Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)

1942-03-01 / 49. szám

70. évfolyam 49. ssárri Budapest, 1942 március 1* vas­­árnap , ^^^ tra 24 fillér , M O PÁR O N Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 l­­­3 A szombati német hadijelentés közli: A Kvintett és a Honee­ntellencében meg­indított erős szovjet offenzívát részben visszaverték, részben folynak a harcok Angol ejtőernyősök franciaországi leszállásáról és visszavonulásáról számol be Berlin Német hadihajók jelentek meg a norvég partok előtt. " Huszonnégy órája folyik a Jáva felé tartó japán hajókaraván és az angolszász-holland tengeri erők mérkőzése "Bukarestből jelentik. A február 25-én életbe lépett új utazási rendel­kezések értelmében tudvalevőleg csak külön engedéllyel lehet utazni vasúton. A rendelet szerint gyűjtő­táborba utalják azokat, akik enge­dély nélkül utaznak. E rendelkezés­sel kapcsolatban kiadott indokolás az ellátás szükségletét hozza fel, azzal, hogy ennek érdekében vált szükségessé a tehervonatok számá­nak növelése és ugyanakkor a sze­mélyszállító vonatok számának csökkentése. Milánóból jelentik: Március 1-én további korlátozásokat, léptetnek életbe a lombardiai állami és­ helyi­érdekű vasutak forgalmában. Több von­atjára­tot beszüntetnek. „Háborús kormány" Svédországban A Népszava többször adott hírt azokról a megnyilatkozásokról, amelyek svéd politikai és katonai vezetők részéről hangzottak el Svédország katonai felkészülését il­letően. A német távirati iroda stock­holmi jelentése szerint Toernell tá­bornok, a svéd hadsereg főparancs­noka a svéd katonai hatóságok vé­delmi programját pótjavaslatokkal egészítette ki. A tábornok minde­nekelőtt szükségesnek tartja, hogy Svédországban , olyan szervezetet hívjanak életre, amely megfelel a külföldi háborító kormányoknak és amelynek az lenne a feladata, hogy békében a katonai helyzetet és a katonai intézkedéseket összhangba hozza egymással, háborúban pedig megszabja a hadvezetés alapelveit. A tábornok továbbá egy újabb vadászrepülőkötelék felállítását ja­vasolja, amelynek a hajóhaddal kel­­­lene együttműködnie. Toernell né­zete szerint kívánatos a svéd had­erő létszámának emelése is. Azon­felül szükségesnek tartja nagyobb-száonú kerékpároskötelék" szervezé­sét s a hadsereg nehéztüzérsége fej­lesztését Végül javasolja, hogy a tavaszra gyártsanak anyag- és em­berszállításra alkalmas repülő­gépeket. Kormányválság Iránban A keleteurópai háború fejlemé­nyeivel szorosan függnek össze a Közel-Kelet különböző politikai je­lenségei. A német távirati iroda Istanbul­ból közli: A török hírszolgálati Iroda teheráni jelentése szerint most indiai csapatok őrzik az iráni nagy kőolajmezőket és finomítókat, ahol kereken 1000 brit állampolgár, 1400 iráni és mintegy 1000 indiai dolgozik. A jelentés a továbbiak­ban azt mondja, hogy az észak­afrikai és a közelkeleti szövetséges haderők ma legnagyobbrészt az iráni kőol­ajfinomítókra vannak utalva. Az iráni olajforrás jelentő­sége a holland olajforrások elvesz­tése" következtében emelkedett. Teheráni jelentés szerint vala­mennyi miniszter benyújtotta le­mondását a miniszterelnöknek —­ jelenti az „OFI" Istanbulból, hozzátéve azt, hogy a minisz­terek lemondásának okát nem is­meri. Az erről szóló Stefani-jelen­tés hozzáteszi, hogy „valószínűleg újabb nézeteltérésről van szó a kormány és az angol-szovjet kato­nai hatóságok között". Ja­nuár 29-én szerződés jött létre Irán, Nagy-Britannia és a Szovjet-Unió között, amivel az Irán és a két szövetséges között keletkezett ellentét eloszlatására törekedtek. A Népszava má­r vázolta Irán és két nagy szomszédja, az angol világ­birodalom és a Szovjet­ Unió között kialakult viszony történetét, amely­nek tengelyében egészen a legújabb időkig a két utóbbinak egymással való versengése állott. Ez a verseny­­gés egyszer már az első világhá­ború folyamán is szünetelt és már akkor arra vezetett, hogy a cári Oroszország é­s Anglia közös fel­lépéssel segítségnyújtásra kötelez­ték Perzsiát. Az első világháború után azonban újra megindult a két nagyhatalom vetélkedése, ami lehe­tővé tette Iránnak, hogy a kettő között taktikázva a maga céljait szolgálhassa. A második világhá­ború első szakában, a német-orosz együttműködés alatt, Irán a ten­gelyhatalmak felé tájékozódott, amely politika azután a Németor­szág és a Szovjet­ Unió között kitört háború után az országot szembe­állította a