Népszava, 1942. május (70. évfolyam, 98–121. sz.)

1942-05-24 / 116. szám

10. oldal KISGAZDÁLKODÓK TANÁCSADÓJA Szőlőmoly és peronoszpóra ! Most már kibújtak a kis fürtök a szőlő új hajtásaiból és látjuk, hogy szőlőből az idén igen jó termés mutat­kozik. Igaz, még messze vagyunk attól, hogy a terméseredményre nézve csak hozzávetőleges becslést is tehessünk, mert sok ellensége van a szőlőnek. Ezek közül elsősorban kettővel kell számol­nunk, mégpedig a szőlőmollyal és a perenoszpórával. Már most, május má­sodik felében kell szemmel tartanunk a szőlőt, nem fenyegeti-e valamelyik be­tegség, h­ogy fellépése esetén ellene ide­jében védekezhessünk. A szőlőmoly a fürtökben okoz nagy károkat és leginkább virágzáskor­ szo­kott megjelenni. Ugyanis a fürtbimatók megjelenése körüli időben rajzik a ruhamolyhoz hasonló, de­ annál nagyobb pille első ivadéka. Petéit főleg este és kora reggel rakja le a virágbimbókra. A petékből nagyon apró, szabad szem­mel alig fölismerhető hernyócskák kel­nek ki s ezek rögtön befurakodnak a virágok kelyhébe s ott élősködve növe­kednek, majd a szomszédos virágokat is megtámadják, azokat behálózzák és ösz­szev­onják. Ha végigmegyünk a szőlő­sorok mellett és vizsgálódásunk közben látunk rendellenes, összefont hernyó­fészkeket s azokat két ujjunkkal lecsíp­jük, gondosan szétboncoljuk, telül rá­találunk a most már szabad szemmel is jól látható hernyócskára. Jól ismerik ezt a homoki szőlősgazdák és mélyku­kacnak nevezik. Annyival veszélyesebb ez a moly­kukac, hogyha nem pusztítjuk el, fész­két elhagyja, tovább pusztít, végül jól lakottan bábbá alakul át, amelyből rö­vid idő múlva ismét molypille fejlődik , ez ismét esténként, meg kora reggel rajzik, ismét a fürtökre, illetve most már zsepge bogyókra rakja petéit, ame­lyekből kikel a második ivadék. De elő­fordul, hogy kettőnél több ivadék is fejlődik, befurakodik a bogyók belse­jébe s ott lakmározik. A szőlőmoly ellen a védekezés egyik leghatásosabb és legolcsóbb módja az, ha beengedjük a szőlőbe a kis csibéket, mert azok összeszedik a férgeket. Ugyan­csak pusztítják a szőlőmolyt az éneklő­madarak, varangyosbékák, a gyöngy­tyúk és a pulyka. Természetesen, a­m­i­kor a szőlő már zsendülőben van, nem lehet beengedni a baromfiakat. Ha na­gyon kiterjedt a szőlőmoly, akkor per­metezéssel védekezünk. A szűlőmolynál veszedelmesebb élősdi s­peronoszpóra, amely minden szőlős­gazda előtt jól ismert penészgomba és ha nem védekezünk ellene, egészen tönkreteszi a szőlőt. Felléphet már má­jus második felében, ha az időjárás ned­ves és az éjjeli-hajnali hőmérséklet a + 16 fokot meghaladja. Ha a levelek alsó lapját ellepi a fehér, penészforma bevonat, a levél felső lapján pedig — kü­lönösen a szélén és a főerek mentén — száradásnak induló barnás, vagy vörö­ses foltok mutatkoznak, akkor már nagy a baj és ha ilyenkor permetezünk, legfeljebb az elterjedését akadályozhat­juk meg, de a meglepett levelek piszkos színűvé válnak, leszáradnak és odavész a termés is. A bordói lével való permetezést a perenoszpóra ellen azonnal kell alkal­mazni, mihelyt csak egy tőkén is észre­vesszük a bajt. A gyakorlott szőlős­gazda azonban tudja enélkül