Népszava, 1941. december (69. évfolyam, 274–296. sz.)

1941-12-02 / 274. szám

1941 december k­edd NÉPSZAVA JtLvLaiaLZ&t * ^f-n­íLai&i­t­OiadeíPtdíif^ Csokonai-est Tartalmában és méreteiben hatalmas, demonstratív erejű irodalmi estet rende­zett Hont Ferenc szombaton este a Vi­gadó nagytermében. Az est iránt akkora érdeklődés nyilvánult meg, hogy nem­csak a nagytermet töltötte meg a kö­­zönség, hanem a szomszédos termeket is kii kellett nyitni. A közönség irodalmi érdeklődése valóban nagy s ezen az es­ten megmutatkozott, hogy a magas­s­zínvonalú irodalom hatalmas tömege­ket mozgat meg. Az estet Ady Endre „Vitéz Mihály ébresztése" című verse vezette be Gábor Mik­ós kiváló tolmácsolásában. Ezt kö­vette egy jelenet Csokonai „Cultura" című művéből, Gábor Miklós, Gellért Endre és Pásztor János szereplésével. Az eet bevezető előadását Benedek Marcell tartotta­ Csokonainál a vers — mondotta — kenyérkereset volt. Mű­ködése arra az időre esett, amikor a barokk korszakot felváltotta a rokokó, amikor a barokk súlyos pompáját, a m monarchia merevségét egymásután tá­madták meg, a felvilágosodás szelleme beszivárgott az arisztokrácia soraiba s a bécsi magyar testőrök között a fel­világosodás szelleme ellenállhatatlan erő­vel nő. Csokonai költészete már a fel­világosodás szellemében bontakozik ki. Munkásságát azonban közöny fogadja. A „Tempefő­i" második felvonásában keserűen panaszolja: „Itt azok, a kik külső formájukról Maecénásoknak lát­szanak, nemhogy szeretnék a nemzeti tudományokat, hanem annak pártfogóit is gyűlölni láttatnak. De sok ilyen hoppoháziakat találnának a két hazá­ban! A­hol a kávéházakban csoporttal csiripol a namesi gavallérság, a bib­liothekák pedig és a melekabinetek néma csendességgel vesztegelnek. Benedek Marcell példákkal illusztrálta, hogy Csokonai költészetében már a népi törekvések is jelentkeznek. A magyar­ság ügyével és szellemi kincseivel nem törődő, idegen kultúráért rajongó ne­messég felé türelmetlenül kiáltotta: „Ne csak a külföldi írókat olvassátok." Nagy tragédiája volt, hogy versei nagyrészt halála után jelentek meg. A Lilla-dalok az első magyar lírai ciklus s ez is csak a Himfy-dalok után jelenhetett meg. 1801-ben temetésére a debreceni kollé­gium, amely nemrég kizárta soraiból, elküldte híres kántusát. Ekkor már so­kan megérezték Csokonai nagyságát. S akárhogy igyekezett is Ferenc császár elnyomni a nemzetet — fejezte be beszé­dét —, ezt a nyelvet, ezt a szellemet örökös sötétségbe borítani nem lehetett. Benedek Marcell előadása után egy­mást követték szavalatok, egyfelvonáso­sak és énekszámok. Az est sikerében kimagaslóan jelentős része volt a már említetteken kívül fialó Elemérnek, Hont Erzsinek, Ilosvay Katalinnak és Hollós Melittának. A zongorakíséretért Bánki György érdemel dicséretet. Lesz feltámadás Az igazi író célja sohasem a puszta szórakoztatás, mindig van ezen túlmenő mondanivalója is az olvasó- vagy néző­közönség számára. Mégis régi tapasz­talat, hogy akiknél ez a tendencia túl­ságosan kiabál, annyira, hogy elnyomja­­a művészet hangját, legtöbbször nem azok sorába tartoznak, akiket az iro­dalomtörténelem a legnagyobbak között emleget, sőt rendszerint igen rövid idő múlva teljesen megfeledkezik róluk. A magyarázat egyszerű: akik tisztában vannak azzal, hogy művészi­­ eszközök­kel nem tudnak sikert elérni, azok­ rendszerint valamilyen éppen divatos jelszó vagy akár időálló eszme fölhasz­nálásával akarják a sikert kicsikarni, saját nagyon is kurta tehetségüket ekképpen külső