Népszava, 1942. február (70. évfolyam, 26–48. sz.)

1942-02-01 / 26. szám

70. évfolyam 26. szám Budapest, 1942 február 1, vasárnap WW Ara 24 fillér z o AT P Á­RT K­Ö • ' ' * f".*" ' Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIH, Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 F­SA • Rt. i Világháború, a szónak legkomorabb értelmében kibontakozó világháború tombolá­sát figyelhetjük napr­ól napra. Két hónap óta nincs egyetlen­­földrész sem, amelynek népei valamilyen formában ne sodródtak volna bele az óriási, kegyetlen küzdelembe s alig akad már egy-két földrész, amelyen ne alakultak volna ki kisebb-nagyobb, vérrel öntözött és emberfeletti erőfeszítéseket igénybe vevő hadszínterek. Ilyen­kor, amikor a világ végtelen tér­ségein gigászi erők gyűlnek fel és állanak szünetlen, pillanatokra meg nem álló, könyörtelen birkó­zásban, a gondolkodó ember nem­csak kifelé néz, várakozással és a legnagyobb érdeklődéssel, a had­színterek eseményei felé, hanem befelé, önmaga és a maga szülő­földjének legfontosabb kérdései felé is tekint. Nemcsak a jelenre koncentrálja figyelmét, hanem a jövendőre is. Hiszen ez a történel­mileg is egészen páratlan világ­küzdelem nemcsak a jelent, hanem a jövendőt is eldönti Magyarország háborúban áll, s részese ennek a világméreteket t­tfogó küzdelemnek, aminthogy hovatovább belesodródik majd ebbe v a nagy háborúba kivétel nél­kül a­ világnak minden népe. Bele­sodródik a­ gazdasági országveze-­ tés kényszerű megváltoztatásával vagy közvetlenül, fegyverrel a ke­zében. A háború a történelem fo­lyamán mindig könyörtelen ultima ratiója volt a fölmerült viták el­döntésének és ennek a végső esz­köznek az alkalmazása mindig vagy erőpróbáját jelentette népek­nek és nemzeteknek, nagy áldoza­tokat, nagy erőfeszítéseket, egy­ben nagy szenvedéseket is. Magyar­ország benne van a háborúban s ha a hivatalos megnyiatkozásokat olvassuk, tudomásul kell vennünk, hogy ez a kivételes állapot egyre komorabb, egyre kiterjedőbb mé­retek felé fejlődik. Magyarország történetében nem példa nélkül álló korszak ez. Nemcsak korszakokat, hanem századokig tartó egész ko­rokat is átélt már az ország, ami­kor háborús készültségét alig tudta rövid időre a békeállapottal fölcserélni, majdnem mindig fegy­ver volt a kezében és­­ védenie kel­lett önmagát, létét, nemzet és állami­­ függetlenségét, védenie kellett egyben nemcsak a maga, hanem­­a nyugati világ kultúráját is. A magyar nép, ipari és mező­gazdasági munkásság, az egész nem­zet mindezt jól látja és vi­lágosan felismeri. Tudja azt is, hö­gy az áldozathozatalból, az erő­feszítésekből a maga módján ki kell vennie a részét, aminthogy adja azt is, hogy a békének alig nevezhető rövid időszak után m­eg­int megsúlyosodik fölötte az idők járása. Mert nagyon jól tudja, hogy vál­ságos időszakokban csak a legko­molyabb kötelességteljesítés és a fegyelemnek minden körülmények közepette való megőrzése segíthet az ország egész erejének kibonta­kozásához. Nagy küzdelmek idején az ország belső életének rendje és zavartalansága az, ami a küzde­lem vitelének első feltétele. Csak az ilyen erő képes arra, hogy pajzs legyen az ország életérdekei szá­mára. A munkásság évek óta példaadó magatartást tanúsít az üzem­ekben. Most mutatja csak meg igazán, mek­kora érték. Kötelességteljesítése, öntudata, szorgalma és férfias helytállása eddig is biztosította mindazt, ami az ország életérde­kei szempontjából a legfontosabb s amikor ezt a magatartást to­vább folytatja, úgy cselekszi ezt, mint, a magától értetődő, termé­szetes és elmellőzhetetlen köteles­ségteljesítést. Hitler beszédének visszhangja Európában és a tengereken túl Német hadijelentés Kurszktól északkeletre szovjet hadosztályok visszavetéséről. — A déli front többi szakaszain és középen is súlyos harcok folynak — Észak-Afrikában Bengázitól észak­keletre a járőrök tevékenykednek Megkezdődött Singapore ostroma Természetes, hogy a háborús vi­lágpolitika minden tényezője nagy figyelemmel kísérte Hitler kancel­lárnak péntek délután elmondott be­szédét. Az elhangzott kijelentésekből igyekeznek következtetni a legköze­lebbi eseményekre a N­émzet­biro­dalom vezetőinek elgondolására a háború továbbfolytatása szempont­jából. Hitler beszédének hatása Berlini jelentés szerint német po­litikai körökben nagy hatást ért el. Valamennyi szom­bat reggeli ber­lini