Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)
1943-01-24 / 19. szám
1943 január 24. vasárnap KÉPSZAVA Gayda a szovjet hadműveletek céljairól Német félhivatalos állásfoglalása az angolszász propagandának a Balkánra terjesztett híreivel szemben. — Sikorski emlékirata körül. — Újabb hír Marshall tábornok, amerikai vezérkari főnök északafrikai küldetéséről Lapunk más helyén közlünk részletes tájékoztatást a harctéri eseményekről és ezek keretében a háború ez időszerint való súlypontjáról, a keleti frontról. Minél inkább belemegyünk 1943-ba, annál nagyobb jelentőségűvé válnak a hadműveletek, aminek mértékét a harcba vetett erők mutatják és az az "igyekezet" is, amelyet a szemben "álló felek elért hadállásaik kiaknázására fejtenek ki. A keleti front felé fordul most minden figyelem és erre gondolnak akkor is, amikor másról van szó. Az erről szóló vélemények tulhaladják a szorosan vett katonai rész kereteit és ezért politikai beszámolónkba is kívánkoznak. Gayda a keleti arcvonal helyzetéről Gayda a „Giornale d'Italia" vezércikkében szintén a keleti arcvonal helyzetével foglalkozik. Megállapítja, hogy a legutóbbi fejlemények azt bizonyítják, hogy a Szovjet Unió katonai erejének ellenállóképességét és az elpusztult erők pótlásának lehetőségét az utóbbi évek során nem elég pontosan mérlegelték. Majd így folytatja: Kétségtelen ugyanis, hogy a bolsevista hadvezetőség az idei téli offenzívában a tavalyinál bizonyos vonatkozásokban jelentősebb erőket vethetett harcba. Az a tény, hogy az óriási veszteségek nem csökkentik a szovjet offenzíva erejét, azt mutatja, hogy a Szovjet nagy tartalékokkal rendelkezik. Fölmerült, természetesen az a kérdés, hogy a bolsevisták hogyan rendelkezhetnek ennyi tartalékkal. Várjon már évek óta készenlétben tartott, leplezett erőkről van szó, vagy pedig ezeket az új harci eszközöket a megmaradt szovjetorosz gyárakban most állították elő? Lehetséges-e, hogy Észak-Amerikából jelentős hadianyag-mennyiségeket szállítottak Vladivosztokon át a Szovjet Unióba? Ha ezeket a tényeket el is ismerjük, el kell utasítanunk azokat a következtetéseket, amelyeket azokból az ellenséges propaganda levon. A bolsevista offenzívának csak akkor lehetne döntő kihatása a háború kimenetelére, ha felborítaná az egész jelenlegi sztratégiai helyzetet. A szovjet hadvezetőség nyilvánvalóan három cél elérésére törekszik a mostani offenzívában. Az első cél: Rosztov visszafoglalása. A második a Donec, a harmadik pedig Ukrajna visszahódítása volna. A bolsevista offenzíva csak e három cél teljes elérése esetén borítaná föl azt a sztratégiai helyzetet, amelyet a német és szövetséges csapatok a háború első két győzelmes éve során megteremtettek. A két hónapja tartó heves offenzíva után a bolsevisták messze vannak ezeknek a céloknak az elérésétől és tagadhatatlan az, is, hogy akármilyen nagy tartalékokkal rendelkeznek, a mostani nagy erőfeszítés és a roppant veszteségek előbb-utóbb kihatással lesznek a Szovjet további lehetőségeire. A Garda cikkében fölvetett kérdések már többször szerepeltek mindkét fél sajtójában és politikai életében. Az embertartalékokat illetően hivatkozás történt a Szovjet Unió lakosainak számára, amelyet moszkvai adatok kétszáz-, egyéb statisztikák százhetvenmillióra becsülnek. Ami a hadianyagszolgáltatást illeti, az utóbbi időben több olyan adat merült fel, hanelz igazolja azt a föltevést, hogy a szovjet gyáripar és egy hadianyagtermelés főtelepei tulajdonképpen keleten, az Uralban és az Ural mögött dolgoztak és a német hadsereg előnyomulása elől a doncevidéki ipartelepek gyári berendezését is ide szállították át. Angol és amerikai híradások többször