is, hogy mikor van ideje a permetezésnek. Az első permetezésnek általában meg kell történnie május második felében, ha az új hajtás elérte a 10 é 16 centiméter hosz­szúságot s emellett az időjárás nedves és meleg, még akkor is, ha a levelek egészségesnek látszanak. A perenosz­póra nevű gombabetegséget ugyanis nem lehet úgy irtani, mint a kártevő rovarokat, hanem csak megelőzni, vagy terjedését megakadályozni tudjuk. Az id­ei permetezéshez félszázalékos hordós le teljesen elegendő, ha azt idejében alkalmazzuk. V­agyis 100 liter tiszta víz­hez fél kilogramm rézgálicot számítunk. Ehhez adunk annyi oldott meszet, illetve tejsűrűségűre hígított mésztejet, hogy a lébe mártott vörös lakmuszpapí­ron élénk kék színt játsszék. Lakmusz­papír,JS kapható gyógyszertárakban, vagy drogériákban. NÉPSZAVA 1942 május 24. vasárnap ! BÉR•ÁR• EFIT / A cipőkereskedők ellenőrzése A „Közellátásügyi Értesítő" most megjelent legújabb számából vesz­szü­k a következő közleményt: Az árhivatal ellenőrei­ az elmúlt hetek folyamán, a cipőkereskedők­nél megejtett felülvizsgálatok során arra a megállapításra jutottak, hogy egye­s cipőkereskedők hely­telenül alkalmazzák a 132.000—1941. IV. Á. K. számú rendeletben meg­állapított haszonkulcsokat. Külö­nösen a haszonkulcstáblázat 10. pontja az, amelynél a legtöbb visz­szaélés történt. Ez a pont az egyéb osztályokba nem sorolt női divat­cipőkre Budapesten és a II. állami lakáspénzosztályhoz tartozó váro­sokban 36%, másutt pedig 30% ha­szonkulcsot engedélyez, a legmaga­sabbat az egész haszonkulcsrend­szerben. Már magából a magas szá­zalékszámból is kitűnik, hogy ezt a tételt csak valóban luxusmódra el­készített, különleges kivitelű női cipőkre lehet alkalmazni, mégis, amint a vizsgálatok megállapítot­ták, egyes kereskedők más haszon­kulcspont alá tartozó cipőket is ebbe az osztályba soroltak. Ezek a kalkulációs tévedések leginkább a nyári szandál- és szan­dalettáruknál fordulnak elő, ame­lyek legtöbbnyire többszínű felső­résszel készülnek és ez a­lkalmat ad arra, hogy bárki egy kis bele­m­agyarázás­­sal divatcipőknek mi­nősíthesse az effajta árut. A rendelet szerint ugyanis a haszonkulcs­kiszámítás szempontjából minden­kor az az irányadó, hogy milyen anyagból és mi módon készült a cipő felsőrésze. Azonban a hang­súly a bőr finomságán és kidolgo­zott sátrán van. Tehát nem lehet egy női cipőt magasabb haszon­kulcsszázalék kedvéért nyomban divatcipőnek minősíteni, ha több­féle színű bőrből állították össze, vagy éppenséggel az egyszínű felső­részen némi kis díszítés, rátét, betét vagy szalagcsokor (masni) van. A női cipő haszonkulcsának ilyen erőszakos módon való elbírá­lása igen erősen ellentétben áll az árhivatal felfogásával és a tiszta kereskedői erkölccsel is. Kétes esetekben, amikor a cipő elkészítési módja olyan, hogy némi felületességgel többféle haszon­kulcsot is alkalmazni lehetne rá, az a legjózanabb és a legbecsü­lete­sebb el­járás, ha a cipőkeresked­ő az alsóbb 32%-os.A­vatrv éppen a 28%-os haszonkulcsot alkalmazza, ami vi­déki viszonylatban 26%, illetőleg 24%-nak felel meg. Ezzel a módszer­rel nem történhetik meg vele az, hogy tévedésből, vagy