segítőeszközök védő­pajzsa alá helyezni. Mindez Pohárnok Jenőnek az Új Magyar Színházban bemutatott „Lesz feltámadás" című háromfelvonásos szín­művéről jut eszünkbe, amely bizony túlságosan sok jóakarattal is nehezen nevezhető erősen átlagon alulinak. A darab meséje iskolapéldája annak, amiből könnyebb akár lírai verset írni, mint drámát, mert a drámai feszült­ségnek szikrája sincs benne (bármilyen izgalmas vagy megrázó história is, ön­magában, még nem drámai a drámai összeütközés nélkül). Az eleve rossz téma feldolgozása is sok kívánnivalót hagy hátra. A darab főezerepeit Bánfy Zoltán, Szilágyi Szabó Eszter, Turóczy Gyula, Sugár Lajos, Szentiványi Béla és Zilahy Pál játssza. (la —n) a dél­vidéki magyar kulttr­rn­dal­makat is­merteti, Tímár Ferenc a bácskai ifjúságról Jóetik Lajos a délvidéki telepítésről, Her­czeg János a kupassamnai magyarokról ir. Móricz Zsigmotus regénya Rózsa Sándorról novelláik, versek, kritikai rovat teszik vál­tozatossá a „Kelet Népe"­ új számát. A cím­lapon Husvéthi Lajos képe díszíti a lapot. (') Megjelent a „Jelenkor" decemberi száma. A demokratiikua­k?anÜoí£c»dá«a kato­likus fiatalság folyóiratának legújabb sz­á­mát Gogolák Lajos kolozsvári jegyzetei nyitják meg. Reményik Sándor, Arany Já­nos és Juhász Gyula versein kívül érdekes cikkeket és tanulmányokat tartalmaz folyóirat. Nyéki-Klemm Kálmán a népiség­ről és a vallásról ír, Szabó Zoltán pedig irodalmi problémáikkal foglalkozik. Időszerű jegyzetek és bírálatok egészítik ki az érde­kes számot. (*) „Wallenstein" felújítása a Nemzeti Színházban. Schiller hatal­mas trilógiáját, két részre osztot­tan,­ szombaton és vasárnap mu­tatta be a Nemzeti Színház együt­tese Hans Meissner frankfurti fő­intendáns rendezésében, Áprily Lajos fordításában. (*) Karácsony Sándor pedagógiája címmel tart előadást dr Kondor Imre egyetemi magántanár december 3-án, szerdán este 7 órakor V. Szabadság tér 2. szám alatt. Tanárokat, tanítókat, szülőket és mindenki mást, aki érdeklő­dik a magyar neveléstudomány iránt, szívesen látnak. Belépődíj nincs. (') Megjelent a Now-zeneműt kiadó vilalat "Karácsonyi Album"-a. A díszes kiállítású albumban negyvennél több új filmdalt, operettazám­ot és nótát közöl a kiadó. (*) A „Kelet Népe" új száma bácskai problémákkal fo­rla­tozik. Móricz Zsigmond fibecses élményeiről számol be. Lévai Endre Böszörményi-Nagy Béla vasárnapi Bach—Beethoven-matinéja az átütő siker jegyében folyt le. Zongora­művészeink színe-java gyűlt össze erre az alkalomra a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. S ez az igényteljes hall­gatóság a zeneszerető közönség legkomo­ is­zt­íts­a meg szervezetét a belekben felhalmozódott salaktól, ha nincs is éppen székrekedése jó tisztító hashajtó a vasárnapi hangversenye a nagyközön­ség szempontjából is beérkezést jelent. Jemnitz­ Sándor (*) A Pódium társulata Békeffi László ügyének sürgős tárgyalását kéri a Szín­művészeti Tanácstól. A Színművészeti Kamara — mint ismeretes — hat hó­napra eltiltotta a színpadi szerepléstől Békeffi Lászlót, a Pódium Írók Kabaréja egyik vezető művészét és konferanszié­ját. Ezt a határozatot Békeffi megfel­lebbezte a Színművészeti Tanácshoz. A kis színpad hétfőn este már nem tartott előadást, mert az új műsort készítik elő. A Pódium 19 keresztény művésztagja most közös beadvánnyal fordult a Szín­művészeti Tanácshoz, amelyben azt kéri, tárgyalják le minél előbb Békefi László ügyét, mert a döntéshez 19 csa­ládnak egzisztenciális érdeke fűződik. Értesülésünk szerint egyébként