Népszava, 1942. október (70. évfolyam, 222–247. sz.)

1942-10-22 / 239. szám

1942 október 22. csütörtök NÉPSZAVA MUNIKUSÉLET A negyvennyolcórás munkaidő a húsiparban A húsipar munkásainak évtizedes munkásokat és még a túlórát sem küzdelmébe került, amíg a negyvennyolcórás munkahetet törvénybe iktatták és a húsiparban hiánytalanul átvitték a gyakorlatba. Különösen nagy jelentősége volt a negyvennyolcórás munkahétnek a húsiparban, mert védelmébe vette a munkásokat azokkal szemben, akik a munkanélküliség konjunktúráját kihasználva, napi 14—15 órát dolgoztattak. Tehették, mert a munkás szinte védtelenül állt a munkahelyén. A most folyó háború szükségletei alapján lehetővé vált, hogy a húsiparban negyvennyolc óra helyett akár 80—90 órát dolgoznak a munkások. E rendeletre ma már nincs szükség, hiszen az elvégzendő húsipari munkára elegendő munkaerő áll rendelkezésre és a szükségrendeletek következtében a húsipari munkanélküliek száma elérte a tetőfokát. Ennek ellenére vannak olyan üzemek, amelyekben még mindig 80—90 órát dolgoztatják , tzetik meg. Ugyanakkor tehát, amikor a húsipar egyes munkahelyein szinte vég nélkül munkában tartják a munkásokat, nagyon sok az olyan húsipari munkás, aki nem tud elhelyezkedni és végigéli a munkanélküliség minden szenvedését. Ezt elég súlyos oknak tartjuk arra, hogy az iparügyi miniszter a munkaidőrendeletét, amely a heti 48 órás munkaidőt felfüggesztette, sürgősen vegye revízió alá és megértő intézkedéssel enyhítse a húsipari szakmában uralkodó nagy munkanélküliséget. Amíg a most érvényben levő rendeletre a közellátás szempontjából szükség volt, a húsipari munkások nem emeltek kifogást ellene. Ma azonban, számolva a húsipari munkanélküliek nagy tömegével, éppen ezek érdekében kérik, hogy az iparügyi miniszter újabb rendelkezésével állítsa vissza a húsipari szakmában a heti 48 órás munkaidőt. Az egészségügyi alkalmazottak helyzetéről többször írtunk a Munkásélet -rovatban. Most a következő levelet kaptuk: A Segédmunkások Országos Szövetségébe tömörült kórházi és egészségügyi alkalmazottak segédápolónőrétege érdekében szólalok fel és nagyon szeretném, ha a Népszava hasábjain — amiként a múltban, a jelen esetben is — a nyilvánosság elé kerülne a panaszunk. Kórházunkban legutóbb már az osztályokon dolgozó nővérek is megkapták a heti 24 órás szabadnapot, csak rólunk — segédápolónőkről — feledkeztek meg. Mi, segédápolónők, reggel 6 órától este 7 óráig, naponta 13—14 órát dolgozunk. A kórtermek felmosásától, illetve tisztántartásától kezdve a betegek kiszolgálásáig minden munka reánk hárul s amikor a nővérek már este otthagyják szolgálati helyüket, mi még mosogatjuk az esti tálalás használt edényeit. Nem a munka minősége miatt szólalunk fel. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi e vállalt munkánkkal járulhatunk hozzá beteg embertársaink felgyógyulásához. A segédápolónők 24 órás szabadnapjára — nyugodtan merem állítani — még nagyobb szükség van, mint az ápolónők szabadnapjára. A szabadnap megadásával legalább nekünk is lenne hetenként egy napunk, amikor kipihenhetnék heti fáradalmainkat és friss erővel siethetnénk beteg embertársaink segítségére. Soraim közléséért köszönetet mondok a kórházban dolgozó segédápolónők nevében is. M. S., magánkórházi segédápolónő. Csökken a munkaviszályok száma Svájcban. A Népszava egyik minapi számában részletes tudósítást