Népszava, 1942. április (70. évfolyam, 74–97. sz.)

1942-04-01 / 74. szám

1942 április­a, szerda NÉPSZAVA A szociális biztosítás térhódítása Az első világháború előtt csak lassú ütemben fejlődött a szociális biztosítás. Szerte a világon kemény küzdelmek folytak egy-egy új biz­tosítási ágazat létesítése, vagy a már meglevő ágazat fejlesztése, bő­vítése körül. A szervezett munkás­ság mint követelő fél, a kapitaliz­mus mint fékező erő, az állam és törvényhozás a két erős áramlat között, k­ényelmetlen helyzetben, m­int alkotásra hivatott tényező - erre is, arra is tekintve —, ez volt a szociális biztosítás kialaku­lása körül a három érdekelt fél munkamegosztása. Lassan, tétován tapogatódzva v igya­ti, de mégis érett a vetés, úgy­hogy az első világháború kitörése­kor már igen jelentékeny szociális biztosítási intézmények szolgálták a munkásság egészségügyét, és szo­c­ális érdekeit. Németország tör-A hivhozás?a volt az egyetlen, amely már az első háború előtt, 1912 ja­n­uár 1-én életbe léptette az egységes m­unlkásbiz­tosítási törvényt. Ez a törvény magába foglalta a beteg­-baleset-, öregségi és rokkant­biztosí­tást és az özvegy- és árva­ellátást, úgy az ipari, mint a keres­kedelmi és mezőgazdasági munkás­ság számára. A többi államok ki­vétel nélkül, kicsinyek és nagyok, a lassú, részletes megoldás mód­szerei mellett maradtak. Nálunk ez volt a fejlődés me­nete: 1869-ben a Pest-Budai Mun­kásképző Egylet keretében néhány szociáldemokrata munkás meg­alkotta az Általános Munkául­«teg­segélyző és Rokkantpénztárt. 1884-ben létrejön a második ipartörvény, az 1884. évi XVII. tc., amelynek 142—143. szakaszai lehetővé teszik szakmai (ipartestületi) pénztárak létrehozását. Ezek voltak a munkás­pénztár első versenytársai. 1891-ben megalkotják az 1891:XIV. törvényt az ipari munkások betegség esetére való biztosításáról, kis biztosítási körrel, minimális szolgáltatásokkal, fb­ kötelező alapon, ami a legérté­­kes­ebb eleme volt ennek az első komoly szociális biztosítási tör­vénynek. Ez volt a második ver­senytárs! 1907-ben nagy harcok és hosszadalmas szaktanácskozások után létrejön az 1907. évi XIX. tör­vény a betegség és baleset, esetére vató kötelező biztosításról, még­ mindig szűk körrel, de szintén kö­telező alapon, paritásos önkormány­zattal, amin az előző törvényekhez képest visszaesést jelentett, mert ennek alapján az önkormányzat 2 :2 volt a biztosítottak javára. 1927-ben, a háború és forradalmak u­­tán, kemény harcok tüzében meg­születik az 1927. évi XXI. törvény, Vass miniszter alkotása, a beteg­ség és baleset esetére való biztosí­tás kiterjesztésével, de az önkor­mányzati hatáskör erős csökkenté­sével és a miniszteriális bürokrácia beiktatásával. 1928-ban létrejön Vass miniszter második törvénye, az 1928:XL. törvény, az öregségi és rokkan­tbiztosítás, az özvegy- és árvaellátás bevezetésével. Azóta csak toldozó-foltozó munka folyt a szociális biztosítás körül. A két világháború között eltelt idő nem volt kedvező a szociális biztosítás fejlődésére, mégis, éppen ebben az időben bontakozott ki és hódított meg vagy területeket a szociális biztosítás. Ennek oka egy­­részt az, hogy a technika forradalmi fejlődése és a termelés nagyfokú meggyorsulása és tökéletesedése a dolgozó tömegek életében és szo­ciális helyzetében olyan változás­kát okozott, amelyek csak a szociá­lis biztosítás fejlesztésével voltak ideig-óráig áthidalhatók. Másrészt megnövekedett és megerősödött a szociális biztosításért síkraszálló erő. Most, már nemcsak a szerve­zett munkásság viaskodott a szo­ciális biztosításért: mellészegődött a Nemzetek Szövetsége keretében a háború után szervezett Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal, azzal a rendeltetéssel, hogy nemzetközileg irányítsa, szervezze, egységesítse, fejlessze a szociális törvényhozást. Nagy és magasztos feladat hárult erre az első nemzetközi szociál­politikai szervezetre s tárgyilago­san meg kell állapítanunk, hogy a Hivatal megfelelt ennek a hivatá­sának, noha a reakciós kormányok és a különböző kapitalista formá­ciók képviselőivel kemény küzdel­met kellett vívnia. A Hivatal igaz­gatói hozzáértéssel, nagy eréllyel és akaraterővel tudták elérni azt, hogy 25 konferencia 63 egyezmény­tervezetét 49 tagállam 839 esetben iktatta be törvényhozásába. Ma­gyarország 20 egyezménytervezetet ratifikált. Ezenkívül a Hivatal 55 ajánlást is dolgozott ki, amelyek annyiban különböznek az egyez­ménytervezetektől, hogy csupán előkészítés és megfontolás céljából kerülnek a tagállamok kormányai elé. Egyik legértékesebb eredménye a Hivatal munkálkodásának, hogy kezdeményező erejével Ameriká­ban is megtörte a közönyt