kedden tárgyalja a tanács a Békeffi-ügyet. lyabb rétegeivel egészült ki. Csupán a tanári páholyból hiányoztak egyesek, akikre alaposan ráfért volna, ha ,­­jelen vannak". Viszont a jelenvoltak tombolva ünne­pelték a magyar zongoraművészet fiatal mesterét és a ráadásszámok félóránál is hosszabb sorozatát csikarták ki tőle. Böszörményi - Nagy Béla néhány héten belül két oly teljesen különböző, de egy­aránt magas színvonalú műsorral lépett a nyilvánosság elé, hogy tiszteletreméltó, gyönyörű erőpróbáját adta ezzel már a munkabírásának, tántoríthatatlanul tiszta és nemes célkitűzésének is. Valóban, tiszta szándék és ideálisan nemes hevület az, ami Böszörményi-Nagy Béla játékában megkapja és ma­gával ragadja a hallgatót. Oly művé­szet ez, amely elszigetelődik jelenünk levitézlett, rothadó hangversenyiparától és a szebb jövőbe mutat előre, a jobb emberanyag eszének - szívének végső győzelmét hirdeti! Ezért oly fontos kulturális eredmény Böszörményi-Nagy­ Béla, átütő sikere. Harsog a dal Az óriási teremben ezrek szoronga­nak. A tömegek roppant ereje majd szétfeszíti a márványoszlopos falakat. Eljött, hogy meghallgassa a vasmun­kások híres dalárdáját. Felharsan az első tapsorkán és a színpadon a man­dolinzenekar jelenik meg. Különösen nagy tetszéssel fogadták a dolgozók Szabó : „Ifjúság dalá"-t. Az emberek valósággal megittasodtak ettől a fenségesen hullámzó melódiától és a mandolinosok tapsorkán között vonulnak el. A dalárda­­műsora a leg­magasabb igényeket is kielégítette. Külö­nös nagy sikert aratott Jarov: „A tizen­két rabló" és a „Platov pajtás" című szerzeménye. A dalosoknak tapsvihar közben meg kellett ismételni ezeket az énekszámokat. A szólókat Szecse Ferenc, Kovács Gyula és Major András énekelte. A dalárda és a mandolinzenekar mű­sorát kiegészítette Baló Elemér szavaló­m­űvész nagy kifejezőerővel előadott Ady-verse és Marjay Erzsébet énekmű­vésznő énekszámai. Befejezésül a dalárda a „Kovácsok dalá"-t adta elő. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZÖMÉNYEIŐ KARÁCSONYT AJÁNDÉKKÉNT hozza forgalomba a Hunnia Walt Disney színes mesefilmjét, amely Amerikában minden el­k­épzelést felülmúló sikerrel futott. Káprá­zatos kiállítása többmil­lió dollárt emész­tett fel és nem kevesebb, mint JOO.COO rajz­ból állították össze. Walt Disney ezzel a filmjével raínte felülmúlta önm­aagát. Két évig készült, másfél órán át nézzük és amíg élünk, emléttünk rá. Ezt a filmcsodát a közeljövőben nálunk is bemutatják. Ú­JSÁGÍRÓK FILMEN. A legfrissebb ma­gy­ar filmújdonság, a „Lelki klinika", ame­lyet csütörtökön tűz műsorára az Uránia és a City, a szerkesztőségek kulisszatitkait viszi a közönség elé. A filmbohózat főszerep­­lője egy újságíró, aki egy csinos leány miatt a legmulatságosabb kalandokba keveredik. Ezeknek a kalandoknak során a közönség elé kerül a szerkesztőségi élet számos titka és kaleidoszkópszerű tarka képekben pereg le a fil­men, hogyan készül az újság, hogyan készülnek a szenzációk és hogyan dolgoz­nak az újságírók. „RÉGI KERINGŐ" A LABORATÓRIUM­BAN. A közelmúltban fejezték be a Hunniá­ban a Jupiter-film „Régi keringő" című filmújdonságát, Bánfy Viktor rendezésében. Az új magyar filmvígjátékot most állították ÖSGKO a laboratóriumban és rövidesen a kö­zönség elé is kerül. A „Régi keringő" pom­­­pás szereplőgárdát sorakoztat fel. Szörényi Éva játssza a vilá­ghírű ünnepelt primadon­náit, Pager Antal a taxisofőr. A másik női szerepben a Vígszínház tehetséges szinész­nője, Zsidey Margit lép f­l, aki ebben a filmben jelenik meg először a mozi vász­nán.. Szilassy László, Lánczi Margit, Billesi Tivadar és Juhász József egészíti ki az együttest. N­yitva van a fedett úszócsaroska Kedvezményes jegyeit kaphatók hétköznapokra, szombatra és vasárnapokra is Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti­ncca 4. Tel.: 138-330. 