Népszava, 1942. augusztus (70. évfolyam, 172–196. sz.)

1942-08-01 / 172. szám

Ma: Teljes heti rádióműsor Scafonmellék­leten 70. évfolyam, 172. szám Budapest, 1942 augusztus 1. szombat ^ 1^J Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A tengelycsapatok 250 kilométer szélességben átlépték a Don alsó folyását Meghiúsult szovjet támadások Rzsevnél, Leningrádnál és a Volhhovnál. — Sztálin a szovjet hadsereghez intézett parancsá­ban a visszavonulás megszűnését rendelte el. — A Szovjet nagyköveteinek tanácskozásai Londonban és Washingtonban Német különjelentés a búvár hajóháborúról. — Német kötelékek újra bombázták Birminghamot. — Berlin Harris angol légi­ tábornagy rádióbeszédéről Bukaresti lap válasza Frank miniszternek a kis­népek szerepéről mondott beszédére SZTÁLIN PARANCSOT INTÉ­ZETT a­ vörös hadsereghez, hogy a visszavonulást szüntesse meg. Sztálin utasítja az összes katonákat és tiszteket, maradjanak helyükön és védelmezzék azt­­ utolsó csepp vé­rükig. Jelszó: győzelem vagy halál. A vörös hadsereg hivatalos lapja, a „Vörös Csillag", amely Sztálin parancsát közli, megállapítja, hogy minden újabb veszteség, amelyet az orosz csapatok elszenvednek, mér­hetetlen­­ növeli Németország ere­jét és romlásba dönti a Szovjet­ Uniót. A Szovjet­ Unió hatalmas te­rület — állapítja meg a lap — és hadserege nem vonulhat vissza to­vább anélkül, hogy az országot ne tegye ki halálos veszélynek. Ma már minden állást és minden talpalatnyi ír.'r­et a végsőkig kell a katonáknak védelmezniük — írja a „Vörös Csil­láé­". — Aki a parancs ellen cselek­szik és visszavonul, ahelyett, hogy­­ellenállást tanúsítana, hazaáruló és annak megfelelő elbánásban­­eell ré­szesülnie. Litvinov washingtoni szovjet nagykövet csütörtök este kihallga­táson volt Roosevelt elnöknél. A megbeszélés — a-­ brit hírszolgálati iroda jelentése szerint — 15 percig tartott. Amikor a nagykövet el­hagyta a Fehér Házat, az újságírók megrohanták kérdéseikkel. Arra a kérdésre, hogy Szovjet-Oroszország halálos veszélyben van-e, Litvinov kijelentette, hogy a helyzet válto­zatlan. Litvinov rendkívüli meg­beszélésének indoka — mondja a „N. S. T." erről szóló távirata — beava­tott politikai körök szerint ugyan­az, ami Sztálint parancsa kiadására késztette. Majszki londoni szovjet nagykö­vet meghívta az angol alsóház szá­mos tagját, valamint az angol poli­tikai élet vezetőinek tekintélyes ré­szét. A meghívás célja — londoni „N. S. T."-jelentés szerint — az lett volna, hogy a nagykövet ez alkalom­mal vázolja a Szovjet­ Unió helyze­tét és ezzel alátámassza a sürgős katonai segítségre vonatkozó kéré­sét. A vendégek között megjelent Pery Harrys tábornok is. A nagy­számú látogató előtt Majszki nagy­követ leplezetlen őszinteséggel rá­mutatott a Szovjet­ Unió politikai, katonai és gazdasági helyzetére. Az összejövetelen ré­sztvettek megta­gadtak minden felvilágosítást, az el­hangzottakra vonatkozóan. Mind­össze azt állapították meg, hogy Majszki nagyon őszintén beszélt és igen mély benyomást gyakorolt hallgatóira. A „Daily Telegraph" moszkvai tudósítója megállapítja, hogy a há­ború a szövetségesek számára leg­válságosabb stádiumába jutott múlt év novembere óta és hogy a néme­tek mind emberanyag, mind felsze­relés dolgában továbbra is túlerő­ben vannak. A „Times" azt írja, hogy az oroszok jelentős ellenállást tanúsítanak ugyan, mindazonáltal a németeknek máris részben sike­rült az a tervük, hogy összpontosí­tott támadással megbénítsák a szov­jet haderőt és harcképtelenné te­gyék, még mielőtt az amerikaiak teljes erővel vehetnének részt a harcban. A stockholmi „Dagens Nyheter" londoni levelezője megállapítja, hogy a donmenti csata felforgatta az angol-amerikai harcászati tervet. Az angol-amerikai hadvezetésnek tekintetbe kell vennie azt a tényt — folytatja ezután —, hogy a szö­vetségesek harcászati helyzete a legutóbbi fejlemények folytán ugyanolyan veszedelmessé vált, mint Franciaország kapitulációja után. Az angol-amerikai tervek azon a feltevésen épültek, hogy a Szovjet­ Unió addig állhat majd el­len, amíg az angolszász hatalmak teljesen befejezik előkészületeiket. Washingtonban és Londonban álta­lában azt hitték, hogy ez az idő­pont 1943-ban következik be. Ha most a keleti front helyzete mellett — folytatja ezután — tekintetbe vesszük Rommel egyiptomi sike­reit, nyilvánvalóvá válik, hogy a szövetségeseknek teljesen át kell dolgozniuk harcászati terveiket. Az angol-amerikai megfontolás tárgyi tényezői a következők: 1. Tisztázniok kell a kérdést, ké­pes-e a Szovjet-Unió még hosszabb háborúra és gondoskodhatik-e a vörös hadsereg és a lakosság ellá­tásáról. . . • 2. A Szovjet-Unióban keletkezett helyzet kihatása az­ Egyesült Álla­mok és a Szovjet­ Unió kapcsolataira. Nincs ok annak feltételezésére, hogy a szovjet kormány Londonban és Washington­ban formálisan köve­telte a második front felállítását, azonban az angolszász lapok moszk­vai tudósítói nyíltan figyelmez­tettek arra, hogy a szövetségesek tétlensége veszélyeztetheti a Szov­jet­ Unió és a szövetségesek politikai egyetértését. 