és meg­indította a szociális törvényhozás gépezetét. Az első világháború előtt az Egye­sült Államokban ismeretlen volt a szociális biztosítás. Az amerikai gaz­daság­i liberalizmust ugyanis a ka­pitalistáik úgy értelmezték, hogy a magánjogi, viszonyodba még szociá­lis vonatkozásban sem szabad bele­avatkozni. Viszont hirdették, hogy A MAGYAR TE­XTILGYÁROSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE mély fájdalommal jelenti, hogy díszelnöke • • • 9 WEISS FÜLÖP a magyar érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, a Felsőház tagja stb. stb. váratlanul elhúnyt. A Megboldogult sok éven át Egyesületünk működésé­ben, mint annak elnöke, fáradhatatlanul és önzetlenül igen áldásos tevékenységet fejtett ki, annak fejlesztése körül maradandó érdemeket szerzett és a hazai textilipar előbbre­vi­tel élyen tudását mindig készséggel bocsátotta rendel­kezésünkre. Emlékét soha el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni! Budapest, 1942 március 30. 5. oldal ÉS 100 LEGGYÖNYÖRŰBB LÁNY FILMJE CSÜTÖRTÖKTŐL A a munkásnak annyit kell keresnie, amennyivel sorscsapások idejére is elláthatja magát. A gazdasági világ­válság ezen a téren is fordulatot, ho­zott. Ellenállhatatlan erővel jelent­keztek a hiányok, a szakszervezetek síkraszálltak a szociális vívmá­nyokért, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ösztönző erővel lépett közbe: terv születtek race sorra-rendre a különböző szociális biztosítási alko­tások, amelyek sorában legújabb a Social­ Security, az öregkori (nyug­díj) biz­tosítás a törvény. A nyugdíj ennek a törvénynek az alapján a 65. életév betöltése után .jár, de már készen van az a javaslat, amely a korhatárt leszállítja 60 évre. A nyug­díj havi 35—65 dollár, az özvegyi végkielégítés 4500 dollárig terjed, a fokozatok szerint. Az egészen újkeletű amerikai szo­ciális biztosítás ezzel az értékes in­tézménnyel nagy haladást mutat fel s ha nem is mondható még teljes­nek, de afelé halad ... A szociális g­ondolat nagy erővel tör matránatk utat. Az első háború előtt szerényen munkásbiztosításnak­ nevezték a szociális biztosítást. Az ezt­ követő idők erőfeszítései társa­dalombiztosídásá fejlesztették. Szociálpolitikus Göbbels cikke­­­z élelmiszercsalók ellett (Berlin, március 37. . ..Magyar Távirati Iroda.") Göbbels birodalmi miniszter a „Reich" című hetilap legutóbbi számában hosszú cikket írt a Német birodalom élelmiszer­ellátásáról és ezzel kapcsolatban súlyosan kikelt, az élelmiszercsalók ellen. A német lapok most csokorba szedve egész sor élelmű­szercsalá­si esetet közölnek, amelynek elkövetőit halállal vagy igen súlyos börtön­büntetéssel sújtolták. Húszévi börtönt kapott egy olasz zug­kereskedő (Róma, március 31. — „N. S. T.”) A római államvédelmi rendkívüli törvénys­zék meghozta első ítéletét egy zugikereskedő ellen. A rendkívül szigorú ítélet 29 ese­i börtönbüntetéssel sújtotta a pi­sai zugkereskedőt, aki bört vá­sárolt össze és törvényellenesen magas áron adta tovább. Három bolognai bűntársát hatévi börtönre és 6000 líra pénzbüntetésre ítélték egyenként. Kilencven ifjúkomm­unistát ítéltek el Bulgáriában (Szófia, március 31. — „N. S. T.") A plovdivi törvényszék hét­főn ítél­kezett egy 98 főnyi ifjúkom­munista csoport bűnügyében. A vádlottak közt hat leány is volt. A vádlottak az ifjúság körében a betiltott kommunista párt érdeké­ben dolgoztak és 1940-ben sztrájkokat idéztek elő több plovdivi gyárban. A három fős vád­lott mindegyike 12 éi­ évi börtönt, a többi vádlott 3—8 évi börtönt kapott. — TI­RAPROGRAM. A Tillaiiusajfomma­­zottak április 2-án, csütörtökön a következő túrát rendezik: Budai hegyek, Hármashatár­hegy, Duch­er Károly útja, Csúcshegy, Soly­­m­árvölgyi víze sés, N­ovi­,zölffy. Találkozás reggel 8 órakor a Margithíd hadai hídfője, slél a T&cn vilamos végállom­ásois. Tisravezető Marjai József. A MAGYAR POSZTÓGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSA­SÁGNAK ÉS ROKON VÁLLALATAI­N­AK igazgató­sága, felügyelőbizottsága és alkalmazottai mélységes fáj­dalommal jelentik, hogy a vállalat nagynevű alapítója, irányítója és igazgatóságának tagja • • WEISS FÜLÖP a Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, a Felsőház tagja stb. stb. 1942 március 28-án váratlanul elhunyt. A megboldogult elsőként ismerte fel az ország fel­darabolása következtében elveszített textiliparunk újjá­építésének nemzetgazdasági fontosságát. Bölcs és nagy­vonalú irányításával soha el nem múló érdemeket szer­zett vállalataink fejlesztése és felvirágoztatása körül. Nemes szellemével a bála és kegyelet örök szálai elválaszthatatlanul kapcsolnak össze bennünket. Budapest, 1942 március h6.

Next