Népszava, 1943. február (71. évfolyam, 26–48. sz.)

1943-02-24 / 44. szám

oldal Kfielítm­én­y 4 Hassfar Bank és Kereskedelmi Rt. Sítangatósága. dr Schober Béla m. Vkr. titkos tanácsos elnöklete alatt február 23-án tartott ülésében meg­állapította az 1942. (ötvenkettedik) ü­zletév mérlegét. A bank nyugdíj­pénztára és a nyugdíjalapok cél­jaira a lefolyt üzletév nyereségéből mérleg­en belül történt 1,750.000 pengő összegű juttatás után a mérleg a múltévi nyereségáldozat betudá­­sával 2,152.194.45 pengő ny­eresé­g­egyenleggel zárult (az előző évi 1,789.521.56 pengővel szemben). A nyereség felosztására nézve az i­­gazgatóságr­a március 17-re egybe­hívandó évi rendes közgyűlésnek — az osztalék korlátozására vonatkozó 7410/1942. M. E. sz. kormányrende­let határozmányainak figyelembe­vételével — azt az Indítványt fogja előterjeszteni, hogy osztalékra a tavalyi 1,50 pengővel szemben *rész­vényenként 2,5 pengő (4%), azaz­­100.000 pengő, a rendes tartalék nö­velésére 350.000 pengő és a régi nyugdíjasok nyug- és kegydíjalap­jainak dotálására 300.000 pengőt for­díttassák, míg az igazgatósági juta­­­lék levonása után fennmaradó 632.19445 pengő az 1943. üzletév­­számlájára vitessék át. A zárószámadá­sok főbb tételei a bank minden üzletágára kiterjedő igen élénk tevékenységről és to­vábbi fejlődésről­­ tanúskodnak. Elsősorban kifejezésre ju£ ez a be­tétállománynak igen jelentékeny emelkedésében. A takarékbetétköny­vekra elhelyezett betétek állománya az előző évi 59.8 millió pengőről 80.3 millió pengőre, tehát 20.5 millió pengővel (vagyis 31%-kal), a folyó­számlabetétek összege pedig az előző évi 82.6 millió pengőről 93.3 millió pengőre, tehát 10.7 millió pengővel (13%-kal). az együttes be­tétállomány eszerint 142­ millió pengőről 173.6 millió pengőre, azaz: 31.2 millió pengővel szaporodott, ami az­ intézet iránt megnyilvánuló általános bizalom örvendetes jele. A mérleg főösszege 293.6 millió pengőről 387.9 millió pengőre (tehát 3­2%-s­al) emelkedett. A kezességek tétele — amely alatt a bank az ügy­feleinek belföldön rendelkezésre bo­csátott óvadékokat és kezességeket tart­ja nyilván — főleg a közmun­kákkal és közszállításaikkal kapcso­latban "•"elkuilt kezességek fokozott­­ evénybevétele folytán 27.2 millió nentóről 37.2 millió pengőre emel­kedett Messzemenő szociális gondosko­dásról tanúskodnak a többi, között azok a nagyon jelentékeny juttato­ttok is, amelyeket az intézet a le­folyt három év alatt alkalmazottjai Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárá­nak erősítése érdekében eszközölt, m­­elyek folytán a nyugdíjpénztár vagyona, immár 16.8 millió pengőre gyarapodott. A­ folyóüzlet élénkülésének meg­felelően a tiszta, kamatjövedelem 5 millió pengőről 6.1 millió pengőre, a jutalék-, deviza- és egyéb nyere­ség pedig 2.8 millió pengőről­­4 millió pengőm emelkedett. A sze­mélyzeti kiadások új tisztviselők felvétele, ismételt fizetésjavítások, jutalmuk és pótlékok következtében 1,6 millió pengővel, a dologi kiadá­sok pedig 111.000 pengővel emel­kedtek. A jótékony- és kulturális célú adományok­ 147.000 pengőre szaporodtak. Az adók és illetékek tétele az előző