Népszava, 1941. október (69. évfolyam, 222–248. sz.)

1941-10-14 / 233. szám

8. «Mal NÉPSZAVA !­m­o Eto Be* Ti, Kedd Egy pesti munkanélküli viszontagságai és kalandjai a nagyvilágban Irta Gergely Imre 132 Elkészült az étel, a háziasszony feltálalta a le­vest. Mint a vadak, olyan éhesen fogtunk hozzá, de aztán étvágyunk rohamosan lecsökkent, óriáshan­ftyák is főttek a lében. A háziasszony szabadkozott, biztosan a hússal kerültek a levesbe. Elkeseredetten különítettük el az ételtől ezt a meg nem rendelt húsneműt, amikor valami gyanús ropogás ütötte meg fülünket. A házigazda csak be­szélt, beszélt. Lónyai odasúgta: — Tartsuk szóval az öreget, ne vegye észre: a lovak bent vannak a kukoricásban. Legalább jól belaknak. A háziak semmit sem vettek észre, hízelgéssel vettek körül és szorgosan beszélgettek, így akartak kiengesztelni azért, hogy ránksózták a hangyás húst, amit különben ki kellett volna dobniok. Lónyai kiosont és kihajtotta a lovakat a kuko­ricásból. Éppen akkor, amikor ezek már jóllakva maguk jöttek kifelé onnan. Elhatároztuk, hogy azonnal tovább megyünk, mielőtt még a háziak ész­revennék a pusztítást. Robore! A térkép és a gazda útmutatása után indultunk­­ el. Innen négy kilométerre szállást találtunk. Össze­vissza háromnegyedórai galoppozás után érkeztünk oda. A lovakról leszedtük a nyerget és a málhát, Lónyai tüzet rakott, miközben én végigjártam a­­közeli tanyákat, hogy vacsoráravalót szerezzek. Ma­gammal vittem a málhában hozott galelitájukból néhány színes fésűt. Szűkiben voltunk a pénznek, gondoltuk, hogy így takarékoskodhatunk. A leg­közelebbi tanyán két fiatalasszony fogadott, nagyon megörült a színes fésűnek és egy-kettőre készen volt a csereüzlet. Négy­ fésűért hat tojást és nagy darab bolíviai sajtot kaptam. Vizünk is volt, hozzáfogtunk a tojás kifőzéséhez. A szállásról éppen indulóban volt egy költöz­ködő indián család. Egyetlen lovukra rakták nyo­morúságos cókmókjukat és a férfi, az asszony, há­rom gyerek futott libasorban a ló után. A negyedik gyerek az asszony hátán gubbasztott. A kis karaván ijedten nézett maga körül. Az asszony kérdésünkre gyorsan elhadarta aggodalmuk okát: — Vadindiánok tanyáznak a környéken. Igen, a vadindiánoktól való rémület állandóan fölbukkant utunkon. Vigyáznunk kellett és ezért elhatároztuk, hogy felváltva őrködünk. Mint rendesen, én kezdtem. Fának támaszkodva néztem a vidéket. A szél alacsonyra fújta a füstöt és ez szürkén oszlott szét a fák között. Mögöttünk sűrű erdő, oldalt fák és bozótok, előttünk legelő te­rült el, amelynek túlsó vége eltűnt az éjszakában. Hátam mögött hirtelen felhangzott a trópusi őserdő zenéje. Békák brekegése, tücsök ciripelése, papagá­jok rikoltása és baglyok huhogása adta meg ennek alapakkordjait. Különös dübörgés közeledett felém, aztán eltávolodott. Majd megint egészen közel ke­rült h­ozzám. A fák