Népszava, 1942. augusztus (70. évfolyam, 172–196. sz.)
1942-08-02 / 173. szám
1943 augusztus 2. vasárnapi NÉPSZAVA Bányaszerencsétlenség a tokodi szénbányában — negyvenkilenc halott A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság tokodi bányászatában pénteken délután váratlan sújtó - légkitörés történt, amelynek következtében a bányában negyvennégy munkás meghalt. A kórházba szállított súlyos sebesültek közül ma reggel további öt meghalt.Egy súlyosan és több könnyebbensebesült, fekszik még a kórházban. Az illetékes hatóságok még pénteken délután kiszálltak a helyszínére. A vizsgálat folyamatban van. A bányának a robbanás által nem érintett területén a munka fennakadás nélkül folyik. A kötelességük teljesítése közben életüket vesztett munkások temetésén a kormány is részt vesz. Az áldozatok családjairól megfelelő gondoskodás történik. A magyar munkásosztály, de az egész magyar közvélemény megdöbbenten vesz tudomást a munka harcterének erről a szomorú eseményéről. Az ország súlyos próbatételének napjaiban nemhogy eltörpülne, de messzire kiált az a nehéz áldozat, amely most a tokodi szénbányában követelte 49 magyar munkás életét. A széntermelés egyike az ország elsőrendű szükségleteit kielégítő munkafolyamatnak s a magyar bányamunkásság képességeinek és erejének teljs latbavetésévl áll a bányák mélyén, szünetlen veszedelemben az ország szolgálatára. Nyugalmasabb napokban is megfeszített munkát végez a bánya munkása, aki most ennél is megfeszítettebb munkával szolgálja a termelést. Mély meghatottsággal áll a magyar munkásosztály a tokodi bányaszerencsétlenség áldozatainak hátramaradottjai mellett és mélységes kegyelettel áldoz hatott munkástársai emlékének. Petőfi és Jókai Pápán A „Magyar Értesítő" jelenti: Abból az alkalomból, hogy az idén éppen száz éve, hogy a pápai református főiskolának Petőfi Sándor és Jókai Mór együtt voltak diákjai, Szathmáry Lajos pápai gimnáziumi tanár érdekes ismertetőt írt a magyar irodalom két halhatatlanjának pápai esztendejéről. Petőf szívében — mondja a többi közt a professzor— e kollégium egyik leghátsó padjában érlelődött meg a sejtelem, hogy belőle középszerű ember nem lesz. S az ő pályáját itt keresztezte a másik felragyogó csillagé, Jókai Móré, azé az akkor még lomboshajú, simaállú ifjoncé, akinek az innen nem meszsze fekvő Klára-ház utcai szobájában a mindennapos imája így hangzott: „Ó, Uram Isten, csak tíz esztendőt adj meg élnem; nem kérek én Tőled sem gyönyörűségeket, sem gazdagságot, csak azt, hogy engedj dolgoznom. Engedd meg, hogy azt a tengert, azt a ködöt, azt a káoszt, ami itt a lelkemben forr, hömpölyög, zsibong, napvilágra hozhassam." S itt sugárzott és melegített annak a tanárnak, Tarczy Lajosnak szelleme, akinek — mint Jókai maga írja — előadásait nem muszájból hallgatták a diákjai, sőt néha a város közönsége is, hanem „a tudványtól hevített ifjúi lélek vonzódásával". Tarczy volt az, akit Petőfi, tanárai közül, egyedül szeretett s akitől vett is tényleges indításokat. Petőfi Pápán iskolai tanulmányaiban kitűnő diák volt. De emellett ismerőseinek és az iskola könyvtárának könyveit olvassa igen buzgón, a német és a latin történeti és költői műveket eredetiben, az angol és a francia szerzőket német fordításban. Schiller és Horatius állandó olvasmánya. A magyar irodalomból Gvadányit szereti, Csokonait szinte kívülről tudja. Bajzát és Vörösmartyt példaképeinek vallja. A következő tanév elején ismét megjelenik Pápán, de ekor nem tud keresethez jutni s elkeseredne. „Színésszé kell lennem — írja —, magasabbra törekszem , a célt szemem elől eltéveszteni soha nem fogom: Művész és költő." Útnak ered s ezzel befejezte végleg diákoskodását. Jókait 17 éves korában ide, a pápai főiskolába küldte édesanyja. Itt már várják a professzorok a kitűnő műveltségű és nevelésű, finommodorú ifjút. Szállást a Klára-házban szereznek neki, ahol mindenképpen jól tartják. A