évi 1,2 millió pengő­ről 1.4 millió pengőre növekedett. A bank érdekkörébe tartozó ipari r­t kereskedelmi vállalatok foglal­koztatásának mérve az elmúlt év­ben nagyon kielégítő volt és ennek megfelelően üzleti eredményük is kedvezően alakult. A bank 12 fővárosi és 10 vidéki saját fiókjának, valamint a k­orsze­r 16 városában fenntartott affliációi­­tak, illetve ezek fiókjainak betét­es egyéb ü­zleti állománya jelentő­sen fejlődött, hozamuk emelkedett. Az erdélyi és keletmagyarországi régi és k­­i affiliált­ pénzintézeti ér­dekeltségeknél eszközölt befektető­ik nagyban hozzájárultak az em­lített affiliációk üzletmenetének kedvező alakulásához. (X) NÉPSZAVA JP43 feb­ruár 24­. szerd* ÁR • PROFIT K­ÜLFÖLDI SZEM­L­E Kola félsziget és nyersanyagkincsei Az európai kontinens vitán kívül legkevésbé ismert területe a Kola félsziget, az a földterület, amely az északi finn határtól keletre, a Fehér és Barents tengerekig terül el. A 1:10.000 négyzetkilométer terje­delmű félszigetről és anno), hatal­mas, a nagyközönség által nem is sejtett mértéken nyersanyagkincsei­ről közöl képet a „Szud" egyik leg­utóbbi száma. Amióta a háború erre a területre is kiterjedt, Kola félsziget jelentősége is fokozódott, hiszen fővárosa és legészakibb ki­kötője, Murmanszk csaknem na­ponta szerepel a különböző hadi jelentésekben. A nagyterületű félsziget kevés lakost tart el. Az 1939-es becslések szerint körülbelül félmillió lakosai­nak a száma. Aránylag igen ma­gas szám ez, különösen akkor, ha összehasonlítjuk a régebbi helyzet­tel. 1913-ban összesen 10.500 főre tet­ték a félsziget lakosságát, még 1930-ban is csak 32.000 főre. Mi a magyarázata annak, hogy alig tíz év alatt­ a félsziget, lakossága tizen­ötszörösére emelkedett? A válasz igen jellemző: a 30-as években fe­dezték fel azokat az óriási kiterje­désű és értékű nyersanyagtelepeket, amelyek feldolgozása nagy városo­kat épített ki a félszigeten és nagy­tömegű lakosságot vonzott ezekbe az új gyárvárosokba. Magának Mum­lanszknak a lakossága is meg­közelítette 1938-ban a 200.000-et, a másik nagy ipari városnak, Ki­rovszknak 50.000, a harmadik vá­rosnak, Moncsegorszknak pedig 40.000 lakosa volt. Ezenkívül számos kisebb város és község létesült a Jelszi­geten. A finn nikkelbányák fölfedezése után — írja erről a „Szud" — a szov­jet kormány is kutatásokat kezdett a Petsamóval határos orosz terü­­leteken. Ezek a kutatások azonban a mai napig is aránylag csekély eredménnyel jártak, mert az újon­nan feltárt nikkeltartalmú lézerek csak kismértékben tartalmazták ezt az értékes fémet. A kutatások so­rán azonban annál értékesebb egyéb nyersanyagkincsekre bukkantak. Így a taurmanszki vasútvonal kö­zelében hatalmas apatit- és nefelin­telepekre bukkantak, amelyek mennyiségét kétmilliárd tonnára becsülik. Az apatit rendkívül gaz­dag foszfortartalmú anyag, am­ely az orosz műtrágyaiparnak legfon­tosabb nyersanyagává vált. A bá­nyák gyorsan fellendültek és azok mellett épült fel Chibinogorszk-vá­rosa, amelyet később Kirovsznak neveztek el. Az apatit ezenkívül számos színesfémet is tartalmaz, amelyek már önmagukban is ki­fizetődővé teszik kibányászását. A nefelin pedig az alumíniumnak a bauxit után a legfontosabb érce. A kolai I­nofelint a volhhovi nagykapa­citású alumíniumgyár dolgozza fel. Mindkét nyersanyag azonkívül nagy szerepet kap az építkezési iparban is a cementgyártásnál. Rendkívüli jelentősége van az 1932-­ben felfedezett vaskvarcit­telepeknek is, amelyek az Innadra tó környékén fekszenek. Ennek mennyiségét 600 millió tonnára be­csülik. 