összezörrentek. Barátságtalan egy éjszaka volt. Száraz hasábot dobtam a tűzre, hogy messzebbre lássak. Azonban a trópusi erdő fái és bokrai eltakartak mindent. Egyszerre felriadtam, lódobogás közeledett. Nagy erőfeszítéssel kivettem, hogy ló árnyéka siklik a pataknál. Kihúztam a pisztolyomat és lövésre készen felemeltem. Ekkor feltűnt előttem a ló. Lovas nem látszott rajta. Va­lami átcikázott az agyamon, hogy vannak lovasok, akik lovuk mögé bújva lovagolnak. A ló mind köze­lebb jött, egyszerre csak hallottam a horkanását és megismertem: az én lovam volt. Odajött a tűzhöz, csöndesen megállt előttem, megsimogattam, amire nyugodtan lefeküdt a közelembe a tűz mellé. A má­sik három ló is odakerült és leheveredett a tűz köré. Nem is vettem­­tudomásul, hogy önkéntelen moz­dulattal söpröm le arcomról, nyakamról a rámhulló puha rovarokat. Amint testemhez értek, rögtön érez­tem vérszívó csípésüket és rájuk sem gondolva sza­badultam meg tőlük. Amikor a váltás ideje bekövetkezett és Jámos feltápászkodott, hogy helyemre álljon, láttam, tele van véres foltokkal. Ez a rovarok műve volt. Lónyai sem volt velük különben. Amikor lefeküdtem és a fáradságtól elnyomva elaludtam, rám is telepedtek. Hajnalban csípésükre ébredtem fel és ugyanolyan eltorzult volt arcom tőlük, mint két társamé. Levetkőztem és a forrásból lecsurgó vízben tető­től talpig megmosakodtam és bejódoztam a kullan­csok és egyéb rovarok nyomait, vérző sebeimet. Pél­dámat társaim is követték. Aztán felélesztettük a pislákoló tüzet és teát főztünk. Ahogy kivilágoso­dott, odatereltem a réten legelő lovakat és azoknak is egyenként kimostam és bejódoztam a sebét. Na­gyon sajnáltam szegény állatokat, amikor megint rájuk raktuk a nyerget, de indulnunk kellett, még ma el kellett érnünk Kőbőrét. Negyven kilométer­nyire voltunk tőle. (Folytatása következik) pálya is irreálissá tette a játékot. Ha a Vasas hamarább laposan kezd ját­szani, feltétlenül győz. Illés gólja így is szabályszerű volt. Dehát amint ez köztudomású, gól az , amit a bíró megad. Terényi viszonylag keve­set védett. Többször bemutatta, hogyan néz ki a tigrisugrás. Dormos ragyogóan játszott. Különösen a második félidő­ben volt elemében. Farkas sokat bizony­talankodott. Magyar változatlanul fix pont a csapatban. Harsányi I. hasonló­képpen kielégített. Gulács a második félidőben jobb volt. Kovács túlságosan puha és súlytalan volt. Harsányi II. formájában erősen visszaesett. (Javí­tania kellene kondícióját.) Illés nem vált be a középen. Ez a jóképességű játékos mindenekelőtt­­ összekötő. Hermann kissé fáradtan mozgott. A második félidőben kielégített. Szalkay még nem szerezte vissza korábbi jó for­máját. A KAC-ból elsősorban a két hátvéd dolgozott sokat és jól. Nagyon tetszett Jellinek. Halott sokat és jól védett. Lend­vay kitűnő középfedezet. Székely játékvezetését feltűnő sok té­vedés