házigazda anekdotázó kedvével ébresztgeti benne a nemzet későbbi nagy mesélőjét. „Mariska asszony" pedig a főztjével bűvöli el. De azért Jókai élete nem volt csupa boldogság Pápán, ha mingyárt talán csak képzelt betegség volt is a baj közelebbről. A Tapolca patak partjára füveket jár szedni „mellbetegség ellen". Gondos anyja még az év végén el is viszi az egészségesebb éghajlatúnak vélt Kecskemétre. Íme, a két nagy pápai diák közül az egyik sorsüldözött vándorszínész, obsitos baka, akit krajcáros nehézségek gátolnak a rendszeres tanulásban és bár kitűnő diák , kikopik az iskolából. A másik gondos, művelt anyának gyermeke, akinek álmodozó, romantikus, a Petőfiével tökéletesen ellentétes a lelke. Ezt a két különböző típusú fiatalembert sodorta egymás mellé a Gondviselés a pápai főiskola Képzőtársaságában. Ez a Képzőtársaság viszont Tarczynak, a kiváló tanárnak köszönheti létrejöttét. Petőfi és Jókai, a csatlakozó Orlayval — a későbbi festővel — a Képzőtársaságban alkották meg híres triumvirátusukat. Elsősorban is szavalnak a Képzőtársaság ülésein, de Jókai nem sok sikert ért el, mert egyik bírálója például hangját túl mélynek s így alig érthetőnek ítéli. Bezzeg Petőfi nagy port vert fel a „Szózat"-nak tréfából történt tótos kiejtésű elszavalásával, ami miatt még Tarczy pártfogó jóindulata is veszélybe kerül. Az évvégi nagy örömünnepen viszont „Az ólmos botok" című költő-társaság emlékkönyvi beírásra, miután bizonyos „stiláris módosításokra kötelezte a szerzőt". Ez a novella 1845-ben megjelenik ugyanabban az almanachban, amelyet a Képzőtársaság ad ki „Tavasz" címmel s amelyben néhány, 1842-ben pályadíjat nyert Petőfi-verset is közöl a szerkesztőbizottság. Ismeretes, hogy Petőfi — ekkor már neves költő — a ,,Pesti Divatlap"-ban nyilvánosan kifejezte felháborodását, amiért néhány ifjúkori kísérletének közreadásával mintegy „kompromittálta" őt a Képzőtársaság. A képzőtársasági bírálóknak első alkalommal székfoglaló beszédet is kellett mondaniok és Petőfié ránkmaradt az érdemkönyvben. „Bizony, valljuk meg — írja Szathmáry professzor —, kissé hányaveti az ifjú Petőfi beköszöntője." Azt mondja beszédében, „pályáskora óta csömöre van az alkalmi beszédektől" és mivel nem akar elcsépelt szavakkal senkit Morpheus karjaiba kergetni, már be is fejezi mondókáját, kíméletet kérve. Másfél perc az egész. Jókainak, mint bírálónak, főként a stílus széphangzása iránt mutatkozik érzéke. Egyik bírálatában „több szabad és rosszul hangzó kitételeket jegyzett meg." — Ha — mondja tovább Szathmáry tanár — száz esztendeje Petőfi és Jókai jelentette itt a diákság színe javát, akkor az iskola szelleme Tarczy Lajosban öltött testet. Ki hát ez a Tarczy? Középsorsú szülők gyermeke, a Kollégium neveltje, később segédtanára, majd külföldi ösztöndíjasa, hogy tanulmányainak befejeztével almamaterének szolgálatába állhasson, mint professzor. A természettan és a bölcselet tanára, de jól ismeri az új magyar irodalmat, Vörösmarty költészetének ő teremt talajt diákjai szívében és heti négy délutáni különórát vállal, hogy érdeklődő tanítványainak magyar irodalmat taníthasson. Hegel bölcseleti rendszerének lelkes híve és filozófiai tanszékére készülvén, már Berlinben ezt írja: „Kiváló ifjaknak és még emellett leendő nevelőknek szent kötelességük haladni a szüntelenül haladó, előremenő, fejlő világ lelkével, mert aki megáll, nemcsak hátramarad, hanem visszamegy." S amikor felsőbb hatósága nem rokonszenvezvén újságjában — ismeretlen és így „gyanús" — tanításaival, eltiltja őt a hegeli bölcselet tanításától, inkább tanszéket cserél, de meggyőződéséből nem enged. Túlzás volna azt állítanunk — végződik Szathmáry Lajos tanulmánya —, hogy a két nagy költő életművének minden értéke pápai diákoskodásukban gyökereznék. Jókai romantikus írói látása és szalonszínvonalra emelt mesemondása nem innen kelteződik s Petőfi itt még csak úgy népieskedik, ahogy a multszázadeleji