozzák a berlini lapok a véderő főparancsnokságának vasárnapi különjelentéseit. A berlini estilapok is terjedelmes cikkekben foglalkoznak a véderőfőparancsnokság rendkívüli jelentésével. A „Deutsche Allgemeine Zeitung" rámutat arra, milyen hatalmas mennyiségű ellenséges hadianyagot semmisítettek meg vagy zsákmányoltak ezekben az első napokban. A hadianyag tömeges megsemmisítése még nagyobb jelentőségű, ha tekintetbe vesszük, hogy hol történt? — írja a lap. — A Szovjet Unió a Rokitnói mocsaraktól északra és délre olyan területeken összpontosította haderejét, ahol számolnia kellett azzal, hogy csapatait az ellenség bekeríti. Aki főerejét ilyen helyeken összpontosítja, ezt csakis támadó szándékkal teheti — hangsúlyozza a lap. A cikk végül rámutat arra, hogy ennek a hatalmas összecsapásnak még vannak ugyan nézői a világon, de senki sem tekinti azt, pártatlanul. Berlini politikai körökben — jelenti a „N. S. T." — fölmerült a kérdés, milyen álláspontot foglalnak el a különböző európai országokban, elsősorban Németországban, Franciaországban és a Balkánon élő orosz emigránsok a szovjetoroszok ellen folyó jelenlegi háborúval kapcsolatban. A kérdésre válaszolva, a Wilhelmstrasse köreiben rámutattak arra, hogy német részről ezt a háborút nem az "orosz restauráció érdekében folytatják, hanem önvédelemből. Éppen ezért nem is válaszolhatnak arra a kérdésre, mennyiben hajlandók az orosz emigránsok a bolsevizmus elleni harcban való részvételre. A „Hamburger Fremdenblatt" azzal a visszhanggal foglalkozik, amelyet számos európai államnak a Szovjet Unió ellen való háborúbalépése váltott ki. A lap ezeket szembeállítja Anglia és az Egyesült Államok magatartásával, amelyek támogatják a Szovjet Uniót. „A Fehér Ház és a Downing Street a Kremllel szövetségben Németország és Európa ellen: ez a mostani napok páratlan eseménye, amelyről mindenütt beszélnek — írja szó szerint a lap. . — Semleges megfigyelők, akik Londonban a helyszínen tanulmányozhatták az ellenfél szellemi frontjának összeomlását, igyekeznek megtalálni a számukra érthetetlen magatartása indító okait és úgy vélekednek, hogy a Führer határozott ütése, amelyet a szovjetorosz hadsereg felbomló csapataira mért, Anglia összes sztratégiai terveit halomra döntötte. Churchill, Roosevelt és Sztálin — a két első a szabad világrend hirdetője — az utóbbi pedig a világforradalmat hirdető kommunista internacionálé főtitkára — amint együtt indulnak keresztes hadjáratra Németország ellen, túlságosan groteszk ahhoz, hogy ne ejtse gondolkodóba az egész világot." A hétfői olasz lapok óriásbetűs címfeliratok alatt emlékeznek meg az eseményekről. „Olaszország — mondják római politikai körökben — már türelmetlenül várja, hogy saját csapatait is ott láthassa Európa szabadságharcában a német bajtársak oldalán." A „Popolo di Roma" többek között a következőket írja: „Hadd pusztuljon Európa, ha ezzel Anglia megmenekülhet, ezzel a gondolattal reménykedtek londoni kormánykörökben a bolseviki sikerekben a harc megindulása idején. A Szovjet Unióval való küzdelem azonban a tengelyhatalmak számára nem jelent figyelemelterelést, hanem parancsolóan szükséges feladatot." * Mint berlini illetékes helyről közlik — jelenti a „M. T. I." —, a Szovjet-Unió diplomáciai képviselői még a birodalmi fővárosban tartózkodnak. Úgy hiszik, hogy rövidesen megtörténik a Szovjet-Unió diplomáciai képviselőinek elszállítása. Úgy tudják továbbá, hogy Moszkvában most már megkezdték a tárgyalásokat az ott akkreditált német diplomatákkicseréléséről. A német diplomatáik hazájukba való visszatérésének útvonaláról Berlinben még semmit sem tudnak. Moszkvai jelentés szerint — írják a svájci lapok — a szovjetorosz kormány nem emel kifogást az ellen, hogy a moszkvai japán követség képviselje az olasz érdekeket a Szovjetunióban. Ugyancsak elfogadta a szovjetorosz kormány azokat az intézkedéseket, amelyek szerint a finn és a dán érdekeket a svéd követség, a magyar érdekeket pedig a bolgár követség képviselje. Egyúttal felkérte a szovjetorosz kormány a svéd kormányt a szovjetorosz érdekeknek Finnországban, Olaszországban és Romániában való képviseletére. * Mint az angol rádió közli, Sir Stafford Grippsmoszkvai brit nagykövet, amikor a brit küldöttség megbeszélést folytatott Molotovval, beszédet mondott. Utalt a missziónak arra az elhatározott akaratára, hogy mindenben együttműködjék a szovjetorosz kormánnyal. Nagy-Britanniának szilárd elhatározása, hogy a szovjetorosz kormány oldalán harcoljon. Stockholmi távirat közli, hogy a Moszkvából érkező jelentések szerint az odaérkezett angol katonai és gazdasági küldöttség lázas tevékenységet folytat. Szombaton és vasárnap egész napon át szakadatlanul tárgyaltak a Szovjet Unió bizottságaival. A katonai küldöttség a többi között a szovjetorosz hadsereg főparancsnokaival tárgyalt, a gazdasági küldöttség pedig ugyanakkor Mikojan külkereskedelmi népbiztossal tanácskozott. Ankarai jelentés szerint a két bizottság tárgyalásai során nehézségek támadtak. Az angolok álláspontja, hogy a brit-szovjetorosz együttműködés mindenek előtt hadműveleti és hadászati jellegű legyen. A szovjetorosz kormány viszont követeli a valóságos katonai együttműködést és főleg azt kívánja, hogy az Egyesült Államok épúgy juttasson hadianyagot a Szovjetuniónak, mint Angliának. Az Egyesült Államok fatonai attaséja, akit bevontak a tanácskozásokba, közölte a szovjetorosz megbízottakkal, hogy Washington nehéz helyzetben van, mert máris nagyszámú szállítmányra kötelezte magát, amelyet még nem tudott teljesíteni. Az attasé ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok kormánya mindent megtesz a Szovjet Unió érdekében, ami csak lehetséges. Azokban a moszkvai külképviseletikörökben, amelyekre -az ankarai, tudósítás hivatkozik, úgy tudják, hogy a Szovjet Uniónak főleg repülőgépekre van szüksége. Egyéb,ként pedig más távirati tudósítás arról számol be, hogy Steinhardt moszkvai amerikai nagykövet vasárnap egyórás megbeszélést folytatott Molotov népbiztossal. Az „Associated Press" sidneyi jelentése szerint Sydneyben nagy gyűlést tartottak és ezen elhatározták, hogy a Szovjet-Unió részére segélyalapot teremtenek. A szónoki emelvényt Ausztrália és a Szovjet-Unió zászlóival díszítették. A „New York Herald Tribune" washingtoni jelentése szerint befolyásos katonai szakértők hirdetik, hogy az USA hasonló egyezményt kössön a Szovjet-Unióval támaszpontok átengedése tekintetében.