Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)
1942-03-01 / 49. szám
| 111| ||||| | ll l l—NM lenne továbbra is megmaradjon. — Laczkó Sándor is szükségesnek tartja az alaptőke emelését és a fedezetnélküli hitelek alapjának fokozását. — Miklós Ferenc csatlakozott az elhangzott elismerő szavakhoz. — Felkay tanácsnok válaszában kifejtette, hogy az intézet a hiteligényeket ki tudja elégíteni, azlapokat hajlandó a főváros emelni, ha a kormány is megfelelő összeggel hozzájárni. Gidró László javaslatot terjesztett be az érdekképviseletek kereskedelmi tevékenységének megszüntetése iránt és különböző eseteket felsorolva, a többi között kifogásolta a Hangya és a Baross Szövetség közös üzletét, amelyet kereskedőellenes vállalkozásnak mondott. A Felkay tanácsnok a Gidró-féle javaslatot elfogadta. A továbbiakban az az interpellációkra tértek át. Nagy László elmondotta, hogy közéleti személyiségek temetésénél az a szokás, hogy a megjelentek személyesen fejezik ki a hozzátartozóknak részvétüket, egyre inkább vezetett kegyeletellenes jelenetekre. Javasolta, vezessék be azt a külföldi szokást, hogy urnába dobják be az érdeklődők a névjegyüket. — Salamon Géza tanácsnok közölte, hogy máris ilyen értelemben adott ki utasítást a temetőgondnokságoknak. Beszkárt-panaszok Millák Sándor elvtárs visszatért Toperczer Ákosnénak az imént elhangzott ama kijelentésére, hogy a mai társadalmi berendezkedést meg kell változtatni, mert az eddigi alapon nem lehet biztosítani a jövendőt. Ezek a kijelentések nem alapulnak a fölszólaló pártjának magatartásán, mert az állandóan ellenkező értelemben cselekszik. Ezúttal a többségi pártnak a Beszkárt munkásai ügyében tanúsított magatartását emeli ki. Emlékeztet az 1904. évben lezajlott vasutassztrájkra, amelynek egyik elindító motívuma az a kívánság volt, hogy az alkalmazottakat háromévi szolgálat után véglegesítsék. A sztrájkot követően a kormány megteremtette a szolgálati pragmatikát, amely a többi között ezt a kívánságot is honorálta. Az idők folyamán bizonyos mértékig elmosódott ennek a vívmánynak a gyakorlati alkalmazása, ugyhogy amikor a Beszkárt megalakult, ez a szolgálati pragmatikában kifejezetten nem érvényesült. Egy darabig mindazonáltal alkalmazták ezt a szabályt, később azonban itt is egyre inkább „feledésbe ment" és immár a Beszkárt igazgatósága igen sok esetben mellőzi a három év utáni véglegesítést. A szükséges jogfejlesztés helyett a jogok csorbítása következett be. Igen gyakran megtörténik, hogy három év után elbocsátják az alkalmazottakat és ez fölötte nyomatékosan szerepel a mai nagy személyzeti hiány tényében. Sürgeti a visszatérést a régi gyakorlathoz. A továbbiakban Miliók elvtárs a nem véglegesített alkalmazottak különböző sérelmeit sorolta föl a fizetési pótlékoknak nem az egyenlő elbánás alapján történő folyósítása körül. A sérelmek részletes ismertetése során megállapította, hogy a szóbanforgó pótlékok mindössze 10,31%-ra rúgnak, tehát sokkal alacsonyabbak, mint azt általában a kormányrendelet előírja. Igen sok alkalmazottat érint ez az egyenlőtlen elbánás a Beszkárt és az autóbusz személyzetéből, az utóbbiak közül 50% az ideiglenes alkalmazott. A katonai szolgálat eseteinél is hátrányban vannak a Beszkárt- és autóbuszalkalmazottak. Az örökbefogadott gyermekeket nem szabad megfosztani a drágasági pótléktól. Szóváteszi a továbbiakban a Beszkárt főorvosi hivatalánál uralkodó rendszert és eseteket sorol föl, miképpen jártak el hadból visszatért alkalmazottakkal szemben. A jelenlegi főorvos