németek szoktak s ahogyan Bajza is buzdítgatta: metrumosan. Fordítási gyakorlatképpen Schillerrel, Burgerrel, Claudiussal, Heine dalaival foglalkozik és magyar vonalon Kisfaludy Károly, Vörösmarty modorában kacérkodik a népies ízléssel. De végeredménynek szögezzük le, hogy egyik összetevő erőnek Pápa is beleépült mindkét költőóriás életébe, mert a pápai kollégium volt az a kirepítőfészek, amelyből világgá szállott az első nyomtatott Petőfi-vers. Hála tölti el szívünket a Gondviselés iránt, amely megengedte kollégiumunknak, hogy e nagy géniuszok szárnyrakelésében segédkezhetett. Még számtalan nemzedék tehetséges magyar fiait állíthassuk be nemzeti életünk szolgálatába, mint annak idején Petőfit, Jókait és Tarczyt. A Darmol hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL" szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérja. ménye olyan babérokat arat, hogy van szakember, aki szerint Petőfi éppen erre a sikerre építette színészi pályáját. Itt éri a költőt a legnagyobb öröm: az „Athenaeum" május 22-i száma közölte nyomtatásban első versét, a „Borozó"-t. Petőfi lelkesedése határtalan volt, „gyönyörrel mutogatta barátainak" nagysikerét. Jókainak egyebek közt egy, novelláját méltatta a Képző- 7. oldal ZONGORA HARMONIKA) HEGEDŰ, GRAMOFON, RÁDIÓ Olcsó zárak Minden szakszerű hangszer bemutatása Legkiválóbb készítmények nagy raktára hangszergyár Rákóczi út 60. Kérjen árjegyzéket! Amire most kell gondolni... — Levél a szerkesztőhöz — Bocsásson meg szerkesztő elvtárs, hogy egy látszólag személyes élménnyel kezdem levelemet. Vasárnap reggel gőzfürdőben voltam és amikor a szárazgőzkamra 50 fokos melegében izzasztottam harctéri emlékű zsugorodott lábamat, az orosz rónák10—40 foknyi pokoli hidege jutott eszembe. A tetszés szerint választott hőségben egyre az motoszkált a fejemben, hogy Oroszországban szeptember közepétől kezdenek az éjszakák kellemetlenül csípőssé lenni és október közepére, november elejére középeurópai ember számára, ha nincsen megfelelő ruházata, mindinkább elviselhetetlenebbé válik az orosz klíma. Szerkesztő elvtárs! Kétszer jártam az orosz sztyeppéken és így ne tessék csodálkozni, ha „jó" dolgomban is azok a munkástársaim jutnak eszembe, akikre az idei télen Szibéria fagyos lehellete vár. Negyed óránál tovább nemigen bírja a szívem az 50 fokos meleget. Másé sem. A 30—40 fokos hidegeket pedig a katonai szolgálatot teljesítő soksok magyar ipari és földmunkás hónapokig kell majd hogy bírja. Bírja is, ha a testét jó melegen tarthatja. Éppen ezért már most, augusztus első napjaiban jó lenne, ha a kormány összegyűjtené azokat a meleg holmikat, amelyeket az itthoniak nélkülözni tudnak. Hamarosan itt lesznek a hidegek és így üdvös lenne, ha az „adj Uramisten, de mingjárt" elve alapján a kormány mielőbb hozzálátna a fölajánlott meleg holmik összegyűjtéséhez, hogy azok kellő időben rendeltetési helyükre juthassanak. Szegény munkások vagyunk, de a fronton küzdő munkástestvéreink számára egy-két értékes meleg holmi azért még akad nálunk is. Ezek összegyűjtésére azonban már most kell gondolni. Ezt akartam megmondani és soraim szíves közléséért köszönetet mondva, vagyok barátsággal . Szabó István HEM műrostos férfiingek, női fehérneműek, tiszta pamutvásznak, nyári emprimé selymek, tiszta lenvásznak, törülközők és pohártörlők nagy választékban, olcsó áron BERETE-nél Murányi uta 14 (Garay tér sarok) Halálra zúzta a teherautó a kocsikísérő munkást Szombaton délután a Margit körút 55. számú ház előtt a PV. 191. rendszámú teherautó kocsitartólánca ismeretlen módon elszakadt. A pótkocsin ülő Székely Sándor 30 éves kocsikísérő munkás a két kocsi közé került. Holtan emelték ki, teljesen összezúzott testtel. A teherautó sofőrjét, Szőllősi Lajost, a főkapitányságon őrizetbe vették. Meghalt a luxemburgi anyahercegnő (Newyork, augusztus 1. — ..011.") A luxemburgi anyanagyhercegnő pénteken éjjel elhunyt