emlékeztek meg a Szovjet-Uniónak juttatott hadianyagszállításokról a Atlanti óceánon át. Jogos azonban Gajdának az a kérdése is, vájjon nem szállítottak-e ilyen hadianyagot Vladivosztokon át, tehát a Csendes óceánon, a Szovjet-Unióba. Tekintettel arra, hogy a Szovjet Unió és Japán között barátságos viszony áll fenn, könnyen lehetséges, hogy az amerikai küldemények ezen az úton háborítatlanul jutnak el a Szovjetunióba. Érdekes a cikknek az a része is, amely a szovjet hadvezetőség offenzívájának sztratégiai céljaival foglalkozik. Az az igyekezet, amelyet a szovjet haderők a front déli részén három irányból is kifejtenek, világosan mutatja hogy Rosztov visszafoglalására törekszenek. A Sztálingrád és Voronyezs között folytatott hadműveletek világosan mutatják az irányt a Donec-medence és Ukrajna felé Egyébként is a szovjet kormány részéről az évforduló alkalmából elhangzott szűkszavú nyilatkozatok egyedül abban jelölték meg az akkor már folyamatban levő hadműveletek célját, hogy Ukrajnát visszaszerezzék. Két hónapja tart a heves offenzíva. Gajda megállapítása szerint ,,a bolsevisták még messze vannak ezeknek a céloknak az elérésétől". A telet tartják annak az időszaknak, amely a Szovjet haditaktikájának kedvez. Meddig tart még az orosz tél s mit érhet el még ezalatt az idő alatt a szovjet haderői A választ erre a kérdésre a tények adják meg majd és ezektől a tényektől függ, mennyire éri el a Szovjet a neki tulajdonított célokat. Ha valóban ezek voltak a céljai. Vannak ugyanis olyan föltevések, amelyek szerint a Szovjet csak az ellenség nyugtalanítására és arra törekedett, hogy újabb téli szállások létesítésére kényszerítse. E feltevések szerint a Szovjet megvárja a szövetségesek európai hadműveleteit. Észak-Európa A ,,Popolo di Roma" szombat reggeli száma, stockholmi levelezőjének tollából, állásfoglalást közöl Sander svéd külügyminiszter legutóbbi fejtegetéseivel kapcsolatban, amelyeikben a svéd külügyminiszter egy észak európai államszövetség eszméjével foglalkozott A terv simának és csábítónak fest — írja a „Popolo di Roma" cikkírója —, a gyakorlatban azonban máris egész sor ellentmondásba ütközött. A cikk felsorolja ezeket a nehézségeket és különösen Finnország szerepével foglalkozik. Az olasz lap végül arra az eredményre jut, hogy bár őszintének kell mondania az északi államoknak az együttműködésre irányuló szándékát, e tervek gyakorlati megvalósulása továbbra is teljességgel kétséges. Az északi államoknak, Svédországnak, Norvégiának, Finnországnak és Dániának a földrajzi helyzettől és a belső fejlődéstől előírt irányvonala az, hogy egységbe tömörülve helyezkedjenek el a világpolitikában. A második világháborút megelőzően létre i® jött egy ilyen szövetség, azonban túlságosan új volt, semhogy tapasztalatokban és gyakorlati eredményekkel megerősödve, ellenállhatott volna a kitört viharnak. A háború során mindegyik északi állam külön-külön politikát, követett és egymástól teljesen különböző állást foglaltak el. Svédország a szigorú semlegesség politikáját követi. Dánia átvonuló területe a német hadseregnek, Finnország szövetségese a Birodalomnak. Norvégia pedig, miután Anglia oldalán katonai ellenállást, fejtett ki, német megszállás alá került. Valóban, a háború meghiúsította az északeurópai államszövetségre vonatkozó terveket. Kérdés: mi lesz a háború után? Kedvez-e majd az azután bekövetkező gyakorlat ennek a tervnek? Finn részről az utóbbi időben újra hangoztatják az északi országok szolidaritását. Finnországban is bevezették az általános munkakötelezettséget. Katonai példa szerint január 16-a óta az összes férfiakat 16-tól 55 évig munkaszolgálatra kötelezték. A