magatartásával szemben védelmet kér az alkalmazottak számára. Ide kell hoznunk — mondotta Miliók elvtárs — ezeket az eseteket és panaszokat, mert nem adnak módot arra, hogy mindezeket az igazgatóságban intézhessük el. A továbbiakban a Széll Kálmán téri villamosvégállomással kapcsolatos műszaki zavarokról beszélt. Éles, veszélyes kanyarodók egész sorát létesítették ott és ezek a kanyarodók a sínek, a kerekek és a kocsitengelyek megterhelését a tízszeresére fokozták, így fokozott sínkopások, kisiklások, tengelytörések veszedelmét idézték fel, akkor, amikor a pótlás vagy rendkívül nehéz, vagy alig lehetséges. A kétmilliópengős költséggel fölállított pályaudvar elleni aggodalmainkat a következmények igazolták, holott elegendő lett volna, ha a 6-os kocsik megfordítására létesítettek volna egyetlen hurokvágányt. Miliók elvtárs a következő interpellációt terjesztette be: Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a Beszkárt vezetősége a forgalmi alkalmazottak egy részét háromévi szolgálat után nem véglegesíti? Van-e tudomása arról, hogy a Beszkárt azoknak az ideiglenes nős alkalmazottaknak, akiknek a feleségüket a Beszkárt ellátatlannak tekinti, sem a végleges alkalmazottak, sem az ipari munkások részére megállapított drágasági pótlékot nem kapták meg teljes mértékben? Van-e tudomása a kocsitengelytürések, kerékcsorbulások, kisiklások" számának természetellenesen - magas számáról? Van-e tudomása arról, hogy a Beszkárt főorvosi hivatala a hadból vissza- f 4. oldal NÉPSZAVA |||| III IIIIIIIII I IIIIMBaMMSttWaMIF^^ 1942 március í, vasárnap mmMmm&mmMs A nagy érdeklődésre való tekintettel március 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor mtődször meg is csételjük FELKAI FERENC IHllHIIIIIIIiBIIIIIIIIIIHIIIIM^ című színművét 3 felvonásban Jegyek ára: 60 fillértől 3,20 pengőig Ruhatári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad! .Jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Népszavakönyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIIL Conti ucca 4), telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről .Jóelőre gondoskodni. tért alkalmazottak iránt nem tanúsít a polgármester a fenti sérelmek idején megértő magatartást? Hajlandó-e aben haladéktalanul intézkedni? A Beszkárt nehéz testi munkát végző alkalmazottjainak élelmiszerpótjegyeiről Foszler Imre elvtárs terjesztette elő ezután interpellációját. Felfigyelhettünk — úgymond — arra, hogy az összes üzemek közül a Beszkárt az, amely munkáskérdésekben állandóan, éspedig kifogások alakjában, a közgyűlés napirendjén szerepel. Nem ok nélkül történik ez, egy üzemmel sincs annyi bajunk munkáskérdésekben, mint a Beszkárttal, amely állam az államban. A polgármesternek az összes üzemekre vonatkozó rendelkezéseit sem hajtja végre. Példának említi meg a polgármesternek a múlt év őszén kiadott rendeletét, amely kedvezményeket tartalmaz bizonyos megállapított ünnepnapokra. A Beszkárt ezt a rendeletet nem hajtotta végre. (Az elök itt figyelemztette Pásztor elvtársat, hogy az élelmiszerpótjegykérdéssel foglalkozzék.) Megállapítja Pásztor elvtárs, hogy a főváros üzemei általában gondosan elősegítik munkásaiknak élelmiszerrel és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátását. Ez elől a Beszkárt teljesen elzárkózik és nemcsak hogy nem segíti az alkalmazottakat a mai nehéz viszonyok közepette, de akadályokat gördít még az elkerülhetetlen intézkedések elé is. Szóvá kell tenni a Beszkárt műhelyeiben és kocsiszínjeiben dolgozó, nehéz testi munkát végző