közöltünk a svéd munkapiac helyzetéről: a nagy északi demokratikus államban a nyílt munkaviszályok száma a háború alatt tetemesen csökkent. Ugyanez a helyzet az egyetlen semlegesnek maradt nyugateurópai államban, a demokratikus Svájcban is. A svájci szakszervezeti szövetség jelentése szerint 1939-ben a nyílt munkaviszályok száma a legkisebbre csökkent és 1940-ben egyetlenegy nyílt konfliktus sem tört ki. A bérmozgalmak száma emelkedett ugyan, de valamennyi mozgalmat — megegyezéssel, béremeléssel — békés úton fejeztek be. 1939-ben 582 ilyen bérmozgalom volt, amely 95.000 munkást érintett. 1940-ben 890 bérmozgalom volt, amelyben 181.000 munás volt érdekelt. A svájci szakszervezeti szövetség a háború okozta gazdasági problémák megoldásánál teljes erővel áll ki a dolgozók érdekei mellett. A háború alatt a különleges terhek igazságos megosztásáért küzd, a háború utáni cél pedig a gazdasági egyenlőség kivívása. Középutat kell találni az egyéni kezdeményezés és az állami ellenőrzés között, illetve e kettő összeegyeztetésére, szintézisére kell törekedni. Ezt csak az egész gazdasági élet gondos megszervezése teheti lehetővé. A megszervezés egyik előfeltétele a kollektív szerződések és a munkásjog kiépítése, általános érvényű kiterjesztése. A svájci szakszervezeti szövetség a háború első évében körülbelül 10.000 tagot vesztett. Azóta ezt a veszteséget behozta és jelenlegi taglétszáma közel negyedmillió. Egyesületi élet A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége október 25-én, vasárnap délelőttr 10 órakor a vas- Legközelebb megjelenő kötetünk: Ara: 3.20 Mihály és kora Irta: Dr RÉVÉSZ MIHÁLY A Szociáldemokrata Párt kiadása y ./ ./ / / vV y / V^/ •/ y V /v.y / vx/v / X V\v s . . v ... v „ . v . v vs. Veszteségünk munkások dísztermében 65 éves jubileumi műsoros ünnepélyt rendez. Belépődíj nincs, a műsor ára 1 pengő. Jegyek kaphatók: VII. Dob ucca 90 (cipészszakosztály) és Újpesten: Kolozsvári ucca 55. árt szervezeti élet A környéki végrehajtóbizottság csütörtökön délután 6 órakor ülést tart. Az országos nőszervezőbizottság csütörtök délután 5 órakor ülést tart. Oktatásügyek október 23-án, pénteken Kolozsvárott elmarad. Őslényleletek a szeretfalva—dédai vasút építésénél Kolozsvárról jelentik. A szeretfalva— dédai vasút építése közben az egyik áteresz építésénél a munkások egy két méter hosszú mammutagyarra bukkantak. Gondosan kiemelték a leletet, amely azonban minden vigyázat ellenére három darabra törött. A leletet felküldték a Nemzeti Múzeum őslénytárának. A vasút építése folyamán több helyen találtak megkövesedett halmaradványokat és tengericsigarészeket, amelyek bizonyítékai annak, hogy E Erdély földje valaha tengerfenék volt. Honvédek a fronton A keleti fronton küzdő honvédhadsereg egyik legszebb fegyvertényét hajtotta végre Lesch Rudolf alezredes, harckocsiezredparancsnok. 1912 szeptember 12-én a harckocsiezred azt a parancsot kapta, hogy egy nagyobb német harccsoport támadásának támogatásaképpen törjön be az urgui fensíkon igen erősen képviselt ellenséges védőövezetbe s tegye lehetővé, hogy a mögötte előnyomuló német gyalogság birtokába vehesse a fensík legfontosabb pontjait. Lesch alezredes ezredének első lépcsője élén indult támadásra. Hősies előretörésével és rendkívüli személyes bátorságával magával ragadta a mögötte támadó német csapatokat, s feladatának tökéletes megoldásával lehetővé tette, hogy azok birtokba vehessék a hatalmasan kiépített ellenséges védőállást. 