Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)

1943-01-26 / 20. szám

194o Januar 56, Eedd NÉPSZAVA ^Mataés ze t * cZit&daL&m­a­U­d&wKLfty. Kétzongorás matinét adott vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Szegedi Ernő és felesége, Vásárhelyi Magda. A két zon­gorára szerzett művek irodalma nem nagy. Különösen az eredeti művek szá­ma csekély, de az átiratoké sem sokkal na­gyobb. Éppen ezért külön elismerést ér­demel, hogy a művészházaspár érdekesen és változatosan állította össze műsor­számait. A­ vasárnapi műsor két sarokpillére — Bach gyönyörűen friss és mély C-dúr troncertje és Liszt virtuózán csillogó „Don ,Ivan"-fantáziája — jelentette a hangverseny előadóművészeti tetőpont­jait. Bach remekművének lassú közép­tétele zavartalanul áraszthatta széjjel ki nem apadó, nyugodt dallambőségét. Liszt tűzijátéka kigyúlt .S nem maradt hátra telőle vaktöltény. Scarlatti, G-dúr szonátáját Gobbi írta itt két zongorára. Itt, majd Schumann Toocatájá­ná­l tanulságosan vetődött fel a kérdés,­ vájjon mi alkalmas a két zon­gorára történő átírásra. Véleményünk szerint eredetileg egy zongorára szánt művek nem alkalmasak erre a célra, inkább csak a kamara- vagy zenekari művek. Az egyzongorás szerzemények hanglejtését túlságosan elsúlyosítja a két zongora hangtömege; megérződik rajtuk, hogy nem születtek ekkora felfokozások számára. S a nehéz szólamok szétrakásá­val járó technikai könnyítés árt a ki­fejezés feszültségének. A nagy mesterek technikai nehézségei szándékoltak, aki ezekből lefarag, a művészi szándékot másítja meg ezzel! Két magyar újdonságot is hallhattunk ezen a hangversenyen. Tóth Dénes Fegy­vertánca expresszionista darab, érces ritmusaival, merész akkordfűzéseivel Bártól:. „Allegro barbaro"-­annak irány­vonalát­­ követi. Geitler György két „Gép"-etűdjében túlságosan szó szeri­nt veszi a gépiességet. Koessler és Schöm­berg eltiltották növendékeiket az úgy­nevezett szekvenciák halmozásától. S jól tudták, miért. Mert a szekvencia nem új alkotás, csupán a már megalkotottnak ismételgetése. „Ne írj le semmit, amit, a kópista is megírhatna helyetted", mondta Schönberg f . J. S. Bosch Andor festőművész gyűjteményes kiállítását látjuk a Tamás-Galériában. Első futó benyomásunk — nem tagadhatjuk az elégedetlenkedés, amikor a falakon köröskörül túlnyomó­részben — gyü­mölcscsendéleteket pillan­tunk meg. Valahogy ez a tárgykör oda­tapadt a századvég jólétben élő polgárá­nak eszmevilágához, ebédlőjének nyugo­dalmas légköréhez s bizony, azóta egé­szen más­ szelek fújnak. Amikor azonban elmélyedünk a látot­takban, ügyeljük a művész interiőtjeit és portréit is, hamarosan egy kifinomult franciás ízlés világába jutunk el. Bosch Andor a francia impresszionizmus egyik legnagyobb képviselőjének, Cramne­'-nak nemcsak a szellemét, de problémaküz­delmeit is képviseli, természetesen a maga egyéni nyelvén, tehát azt a törek­vést, amely a színek felbontásának impresszionista meglátásain túl ezt az analitikus munkát a formák egységbe­foglalására, a szerkezet tömör kifejezé­sére használja fel. Ott is, itt is ez a szin­tézis, a formának és tartalomnak ez az egysége legjobban a gyümölesesendélate­k®n, általában a határozott alakú, ki­csiny, jól körvonalazott tárgyakon érvé­nyesül. Bizonyos fokig ez az egység a nagy