jellemezte. NB TI-mérkőzésre nem alkalmas. (Ilyen formában egyéb mérkőzések vezetésére sem jó.) A sza­bályszerű gól érvénytelenítése kirívóan nagy tévedés volt. (f. m.) TESTEDZÉS A technikás Vasasnak nem kedvezett a rossz idő Vasas—KAC 0:0 A Kassai AC csapatával mérkőzött vasárnap a Vasas Kassán. Délelőtt még csendes, levélhullásos, szép őszi járta. A piros-kék munkáscsapat tagjai nagy sétát tettek a városban. Délután azon­b­an, szinte átmenet nélkül, megválto­zott az idő. Orkánszerű szél támadt, a hőmérséklet percek alatt tetemesen le­zuhant, később szállongani kezdett a hó is. A hópelyhek kavarogtak, röpdöstek a levegőben, a tél letette a névjegyét. A mérkőzés megkezdése elő­tt futottak be a maratoni versenyzők. Nagyobb ré­szüket azonban autókkal hozták be, a dühöngő szélben képtelenek voltak vé­gigfutni a távot. Rögtön meleg pokró­cokba csavargatták őket, alig álltak a lábukon. Amikor Székely játékvezető sípjelére kivonult a két csapat, a szél dühöngése elérte tetőfokát. „Irreális küzdelem lesz itt", — mondja valaki, „pedig a Vasast szereti a kassai közön­ség s szép játékot vártak mindkét csa­pattól." — Hajrá KAIO, hajrá Vasas — kiáltja a nézőtér, miközben a játékve­zető feldobja a pénzdarabot. A szerencse Hermannak kedvez, a KAC játszik szél ellen. Hamarosan kiderül azonban, hogy a szélből is megárt — a sok ... Az első félidő Vasas: Terényi — Dormos, Fáribán — Har­sányi I., Ilaffyak­, Kiolács — Kovács, Har­kányi II., Illés, Her­mann, Sisailkay. — KAC: Haláti — Stempel, Viroyánszky — Dalczkó, J­endvay, Polatskó — Je­ll­mnek, Vitéz, Kák­hrly, Sídlágyi, Kiss. Rögtön az első percben három komoly­­ásás­ helyzet adódik. Hermann fölé, Illés fölé, Kovács mellé lő. Harsányi újabb lövé­sét Haléti csak szögletre tudja öklözni. A szögletről Kovács kéts­zer egymásután rúg, míg végre Stempel fök­abadit. A 2. percben Kovácsot kitűnő helyzetben kézzel akasztják. Ordító lel­es. A bíró sípja néma marad. Ez­után a 6. percig mezőnyjáték folyik. Bebizo­nyosodik, hogy túlságosan erős a­ szél. A leg­kisebb passz is megszökik. A labda állan­dóan túlrepül a vonalakon minden irányban. A 8. percben formás KAC-táma­dás követke­zik, a Vas­as-védelem azonban biztosan rom­bol. Feltűnik Dormos nagyszerű játéka. A 10. percben Szalkay óriási lövése csak egy árnyalattal száll el a felső léc fölött. Három­perces újabb Vasas-ostrom következik, a szél azonban rendre elfújja a labdákat. A 16. percben, miközben Halálz kiöklözi Illés lövé­sét, sapkáját a szél a kapuba fújja: „Gól!" — ordítja a nézőtér nevetve. A 16. percben Kovácsot csak­ kornerre tudják szerelni. Szállingózni kezd a hó, a szél ereje fokoló­­dik. A játékvezető — talán a rossz látási viszonyokra való tekintettel — sorozatosan téved a KAC javára. A KAC csa­k ilyen bírói tévedések nyomán tud feljönni. A 20. percben Dormos csupán kornerre tudja sze­relni a kitűnő