munkásbehívásokat különösen a favágásban és a szállításban mutatkozó szükség sürgette. Tavasszal különösen a mezőgazdaság terén használják fel a munkaerőket. A finn fővárosban 16-tól 60 éves korig az összes asszonyokat önkéntes közmunkára sorozzák az uccáknak a hótól való megtisztítására. Ezeket A nagy érdeklődésre való áehimtellel 1943 január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a VÍGSZÍNHÁZBAN megismételítik BÓKAY JÁNOS 1T című színjátékát 3 felvonásban Jegyek ára: 60 fllértől 4 pengőig Ruhatári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad! Jegyek kaphatók Kultúr propaganda jegypénztárainknál: Népszavakönyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4). telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni. S. oldal 1 drb ZJ* gg fltét a munkálatokat este és éjszaka végzik majd. A finn országgyűlés elhatározta, hogy az önkormányzattal rendelkező Aaland szigetek most esedékes országgyűlési választásait J91-ben tartják meg. A finn államelnök az országgyűlés határozatával szemben nem élt vétójogával és az országgyűlés új napirendjét is jóváhagyta. A mintegy 25.000 lakost számláló Aaland szigetek, amelyeknek fővárosa Mairehamn, 1920 óta finn fennhatóság alatt önkormányzatot élveznek. A hivatali és iskolai nyelv a svéd s a katonai szolgálat szempontjából is külön jogokkal rendelkeznek. A tengerészeten belül lakosai csak révkalauzi szolgálat teljesítésére hívhatók be. Moravec a cseh kormány törekvéseiről Moravec cseh iskolaügyi és propagandaminiszter szokásos heti rádióelőadása keretében pénteken este a védnökségi kormány hivatalbalépésének évfordulójával kapcsolatban a cseh kormány törekvéseivel foglalkozott. Hogy 1939-ben nem sikerült baráti viszony megteremtése a német nemzettel — mondotta Moravec miniszter —, annak oka az, hogyaz államelnök nem talált olyan munkatársakra, amilyenekre szükség lett volna. A Beran-kormány alkalmatlan volt, az Elias-kormány pedig egyenesen szerencsétlenséget jelentett, mert nem akadályozta meg azokat a hazaáruló üzelmeket, amelyeket Cseh- és Morvaországban Benes ügynökei terveztek. A Krejcikormány politikai célja az, hogy megvédje a nemzetet az ellenséges intrikáktól és biztosítsa jövőjét a Német Birodalom keretében. Megmaradásunk kizárólag attól függ, hogy nem törődünk sem a Nyugattal, sem a Kelettel és hűek maradunk ahhoz az ígérethez, amelyet helyettünk a mi törvényes államelnökünk adott a Birodalomnak. A prágai „Der Neue Tag" című lap szombati száma hosszabb vezércikkben foglalkozik Urbán Rudolf könyvével, amelyet a volt csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztályának titkos alapjáról írt. A könyv egyik fejezete arról szól, hogy a volt csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztálya milyen összegű pénzeket juttatott, az októberi forradalom emigránsainak. Eszerint Károlyi Mihály és Szende Pál, a volt külügyminiszter 1937 óta havi ezer-ezer cseh korona támogatást kapott a volt csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztályának titkos alapjából. Az ugyancsak emigráns Diner-Dénes József viszont havonta ezer frankot kapott. „Jellemző — teszi hozzá a jelentést közlő „M. T. I."-, hogy Károlyi Mihály megelégedett havonta ezer koronával, holott ez a Benes-uralom éveiben sem volt jelentősebb összeg. (Mintegy kétszáz pengőt tett ki. — ( szerk) A „Der Neue Tag" vezércikke kiemeli, hogy az akkori idők világszerte ismert francia publicistája, Sauerwein, egy sajtóüsrökságon keresztül havi 3000 frankot kapott a volt csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztályátóL Sauerwéin tíz esztendő alatt kereken 300 000 cseh koronát vett föl.Sauerwéin