Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 248–271. sz.)
1942-11-26 / 268. szám
8. oldal Képtáram írta : W. Whitman Az a ház, hol képeim függnek, kerek, nem mindennapi ház. Egyik sarkától a másikig csupán néhány arasz. mégis elfér benne a világ valamennyi emléke, látnivalója. Itt a mozgalmas élet, a halálos gyűjtemények amott. Aztán ismered-e a szigorú magyarázót: A pompás képeket, felemelt ujjal mutogatja. Fordította: Keszthelyi Zoltán Botrány a moziban — Panaszos levél — Ismételten tették már mások is szóvá az kismozik közönségének állandó panaszát: a túl gyors filmhalist. A minap magam is tamija, sőt szenvedő részese voltam egy ilyen esetnek — ki tudja, már hányadszor. Beültem egy kismoziba, mert hingen a munkás zsebéből nem fújja a drága nagy filmszínházak jegyének árára, meg akartam nézni, egy filmet. Így kell mondanom: meg akartam nézni, mert ami ott történt, minden volt, csak nem filmezés. Olyan szédítő tempóban pergették a flmet, hogy előbb néhányan kezdtekcsak pisszegni, majd átvette az egész közönség a zajongást és tüntető tapsolást, mindez nem bírta azonban kierőszakolni, hogy meglassítsák a vetítést. A feliratok olvashatatlanok voltak, olyan gyorsan eltűntek, a képmozgás is élvezhetetlen volt. A vetítés végefelé már komoly botrány tört ki és az előadás befejeztével, méltatlankodva, felháborodottan, fejfájással távozott a közönség. Nem ez az egyetlen eset azonban, ez a minősíthetetlen eljárás egyre gyakoribb és természetesen éppen a kismozikban, a kevéspénzű embereknek úgyszólván egyetlen szórakozóhelyén. Aláíró* — Sírkőavatás. Lévai Miklós, az erzsébetvárosi pártszervezet végrehajtóbizottságának hosszú időn át volt tagja, "serületi választmányi tag, a Magántisztviselők Szövetségének régi vezetőségi tagja sírkőavatása november29-én,vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. 117/c parcella, 3. sor, 20. sír.) Az erzsébetvárosi pártszervezet kéri tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Halálos ítélet a Kúrián A Kúria Szolnok-tanácsa most tárgyalta Lukács András vámosújfalusi lakos, egyik lábára béna, koldulásból élő ember gyilkossági ügyét. Azért került a törvény elé, mert példátlan kegyetlenséggel meggyilkoltajótevője, Balog Béla nyolcéves kisleányát. Balog annak idején megsajnálta Lukácsot és házához vette. Lukács azonban nem becsülte meg magát, több lopást követett el, mire Balog kiutasította házából. Lukács bosszúból Balogot akarta meggyilkolni, azonban éppen, amikor a felkeresésére indult, találkozott Balog gyermekeivel. A nyolcéves kisleányt elcsalta a határba és valósággal felkoncolta. Így gondolta, hogy a kisleány meggyilkolásával áll nagyobb boszszirt. A sátoraljaújhelyi törvényszék nyomatékos súlyosbító körülmények figyelembevételével halálra ítélte és ezt az ítéletet a kassai tábla i- helybenhagyta. A Kúria a mostani tárgyaláson a védő és a vádlott semmisségi panaszát elutasítva, jogerőre emelte az alsó foki bíróságok ítéletét. A védő kegyelmet kért, mire a Kúria büntetőtanácsa kegyelmi tanáccsá alakult át. A kegyelmi tanács döntése titkos. t Szerkesztői üzenetek Irodalmi kéziratokat, amelyeket nem kértünk, jövő évi január végéig senki se klidjön be; elfogadott kéziratanyaconk hosszabb időre futja, újakkal nem foglalkozhatnak. Arthr, Tttronaxonihat. Komplikált jogi ügyében tutni kell az iránt, hogy jó tanácsot SchaBeen adni. NÉPSZAVA 1942 november 26, csütörtök" MUNKÁS-ÉLET Ipari sérültek a gazdasági életben Műhelyt a baleseti sérülteknek! A „Munkaügyi Szemléd-ben