7. oldal Kolozsvári tudósítónk jelenti, hogy Bojár Antal elvtársunkk, pártunknak és a Magántisztviselők Szövetségének több évtizedes tagja október 17-én váratlanul meghalt. Hétfőn temették a kolozsvári elvtársaink nagyszámú részvételével. A kolozsvári szociáldemokrata pártszervezet és a Magántisztviselők Szövetségének nevében Bruder Ferenc elvtárs mondott a sírnál meghatott búcsúbeszédet. Rámutatott arra, hogy az elhúnyt becsületes, kitartó harcos volt, szociáldemokrata meggyőződéséhez híven minden időben példátmutatóan kitartott meggyőződése mellett. Azt vallotta, hogy a mai viszonyokat emberek hozták létre és azt embereknek kell megváltoztatniuk. A 14 éves korában elhúnyt Bojár Antal mély űrt hagyott maga után a kolozsvári szervezett magántisztviselők körében, ahol a kartársai mindig nagy megbecsüléssel és szeretettel vették körül. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Főiskola lett a kolozsvári és mosonmagyaróvári gazdasági akadémia A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény a gazdasági akadémiáknak fokozatosan mezőgazdasági főiskolákká való átszervezését rendeli el. A földművelésügyi miniszter a folyó tanévtől kezdődően a kolozsvári és a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiákra léptette érvénybe ezeket a rendelkezéseket, így ez a két intézmény már a folyó tanévben négyéves tanulmányi idővel, a Műegyetem mezőgazdasági osztályával egyenrangú mezőgazdasági főiskolaként folytatja működését. Két üzletbe törtek be egyszerre Kettős betörést követtek el az éjszaka ismeretlen tettesek a Horthy Miklós út 59. számú házban. Először Micheler Bernátné textilüzletébe hatoltak be, ahonnan 1500 pengő értékű árut vittek magukkal. Azután a szomszédos bőrkereskedés falát bontották ki és 2000 pengő értékű bőrt vittek magukkal. A nyomozás folyik. somkost Kitó előadás • a Madách Színházban 1942 október hó 31-én, szombat délután 3 órakor a MADÁCH SZÍNHÁZ munkáselőadást rendez. Színre kerül FELKAI FERENC POTEPIKIN című történelmi színműve 3 felvonásban, 6 képben Jegyek ára: 80 fillértől 4 pengőig Ruhatári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad! Kultúr propaganda jegypénztárainknál: Népszava(VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava Jegyek kaphatók könyvkereskedésben kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4), telefon: 180-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni. Egy párizsi rabló agyonlőtt két rendőrfelügyelőt (Párizs, október 21. — „OFI.") A párizsi rendőrség már hosszabb ideje üldözött egy rablót. Amikor végre sikerült megtalálni a rablót, a rendőrség csak tűzharc árán tudta elfogni. A tűzharc során a rabló agyonlőtt két rendőrfelügylőt és súlyosan megsebesített egy harmadikat. * Rádióközlemény Vellani-Dionisi emléke a magyar rádióban A haditudósítószázaddal ment a keleti harctérre Franco Vellani-Dionisi olasz hírlapíró is. Magyar rohamszázad élén esett el. A kormányzó a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét adományozta a hősi halott újságírónak. A kitüntetést özvegyének az olasz követségen adták át ünnepélyes keretek között. Az ünnepélyről a haditudósítószázad hangfelvételt készített, amelyet a magyar rádió, műsora megváltoztatásával, ma, csütörtökön 20 órakor közvetít Budapest L Iluszud hosszán.