jóhiszemű­ségből, de árdrágítást követ el, amelyet aztán tekintet­­ nélkül a drágítás okára, a törvény teljes szigorával büntet. A cipőkereskedőknél lefolytatott árellenőrző razziákkal kapcsolatban úgy értesülünk, hogy az árhivatal a visszaélésekre való tekintettel, a Lábbeli Központtal karöltve meg­határozza a divatcipő fogalmát, mégpedig olyképpen, amely a jövő­ben kizár minden félreértést és megakadályozza a kommersz cipő árának magasabb haszonkulccsal való eladását. Az eddigi haszonkulcstáblázat ugyanis lehetővé tette, ho­­y a ke­reskedők maguk döntsék el eseten­ként, ho­gy a cipő divatáru-e vagy sem. Fél­­ből a szabadságból azonban a véletlen és a rosszakaratú tévedé­sek töme­re burjánzott ki s ennek az állapotnak vet vécét a közeljövő­ben megjelenő rendelet? BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Tőzsdék, piacok. A budapesti érték­tőzsde szombaton barátságos volt, a ter­ménytőzsde nem változott. A nagyvá­sártelepen közepes, a vásárcsarnokokban és a piacokon élénk forgalmat bonyolí­tottak le. Tőzsdei hetiszemle. A tőzsde forgalma az elmúlt héten igen szűk keretek között mozgott. Végeredményben az elért ár­folyamnyereségek és az elszenvedett ár­folyamveszteségek egyenlegként az ösz­szes jegyzett részvények kiszámított árfolyamértéke a múlt hét végi 1,765.101 pengőről 12,996.000 pengővel 1 778,097.000 pengőre javult, ami egyúttal a jelző­számnak — 253-ról 260-ra — 2 pontos ja­vulását is jelenti. Rendeletek. A hivatalos lap 117. száma (május 23) a következő rendeleteket­ közli: 1. A belföldön működési joggal nem bíró biztosító vállalatokkal kötött biztosító szerződések illetékéről. 2. A visszacsatolt keleti és erdélyi országré­szen az ipar (kereskedés) gyakorlásá­nak, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról szóló rendelet újabb módosítása és ki­egészítése. 3. A mozgófényképüzemek­kel kapcsolatos egyes gazdasági vonat­kozású kérdések rendezése tárgyában kiadott rendelet kiegészítése. 4. A g­é­­pet­len kishajók és úszóm­űvek, valamint a kis géphajók révhatósági nyilvántar­tására vonatkozó egyes rendelkezések módosítása. 5. Feleden királyi köz­jegyzői állást rendszeresítenek. 6. Az ipari képesítés igazolásának megköny­nyítésére vonatkozó rendelkezések át­meneti kiegészítéséről szóló rendelet módosítása és kiegészítése. 7. A kocsma­ipar gyakorlására jogosító iparengedé­lyek kiadásának korlátozása a határ­sávban. A „Közellátásügyi Értesítő" legújabb száma most jelent meg és a következő fontosabb közleményeket tartalmazza: A közellátás kísérleti konyhája. A kis­pesti leventék biztosítják családjaik vitaminellátását. Modern sertéshizlalás (Még néhány szó az expresszh­ízlalásról). A cséplési szemveszteség. Az Árhivatal szigorúan ellenőrzi a cipőkereskedők haszonkulcsszámítását. A fahamu je­lentősége és gyakorlati alkalmazása a mosásnál. Háborús közellátás. Küzdel­münk a tejhiány ellen. Ne aggódjunk a lábbeli miatt. Rendeletek. A lap ára 40 fillér. . A Textilközpont felhívja a textilgyá­rakat és textilárukészítőket, hogy a cí­mükre kikézbesített kérdőíveket kitöltve legkésőbb május 27-ig küldjék vissza. (A Textilközpont címe: Budapest, Vér­tanuk tere 