ügyelemreméltó tanulmányt olvasunk dr Teszársz Géza tollából, „Ipari tanműhely baleseti sérülteknek a gazdasági életbe való visszavezetésének előmozdítására". A tanulmány szerzője rámutat arra, hogy az OTI balesetelhárító tevékenysége hathatósságának fokozására a törvény előírta kötelezettségein túlmenően is vállalt magára munkát, majd emlékeztet arra a tevékenységre, amelynek élén néhai dr Pfisterer Lajos, „a balesetelhárítás nagy magyar apostola" haladt le, így folytatja a tanulmány szerzője, vannak még megoldásra váró további feladatok is. * Az ipari életben elkerülhetetlen balesetek rokkantjait — írja dr Teszársz — vissza is kell vezetni a gazdasági életbe. Németországban már az első világháború alatt behatóan vizsgálták a háborúban megsérült, amputált munkavállalók munkaképességét. Pszichotechnikai laboratóriumokban elemezték a különféle (lakatos, asztalos, cipész, pék stb.) szakmákat, vizsgálták, hogy ezek milyen fokú testi alkalmasságot követelnek meg. A vizsgálatok alapján megállapították például, hogy a kézi lakatosmunkánál (reszelésnél, vésésnél stb.-nél) az egyik alkarjára amputált rokkant munkáit munkája minőségi szempontból elérheti az ép munkás munkáját, is, de gazdaságosság szempontjából messze mögötte marad. Valamely felső karjára amouizált lakatosnál a munka gazdaságossága mellett már minősége is anynyira romlott, hogy az ilyen rokkantakat célszerűbbnek bizonyult valamely gépmunkánál avagy szerszám kiadóként vagy anyagraktárkezelőként alkalmazni, ahol korábbi szaktudásukat is felhasználhatják. A térdizületen felül amputált a esőnk hossza szerint kisebb satupadoknál dolgozhatik, vagy pedig félig vagy teljesen ülőmunkát végezhet, de a műhelyben minden helyváltozást a lehető minimumra kell csökkenteni, és ugyanez vonatkozik a munkagépek kiszolgálására is. A revolverpadoknál végzett kísérleteknél ugyancsak bebizonyosodott az, amit a kézimunkánál már láttak, hogy az amputáltaknál főleg az improduktív munka (befogás, beállítás stb.) okoz nagy időveszteséget. A revolverpadon dolgozónak tehát szintén olyan munkadarabokat kell adni, amelyeknél hosszú a produktív vágási idő. A káros beállítási, késköszörülési és egyéb munkákat külön beállító lakatos vagy más egyéb munkás végezze. Az elmúlt világháború rokkantjaival elért eredmények alapján, természetesen, az ipari munka rokkantjait is igyekeztek a termelésbe, az ipari életbe visszavezetni. Sajnos, ezideig nem állott semmiféle összefoglaló ismertetés rendelkezésre, amely az újból munkába állított rokkantakkal elért eredményeket közölné. Ezt a hézagot igyekeznek pótolni a német vas- és fémipari biztosítóintézetek nemrég kiadott könyvükkel. Dr Teszársz néhány érdekesebb esetet ismertet. Acetilén gázfejlesztő készülék robbanása következtében szemevilágát vesztett sérült felgyógyulása után egy évvel kerékpárgyárban kerékközpontosítási munkát végez. Az ép munkás ezt a munkát üzemértékkel, a világtalan pedig értékkel végezte. A rokkant munkás keresete a normális keresetet elérte. A világtalant naponként munkástársnője vezette haza. Másik világtalant lábitós sajtológépnél alkalmaztak. A munkát ülő helyzetben kellett végezni. A szerszám teljesen zárt volt. A munkagépet balesetelhárítási szempontból a munka megkezdése előtt felülvizsgálták. A betanulási idő 4 hét volt. Az üzem a teljesítménnyel megelégedett. A rokkant munkás keresete az ép munkások keresetét eléri. A világtalan munkás munkahelye a kijárat közelében van, hogy iv minimumra korlátozott közlekedés