Népszava, 1941. november (69. évfolyam, 249–273. sz.)

1941-11-01 / 249. szám

2. oldal Vagy bármily fárasztó testi vagy szellemi utunkát könnyebben bír el, aki a valódi sósborsiesz Évtizedek óta kipróbált és bevált áldásos hatását önmagán kipróbálja. Ha reggelenként, Mkeléa után, majd este 1 6 f­ok vés előtt rende­zete­sen ledörzsöli és gyömöszöli vég­tagjait e kitűnő háziszer néhány csendjével, állandóan frissnek, munkabírónak és jókedvűnek érzi magát, teendőit szinte játszva végzi el, farkasétvágya van és pompásan alszik. Jelenlegi árak: Próbapalack —.86 P Kispalack — 1.56 P Középpalack 4.20 P Nagypalack 7.80 P vállain is nyugszik s nem riad vissza a szívós, kitartó munkától, melyet sok nehézséggel, helyenként talán ezernyi amin kistestvére közt egyedül vagy csak néhányadmagá­­val folytat, akkor a magyar mun­kásmozgalom fellendülésének­­ is olyan szilárd szervezeti alapjait rakja le, melyre bizton építhetjük legszebb reményeinket. Tehát mindenekelőtt önmagunk, a munkásság megerősödésétől kell várnunk az eredményeket Ehhez hozzá kell tennünk a parasztkérdés fontosságát Az utóbbi időben a munkásság és parasztság érdekei­nek szoros összetartozását tisztázó viták során mindenkiben meggyö­keresedett a meggyőződés ,hogy ezt az együttműködést gyakorlati való­sággá kell változtatni. Ez máris olyan eredmény, melynek nyomá­ban a leg­értékeseb­b irányú fejlő­dés indulhat meg: a parasztság mozgalmainak a munkásság részé­ről történő támogatása és erősítése, ami viszont a munkásság helyzetét is megerősíti. A munkásság és parasztság szer­vezettségének előrehaladásától biz­ton várhatjuk a további sikereket. De nemcsak a dolgozóknak erről a két alapvető osztályáról van szó. Szocialista céljainkhoz ma olyan lépésekkel akarunk közeledni, ame­lyeikkel más rétegek is azonosíthat­ják magukat, ha belátják saját ér­deküket. Ezek a kívánságok rövidek és egyszerűek: 1. Függetlenség kifelé, szabadság és jog befelé. Ez a két kérdés mindenkor szorosan összetartozó volt és ma is az. Akarjuk a függetlenséget, hogy ez az ország soha. semilyen idegen érdek prédája ne legyen és akarjuk a sza­badságot és jogot nemcsak önmagá­ért a szabadság szeretetéért, melyet semmiféle „korszellem" nem olthat ki lelkünkből, hanem azért is, mert 1813/43 történetéből, miként más né­pek, mi is megtanultuk, hogy a hon „eldől, ha nem nyer új vízoszlop­ot", a válságos időben „eldől" a független­ség, ha belülről a szabadság és a jog épülete nem erősíti. Ha egy nép tudja, hogy szabad, szabadságát nem hagyja elvenni magától. Akarjuk tehát a szervezkedési és szólás­szabadságot, hogy a társadalom különböző rétegei önálló, szabad érdekképviseleteket al­kothassanak érdekeik védelmére, hogy szabad sajtó útján a nép mindenkor kifejezhesse akaratát és olyan képvi­selete lehessen a törvényhozásban, melyet általános, titkos választással szabadon választ és az hű tükre lehet felfogásának. 1. Akarjuk az általános és hamisítat­lan földreformot a parasztság föld­éhségének kielégítésére, a parasztság­nak a szükséges termelőeszközökkel való ellátásának biztosításával. És akarjuk a 3. szociálpolitika országos kiépítését olyan színvonalon, amely a 20. század követelményeinek s nemzeti szükség­leteinek megfelel. Akik ezekkel az alapvető kíván­ságokkal azonosíthatják magukat, azok hozzánk tartoznak, azoknak a rétegeknek a gondolkozásának meg­munkálásán és cselekvő akaratuk felébresztésén közre kell működ­nünk. Ezen kívül készek vagyunk és jelentősége az egész világon újra fellendülésben van. S mire a há­ború pusztításai után a béke és épí­tés korszaka elkövetkezik, a népek hallatni fogják hangjukat és a szo­cializmusé lesz a döntő szó, mert szocializmus nélkül a tartós meg­oldás, végleges rendezés elképzel­hetetlen. Ha ebben a világkeretbe­n kell is elképzelnünk helyzetünket, első­sorban magyar voltunkat kell szem előtt tartanunk. Magyarországon élünk, jövőnk a magyar röghöz van kötve. A költő szavai világíta­nak utunkon: „Előttünk egy nem­zetnek sorsa