Jellineket. A 24. percben Ul­l­mann jó helyzetből mellé fejel. A Vasas egyre támad, a KAC-védelem azonban ön­feláldozóan ment. A játékvezető újra meg újra lesz fúj. Tévedései lassan-lassan kikez­dik a piros-kék játékosok idegeit. A KAC csak úgy tud szabadrúgásokat rúgni, hogy egy játékos fogja a labdát, mert a szél el­viszi. A 27. percben Szalkay átjátssza magát a KAC védelmem­e mellé lő. A következő négy percben erősít a Vasas, de erősít a szél is: az időjárás keresztülhúzza a számításokat. Ráadásul mindkét csapat „magasan" játszik. A part mentén szaladgáló vezetők hasztalan kifitatják „lapos" játékra a csapatokat. Hék­hely a 31. percben a földbe rúg , kiáll. (Neon ki tér vissza többé.). A 34. percben Jellinek foglalkoztatja Dormost. A 35. perc­ben veszélyes KAC-tűzijáték zajlik le Terényi kapuja előtt. A játékvezető egyre többet té­ved a V­asas kárára. A 36. percben Harsányi Tehetne eredményes, labdáját fölé kapja a szél. Háromperces KAC-tám­dás után a Va­sas teljesen beszorítja ellenfelét, a játék­vezető szabadrúgásai azonban megbénítják a támadások lendü­letét. A félidő KAC-táma­d­ással ér véget. A második félidő Mindenki azt várta, hogy a KAC majd a széllel veszélyesebb lesz, mint az első fél­időben. A 10 emberre olvadt kassaiak azon­ban — bár a játékvezető tévedései egyre szaporodnak — nem tudnak felverpedni. A 2. percben Kovácsot csúnyán fölvágják. A bíró sípja néma. A 4. percben Harsányi Ti. fölé lő. A 6. percben Dormos jó KAC-helyz­etet rombol. A 11. percben KAC-szabad­rúgás a tir­ osról, fölé. Hullámzó játék. A já­­­tékvez­ető sípja egyre többször szerepel­t mindig a Vasas ellen. A 18. percben remek Vasas-támadás Hermann melléfejelésével ér véget. s most már egyes KAC-szurkolók is kez­dik sokallani a bíró tévedéseit. A 23. és 24. percben Korner a Vasas ellen. A 30. percben Szalkay mellé lő. A 26. percben korner a Vasas ellen. A 21. percben Hermann nagy lövése a kapufa mellett sim­­t el. A Vasas végre rájön, hogy laposan kell játszani. Illés összekötőbe megy, Hermann irányít. A Vasas-fedezetsor uralja a mezőnyt, a KAC teljesen beszo­rul, nyolc játékossal védekeziik. A 38. percben Jellinek villám­gyorsan le­rohan, lapos, éles Kivéss mellé megy. Az­ epi­zód ellenére érik a Vasas-gól. A 38. percben remek Magyar — Harsányi II. — Hermann —­­Hols-akcióból Illés remek gólt lő. Haláti fogta ugyan a lövést, de elgémberedett kezé­ből a hálóba pattant a labda. Székely azon­ban — a legnagyobb meglepetésre — nem adja meg a gólt. Lesállás miatt szabadrúgást ítél. (Illés előtt három KAC-játékos állott Szó sem lehetett lesállásról. Óriási bírói téve­dés volt ez!) A 41. percben Szalkayt valóság­gal fellökik a 16-oson belül. A bíró sípja most is néma­ marad. A küzdelem mezőny­játékkal ér véget. „Remek volt a bíró — mondja az egyik KAC-szurkoló —, kitűnőe­n vezette a mérkőzést." Érdekes, hogy