Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)

1943-01-24 / 19. szám

1943 január 24. vasárnap KÉPSZAVA Gay­da a szovjet hadműveletek céljairól Német félhivatalos állásfoglalása az angolszász propagandának a Balkánra terjesztett híreivel szemben. — Sikorski emlékirata körül. — Újabb hír Marshall tábornok, amerikai vezérkari főnök északafrikai küldetéséről Lapunk más helyén közlünk rész­letes tájékoztatást a­ harctéri ese­ményekről és ezek keretében a há­ború ez időszerint való súlypontjá­ról, a keleti frontról. Minél inkább belemegyünk 1943-ba, annál na­gyobb jelentőségűvé válnak a had­műveletek, aminek mértékét a harcba vetett erők mutatják és az az "igyekezet" is, amelyet a szem­ben "álló felek elért hadállásaik kiaknázására fejtenek ki. A keleti front felé fordul most minden figyelem és erre gondolnak akkor is, amikor másról van szó. Az erről szóló vélemények tu­l­haladják a szorosan vett katonai rész kereteit és ezért­ politikai beszámolónkba is kívánkoznak. Gayda a keleti arcvonal helyzetéről Gayda a „Giornale d'Italia" ve­zércikkében szintén a keleti arc­vonal helyzetével foglalkozik. Meg­állapítja, hogy a legutóbbi fejlemé­nyek azt bizonyítják, hogy a Szov­jet­ Unió katonai erejének ellen­állóképességét és az elpusztult erők pótlásának lehetőségét az utóbbi évek során nem elég pontosan mér­legelték. Majd így folytatja: Kétségtelen ugyanis, hogy a bolsevista hadvezetőség az idei téli offenzívában a tavalyinál bizonyos vonatkozásokban jelen­tősebb erőket vethetett harcba. Az a tény, hogy az óriási veszte­ségek nem csökkentik a szovjet offenzíva erejét, azt mutatja, hogy a Szovjet nagy tartalékok­kal rendelkezik. Fölmerült, ter­mészetesen az a kérdés, hogy a bolsevisták hogyan rendelkezhet­nek ennyi tartalékkal. Várjon már évek óta készenlétben tartott, leplezett erőkről van szó, vagy pedig ezeket az új harci eszközö­ket a megmaradt szovjetorosz gyárakban most állították elő? Lehetséges-e, hogy Észak-Ameri­kából jelentős hadianyag-mennyi­ségeket szállítottak Vladivoszto­kon át a Szovjet­ Unióba? Ha ezeket a tényeket el is is­merjük, el kell utasítanunk azo­kat a következtetéseket, amelye­ket azokból az ellenséges propa­ganda levon. A bolsevista offen­zívának csak akkor lehetne döntő kihatása a háború kimenetelére, ha felborítaná az egész jelenlegi sztratégiai helyzetet. A szovjet hadvezetőség nyilvánvalóan há­rom cél elérésére törekszik a mos­tani offenzívában. Az első cél: Rosztov visszafoglalása. A máso­dik a Donec, a harmadik pedig Ukrajna visszahódítása volna. A bolsevista offenzíva csak e három cél teljes elérése esetén borítaná föl azt a sztratégiai helyzetet, amelyet a német és szövetséges csapatok a háború első két győ­zelmes éve során megteremtettek. A két hónapja tartó heves offen­zíva után a bolsevisták messze vannak ezeknek a céloknak az el­érésétől és tagadhatatlan az, is, hogy akármilyen nagy tartalé­­kokkal rendelkeznek, a mostani nagy erőfeszítés és a roppant veszteségek előbb-utóbb kihatás­sal lesznek a Szovjet további lehetőségeire. A Garda cikkében fölvetett kérdé­sek már többször szerepeltek mind­két fél sajtójában és politikai éle­tében. Az embertartalékokat ille­tően hivatkozás történt a Szovjet­ Unió lakosainak számára, amelyet moszkvai adatok kétszáz-, egyéb statisztikák százhetvenmillióra be­csülnek. Ami a hadianyagszolgálta­tást illeti, az utóbbi időben több olyan adat merült fel, hanelz iga­zolja azt a föltevést, hogy a szovjet gyáripar és egy hadianyagtermelés főtelepei tulajdonképpen keleten, az Uralban és az Ural mögött dol­goztak és a német hadsereg elő­nyomulása elől a doncevidéki ipar­telepek gyári berendezését is ide szállították át. Angol és amerikai híradások