közben se legyen kénytelen veszélyes gépek mellett elhaladni. Sajnos, magyar vonatkozásban nem állanak hasonló ismertetések rendelkezésre. Az iparügyi miniszter nemrég hívta föl az érdekképviseletek útján a különböző ipari üzemeket és vállalatokat, hogy a munkásutánpótlás keretében különösen gondoskodjanak a hadirokkant vakok, valamint a kezükön, illetve lábukon sérültek részére olyan munkahelyek sürgős kikutatásáról, ahol ezek a rokkantak testi rokkantságuk ellenére értékes munkát végezhetnek. * A rokkantak munkába állításával elérhető eredmények csak fokozhatók akkor, ha betanításukra, átképzésükre megfelelően felszerelt tanműhelyek, intézetek állanak rendelkezésre. Ezek a műhelyek lehetővé tennék az ú. n. munkaterápia elvégzését is, amely kellő orvosi ellenőrzés mellett igen jó funkcionális eredmény elérésére alkalmas. Az OTI emberbaráti munkát végezne, ha törvényes kötelezettségén túlmenőleg saját elhatározásából külföldi mintára ilyen megfelelően berendezett tanintézetet létesítene. Ezeknek a tanműhelyeknek feladata lenne: 1. a rokkantakban a saját munkaképességben való bizalom felébresztése; 2. a művégtagok használatával való megbarátkozás; 3. visszavezetés az ipari életbe. Természetesen a kiképzés során bizonyos gátlásokkal is kell számolni a rokkantaknál. Ezek rendszerint a következők: 1. A sérülés folytán előállott általános testi gyengülés. 2. Valamely fontos testrész elvesztése, bénulása okozta zavar. a. Bizonyos fokú érthető húzódozás a megmaradt ép testrészeket újabb veszélyeknek (különösen gépmunkánál) kitenni. 4. Az újabb pályaválasztás nyomasztó érzése. 5. Reménytelenség, hogy munkájával ép munkásokkal valaha versenyezhet. Az OTI részéről felállítandó tanműhely munkája dr Teszársz véleménye szerint szinte magától adódik. A magyar ipar területén egészen új, hézagpótló és az OTI szociális tevékenységét szépen kiegészítő munkát végezhetne, munkás- és egészségvédelmi berendezések gyártásával foglalkozhatnék. Védőkészülék gyártásával egyes külföldi — svájci, olasz — balesetbiztosító intézetek már eddig is foglalkoznak. Az újszerű csak az volna, hogy ezt a munkát éppen a balesetek áldozatai végeznék újabb betanításuk, átképzésük idején. Ezeket a védőkészülékeket az Intézet balesetelhárítási mérnökeinek vázlatai és leírásai alapján készítené el a tanműhely. A műhellyel szerkesztési iroda is kapcsolatos lehetne, ahol teljesen új védőkészülékeket terveznének. A védőkészülékeket az OTI önköltségi áron bocsátaná a munkáltatók rendelkezésére. Esetleg saját szerelőivel is szereltetné fel őket. * Dr Teszársz hangsúlyozza, hogy az OTI a védőkészülékek házi előállításával, gyártásával a magángazdaságnak nem támasztana versenyt. Sőt, ezzel az újítással meg is könnyítené az üzemek munkásvédelmi felszerelését, mert egyes üzemek a munkásvédelmi felhívások kibocsátása után sokszor érdeklődnek az OTI-nál — sajnos, hiába — védőkészülékeket gyártó cégek iránt. Az OTI a védőkészülékeknek a felállítandó tanműhelyekben való előállításával a baleset elhárítás népszerűsítése mellett nagy mértékben előmozdíthatná a műszaki baleset elhárítás fejlődését is. Párt szervezeti élet A környéki végrehajtóbizottság csütörtökön délután 11 órakor alakulóülést tart. V Egyesületi élet A Pestmegyei Nyomdai és Rokonszakmabeli Munkások és Munkásnők Társasköre felhívja rokkant, hadbavonult, munkanélküli és beteg tagjait, hogy ez év december 13-ig minden vasárnap délelőtt 10—12-ke összeírás végett jelentkezzenek a kör helyiségében (Kippest, Damjanich