teret megszólaltató tárgykörben ott is, itt is meglazul, hogy valami nyer­sebb, mozgásteljesebb, naturálisabb szemléletnek adjon helyet, s a két meg­oldási mód között foglal helyet portré­festészete. Baseli Andor gyümölcsei, sárga- és őszi­barackjai, szilvái, almái, körtéi, cseresz­nyéi, tárgyukat eszményítve, a színek hasuvasságá­val, ragyogásával, csillogó átsűtöttségével a színlátásnak egészen magas fokát, mutatják kiegyensúlyozott kompozíció keretében. Általában anyag­látása eleven. Interiőrjei közül kiemel­jük a „Műterem télen" címűt, amely le­vegőjével, nyers természetességével nap­jaink valóságlátását adja. Értékesek portréi: „Önarckép", továbbá Berény Róbert és Vilt Tibor arcképe. Széles ecsetvonásokkal, erőteljesen adja itt a forma és a felület egységét, emellett megoldása életteljes és lélektanilag jel­lemző erejű. A kiállítás (V. Akadémia utca 8) feb­ruár 1-ig naponta délelőtt 10—2-ig, dél­után 4—6-ig, vasárnap 10—2 óráig tekint­hető meg. sz. s. Bonyodalmak egy emlékmű leleplezése körül (Szeged, január 25.) Furcsa terv körül folyik a vita Szeged közéletében. A terv szerint arról lenne szó, hogy a város szívében levő Anna-gyógyforrás pom­pás, csinos ki­s csarnokát lebontanák azért, hogy helyére a vasutasok hősi emlékművét állítsák föl. A hősi emlékmű létesítése kegyeletes elgondolás,­­ azonban elképesztő az az ötlet, hogy ennek az emlékműnek már csak úgy lehet helyet találni, ha vala­milyen más, meglevő, szépészeti szem­pontból értékes építményt lebontaná­nak. Csak kevés esztétikai érzék is ele­gendő ahhoz, hogy állást foglaljunk az ilyen elgondolás ellen. Szeged a szobrok városa s ha meg­nézzük ezeket a szobrokat, akkor azt találjuk, hogy a legtöbbjük a megfelelő helyen, a megfelelő környezetben kapott KISPESTRE lapkihordókat felveszünk (lehet nő is). Elfoglaltság a kora reggeli órákban. Jelentkezni le­het Harci lapkezelőnél, Kispest, Brandtner Pál ucca 24.­ elhelyezést. Ebből a szempontból te­kintve a dolgot, sokkal inkább méltó hely lenne az emlékmű számára a Szeged pályaudvar épülete előtti tér. Ezzel nem­csak a történelmi hűségnek tennének eleget, hanem a stílust is szolgálnák, amennyiben a szegedi pályaudvar előtti tér sivár képét az emlékművel eny­hítenék. ^^^^ Olasz művek szerepeltek a Székesfővárosi Zenekar vasárnap délutáni sorozatának kilence­dik hangversenyén. Csilléry Béla igaz­gatókarnagy vezénylete alatt Vivaldi négy hegedűre írt versenymű­ve hang­zott el Szervánszky Péter, Tátrai Vil­mos, Zöldy Sándor és Kovács József sikeres közreműködésével. Járay József ezúttal Rossini, Bellini és Donizetti áriáit énekelte el fejlődő készséggel. Renzo S­ivestri olasz zon­goraművész Respighi m­ixolid hang­nemben írt versenyművét adta elő. Billentése nem eléggé színes az ilyen feladatok számára. Újdonságot is hall­hattunk: Carlo Alberto Pizzini (szüle­tett 1905, Róma) „Dolomitok" című impresszionista szimfonikus költemé­nyét, amely — a műsorlap magyarázó szavai szerint— a háború vízióját kelti föl és győzelmi fanfárokat szólaltat meg. „Az áldozatok kórusa hozsannázó him­nuszban egyesül, amelyet a hegység az Istenhez entel." Szó szerint idézzünk! (i. s.) ADY ENDRE-MATINÉ január hó 31-én, vasárnap délelőtt 11­­ órakor a Zeneakadémia nagytermében A NÉPSZAVA kiadóhivatala 40%-os kedvezménnyel árusít