többször emlékeztek meg a Szov­je­t-Uniónak juttatott hadi­anyagszállításokról a Atlanti óceá­non át. Jogos azonban Gajdának az a kérdése is, vájjon nem szállí­tottak-e ilyen hadianyagot Vladi­vosztokon át, tehát a Csendes óceá­non, a Szovjet-U­nióba. Tekintettel arra, hogy a Szovjet­ Unió és Japán között barátságos viszony áll fenn, könnyen lehetséges, hogy az ameri­kai küldemények ezen az úton háborítatlanul jutnak el a Szovjet­unióba. Érdekes a cikknek az a része is, amely a szovjet hadvezető­ség offenzívájának sztratégiai cél­jaival foglalkozik. Az az igyekezet, amelyet a szovjet haderők a front déli részén három irányból is ki­fejtenek, világosan mutatja hogy Rosztov visszafoglalására töreksze­nek. A Sztálingrád és Voronyezs között folytatott hadműveletek vi­lágosan mutatják az irányt a Donec-medence és Ukrajna felé Egyébként is a szovjet kormány részéről az évforduló alkalmából elhangzott szűkszavú nyilatkozatok egyedül abban jelölték meg az ak­kor már folyamatban levő had­műveletek célját, hogy Ukrajnát visszaszerezzék. Két hónapja tart a heves offen­zíva. Gajda megállapítása szerint ,,a bolsevisták még messze vannak ezeknek a céloknak az elérésétől". A telet tartják annak az időszak­nak, amely a Szovjet haditaktikájá­nak kedvez. Meddig tart még az orosz tél s mit érhet el még ezalatt az idő alatt a szovjet haderői A vá­laszt erre a kérdésre a tények ad­ják meg majd és ezektől a tények­től függ, mennyire éri el a Szovjet a neki tulajdonított célokat. Ha valóban ezek voltak a céljai. Van­nak ugyanis olyan föltevések, ame­lyek szerint a Szovjet csak az ellen­ség nyugtalanítására és arra töre­kedett, hogy újabb téli szállások létesítésére kényszerítse. E feltevé­sek szerint a Szovjet megvárja a szövetségesek európai hadművele­teit. Észak-Európa A ,,Popolo di Roma" szombat reggeli száma, stockholmi levelező­jének tollából, állásfoglalást közöl Sander svéd külügyminiszter leg­utóbbi fejtegetéseivel kapcsolat­ban, amelyeikben a svéd külügy­miniszter egy észak európai állam­­szövetség eszméjével foglalkozott A terv simának és csábítónak fest — írja a „Popolo di Roma" cikk­írója —, a gyakorlatban azonban máris egész sor ellentmondásba ü­t­között. A cikk felsorolja ezeket a nehézségeket és különösen Finn­ország szerepével foglalkozik. Az olasz lap végül arra az eredményre jut, hogy bár őszintének kell mon­dania az északi államoknak az együttműködésre irányuló szándé­kát, e tervek gyakorlati megvaló­sulása továbbra is teljességgel két­séges. Az északi államoknak, Svédor­szágnak, Norvégiának, Finnország­nak és Dániának a földrajzi hely­zettől és a belső fejlődéstől előírt irányvonala az, hogy egységbe tömörülve helyezkedjenek el a vi­lágpolitikában. A második világ­háborút megelőzően létre i® jött egy ilyen szövetség, azonban túlsá­gosan új volt, semhogy tapasztala­tokban és gyakorlati eredmények­kel megerősödve, ellenállhatott volna a kitört viharnak. A háború során mindegyik északi állam kü­lön-külön politikát, követett és egy­mástól teljesen különböző állást foglaltak el. Svédország a szigorú semlegesség politikáját követi. Dá­nia átvonuló területe a német had­seregnek, Finnország­ szövetségese a Birodalomnak. Norvégia pedig, miután Anglia oldalán katonai el­lenállást, fejtett ki, német megszál­lás alá került. Valóban, a háború meghiúsította az északeurópai ál­lamszövetségre vonatkozó terveket. Kérdés: mi lesz a háború után? Kedvez-e majd az azután bekövet­kező gyakorlat ennek a tervnek? Finn részről az utóbbi időben újra hangoztatják az északi országok szolidaritását. Finnországban is bevezették az általános munkakötelezettséget. Ka­tonai példa szerint január 16-a óta az összes férfiakat 16-tól 55 évig munkaszolgálatra