31. 32 7. oldal Zene, tánc, humor, artista csúcsteljesítmény a slil decemberi új műsora: „REVÜ RAPSZÓDIA" Magyar, német, olasz, francia, amerikai, kínai és arab artisták felléptével HEINEMANN SÁNDOR és 16 tagú JAZZ-ZENEKARA DIANA (SAYTON GLADYS and KUSSE80) új műsorral táncfantás­ia Török Rózsa RÉV ERZSI Bárczy Kató WO­ YOUHG EVE et PARTNER 4 kinai a rugalmasság csodája Nádor Jenő lugosi György Szendrő Józsaf Labeth Gerard TRIO MINO 2 CUTTY'S olasz jazz-énekesek komikusok CIARA DEA 12 ARAB új tánc-csillag akrobata. Kőváry Gyula konferál LOVÁTY 16 ROYAL zsonglőr görl Jegyek két hétre előre válthatók Telefon: 221-064 Az új városházát hévvízzel akarják fűteni Szakértők megállapításai szerint Buda­pest alsó talajában forró vízrétegek hú­zódnak meg. Most, hogy az újjáépülő központi városháza építésének ügya előrehaladott stádiumba jutott, illetékes tényezők foglalkozni kezdtek az új városháza épületének fűtési problémájá­val. A város középpontjában egy mo­dern épülettömböt nem lehet füstfejlesztő módon fűteni, viszont a gázfűtés na­gyon drága lenne. Egyedüli lehetőség így a termálvízfűtéses megoldás. A fő­város gépészeti ügyosztályának vezetője előterjesztést tett a polgármesternek és javasolta, hogy az újjáépülő város­háza fűtését hőforrás megnyitása, útján oldják meg. Azt javasolja, hogy létesítsenek mély­fúrást a városháza mai területén s így a forró vizet a helyszínen teremtsék elő. Kiváló szakértőket is meghallgattak, akik azt a véleményt adták, hogy a városháza udvarának melyén valóban, fellelhető termálvíz, mégpedig nem is nagy mélységben. Az is kétségtelen, hogy a forró víz korlátlan mennyiség­ben áll rendelkezésre és az új fúrás egyáltalán nem befolyásolná a már mű­ködő források vízhozamát. E szakvéle­mények alapján a főváros vezetősége el is határozta, hogy a városháza udvarán forráskutatást végez. A feltárandó víz hőfokától függőe­n évente ISO.000—350.000 pengős tüzelő­anyagmegtakarítás érhető el. Amennyi­ben a víz hőfoka alacsonyabb, akkor kokszfűtéssel kell pótolni a hiányzó hőenergiát. A polgármester javaslatot terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé, hogy 300.000 pengőt szavazzon meg a létesítendő mélyforrás költségeire. A szegedi kereskedők panaszai (Szeged, december 1.) A szegedi rendőrségre az utóbbi időben több pa­nasz érkezett a helybeli kereskedőktől, éspedig azoktól, akik a piacon termé­nyek és élelmicikkek eladásával foglal­koznak. Előadták panaszukban, hogy nem tudják beszerezni áraikat a ter­melőktől, mert más városbeli kereske­dők megvásárolják előlük, még mielőtt a szegedvidéki termelők a piacra érkez­nek terményeikkel. Ez a panasz nem újkeletű, épúgy elhangzott már régeb­ben, mint most; most legföljebb a pa­nasz sürgetőbb a város közellátása ér­­dekében. A város hatósága az elmúlt évben már megalkotott az ezirányú panaszok orvoslása céljából oly piaci és vásári szabályrendeletet, amely vásárlási elő­jogot biztosít a helybeli kereskedőknek, a más városbeliekkel szemben. Szeged közellátásának ugyanis elsőrendű ér­­deke, hogy a tanyavilágból behozott termények elsősorban is szegedi viszont­eladók kezébe kerüljenek és a város falai között kerüljenek forgalomba.

Next