Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)

1942-04-18 / 87. szám

6. oldal cok, m­íg a correfridori sziget­erődöt tovább bombázza a japán nehéztüzérség és a légierő. Az erőd nehézütegei a Bataan fél­szigetén elhelyezett japán üteste­ket lövik. Amint a „DNR" közli, a jávai har­cok során életét vesztette Masso Asahi sorhajóhadnagy, az egyik legeredményesebb japán tengeré­szeti repülő, aki már a kínai had­járatban is kitüntette magát. Auszt­ráliába hat holland tengeralattjáró érkezett, miután annak idején mé sikerült elmenekülniök a jávai támaszpontokról. Az újguineai Port Moresby ellen a japánok légitáma­dást intéztek. Az ,.OFI" úgy tudja hogy április 16-án hajnalban a Csendes óceán amerikai partvidékén levő San Franciscóban légiriadó volt. Angol egy Krétától délre fekvő sziget ellen Az április 17-én kiadott 685. számú olasz hadijelentés közli a déli háborúról: A kirenaikai arcvonalról nincs fon­tosabb jelentenivaló. Német vadász­gépek légiharcban lelőttek egy ellen­séges repülőgépet. A Krétától délre eső szigetek egyike ellen megkísérelt ellenséges támadás meghiúsult. Eugenio Henne korvettkapitány parancsnok­sága alatt álló egyik torpedónaszá­dunk a Földközi tenger középső részén elsüllyesztett egy ellenséges tenger­alattjárót. Nyugati h­áború Hatalmas légicsaták a Csatorna és Dél-Anglia fölött A német véderő főparancsnok­sága közli április 17-én a nyugati háborúról. A Csatorna és a délkeletangliai par­tok fölött német vadászok csütörtökön 11 brit­ repülőgépet lőttek le légiharc­ban. Harci repülőkötelékek a péntekre virradó éjszaka Southampton ellátási berendezéseire dobtak bombát. Tüzeket és robbanásokat figyeltek meg. A nyugati háborúról jelenti a­z N. S. T. , hogy Dániában megerő­sítették a légvédelmi szolgálatot és azt egész Dániára kiterjesztették. A Reuter-iroda szerint a brit légi­erő április 16-án mintegy 4100 gép­pel nappali támadást kísérelt meg, Le Havre, Dünkirchen, belgiumi és hollandiai repülőterek ellen. El­keseredett légiösszecsapások zaj­lottak le, sok esetben 6000 méteres magasságban. Az április 17-re vir­radó éjjel tovább folytak az emlí­tett célpontok és Lorient ellen a légitámadások és április 17-én reg­gel újabb repülőakciók vették kez­detüket. Az angol belügyminiszté­rium közlése szerint márciusban Angliában 21 személy vesztette éle­tét légitámadások következtében. Szabályozták a mozik játékrendjét A hivatalos lap szombati száma közli a belügyminiszter rendeletét a mozgó­fényképüzemek játszási rendjére és a filmgyártás fejlesztésére vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról, illetve ki­egészítéséről. A rendelet intézkedik a mű­sorkötésről és megállapítja a mozik­ban tartható előadások számát. Buda­pesten a bemutató filmszínházak hétköz­nap legfeljebb négy, vasárnap és ün­nepnapon pedig legfeljebb öt előadást tarthatnak. A többi budapesti és a vi­déki filmszínházakra ez az intézkedés nem vonatkozik, csupán az, hogy vasár­nap 11 óra előtt nem tarthatnak elő­adást. A Lehel uccai gyári gőzrobbanás ügye a bíróság előtt Múlt év november 6-án a Magyar X­elvonógépgyár Zrt. Lehel ucca 12. szám alatti gyártelepén súlyos kimenetelű robbanás történt. A munkások, vezető­jük utasítására, külföldről érkezett ha­talmas tartályokból úgynevezett palac­kokba vezettek klórmetilgázt. Az­ egyik munkás észrevette, hogy a kompresszor kopog és a palack kívülről „deresedik". Szólt Majetics Sándor hűtőszerelőnek, aki azt felelte, hogy ennek semmi jelentő­sége nincsen. Tovább folyt a munka, majd amikor az egyik palackot megtöltötték, ahelyett, h­ogy elszállították volna, egy olyan helyiségbe tették, ahol a kályhában tűz égett. A meleg a rosszul forrasztott tartályba behatolt és a gáz olyan erő­vel kezdte feszíteni az edény falát, hogy annak alapzata