Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)

1942-03-01 / 49. szám

| 111| ||||| | ll l l—N­M lenne továbbra is megmaradjon. — Laczkó Sándor is szükségesnek tartja az alaptőke emelését és a fedezetnélküli hitelek alapjának fokozását. — Miklós Ferenc csatlakozott az elhangzott el­ismerő szavakhoz. — Felkay tanácsnok válaszában kifejtette, hogy az intézet a hiteligényeket ki tudja elégíteni, az­­­lapokat hajlandó a főváros emelni, ha a­ kormány is megfelelő összeggel hozzá­járni. Gidró László javaslatot terjesztett be az érdekképviseletek kereskedelmi tevékenységének megszüntetése iránt és külö­nböző eseteket felsorolva, a többi között kifogásolta a Hangya és a Baross Szövetség közös üzletét, amelyet keres­kedőellenes vállalkozásnak mondott. A Felkay tanácsnok a Gidró-féle javasla­tot elfogadta. A továbbiakban az az interpellációkra tértek át. Nagy László elmondotta, hogy köz­életi személyiségek temetésénél az a szokás, hogy a megjelentek személyesen fejezik ki a hozzátartozóknak részvétü­ket, egyre inkább vezetett kegyelet­ellenes jelenetekre. Javasolta, vezessék be azt a külföldi szokást, hogy urnába dobják be az érdeklődők a névjegyüket. — Salamon Géza tanácsnok közölte, hogy máris ilyen értelemben adott ki utasítást a temetőgondnokságoknak. Beszkárt-panaszok Millák Sándor elvtárs visszatért Toperczer Ákosnénak az imént elhang­zott ama kijelentésére, hogy a mai tár­sadalmi berendezkedést meg kell vál­toztatni, mert az eddigi alapon nem lehet biztosítani a jövendőt. Ezek a ki­jelentések nem alapulnak a fölszólaló pártjának magatartásán, mert az állan­dóan ellenkező értelemben cselekszik. Ezúttal a többségi pártnak a Beszkárt munkásai ügyében tanúsított maga­tartását emeli ki. Emlékeztet az 1904. évben lezajlott vasutassztrájkra, amely­nek egyik elindító motívuma az a kí­vánság volt, hogy az alkalmazottakat háromévi szol­gálat után véglegesítsék. A sztrájkot követően a kormány meg­teremtette a szolgálati pragmatikát, amely a többi között ezt a kívánságot is honorálta. Az idők folyamán bizonyos mértékig elmosódott ennek a vívmány­nak a gyakorlati alkalmazása, u­gyhogy amikor a Beszkárt megalakult, ez a szolgálati pragmatikában kifejezetten nem érvényesült. Egy darabig mind­azonáltal alkalmazták ezt a szabályt, később azonban itt is egyre inkább „feledésbe ment" és immár a Beszkárt igazgatósága igen sok esetben mellőzi a három év utáni véglegesítést. A szük­séges jogfejlesztés helyett a jogok csor­bítása következett be. Igen gyakran megtörténik, hogy három év utá­n el­bocsátják az alkalmazottakat és ez fölötte nyomatékosan szerepel a mai nagy személyzeti hiány tényé­ben. Sürgeti a visszatérést a régi gyakor­lathoz. A továbbiakban Miliók elvtárs a nem véglegesített alkalmazottak külön­böző sérelmeit sorolta föl a fizetési pót­lékoknak nem az egyenlő elbánás alap­ján történő folyósítása körül. A sérel­mek részletes ismertetése során megálla­pította, hogy a szóbanforgó pótlékok mindössze 10,31%-ra rúgnak, tehát sok­kal alacsonyabbak, mint azt általában a­ kormányrendelet előírja. Igen sok al­kalmazottat érint ez az egyenlőtlen el­bánás a Beszkárt és az autóbusz sze­mélyzetéből, az utóbbiak közül 50% az ideiglenes alkalmazott. A katonai szol­gálat eseteinél­ is hátrányban vannak a Beszkárt- és autóbuszalkalmazottak. Az örökbefogadott gyermekeket nem szabad megfosztani a drágasági pótléktól. Szóváteszi a továbbiakban a Beszkárt főorvosi hivatalánál uralkodó rendszert és eseteket sorol föl, miképpen jártak el hadból visszatért alkalmazottakkal szem­ben. A jelenlegi főorvos