kötelezték. A munkásbehívásokat különösen a fa­vágásban és a szállításban mutat­kozó szükség sürgette. Tavasszal különösen a mezőgazdaság terén használják fel a­ munkaerőket. A finn fővárosban 16-tól 60 éves korig az összes asszonyokat önkéntes köz­munkára sorozzák az uccáknak a hótól való megtisztítására. Ezeket A nagy érdeklődésre való áehimtellel 1943 január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a VÍGSZÍNHÁZBAN m­egism­ételítik­ BÓKAY JÁNOS 1­­T című színjátékát 3 felvonásban Jegyek ára: 60 fllértől 4 pengőig Ruhatári díj személyenként: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabad! Jegyek kaphatók Kult­úr propaganda jegypénztárainknál: Népszava­könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4). telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni. S. oldal 1 drb ZJ* gg fl­tét a munkálatokat este és éjszaka vég­zik majd. A finn országgyűlés elhatározta, hogy az önkormányzattal rendel­kező Aaland szigetek most esedékes országgyűlési választásait J91-ben tartják meg. A finn államelnök az országgyűlés határozatával szemben nem élt vétójogával és az ország­gyűlés új napirendjét is jóváhagyta. A mintegy 25.000 lakost számláló Aaland szigetek, amelyeknek fő­városa Mairehamn, 1920 óta finn fennhatóság alatt önkormányzatot élveznek. A hivatali és iskolai nyelv a svéd s a­ katonai szolgálat szem­pontjából is külön jogokkal rendel­keznek. A tengerészeten belül lako­sai csak révkalauzi szolgálat telje­sítésére hívhatók be. Moravec a cseh kormány törekvéseiről Moravec cseh iskolaügyi és propa­gandaminiszter szokásos heti rádió­előadása keretében pénteken este a védnökségi kormány hivatalbalépé­sének évfordulójával kapcsolatban a cseh kormány törekvéseivel fog­lalkozott.­­ Hogy 1939-ben nem sikerült ba­ráti viszony megteremtése a német nemzettel — mondotta Moravec mi­niszter —, annak oka az, hogy­­az államelnök nem talált olyan munka­társakra, amilyenekr­e szükség lett volna. A Beran-kormány alkalmat­lan volt, az Elias-kormány pedig egyenesen szerencsétlenséget jelen­tett, mert nem akadályozta meg azokat a hazaáruló üzelmeket, ame­lyeket Cseh- és Morvaországban Benes ügynökei terveztek. A Krejci­kormány politikai célja az, hogy megvédje a nemzetet az ellenséges intrikáktól és biztosítsa jövőjét a Német Birodalom­ keretében. Meg­maradásunk kizárólag attól függ, hogy nem törődünk sem a Nyugat­tal, sem a Kelettel és hűek mara­dunk ahhoz az ígérethez, amelyet helyettünk a mi törvényes állam­elnökünk adott a Birodalomnak. A prágai „Der Neue Tag" című lap szombati száma hosszabb ve­zércikkben foglalkozik Urbán Ru­dolf könyvével, amelyet a volt csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztályának titkos alapjáról írt. A könyv egyik fejezete arról szól, hogy a volt csehszlovák kül­ügyminisztérium sajtóosztálya mi­lyen összegű pénzeket juttatott, az októberi forradalom emigránsai­nak. Eszerint Károlyi Mihály és Szende Pál, a volt külügyminiszter 1937 óta havi ezer-ezer cseh­ korona támogatást kapott a volt csehszlo­vák külügyminisztérium sajtóosz­tályának titkos alapjából. Az ugyancsak emigráns Diner-Dénes József viszont havonta ezer fran­kot kapott. „Jellemző — teszi hozzá a jelentést közlő „M. T. I."­­-, hogy Károlyi Mihály megelégedett ha­vonta ezer koronával, holott ez a Benes-uralom éveiben sem volt je­lentősebb összeg. (Mintegy kétszáz pengőt tett ki. — ( szerk­) A „Der Neue Tag" vezércikke ki­emeli, hogy az akkori idők világ­szerte ismert francia publicistája, Sauerwein, egy sajtóüsr­ökságon keresztül havi 3000 frankot kapott a volt csehszlovák külügyminiszté­rium sajtóosztály­át­óL Sauerwéin tíz esztendő alatt kereken 300 000 cseh koronát vett föl.­­Sauerwéin

Next