levált, majd az edény, mint egy kilőtt ágyúgolyó, nagytömegű gázzal együ­tt áttörte a falat és behatolt a szomszéd iroda­helyiségbe, ahol többen tartózkod­tak. A robbanás következtében két NÉPSZAVA '1942 április 18, szombat' alkalmazott, Bartlik József és Ko­vács Imre súlyos égett sebeket szen­vedett és nem sokkal később meg is halt, de megsérült Majetics Sándor és Hor­váth Lajos nevű munkás is. A baleset okának kivizsgálására meg­indult az eljárás és az ügyészség a fel­merült adatok alapján kétrendbeli gon­datlansággal előidézett emberölés vét­sége és súlyos testi sértés miatt vádat emelt Gáncs Lajos okleveles gépész­mérnök, Kronos István művezető, Gaál Ferenc géplakatos és Majetics Sándor hűtőszerelő ellen, akinek ügyében pén­tekre tűzött ki főtárgyalást a büntető­törvényszék Kristóf-tanácsa. A vádlot­tak, akiket egymásután hallgatott ki az elnök, tagadták bűnösségüket és azt hangoztatták, hogy véletlen baleset tör­tént, a szerencsétlenségért nem felelősek. A törvényszék több tanú kihallgatása után a bizonyítás kiegészítését rendelte el és a tárgyalást elnapolta. Elsikkasztotta a postai küldeményeket Luzsi Sándor, a hevesi postahiva­tal szerződéses alkalmazottja, mint­egy 100 darab postai küldeményt, csomagot sikkasztott el és ezzel a postának 3—00CO pengő értékű kárt okozott. A csendőrség az egri ügyészségnek adta át. Maga alá temette a kubikost a leomló föld Pénteken délután Pestszentlőrin­cen a Gyömrői út 78. szám előtt, út­javító munka közben a föld beom­lott és maga­ alá temette Horvát Béla 32 éves kubikost. A mentők sú­lyos állapotban vitték a Magdolna bale­s­eti kórházba. Tizenötévi fegyház Az újvidéki törvényszék Nagy János volt jugoszláv csendőrt 15 évi fegyházra ítélte, mert ez év január­jában Palánkán meggyilkolta és ki­rabolta özvegy Kanyó Jánosnét. A mérnöki alkotás új csodái Óriási duzzasztógát Néhány hónappal ezelőtt fejezték be és helyezték üzembe a világ egyik leg­nagyobb duzzasztógátját. Ez a mű, a Grand Coulee-gát az Északamerikai Egyesült Államok északnyugati csücs­kén, Washington államban van, amely északon Kanadával, nyugaton a Csendes óceánnal határos. A hatalmas vízmű annak a tíz duz­zasztógátnak egyike, amelyek a Colum­bia river 1200 méter hosszú, folyását szakítják meg. Az új gát 1311 méter hosszú, 168 méter magas, 244 km hosszú és 332 km­ vízfelszínű duzzasztótavat létesít. Óriási anyagot: kerekszámban 8.6 millió köbméter betont, 54.000 kg acélt és 1.4 millió m' épületfát használtak föl a gát építéséhez. A gát alapjához na­ponta kerekszámban 11.800 m' betont kevertek és építettek be. Az építésnél foglalkoztatott munkások száma 4000 és 5000 között váltakozott. Ezeknek család­tagjait is számítva, körülbelül 15.000 ember élt az építkezés közelében. Ezért új város létesült ott iskolákkal, szín­házakkal, szállodákkal, üdülőtelepek­kel stb. Nagyon érdekesek a munkafeltételek. A szállítási szerződés tanulatlan munká­sok részére 60 cent, tanult munkások részére 1.50 dollár minimális órabért biztosított legföljebb 8 óra napi és 40 óra heti munkaidő mellett. Azonban a szak­szervezetekkel kötött kollektív szerződés a tanulatlan munkások órabérét 75 cent­ben, a tanult munkásokét 1.65 dollárban állapította meg. A szakszervezetek arra kötelezték magukat, hogy az építkezés idején nem lesznek sztrájkok. Becslés szerint a duzzasztó 400 millió dollárba került. Ebből kerek számban 120 millió dollár jut magára a duzzasztó­gátra, 71 millió dollár az erőművekre és 200 millió dollár a csatornákra, szivattyú­telepekre és segédtartályokra. Az erő­művek 8.5 milliárd kilowattóra energiát szolgáltatnak­ újra. Ez­u­tán sorban az angolországi Severn - alagút következik, amelynek hossza 4.7 km. A harmadik leghosszabb ilyen alagút a 3.8 km hosszú Holland­alagút Newyorkban. A