jegyeket (*) A SZEGEDI MUNKÁSSÁG PETŐFI-ÜNNEPÉLYE. A szegedi szervezett munkásság január 31-én délután 5 órakor a költő születésé­nek 120. évfordulója alkalmából Petőfi-emlékünnepélyt rendez. A/. emlékbeszédet Szakosíts Árpád elv­társ tartja. A műsor keretében Petőfi-költeményeket szavalnak és énekelnek s munkásszereplők adnak elő egy, a költő életéből merített színjátékot. (*) OPERAHÁZ. A „Falstaff" szom­bat esti előadása oly stílusos és hangu­­­la­tos volt, hogy erről különösebb al­kalom nélkü­l is meg kell emlékeznünk. Sergio Failoni karmester megmutatta, hogy Verdi mesteri elképzeléseit mara­déktalanul tudja érvényesíteni. A cím­szerepben dr Palló Imre lépett föl. Különösen kitűnt mellette Orosz Júlia, Gerő Lola, és Szilassy Margit, továbbá Hámory Imre, akinek Ford egyik leg­jobb szerepe. (i. s.) (*) BOLGÁR KÉPZŐMŰVÉSZETI KI­ÁLLÍTÁS BUDAPESTEN. Szófiából je­lentik: A bolgár közoktatásügyi minisz­térium bejelentette, hogy március havá­ban Budapesten bolgár művészeti kiállí­tást rendeznek a bolgár-magyar kulturá­lis megállapodások keretében. (*) „RÉSZESGAZDÁLKODÁS ÉS BIR­TOKPOLITIKA" címmel a Magyar Köz­gazdasági Társaság rendezésében február 1-én, csütörtökön délután 6 órakor a Köz­gazdaságtudományi Kar (IV, Szerb utca 23) aulájában Bernát Gyula egyetemi m. tanár, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. (•) ADY-EST A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN. A La Fontaine Irodalmi Társaság és a Magyar Goethe Társaság a költő halálának évfordulója alkalmá­ból január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Ady Endre emlékezeté­nek áldoz. Lukács György elnöki meg­nyitója után Várkonyi Zoltán Ady­verseket szaval, Szabó Mihály Adyról, a költőről emlékezik meg, Somló István Em­őd Tamás Ady sírjára emlékeztető versét szavalja, Mányoky Vilma Ady Endréről beszél, Kereszthy Erzsébet Ady-verseket szaval, Vikár Béla az ifjú Adyról ad elő, végül Laczkó Mária megzenésített Ady-verseket énekel Varga Pál zongor­akísérete mellett. (*) „VIOLETTA." Február 5-én mu­tatja be Beleznai Unger István debreceni társulata Nagy Kázmér újságíró és Né­meth Antal mai időkben játszódó „Vio­letta" című operettjét, amelynek zenéjét Koltay Sándor szerezte­ színi pályára és 1913-ban let­t a Nemzeti Színház tagja. Számos kiváló, epizód­alakításával tű­nt fel. Temetése kedden lesz. (…) KÖKK MARIKA NEM h­ALT MEG. A múlt hét végén elterjedt az a hír — s egy svájci lap istanbuli tudósí­tására hivatkozva mi is megírtuk —, hogy Kökk Marika filmszínésznő, egy frontszínház tagja, szerencsétlenség kö­vetkeztében meghalt. Most kiderült, hogy az említett híradás téves volt, Kökk Marika Berlinben van. (*) A „TÉR ÉS FORMA" építőművé­szeti folyóirat XVI. évfolyamának első száma megjelent. Ebben a számban búcsúzik el dr Bierbauer Virgil, a folyó­irat eddigi szerkesztője a lap közönsé­gétől, visszapillantva arra a valóban minden megbecsülésre érdemes mun­kára, amelyet ez a modern szellemű folyóirat betöltött másfél évtizedes meg­jelenése során a modern építőművészet­i gondolat elmélyítése és terjesztése ér­dekében. Granasztói Bil­mer Pál és Fischer József adnak visszapillantást az új építőművészet előzményeire és ki­alakulására, majd számos fénykép szé­lesíti k­i ezt­ a visszapillantást, a­hogy­ a modern