áll. Ha azt kivittük a mély süllyedésből...", — ennek­ a nemzetnek szebb boldogabb jövőjét megalapozni, ezt a nemzetet a szo­cializmushoz elvezetni, ezért állunk mi itt és nem másért. Ha világviszonylatban nézzük a szocializmus általános előrehaladá­sát és összehasonlítjuk a mi hazai viszonyainkkal, saját helyzetünkkel és eredményeinkkel, hozzánk méltó önkritikával kell elismernünk az előttünk tornyosuló nehézségeket. Különleges feltételek nehézségeivel kell megküz­denün­k, de hiszen az a dolgunk, hogy saját kérdéseinket megoldjuk. Elsősorban saját sorainkat kell erősítenünk, kiszélesíteni, nevelni és növelni a szocialista tábort, hogy minél többen, sokkal többen legye­nek, akik tisztában vannak tenni­valóikkal s a tömegek felvilágosí­tásának és öntudatra ébresztésének legnagyobb feladatát el tudják vé­cézni. A nagy történelmi események nem önmaguktól jönnek, hanem abból, ha a tömegek akarata talál­kozik a jól szervezett munkásosz­tály politikai fellépésével. Vannak idők, amikor a nagy tömegeket még neo­ tudjuk megmozgatni, de jön­nek olya­n idők, amikor ez a lehető­ség már nyitva áll. Erre a bizo­nyosságra kell felkészülnünk. Ha minden osztálytudatos munkás tisz­tában van azzal ,hogy a történelmi felelősség a munkásosztály és az egész magyar név jövőjéért az e NÉPSZAVA 1911 november­e, szomba?­m (folytatás az 1. oldalról a hozás határozatából kifolyóan már nem maradnak védtelenül ellenük intézett támadások­ ese­tére. Washington támaszpontigényei Berni távirat közli azt a londoni jelentést, amely szerint az angol külügyminisztérium megcáfolta az egyik amerikai hírügynökség­nek arról szóló hírét, hogy az Egyesült Államok kormánya valamennyi támaszpont rendelke­zésére bocsátását követelte Ang­liától. A közvélemény szerint ez a hír, tévesen, abból származhatott, hogy az Egyesült Államok kor­mánya érintkezésbe lépett az ausztráliai és újzélandi brit domí­niumok kormányaival a csendes­óceáni helyzet megvitatása végett. A Népszava már adott hírt arról, hogy az ausztráliai kormány már hozzájárult az amerikai javaslat­hoz, míg Újzélanddal még bizo­nyos nehézségek elhárítása szük­séges. Ausztrália és a háború Earle Page, az ausztráliai kor­mány külünmegbízottja kijelen­tette, azért jött Angliába, hogy a brit kormánnyal Ausztrália maga­tartásáról tárgyaljon, különös te­kintettel a csendesóceáni és távol­keleti helyzetre. Duff­ Cooper volt angol minisz­ter, aki ezidőszerint Malajában időzik, a jövő héten részt vesz az ausztráliai hadikormány ülésén és ez alkalommal Ausztrália katonai vezetőivel is beható tanácskozást folytat majd. newyorki sajtó beszámol a­­ sidneyi rádióleadóállomás híréről, amely szerint november 7-én, a Szovjet­ Unió alapítási évforduló­ján Ausztrália valamennyi köz­épületét fellobogózzák — jelenti a német távirati iroda. A Közel-Kelet jelentősége Newyorki jelentés szerint Mor­genthau pénzügyminiszter rende­lete értelmében minden hajó, amely Boston kikötőjébe igyek­szik vagy onnan útra indul, kü­lön engedély fölmutatására köte­les. A pénzügyminiszter rendele­tének indokolása az, hogy Boston kikötőjét fönntartják a Szovjet­unióba irányuló hadianyagszállí­tások lebonyolítására. Azonban a szövetségesek a bos­ton—arehangelszki tengeri útnál is nagyobb jelentőséget tulajdoní­tanult a közelkeleti, Iránon és Ira­kon keresztül való közlekedésnek a Szovjet­ Unióba irányított szál­lítmányok szempontjából. A keleteurópai háborús esemé­nyek érthető magyarázatát ad­ják ennek a fokozott érdeklődés­nek. Diplomáciai és katonai kö­rök a németeknek Moszkva felé való igyekezeténél is nagyobb fontosságot tulajdonítanak a déli támadásnak, amely Rosztov és a Kaspi tenger felé irányul Japán és a szövetségesek A Tozso-kormány elhatározta , közli Tokióból a „N. S. T." - , hogy helyt ad a sajtóban legutóbb megnyilvánult kívánságnak és részletesebben tájékoztatja a köz­véleményt a nemzetközi helyzet­ről. A kormány­ négy, titkára, jog­ az összefogásra, a termékeny együttműködésre bár­kivel, ha ezzel a magyar nemzet, a magyar dolgozók, a függetlenség, szabadság és emberiesség ügyét szolgálhatjuk. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról, hogy minden lényeges haladás magja csakis a munkásság és­­parasztság cselekvő ereje. A kívülállóknak, akik nem­ tartoznak hozzánk, de helyeslik az irányt, melyet közvetlenül kitűztünk, tud­niok kell, hogy csak úgy támasz­kodhatnak ránk, ha erősek va­gyunk, ha tehát ők is megteszik, amit megtehetnek, hogy támogas­sák törekvéseinket. Ezen az úton juthatunk oda, amit ma ma Ma­gyarországon a fejlődés nélkülöz­hetetlen állomásának tartunk, a nemzet boldog jövője és felemelke­dése előcsarnokának, a békés fejlő­dés előfeltételének,­­ a szocializ­mus felé vezető úton mai nem­zeti feladatainknak. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ lalkozik jelenleg ama beszéd ada­tainak gyűjtésével, amelyet Tonso miniszterelnök november közepén mond el majd a japán törvény­hozás előtt. A „Nisi-Nisi" azt írja, hogy a teljes igazságot mondja majd el a miniszterelnök az Egye­sült Államokkal folyó tárgyalá­sokról és nyíltan kifej­e­zésre jut­tatja majd Japán hajthatatlan magatartását. Feltehető — írja a lap —, hogy a birodalmi gyűlés összeüléséig az Amerikával folyó tárgyalások eredményei lényegük­ben lesznek megállapíthatók. Londonban is kritikus napnak tartják november 15-ét a távol­keleti helyzet szempontjából — írja a stockholmi „Aftonbladed" londoni tudósítója. Ezen a napon mondja el ugyanis Tonso japán miniszterelnök beszédét, amelyet Tokióban várnak. A nem japánbarát államok­ban lévő japánok hazaszállí­tása megindult. Ugyanakkor az angol hatóságok azt tanácsolták a Sanghajban lakó angol alatt­valóknak, hogy a nemzetközi hely­zet fejleményeire való tekintettel hagyják el a várost. Későbbi je­lentés szerint pedig a japánoktól megszállott kínai területnek vala­mennyi részén tartózkodó angol állampolgároknak kiadták ezt az utasítást azzal a figyelmeztetés­sel, hogy a veszedelem pillanatá­ban esetleg nem gondoskodhatnak elszállításukról.­­Londoni jelentés kö®H, hogy csütörtökön egy japán őrjárat be­hatolt Hongkong koronagyarmat területére és egy kínai parasztot lövésekkel megsebesített. Hong­kong kormánya az eset miatt tiltakozást jelentett be Tokióban és kártérítést követel. Szélhámosok ha találkoznak egy „guminagykereskedésben" Pesth­idegkúton a detektívek elfogták Nagy Béla 42 éves magántisztviselőt, aki régi ismerőse a rendőrségnek. Még Kassán, a cseh megszállás idején nagy szélhámosságot követett el a szegény­sors!! kisebbségi magyarokat vándorol­tatott ki. Hamburgig elkísérte a kiván­dorlókat, azután mindenükből kifosztva, egy fillér és hajójegy nélkül magukra hagyta a szerencsétleneket. Nagy Béla hatévi fegyházzal úszta meg ez a szél­hámosságot. A büntetést leülte, majd kiszabadult és megszerezte néhai Ebner Ferenc budapesti ügyvéd iratait és az iratok segítségével iparengedélyt szerzett. Szom­bathelyen guminagykereskedést nyitott két szélhámostársával, Szabó Imre 42 éves magántisztviselővel és Einhorn Salamon kereskedővel. Egész sereg ügy­nököt bocsátottak szét az országban. Az ügynökök előzetes vételár fejében gyűjtöttek rendeléseket. Amikor a ren­delők az Arn­a állítását sürgették, a három csaló bezárta az üzletet és el­tűnt a városból. Nagy Bélát, beismerő vallomása után, a főkapitányságon két társával együtt letartóztatták és átvit­ték az ügyészség fogházába. ­ Varga miniszter megszemlélte az erdélyi vasútépítkezést. Kolozsvárról je­lentik: Varga József kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter Álgyay Pál államtitkár és Horthy István állam­titkár, MÁV-elnökigazgató kíséretében Kolozsvárra érkezett Innen Szászleken­cére utaztak a most folyó vasúti épít­kezés ellenőrzésére. Ennek az új vasúti vonalnak az a hivatása, hogy közvetlen vasúti összeköttetést létesítsen a Székely­földdel. Itt állandóan mintegy 8000 mun­kás dolgozik. A földmunka felét már elvégezték. Az építkezést 1942-ben fej®e­zik be. („M. T.

Next