magatartásával szemben védelmet kér az alkalmazottak számára. Ide kell hoznunk — mondotta Miliók elvtárs — ezeket az eseteket és panaszokat, mert nem adnak módot arra, hogy mindezeket az igazgatóságban in­tézhessük el. A továbbiakban a Széll Kálmán téri villamosvégállomással kap­csolatos műszaki zavarokról beszélt. Éles, veszélyes kanyarodók egész sorát létesítették ott és ezek a kanyarodók a sínek, a kerekek és a kocsitengelyek megterhelését a tízszeresére fokozták, így fokozott sínkopások, kisiklások, tengely­törések veszedelmét idézték fel, akkor, amikor a pótlás vagy rendkívül nehéz, vagy alig lehetséges. A kétmilliópengős költséggel fölállított pályaudvar elleni aggodalmainkat a következmények iga­zolták, holott elegendő lett volna, ha a 6-os kocsik megfordítására létesítettek volna egyetlen hurokvágányt. Miliók elvtárs a következő interpellációt terjesztette be: Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a Beszkárt vezetősége a forgalmi alkalmazottak egy részét háromévi szolgálat után nem véglege­síti? Van-e tudomása arról, hogy a Beszkárt azoknak az ideiglenes nős alkalmazottaknak, akiknek a feleségü­ket a Beszkárt ellátatlannak tekinti, sem a végleges alkalmazottak, sem az ipari munkások részére megállapí­tott drágasági pótlékot nem kapták meg teljes mértékben? Van-e tudo­mása a kocsiten­gelytürések, kerék­csorbulások, kisiklások" számának ter­mészetellenesen - m­agas számáról? Van-e tudomása arról, hogy a Besz­kárt főorvosi hivatala a hadból vissza- f 4. oldal NÉPSZAVA |||| III IIIIIIIII I IIIIMBaMMSttWaMIF^^ 1942 március í, vasárnap mmMmm&mmMs A nagy érdeklődésre való tekintettel március 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor mtődször meg is csételjü­k FELKAI FERENC IHllHIIIIIIIiBIIIIIIIIIIHIIIIM^ című színművét 3 felvonásban Jegyek ára: 60 fillértől 3,20 pengőig Ruh­atári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad! .Jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Népszava­könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIIL Conti ucca 4), telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről .Jóelőr­e gondoskodni.­­ tért alkalmazottak iránt nem tanúsít a polgármester a fenti sérelmek idején megértő magatartást? Hajlandó-e a­­­ben haladéktalan­ul intézkedni? A Beszkárt nehéz testi munkát végző alkalmazottjainak élelmiszerpótjegyeiről Foszler Imre elvtárs terjesztette elő ezután interpellációját. Felfigyelhettünk — úgymond — arra, hogy az összes üze­mek közül a Beszkárt az, amely mun­káskérdésekben állandóan, éspedig ki­fogások alakjában, a közgyűlés napi­rendjén szerepel. Nem ok nélkül törté­nik ez, egy üzemmel sincs annyi ba­junk munkáskérdésekben, mint a Besz­kárttal, amely állam az államban. A polgármesternek az összes üze­mekre vonatkozó rendelkezéseit sem h­ajtja végre. Példának említi meg a polgármester­nek a múlt év őszén kiadott rendeletét, amely kedvezményeket tartalmaz bizo­nyos megállapított ünnepnapokra. A Beszkárt ezt a rendeletet nem hajtotta végre. (Az el­ök itt figyelemztette Pásztor elvtársat, hogy az élelmiszer­pótjegykérdéssel foglalkozzék.) Meg­állapítja Pásztor elvtárs, hogy a fő­város üzemei általában gondosan elő­segítik munkásaiknak élelmiszerrel és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátá­sát. Ez elől a Beszkárt teljesen elzárkó­zik és nemcsak hogy nem segíti az al­kalmazottakat a mai nehéz viszonyok közepette, de akadályokat gördít még az elkerülhetetlen intézkedések elé is. Szóvá kell tenni a Beszkárt műhelyeiben és kocsi­színjeiben dolgozó, nehéz testi mun­kát végző