újság vezérsora Hitler beszédé­vel foglalkozik. A „Völkischer Be­obachter" „Kemény elszántsággal és a győzelem bizonyosságával" című cikkében a többi között ezeket írja: „Kemény elszántsággal és a győzelem bizonyosságával halad a vezér a maga útján, Németország útján. Tudja, hogy népe minden akadályon át, minden hullámhegyen és még inkább minden hullámvöl­gyön keresztül követi." A Börsen­zeitung­" cikkének címe: „A vezér megragadó harci felhívása. — Ke­mény áldozatok után bizonyos a győzelem." Az olasz lapok teljes egészében ismertetik a beszédet és kiemelik a nemzeti szocializmus sok azonosságát a fasizmussal. Azt ír­ják, hogy a két nép ma együtt­működik a közös ügy diadaláért, hogy soha azelőtt nem volt ilyen tö­kéletes két nép szövetsége. A japán rádió is átvette Hitler beszédének közvetítését, később pe­dig közölte, hogy a beszéd igen nagy figyelmet keltett hivatalos­tokiói körökben. Különösen a be­széd ama szavait fogadták nagy örömmel, amelyek a japán sikere­ket és a japán beavatkozás jelentő­ségét méltatták. Az angolszász lapok szintén is­mertették a beszédet. A legtöbb an­gol és amerikai lap azt írja, hogy a beszéd nem ismertette kimerítően a harctéri eseményeket. A háromhatalmi országokból A berlini reggeli lapok közlik a vasútigazgatóság bejelentését arról, hogy­ a vasúti közlekedésben eddig végrehajtott korlátozások után a tá­volsági forgalomban épúgy, mint a berlini külvárosok felé irányuló közlekedésben újabb vonatokat ál­líta­nak le.. * . Római­­távirat jelenti, hogy feb­ruár elsejétől, vasárnaptól kezdve egész Olaszországban további vas­úti korlátozásokat léptetnek életbe. A­­ személyforgalmat a vasútvona­lak egész során korlátozzák. Osima tábornok, berlini japán nagykövet Rómába érkezett. Római politikai körök szerint Osima csak azért jött az olasz fővárosba, hogy a római japán nagykövettel talál­kozzék és látogatása nem lépi túl a szokásos diplomáciai tevékenység kereteit. Hangsúlyozzák, hogy az európai japán diplomaták találko­zásai igen gyakoriak, mivel igen távol élnek hazájuktól. Suzuki, a japán állami tervgazda­sági hivatal elnöke a képviselőház­ban az egyik képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Japán­nak a háború folytatását szolgáló olajtartalékai sohasem voltak olyan kicsinyek, mint ahogy azt az ellen­séges hatalmak elhitetni próbálták. Suzuki kiemelte egyúttal, hogy Ja­pán mindent megtesz a hazai ter­mészetes és mesterséges olaj terme­lésének fokozására, valamint a megszállt déli területek olajmezői­nek gyors és nagyszabású fejleszté­sére, ezzel egész Európának a bolseviz­mus és" plutokrácia ellen fegyver­rel való védelmére". Az önkénte­seknek ezenkívül azt a jogot is megadja az új rendelkezés, hogy" nyolcnapos felmondással eltávoz­hatnak mun­kahelyi­kről. Egész Oslóban lázas készülődés folyik a vasárnapi nagy állami aktusra — jelenti a „N. A. T.". — A/­ állami aktust Terboven birodalmi kormányzó nagy beszéde vezeti be, utána pedig­ Vidken Quisling, a­­National Samling vezére be­sí­r. Ha­talmas hirdetmények közlik, hogy vasárnap­­ nagyszabású díszfelvonu­lások lesznek a városban, ezt köve­tően pedig a város valamennyi nagytermében gyűléseket rendez­nek, amelyeken a miniszterek tarta­nak beszédeket. Quisling lapja, a „Frid Volk" szombati vezércikké­ben, amely Hitler beszédével foglal­kozik, kihangsúlyozza, hogy a Na­tional Samling is megkapja a maga január 30-át. Norvégia Oslói távirat jelenti, hogy a Quisling-kormány rendeletet bocsá­tott ki, amelynek értelmében „min­den norvég ifjú maga dönthet arról, hogy hajlandó-e hazájának és A török függetlenség és felkészülődés Amint Istanbulból jelentik, a tö­rök nemzetgyűlés megszavazta a nemzetvédelmi törvény megváltoz­tatására irányuló törvényjavaslatot, amely kiszélesített felhatalmazást ad a török kormánynak a nemzet­védelem érdekében. Az új törvény lehetőséget nyújt a kormánynak a gyors döntésekre és a szükséges in­tézkedések megtételére. Ez alkalomból Saydam miniszter­elnök a nemzetgyűlésen elmondott beszédében nyomatékosan rámuta­tott arra, hogy ezúttal Törökország nem engedélyezheti az 1914-es eset megismétlődését. A nyílt vagy bur­kolt támaszkodás bármelyik hata­lo­mra Törökországnak nem jelent­het létalapot. Ez Törökország poli­tikájának elvi beállítottsága. A tö­rök nemzet országának határain be­lül szuverén, éppen­ ezért gondos­

Next