1, V. em. 1.) A Szegedi Ipari Vásár, amint a vásár rendezősége közli, az idén elmarad. Az étkezési cirok legmagasabb fo­gyasztói ára. A minőségi előir­ásoknak megfelelő étkezési cirokkása legmaga­sabb fogyasztói árát Budapesten, a Pestkörnyéken és azokon a helyeken, ahol a hántolóü­zemek telephellyel ren­delkeznek, kilónként 1,02 pengőben, az ország többi részében pedig távolsági körzetek szerint 1.04, 1.06 és 1.08 fillérben állapították meg. Szeptember 30-án túl csak szabványos napirás adható el. Az olyan papíráru­kat, amelyekre a szabványügyi intézet új papírméreteket írt elő, a gyárak csak június 30-ig hozhatják forgalomba, míg a kereskedők ezeket legfeljebb szeptem­ber 30-ig adhatják el. Nemcsak a tisztiorvosok adhatják ki a tejigényléshez szükséges orvosi bizonyítványt. A főváros közélelmezési ügyosztálya felhívja azokat a beteg és magaskorú személyeket, akik tejtáplál­kozásra feltétlenül rá vannak utalva és az 1927. évi 21. törvénycikk alapján mű­ködő valamelyik társadalombiztosítási intézménynek (OTI, MABI, OTBA, Szé­kesfővárosi Segítő Alap, MÁV Biztosító­intézet, Posta Betegségi Biztosító Inté­zet, ORBA, Magyar I­ajózási Betegségi Biztosító Intézet stb. tagjai), hogy a tejellátásra való rászorultságuk igazo­lására orvosi bizonyítványért ne a ke­rületi tiszt­iorvosi hivatalnál, hanem az illetékes intézet körzeti orvosánál je­lentkezzenek. ­ KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK OSLO. Quisling kormánya mezőgazdasági munkásokat toboroz. A toborzott m­unkáso­kat Lengyelországba szállítják mezőgazda­sági munkára. — Norvégiában halbőrből készítik a csizmákat. HELSINKI. Finnországban meglehetősen nehéz az élelmezési helyzet, mert leszállí­tották a húsadagokat, a burgonyakészlet viszont csekély. A még meglevő burgonyát vetés céljára tartják fenn. Hal még igen kevés van a piacon. LISSZABON: A portugál fővárosban és közvetlen környékén bevezették az élelmi­szer jegy rendszer­t. STOCKHOLM. A svéd miniszterelnök kij­jelentette, hogy az ország élelmezési hely­zete komoly, aminek oka a két utolsó év rossz termése. ISTANBUL: Külföldi propagandaü­gynö­­kök néhány nap óta nyugtalanító híreket terjesztenek az ország élelmezési helyzeté­ről. A híresztelések szerint hetenként néhány napon nem lesz kenyér és más élelmicikkek állítólag teljesen eltűntek. A török kormány rádió útján megcáfolta eze­ket a híreket, amelyek az „Idegek háború­ja"-rak Törökország ellen irányuló kísérle­teiként foghatók fel. („M. T. I.") ÉLEL­MISZERABAK. A főváros vásár­csarnokaiban és nyilt piacain szombaton a következő kicsinyben­ árakat jegyezték: A baromfi és húsfélék, valamint a hal ára változatlan volt. A zöldség és főzelékpiacon is követező árel­érések voltak: fejessalát­a 3—14, sóska .VS-1,U­­nszaj 50—78, zöldhagyma 6—34, a többi főzelékfélék az eddigi árak mellett kerültek forgalomba.. A gyümölcs­piacon nemes alma­­.SO—580, vörösbélű na­rancs 3110—420, jaffa 340 —410 fillér. VALUTAÁRFOLYAMOK (aranypengőben)­ 100 szlovák korona 11.45—11.75, 1«« leu 1­95— 2.05, 1(M) líra 17.40—17.90, 1«« svájci frank 79.60—80.60, 1(10 svéd korona 81.70—82.70. VÍZÁLLÁS. A Duna Komárom és Baja között