szövetséget kötött Szov­jet­ Unióval és Angliával. Ennek fejleményeit ismerjük. A két nagy­hatalom fegyveres erővel kénysze­rítette maga mellé Teheránt. De az a körülmény, hogy ezt fegyveres erővel kellett megtenni, minden szerződés ellenére is érezteti hatá­sát. , De Ázsia jövőjén kívül még a mai helyzet szempontjából is szükséges­nek tartja London és Moszkva az iráni helyzet tisztázását, mert az ott már megépített és építés alatt álló közlekedési uta­k, valamint szállító­eszközök biztonsága életfontosságú a most folyó keleteurópai harcok s ezeknn­k várható súlyosbodása szem­pontjából. Ezeknek tekintetbevéte­lével sejthető, hogy mi áll a tehe­ráni kormányválság mögött. Pánarab értekezlet készül Istanbuli „N. S. T."-távirat közli: Ibn Szaud király, fia, Feiszal her­ceg felhívást intézett valamennyi arab államhoz, küldje el meg­bízottait egy Kairóban megtar­tandó értekezletre. Az értekezlet­nek az lenne a rendeltetése, hogy megbeszéljék az arab államok kö­zös politikájának alapelveit, külö­nösen a tengelyhatalmak irányá­ban. Feiszal, hír szerint, hasonló indítványt terjeszt a kairói érte­kezlet elé, mint amilyent az Egye­sült Államok ter­jesztett elő a b­o­rlejaneirói amerikai értekezleten. Ez az indítvány tudvalevően a háromhatalmi egyezmény orszá­gaival való szakítást célozta. Itt közöljük, hogy a Maher pasa vezetése alatt álló Szaad-párt el­határozta, hogy részt vesz a már­cius 24-i egyiptomi általános kép­viselőválasztásokon. Ezzel szemben a liberális alkotmánypárt és a nép­unió pártja továbbra is halogatja a döntést ebben a kérdésben. Ez a két párt ugyanis nagyon kevés re­ményt fűz a Wafd-párttal való választási mérkőzéshez. A d­élamerikai spanyol diplomaták közül A falangista párt hivatalos lapja, az „Ariba'', az angol rádiónak azzal az állításával foglalkozik, hogy a spanyol kormány a tengelyhatal­mak védelmére 250 új diplomáciai tisztviselőt küld a dél- és közép­amerikai államokba s hogy ezek a tisztviselőik állomáshelyeik elfogla­lása előtt először Berlinben tartóz­kodnak a német utasítások átvétele céljából. Az „Ariba" hangoztatja, hogy Spanyolország semmi mást nem tett, mint hagyományos nem­zetközi szokás szerint magára vál­lalta Németország, Olaszország és Japán érdekeinek képviseletét az amerikai államokban. Ha Spanyol­ország új tisztviselőket küld ezekbe az államokba, ezt az illető kormá­nyokkal egyetértésben teszi. Ezek a kormányok különben — teszi hozzá az „Ariba" — jól ismerik a spanyol diplomaták erkölcsi színvonalát, mert Spanyolország diplomatái még sohasem keveredtek botrányos kém­kedési ügyekbe. A spanyol diploma­ták a madridi külügyminisztéiu­mon kívül sehonnan sem kapnak utasítást — hangsúlyozza a lap. A cáfolat erélyes hangját magya­rázza az a körülmény, hogy angol részről ezeket a diplomatákat a szokásos nemzetközi"­feladatokat túl­menő szereplés előkészítésé­vel rádob­ják. ." • : Vicky és Washington Vichy a távirat közli: Darlan ten­gernagy, helyettes miniszterelnök pénteken délelőtt fogadta Leahy tengernagyot, az Egyesült Államok nagykövetét. A meg­beszélés részle­teit nem ismerik. Szombaton érkezett washingtoni jelentés, amely Sumner Welles he­lyettes külügyminiszter nyilatkoza­tát ismerteti, világot vet a meg­beszélés tartalmára. E jelentés sze­rint Sumner Welles hivatalosan kö­zölte, hogy Franciaország kötelező nyilatkozatot tett, amely szerint továbbra is szigorúan semleges ma­rad és semmiféle segítséget nem nyújt hadviselő államnak. Az Egye­sült Államok és Franciaország ez­időszerint való kapcsolata tudva­levően azon alapult — tette hozzá a helyettes külügyminiszter —, hogy Franciaország semmiféle katonai segítségben nem részesíti a tengelyi hatalmakat, hogy nem bocsátja ezek rendelkezésére területét­ és flottáját. Roosevelt — mondotta Welles a to­vábbiak során — február­ 10-én sze­mélyes üzenetet juttatott el Pétain tábornagyhoz. Ebben­­közölte vele, hogy milyen rossz hatást keltenek az Egyesült Államokban azok a hí­rek, amelyek szerint Franciaország Líbiában segítséget nyújtott a ten­gelyhatalmaknak. Ha ez igaz lenne — hangsúlyozta Roosevelt üzeneté­ben —, úgy ezt nem a francia nép­nek tulajdonítaná. Roosevelt elnök ezek után felvilágosítást kért a francia kormánytól. Február 24-én azután megérkezett a válasz, amely Sumner Welles bejelentésének alap­jául szolgált. Az Egyesült Államok kormánya most még további közlé­sekre vár ezekre vonatkozóan a

Next