a küz­delem jellemzésére csak mit a mondatot ta­lálta ki. A bírálat Nemcsak a fantasztikusan rossz idő­járás, a kövecses, gidros-gödrös KAC- MINDEN MÁSKÉPPEN TÖRTÉNT, mint ahogyan azt még a legbeavatottabb Futballrókák is elképzelték. Például győzött a WMFC a bajnokcsapat ellen 3:2-re, míg a Szolnok a Gammát verte 4:1-ra. Nem számí­tottak sokan a Kispest 2:1-es eredményére sem Kolozsvárott és az Elektromos 4:2* győzelmére Újvidéken. Ez a futball! A többi eredményeket Itt adjuk: Szeged-I'j­pest 3:2, DIMAVAG—Sal. BTC 4:2, Nagy­­várad—SZVSE 7:3, Lam­part-MÁVAG 1*. AZ NB I. ALLÁSA 1. WMFC­­ 9 8 1 22:11 16 2. Újpest 9 5 4 1 34:18 14 3. Ferencváros 9 6 1 2 56:21 13 4. Szege­d 9 5 3 1 34:13 1S 5. Szolnok 9 5 3 1 96:15 13 6. Nagyvárad 9 4 3 3 27:15 11 7. Elek­trrorvos 9 4 1 4 21:18 9 8. Gamma 9 4 1 4 21:» 9 9. Sempont 9 4 1 4 20:33 9 10. DIMAVAG 9 3 2 4 22:2­1 8 11. Újvidé­k 9 3 1 5 18:40 7 12. Kolozsvár 9 3 — 1 31 1 7 6 13. Pal. RTC 9 2 2 5 20:26 6 14. Kispest 9 2 1 6 19:30 5 15. MÁV­AG 1 1 2­­ 10:20 4 16. S7VSZE 1 — 1 1 8:41 1 NB H. OSZTALY Testvériség úti 1:3, B. Vasutas- MIakMel Vasutas «:», Besikárt—Hungária 1:1, BVK— K. Rákóczi 51­, SZE—KUSJ 2:1, Nagyvárad! Törekvés—D. Magyarság 4:3, Z. Dantirl—­Ganz 4:1. A Rákólczi-csoport állása Egyéb eredmények: BF,AC—JJMTE (elma­radt), VMSE-PSC 2:2, Tipográfia-KTC 3:1, PeMTK—HEAC 3:1, KTSE-Compactor 4:0. Gyimesy a maratoni bajnok 2 óra 50 per­ces idővel Kiss és Mauréry előtt. 39 induló volt, de a rossz időjárás miatt több mint a fele föladta. Munkás TE-atléták eredményei FTC versenyén: 1000 m-es ifjúsági: 2. Kovács. Súlylökés: 3. Balogh. Távolugrás: 2.­­Szabó. 300 m­: 4. Knti. Hármasugrás: 1. Halász. Olimpiai staféta: 1. Munkás TE a) (Markó, Knti, Balogh, Kovács), 4. Munkás TE b). A magyar-német válogatott kézilabdamér­kőzés 11:8 (6:4) gólarányú eredménnyel vég­ződött. M.10 méteres futásban Csaplár 30 . 56 mp-es idővel győzött Németh, Szabó és Szi­lágyi előtt. A Tipográfia hegymászó kerékpáros bajnokságát Kovács nyerte Irházy és Ka­raki előtt. A szamiorfutanyban Jálics győ­zött. Tőzsér (II. Törekvés) a görög-római birkó­zás légsúlyú bajnoka. 2. Aranyi (Munkás TE). Könnyűsúly: 1. Gaál (Cegléd), 2. Fe­renc. Középsúly: 1. Finyák (Győr), 2. So­morjai. Nehézsúly: 1. Riheczky (MÁVAG), 2. Vitális (Debrecen).­­ Szabadstílusban: Váltósúly: 1. Sóvári, 2. Kinizsi. Félnehéz­súly: 1. Kovács, 2. Mányii. Pehelysúly: 1. Tóth, 2. Vörös, 3. Fecske (Munkás TE): 1. B. Vastrtas 7 5 2 lí:4 12 2. Mi<ili0led Vasutas 7 4 S — 21:10 11 3. Vasas 7 4 2 t 14:6 10 4. Rusj 7 a — 2 21:17 10 5. Kassai AC 7 3 3 1 16:10 9 6. Testvériség 7 4 1 2 20:16 9 7. Petreves 7 3 1 3 25:19 7 8. Beszkárt 7 3 1 8 18:15 7 9. Ózd 7 3 — 4 19:15 6 10. BIIK 7 2 1 4 13:14 5 11. Hungária 7 6 1 4 11:18 5 12. Losonci AFC 7 2 1 4 9:18 5 13. Saig. SE 7 1 — 6 11:21 2 14. ICascar Rákóort 7 — — 7 7 1 34 —

Next