apad, máshol árad, Esztergomig kis­zepes, lejjebb magas vízállás­. Szombati dunai vízállások: Schärding .10­1, Aschach 378, Striiden 080, Krems 514, Bécs 500, Po­zsony 351, Komárom 454, Budapest 428 (va­sárnap 432), Paks 304, Baja 46R, Mohács 522, Bezdán 542, Gombos 543, Palánka 482, Új­vidék ,Vili. — A Tisza Vásárosnamény és Tiszafüred között és Szegednél apad, más­hol árad, Záhonyig közepes, lejjebb ujturai vizállású. Szombati tiszai vízállások: V­isk 190, Tekeháza 202, Tiszaújlak 142, Vásáros­namény 238, Tokaj 547, Tiszafüred 598, Szol­nok 60, Csongrád 643, Szeged 707 (vasárnap 703), Zenta 698, Titel 586. MI ÚJSÁG AZ OTI ÉS MARI KORUL AZ OTI-BETEGEK TEJ­JEGYE. Miután a polgármester rendelete alapján a bete­gek is kaphatnak tejjegyet, fölmerült a kérdés, hogy az OTI-tagok hol igé­nyelhetik a tejjegy kiutalásához szük­séges orvosi bizonyítványt. Azok az OTI-tagok, akiket valamely kórházban ápoltak, az orvosi bizonyítványt, a kór­háztól­ kérjék. Ha az OTI-tagot valamely rendelőintézetben gyógykezelik vagy gyógykezelték, az orvosi bizonyítványt annál a rendelőintézetnél (szakrendelés­nél) kell kérni, amelyben a gyógykeze­lés történt. Ha a gyógykezelést a kör­zeti kezelőorvos végzi, ez esetben a­ kezelőorvosnál kell jelentkezni, aki az igénylő beteget az illetékes szakorvosi rendelésre utalja be, hogy az ott tör­ténő vizsgálat alapján megállapíthassák a tejjegyre való igényjogosultságot. Tejjegyigényléshez szükséges érvényes orvosi bizonyítványt az OTI-nál ugyanis csak az OTI valamely kórháza vagy szakrendelése állíthat ki. ÚJABB LAKÁSÉPÍTÉSEK AZ OTI­NÁL. Az OTI elnöksége elhatározta, hogy a Magdolna-kertvárosban az eddig épülő 1000 lakáson felül további lakások építé­sét kezdi meg. E célból a fővárossal újabb terület megszerzése érdekében tár­gyalást folytat, hogy a most befejezés alatt álló 218 kertes ház megépítésénél a lakásépítésben szünet ne álljon be. A lakásépítési programot azonban a vi­dékre is kiterjesztette az OTI önkor­mányzata, amennyiben legutóbbi ülésé­ben elhatározta, hogy Kolozsváron 1.700.000 pengős előirányzott költséggel bérházat épít. A VIDÉKI RENDELŐINTÉZETEK MODERNIZÁLÁSA felé újabb lépést tett az Orsz. Társadalombiztosító Intézet. Most elhatározta, hogy 1 350 000 pengős költséggel új székházat, és rendelőinté­zetet épít Debrecenben. Az önkormány­zat elnöksége legutóbbi ülésén már ki is adta a tervpályázati felhívást. Most, hogy Ajkán új ipartelepek létesülnek és megállapítás szerint ebben a dunán­túli községben az OTI taglétszáma kö­rülbelül 2500—3000-re emelkedik, az ön­kormányzat javaslatára elhatározták, hogy Ajkán kirendeltséget létesítenek és a nagy munkáslétszám gyógyellátá­sának megkönnyítése céljából rendelő­intézetet építenek. AZ INZULINSZÜKSÉGLET KIELÉ­GÍTÉSE. Az OTI önkormányzata több esetben foglalkozott, a cukorbetegek inzulinellátásával és utasította az ügy­vitelt, hogy a szükségletek kielégítése végett az illetékes helyeken járjon el. Amint értesülünk, ennek eredménye­ként az OTI ma már a szükséglet 75%-át ki tudja elégíteni és van remény arra, hogy rövid időn belül a teljes szükséges mennyiséget kiszolgáltatja a cukorbetegeknek.

Next