ucea 8, Szecsnik-féla vendéglő). Oktatásügyek Előadások A Villamos és HÉV Alkalmazottak Országos Szövetsége november 26-án, csütörtökön este 6 órakor ismeretterjesztő előadást rendez helyiségében (VI. Munkácsy Mihály ucca 25). Az előadás tárgya: „A szórakozás művészete" Hont Ferenc rendezésében. Az előadás keretében több neves művész lép fe. Belépődíj nincs. Vendégeket szívesen látnak. A szücsök-böröndösök szakszervezetében (V. Sasuccai) november 27-én, pénteken este 17 órakor dr Szamos Sándor: „Az ősatomtól az emberig." A bőripari munkások szakszervezetében (VII. Dob ucca 90) november 28-án, szombaton este/17 órakor. Szakosító Árpád: „Képzelet és valóság a munkásosztály életében." A vas- és rezisztergályosok, továbbá a rokonszakmák munkásai vasárnap, november 29-én délelőtt 10 órai kezdettel a vasasszövetség székházának dísztermében (VIII. Magdolna ucca 6) művészmatinét rendeznek. Közreműködnek Laczó István, Zsögön Lenke, Neményi Lilly operaénekesek, Baló Elemér, Tapolczay Gyula színművészek, továbbá a Vas- és Fémmunkások Dalkara, a Gutenberg Társaság Zenekara és a Vasas Sportklub tornászcsapata. Ez alkalommal először mutatja be a Gutenberg Társaság Zenekara a Vas- és Fémmunkások Sport Clubjának „Hajrá, Vasas!" című indulóját. A műsor ára 1 pengő 80 fillér. Tanulmányi kirándulások. A bőripari munkások november 29-én, vasárnap tanulmányi kirándulásra mennek a Szépművészeti Múzeum régi képtárába. Találkozás délelőtt Vil0 órakor a, otthonban (Dob uova 90), vagy 10 órakor a múzeum előtt (Városliget). Vezető: Major Dezső. Kell-e az operációhoz a beteg beleegyezése? A Kúria Dávid tanácsa elvi jelentőségű ítélettel utasította el végső fokon egy háztartási alkalmazott keresetét, amelyben az OTI és a főváros kártérítési kötelezettségének megállapítását kérte. A kereset szerint ugyanis az egyik fővárosi kórházban lábműtétet végeztek rajta és mivel a seb nem gyógyult rendesen, később egyik lábát térden alul amputálni kellett. Arra hivatkozott a felperes, hogy műhiba történt és az operációhoz nem kérték beleegyezését. A keresetnek a törvényszék annak idején helyt adott, azonban a tábla megváltoztatta ezt az ítéletet és elutasította a kártérítési keresetet. Most a Kúria - tábla döntését hagyta jóvá. Megállapította, hogy műhiba nem történt és a beteg életének, közvetlen veszélye miatti sürgős műtét esetén a beleegyezés elmaradásából nem származik kárrorítási kötelezettség. A beteg tudta, hogy lábán műtétet hajtanak végre és ez ellen nem tiltakozott, sőt az amputálás szükségességéről is volt tudomása és ez ellen nem emelt kifogást. Rablógyilkosság Kelebián Szabadkáról jelentik: Kelebián, ismeretlen tettesek meggyilkolták és kirabolták Molnár Sándor jómódú gazdálkodót és feleségét, Molnárné fejét a gyilkosok szétverték, Molnárt pedig lelőtték, majd a nyakát elvágták. A gyilkosságot egy fuvaros fedezte fel, aki téglát, akart szállítani Molnárokhoz. Mindkét tiolteset a konyhában találták meg. A gyilkosok a lakást felforgatták. A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekerítésére. Szövetkezeti mozgalom Meghívó. A Budapesti Butorszállító Munkások Szállítási és Fuvarozási Szövetkezete felszámolás alatti cég 1942. évi december 13-án délelőtt 11 órakor a Damjanich utca 5. szám alatt lévő helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a szövetkezet tagjait ezúton hívja össze. Tárgy: A szövetkezet felszámolójának záró jelentése és a szövetkezet feloszlása. Budapest, 1942 november 24-én, Dannhauser József felszámoló.