víz alatt épült leghosszabb alagút Rövid idővel a háború kitörése előtt készült el Japánban, Nippon vagy Hondo fősziget és az attól délre fekvő Kiusiu sziget között — röviden írt már róla a Népszava — a víz alatt épült 8 km hosszú alagút, amely Shimonosekit, ezt a régi kereskedővárost Mojival, egy halászfaluval köti össze. Az alagút köz­vetlen vasúti összeköttetést létesít Nippon majdnem legészakibb csúcsától, Aromori­tól Tokión és Osakán át a Kiusiun fekvő Nagasakiig, illetőleg Kiusiu legfontosabb flotta- és repülőtámaszpontjáig, Kago­sh­imáig. Mielőtt az alagutat megépítet­ték, komppal bonyolították le a két sziget között a forgalmat. Eredetileg arra gondoltak, hogy a tengerszoroson óriási hidat építenek. Azonban ezt a tervet elejtették és 1936-ban próbafúrá­sokat végeztek, amelyek azt bizonyítot­ták, hogy a sziklarétegek elég bizton­ságot nyújtanak az alagútépítésre. Az új japán alagút jelenleg a világ­nak via alatt épült leghosszabb alag­ Víz alatt építendő, gigászi méretű alagút terve Már 20 évvel ezelőtt készültek tervek, amelyek szerint a Gibraltár szoros alatt alagutat szándékoztak építeni. Most Herrera spanyol mérnök új tervet dol­gozott ki az alagút megépítésére. A ko­rábban készült tervek szerint 10—12 mé­ter átmérőjű acélcsövekkel valósították volna meg az alagutat. Az acélcsöveket bójákra erősített horgonyok tartották volna 20—30 méter mélységben. Herrera terve szerint a tenger színe alatt 15 mé­ter mélységben helyeznének el úszó vas­beton alagútcsöveket, amelyeket a tenger fenekén elhelyezett különleges süllyesztőszekrényekre horgonyoznák le. Az Algeciras mellett levő Cap Lebucha és a Ceuta mellett levő Cap Blanco kö­zött az összeköttetés létesítése végett 15 km hosszú alagutat kellene a víz alatt építeni és mind a két oldalon 4—4 km hosszú odavezető útra volna szükség, amelyeknek esése 2%-os. Az alagútcsövek 75, egyenként 200 méter hosszú részből tevődnének össze. A 75 vasbetoncsőrész mindegyikét négy vas­betonhorgony tartaná állandóan egyenlő irányban és magasságban. Külön be­rendezéssel gondoskodnának a beszivárgó víz elvezetéséről. Az alagút költségei a tervező szerint 300 millió pesetára rúg­nának, amit 20 év alatt kellene közadók­kal törleszteni. Más tervező dupla alagútcsöveket ve­zetne a tenger fenekén. Pedro Jevenois spanyol tüzérezredes is dolgozott ki ter­vet, amely szerint az alagút a legkisebb távolságon és a legcsekélyebb vagy kö­zepes mélységben épülne. Kultúrmérnök Esik, esti. Esik, esik, meg sem áll ma, földig ér a felhők lába. Nyakig sáros kicsi bokrok összebújnak éjszakára. Ha az ember most megállna, ha egy napig mindig állna, füle helyén lapu nőne, zöld mohából a szakálla... Zöld mohából a szakálla, karja, lába sássá válna, vízimadár, mindahány csak szárcsa, bíbic reászállna... Szabad a réten Borbála, sárba cuppant csókot lába, a szoknyáját két, kezével térdig, térde fölé rántja. Bárcsak a­ víz térdig állna, úgy szaladna szép Borbála, emelné is a­ szoknyáját a hasára, derekára Zelk Zoltán A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete 1942. évi április hó 25-én, szombaton este pontosan 118 órai kezdettel a Vasmunkások székházának márványtermében (VIII. Magdolna ucca 5) 25 ÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMÁBÓL JUBILEUMI HANGVERSENYT rendez, melynek tiszta jövedelmét nyaraltatási akciójára fordítja Fellépnek: Gábor Zsuzsa, V. Jurik Ica, Balla Erzsébet, Szentpál Mária, Bartos Miklós, Fekete Pál, Istókovits László, Kallós Gyula, Halász Kálmán, a Szentpál­csoport, az MTE mandolinzenekara és tornászcsoportja, a Vasas-tornász­­csoport, a Szalmás- és Vándor-kórus Az ünnepi beszédet KÉTHLY ANNA tartja Jegyek a Gyermekbarát-vezetőknél kaphatók­. Számozott ülőhelyet. Előadás alatt az ajtókat zárva tartjuk

Next