3. A második front problémája ki­hatással le­het Anglia és Amerika belpolitikai viszonyaira is, tekintet­tel arra, hogy az angolszász közvé­lemény nagy része nyomást gyako­rol a kormányra a második front felállítása érdekében. * A MÁSODIK ARCVONAL kérdé­sét londoni jelentés szerint még a parlamenti szünet előtt akarják szó­vá tenni az alsóházban. Ennek érde­kében több képviselő lépéseket tett. A második arcvonal kérdésével kapcsolatos német illetékes helynek a nyugati erődövekről szóló közlése. Ez a töb­bi között a következőket­­mondja: A Biarritztól az Atlanti óceán és a Csatornapart hosszában az Északi tengeren át egészen a Kirkenesig húzódó európai parti erődöv mögött száz és száz újonnan épített német repülőtér van. A betonnal fedett ki­futó mezők lehetővé teszik a német légierőnek, hogy minden időben föl­fiszá­lljon és hazatérjen. A tágas re­pülőgépcsarnokokat láthatatlanná tették az ellenség számára. Renge­teg biztonsági berendezés védi eze­ket a repülőtereket a támadástól. A repülőterek erős német vadász- és harcikötelékek támaszpontjai. Ezek a gépek innen kiindulva mérnek eredményes csapásokat a brit szi­getre, amint azt a Birmingham és más parti központok ellen intézett legutóbbi támadások bizonyítják. A nyugaton folyó tevékenység elle­nére azonban a német légifegyver­kezés hatalmas mivolta lehetővé teszi, hogy a légifegyvernem nagy erői továbbra is változatlan erővel, eredményesen támogassák a német hadsereg gyors előrenyomulását a keleti arcvonalon. A párizsi lapok terjedelmes tudó­sításokban írnak a Párizson átvonult SS-csapatok útjáról és ezek során részletesen ismertetik a csapatok szervezetét, így a többi között el­mondják, hogy ezek létszáma ma már egymillió. Római „N. S. T."­távirat ismerteti a „Giornale d'Ita­lia" tudósítását arról, hogy jelen­leg Németországon keresztül újabb olasz csapatokat szállítanak a keleti arcvonalra. * HARRIS ANGOL LÉGITÁBOR­NAGY rádióbeszédével foglalkozik illetékes német hely közlése, amely, így szól: — Berlini politikai körökben tudomásul vették Harris angol légitábornagy beszédét, aki, mint ismeretes, parancsot adott, hogy mostanitól kezdve egyre növekvő mértékben bombázzák a" német "polgári lakosságot. Német részről jellemzőnek mondják, hogy­ az an­golok, miután belátták, hogy eb­ben a háborúban fegyverrel a ke­zükben fegyver ellen nem nyer­hetnek, azt képzelik, hogy az asz­szonyok és gyermekek ellen foly­tatott harccal a küzdelmet vala­hogyan mégis eldönthetik. Harris, aki most már nem a háborúról, hanem egészen nyíltan gyilkolás­ról beszél, meg lehet győződve ar­ról — jelentik ki berlini körökben —, hogy eljön a nap, amiikor ezért felelnie kell. Harris tábornagynak a német illetékes hely közleményében emlí­tett beszéde a német néphez inté­zett rádiószózat alakjában hangzott el. Ebben utalt arra, hogy London nyolc hónapon keresztül állandó német légiostrom célpontja volt és hogy kilencven éjszakán keresztül állott az ellenséges bombatámadá­sok tüzében. Beszélt az angol váro­sok: Liverpool, Coventry, Birming­ham, Manchester és a többiek bom­bázásáról és közölte, hogy ezentúl napirenden lesz az angol légihaderő rendszeres támadása német terüle­tek ellen. A támadások — mondotta — hadicélok ellen irányulnak, te­kintet nélkül arra, hogy ezekben és ezek közelében polgári lakosság is tartózkodik. * A BUKARESTI „CURENTUL" főszerkesztője, Pamfili • Seicaru ér­dekes cikkben foglalkozik Frank birodalmi miniszternek a bécsi tudományos akadémián tartott elő­adásával. Az előadás azzal a kér­déssel foglalkozott: „Milyen lesz a kis nemzetek helyzete az új Európa keretében?" A szerző történelmi példákra hi­vatkozva fölemlíti Napóleont, aki­nek politikai lángesze megkísérelte Európa szerkezetének megtörését és im is. /

Next