építészeti szellem kialakult és megteremtette a magán- és középületek egész sorozatán át az új építőmű­­vészek­ gondolat nemesen egyszerű, a művészeti és gyakorlati szempontokat harmoniku­san megoldó alkotásokat. (*) Ffc­NYKÉl'I'ALYAZAT CSÍK MEGYE TitW TAJSZÉPSÉGEINEK IICMERTETfc­ SZRK. Az Országos Ma­gyar Idegenforgalmi Hivatal csíkszeredai kirendeltsége (K'­­h Lajos ucca 9) országos pályázatot írt ki a műkedvelő fényképészek számára. A fény­képversenyre beküldhető minden olyan fény­kép, amely Csík vármegye valamíy téli idegenforgalmi értékét (táj, sportlehetőség stb.) mutatja be művészi beállításban. A fényképek fekete-fehér másolatban, fénye­zetten, 18 X 24 centiméter nagyságban kül­dendők be a kirendeltség címére, jeligével ellátva, a tárgyat megjelölve és a nevet tartalmazó lezárt jeligés boríté­k kíséretében. Egy személy leföljebb hat képet küldhet be. Nevezési dí­j személyenként 4 pengő. A be­küldés határideje IUS április 1. A verseny­rendezőség egy 200, egy k­ió, egy 100 és egy pengős díjat írt ki, ezenkívül 16 pengő­jével megvásárol még 20 képet. Az elfoga­dott képeket Budapesten és más városokban kiállítják. A részletes kiírást a kirendeltség bárkinek megküldi. Amíg­­Ch átesik­­ Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, mégis meghozza reggelre az enyha és fájdalmatlan kiürülést. Kellimas hashajtó. (*) meghosszabbították a főváros IDEGENFORGALMI MOZGÓFÉNYKÉP­­PÁLYÁZATÁNAK HATÁRIDEJÉT. A fő­város 1942. évi idegenforgalmi fénykép­pályázatának határideje december 31-én le­járt. Tekintettel arra, hogy a pályázati határidőn­­belül a pályázóknak nem volt lehetőségük arra, hogy mind a négy évszak témáit feldolgozzák, a főváros vezetősége a magas díja­kkal jutalmazott pályázat határidejét július 28-án déli 12 óráia meg­hosszabbította. A pályázati feltételekről részletes felvilágosítást ad Budapest Szé­kesfőváros Idegenforgalmi Hivatala, V. Deák Ferenc ucca 2. (*) MEGHALT GABÁNYI LÁSZLÓ. Gabányi László, a Nemzeti Színház régi, érdemes tagja 64 éves korában az Eötvös Loránt­ rádiumkórh­ázban meghalt. Gabá­nyi László a Nemzeti Színház egykori nagy művészének, Gabányi Árpádnak volt a fia. Kora ifjúságában lépett a 7. oldal 4 és 2 zongorás jazz d. n., vasárnap, 317én. Zeneak. 4. Bródy, Eisem­ann, Komjáthy, Soly­m­ossy. Műsor: Havel: Bolero. Saint-Saens: Baceha­la­le. E. Fischer: Az Alpoktól délre. Gershwin: Kék rapszódia. Berlioz: Rákóczi-induló stb. Fellépnek még: Fellegi Teri, Göll Bea, Rátonyi Róbert: Jegyek Rózsa­völgyinél, jegyirodákban. (X) SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK HA­LASS­Y MARISKA az áldozatos anya­sász drámai szépségű finom és hősies alakját jeleníti meg első film főszerepével a „Baj­társak" című háborús film nagyszabású jeleneteiben. Az anyai önfeláldozás és segítő akarat megindítóan nemes megszólaltatója, aki drámai szerepén keresztül minden ma­gyar anya számára a példaadás evangéliu­mát hirdeti ezekben a napokban. A nagy­szabású filmben az anyai hivatás ösztönö­sen művészi megfogalmazásá­val azt a bajtárti asseigot fejezi, ki, amely a vér rit­musával zengi a legszebb emberi odaadás himnuszát. Az anyai szív nagy érzéseinek drámája is ez a film: szinte a bajtársi gon­dolat mély párhuzamaként a mindenható szeretet örök valóságára hívja fel a figyel­met.

Next