alkalmazottaknak azt a panaszát, hogy nem minősítik őket nehéz testi, munkát végzőknek. Minden egyéb üzemben ez a minősítés kellő gondossággal megtörténik. A Beszkártnál egyenesen elvonták a pótjegyeket a nehéz testi munkát végzőktől. Számos esetet sorol fel, így a többi között azt, hogy éjszakai munkások, vas-és rézöntők, nehéz vaskalapáccsal vaslemezeket egyengetők nem kapták meg ezt a pótjegyet. A magániparban sokkal méltányosabban kezelik ezt a kérdést, mint a Beszkártnál, holott a Beszkárt fizetései elég alacsonyak ahhoz, hogy a munkások nélkülözni tudnák a több kenyér fogyasztását. A következő interpellációt terjesztette elő: Van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a Beszkárt műhelyeiben és kocsiszínjeiben dolgozó, nehéz testi munkát végző alkalmazottak nem kapják meg a nekik járó élelmiszerpótjegyeket? Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy, úgy mint az 1911-es évben, ezek a nehéz testi munkát végző alkalmazottak most is megkapják az élelmiszerpótjegyeket? Mindkét interpellációt kiadták a polgármesternek. mm Elrejtett lisztet és bőrt foglaltak le Olaszországban (Róma, február 28. — „N. S. T." Az olasz hatóságok fokozott eréllyel járnak el a zugkereskedők és áruhalmozók ellen, így a vasúti rendőrség Nápolyban egy poggyászkocsiban csaknem ezer kilogramm lisztet foglalt le, amit köröndökben és ládákban rejtettek el. Thieiszt és Udino városokban kilenc iparost és kereskedőt letartóztattak, akik 110 kilogramm bőrt rejtettek el. Bolognában a rendkívüli törvény-szék az államvédelmi törvény alapján súlyosan megbüntetett egy bőrzugkereskedőt. Rendőrök és kommunisták tűzharca Szerbiában (Belgrád, február 28. — „N. S. T.") A szerb önkéntesosztagok parancsnokai a napokban Nedics tábornok miniszterelnöknél értekezletet tartottak, amelyen a tisztogatási akció előrehaladását beszélték meg és határozatokat hoztak az akció további folytatását illetően. A rendőrség nemrég Arangyelovác környékén vívott tűzharcot kommunista csoportokkal, melynek során 80 kommunistát agyonlőttek, 39-at pedig megsebesítettek. A rendőrség hat halottat és hat sebesültet vesztett. Sevillában letartóztattak negyven anarchista forradalmárt (Sevilla, február 28. — Német távirati iroda.) A sevillai rendőrségnek sikerült letartóztatnia az Ibero-Anarchista szervezet (F. A. J.) negyven tagját. Köztük van Andalúzia és Estremadura volt anarchista főnöke, aki a spanyol polgárháború alatt álnéven Portugáliába menekült. („M. T. I.") Súlyosan elítéltek több marseillei kommunistát (Vichy, február 28. — Német távirati iroda.) A marseillei hadosztálybíróság több fiatalembert kommunista tevékenység miatt súlyos büntetésre ítélt. Két vádlottat élethossziglani kényszermunkára, két vádlottat négy-ötévi fogházra hét vádlottat egy kétévi fogházra ítélt. („M. T. I.") Az Erdélyi Párt együttműködik a kormánypárttal A kormány délutáni lapja szombati számában a kolozsvári „Ellenzék" közlése alapján jelenti, hogy az Erdélyi Párt és a MÉP a jövőben pártszövetség formájában együttműködik. A pártszövetség alakításáról az Erdélyi Párt határozatot fogadott el. Eszerint a párt szükségesnek tartja a szorosabb tömörülést a kormányzó és a kormányzói közül, ezért szövetségre lép a MPP-pel és elismeri magával nézve Fördosski Aászló miniszter-elnök pártvezérségét. A pártszövetség nem érinti az Erdélyi Párt szervezeti önállóságát —– mondja a határozat. Az Erdélyi Párt a továbbiakban azzal a kéréssel fordul a politikai pártokhoz: a háborút tartamára függesszék föl a pártharcokat.