alkalmazottaknak azt a panaszát, hogy nem minősítik őket nehéz testi, munkát végzőknek. Minden egyéb üzemben ez a minősítés kellő gondossággal megtörténik. A Besz­kártnál egyenesen elvonták a pótjegye­ket a nehéz testi munkát végzőktől. Számos esetet sorol fel, így a többi kö­zött azt, hogy éjszakai munkások, vas-és rézöntők, nehéz vaskalapáccsal vas­lemezeket egyengetők nem kapták meg ezt a pótjegyet. A magániparban sok­kal méltányosabban kezelik ezt a kér­dést, mint a Beszkártnál, holott a Beszkárt fizetései elég alacsonyak ahhoz, hogy a munkások nélkülözni tudnák a több kenyér fogyasztását. A következő interpellációt terjesztet­te elő: Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a Beszkárt műhelyeiben és kocsiszínjeiben dolgozó, nehéz testi munkát végző alkalmazottak nem kapják meg a nekik járó élelmiszer­pótjegyeket? Hajlandó-e sürgősen in­tézkedni, hogy, úgy mint az 1911-es évben, ezek a nehéz testi munkát végző alkalmazottak most is meg­kapják az élelmiszerpótjegyeket? Mindkét interpellációt kiadták a­ polgármesternek. mm Elrejtett lisztet és bőrt foglaltak le Olaszországban (Róma, február 28. — „N. S. T." Az olasz hatóságok fokozott eréllyel járnak el a zugkereskedők és áru­halmozók ellen, így a vasúti rend­őrség Nápolyban egy poggyászkocsiban csaknem ezer kilogramm lisztet foglalt le, amit köröndökben és ládákban rej­tettek el. Thieiszt és Udino városok­ban kilenc iparost és kereskedőt le­tartóztattak, akik 110 kilogramm bőrt rejtettek el. Bolognában a rendkívüli törvény-­­szék­ az államvédelmi törvény alap­ján súlyosan megbüntetett egy bőr­zugkereskedőt. Rendőrök és kommunisták tűzharca Szerbiában (Belgrád, február 28. — „N. S. T.") A szerb önkéntesosztagok pa­rancsnokai a napokban Nedics tá­bornok miniszterelnöknél értekez­letet tartottak, amelyen a tisztoga­tási akció előrehaladását beszélték meg és határozatokat hoztak az akció további folytatását illetően. A rendőrség nemrég Arangyelo­vác környékén vívott tűzharcot kommunista csoportokkal, mely­nek során 80 kommunistát agyon­lőttek, 39-at pedig megsebesítet­tek. A rendőrség hat halottat és hat sebesültet vesztett. Sevillában letartóztattak negyven anarchista forradalmárt (Sevilla, február 28. — Német táv­irati iroda.) A sevillai rendőrség­nek sikerült letartóztatnia az Ibero-Anarchista­ szervezet (F. A. J.) negy­ven tagját. Köztük van Andalúzia és Estremadura volt anarchista főnöke, aki a spanyol polgárháború alatt ál­néven Portugáliába menekült. („M. T. I.") Súlyosan elítéltek több mar­seil­lei kommunistát (Vichy, február 28. — Német táv­irati iroda.) A marseillei hadosztály­bíróság tö­bb fiatalembert kommunista tevékenység miatt súlyos büntetésre ítélt. Két vádlottat élethossziglani kényszermunkára, két vádlottat négy-ötévi fogházra hét vádlottat egy­ kétévi fogházra ítélt. („M. T. I.") Az Erdélyi Párt együtt­működik a kormány­párttal A kormány délutáni lapja szom­bati számában a kolozsvári „Ellen­zék" közlése alapján jelenti, hogy az Erdélyi Párt és a MÉP a jövő­ben pártszövetség formájában együttműködik. A pártszövetség alakításáról az Erdélyi Párt hatá­rozatot fogadott el. Eszerint a párt szükségesnek tartja a szorosabb tömörülést a kormányzó és a kor­mányzói közül, ezért szövetségre­ lép a MPP-pel és elismeri magával nézve Fö­rdoss­k­i Aászló miniszter-­­elnök pártvezérségét. A pártszövet­ség nem érinti az Erdélyi Párt szervezeti önállóságát —– mondja a határozat. Az Erdélyi Párt a továb­biakban azzal a kéréssel fordul a politikai p­ártokhoz: a háborút tar­tamára függesszék föl a párt­harcokat.

Next