1934-ben a kirovi vasútvonal közelében egy 800 millió tonnás vas­tömzsököt tártak fel, amely nagy­ságra még a világhírű magnito­gorszki vastömzsököt is felülmúlja.A Kola félsziget összes kiaknáz­ható vasérceit 1.5 milliárd tonnára becsülik, amelyet a helyszínen kívánnak a későbbiek során feldol­gozni a Pecsora torkolat vidékénél felfedezett és 36.5 milliárd tonnára becsü­lt, kőszén segítségével. Gazdag nikkeltartalmú réztelepe­ket is tártak fel az Imádra tónál, az úgynevezett Moncse-tundrában. Itt keletkezett a bányák mellett, a 40.000 lakosú Moncsegorszk modern iparvárosa. Ezen a területen még gazda­ nikkel-előfordulásokra­­szá­mítanak. A félszierrt egyes terü­letein tildnitot is bányásznak, amelynek tartalékát 160 millió ton­nára teszik. A titanitnak a lakk- és f­estékgyártásban van mindinkább növekvő jelentősége. Ezenkívül nagytömegű tűzálló burkolatokra feldolgozható kianit és csillámérc található a félszigeten. A feltárt és mindinkább fokozódó kihasználású bányák melléktermé­keiként nyerik igen nagy mennyi­ségben a, kobaltot, platinát, cirkó­niumot, tantált, molibdént, wolfra­mot, vanádiumot, nióbiumot, stb. Ezeknek a­ ritka és értékes fémek­nek a bányászata már önmagában is kifizetődő volna. Egyéb kincsei között nevezetes még a szintén igen nagy tömegben előforduló mészkő, homokkő, ter­méskő és nem utolsó sorban a nagy­kiterjedésű erdőkből nyert nagy­tömegű faanyag. Ezek feldolgozá­sára több fűrésztelepet helyeztek üzembe. A félsziget folyóiban mint­egy egymillió kilowatt energia írj­ák, amely különösen az Imadra tó­ból eredő Niva folyóból nyerhető. Az itt tervezett három erőműből kettő már készen van, a harmadi­kat 1942-ben kellett, volna átadni a fogyasztásnak. A II. számú erőmű 60.000 kilowatt teljesítményű, a III. számú pedig 150.000 kilowatt ener­giát produkál. A Kola félsziget nyersanyag-és energiagazdagsága tehát igen nagy. Ennek kihasználásához azon­ban békés gazdasági életre, békére van szükség. Egészen bizonyos, hogy a Síola félsziget jelentősége a háború után megsokszorozódik. Új spanyol-portugál gazdasági megállapodás (Madrid, február 23. — Német táv­irati iroda­) Graf :Tordana tábornok, külügyminiszter és Pereirax mad­ridi portugál nagykövet hétfőn új spanyol-portugál kereskedelmi és fizetési megállapodást írtak alá. Az új kereskedelmi szerződést áthatja a két országnak az a kívánsága, h­ogy a baráti politika keretében még jobban elmélyítsék a gazdasági kapcsolatokat. Az új szerződés alap­ján a kölcsönös árucsere értéke 240 millió eskudó lesz, a kétszerese a múltévi árucsere értékének. A tűzifa víziúton való szállítása Szegedi tudósítónk jelenti, hogy a nagy­város illetékes köreiben, a tűzi­fa­hiánnyal kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy a város ez irányban való ellátásában semmiféle zavar nem állott volna elő, ha kellő időben gon­doskodás történik a fa víziúton való szállításáról. A helyzet valóban az, hogy a kárpátaljai és határos területek­ről aránylag nagyobb nehézség nélkül le lehetne szállítani a tűzifát a Tisza egész alföldi vidékére és ezzel a tűzifa­ellátásban jelentkező olyan zavarokat, amilyenek például az elmúlt évi, de még nagyobb méretekben az idei télen je­lentkeztek, könnyűszerrel el lehetne ke­rülni. Addig, amíg két évtizeden át a Tisza három részre volt vágva: forrásvidéke Csehszlovákiához, dereka Magyarország­hoz, torkolati vidéke pedig Jugoszláviá­hoz tartozott, akadályok tornyosultak a tiszai tutajozás elé. D­e amióta a Tisza végig, egész Titelig ismét magyarrá lett, ezek az akadályok elhárultak. Ez lehetővé teszi, hogy a téli tűzifaellátás biztosítására már jóelőre megtegyék a szükséges intézkedéseket, hogy még a nyáron és az ősszel megteremtsék a mi­nél nagyobb mennyiségű tűzifa szállí­tásának lehetőségét, hogy a jövőben ez­en a téren semmiféle zavar ne for­duljon elő. Fa ugyanis van bőven és csak a szállítás jelent nehézséget, ezt azonban a víziót felhasználásával m­eg lehet szüntetni, h hiszen az első világ­háború előtt úgyszólván az egész T«*»^ vidék tün­faellátásat a rizsútr szállítással biztosították! Ennek mindent lehetősége ma is megvan bizonyos ke­reskedelmi és szállítá­si vonatkoz, amit kérdések kormányhatósági rendezése mellett. Szegedi tudósító'15 értesülése a serifit az érdekeltek bevonásával Szeged váró® hatósága már tanulmányozza egt a kér­dést. Remélni lehet, hogy a® elkövet­kező őszre már biztosítják­­Szeged vá­­­ros téli tűzifaszükségletét. BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Tőzsdék, piacok: A budapesti érték-« tőzsdén kedden tartott volt a részvény­­­piac irányzata. A­ nagyvásárüü­repen, vásárcsarnokokban és a piacokon langhi» volt a forgalom. Rendeletek: A „Budapesti Közlöny” keddi (február 2­1.,­­(3.) száma a követ­kező gazdasági természetű rendeleteket közli: 1. A minisztérium rendeletét a pénzintézeteknek­­a Pénzintézeti Köz­pont közbejöttével foganatosított önkéve­tes felszámolása tárgyában kiadott ren­delet, módosításáról. 2. A miniszt­­ériumi rendeletét a pénzintézeteknek a P. K. közbejöttével foganatosított, kényszer­felszámolása tárgyában kiadott rendelet módosításáról.­­A két módosító rendelet szerint a pénzintézeti döntőbíróság összetétele akként változik, hogy abban­ a bírói elem jut túlsúlyra; a­ dönté­­bizottság hatásköre kibővül.) 3. A mi­nisztérium rendeletét, a MARI területi illetékességének kiterjesztése tárgyában. (A Munkásélet - rovatban ismertetjük.) 4. A honvédelmi miniszter rendeletét a légitámadások okozta károk jelentésé­nek szabályozása tárgyában. (A káro­kat a városok és községek légoltalmi parancsnokai a károk számbavétele után legkésőbb 12 órán belül állami távirat­ban kötelesek jelenteni a honvédelmi minisztérium 35. osztályának.) 5. A köz­ellátásügyi miniszter rendeletét a papi­­roshulladék legmagasabb termelői árai­n­ak megállapítása tárgyában. (Alábi» ismertetjük.) Megjelent a „Vasúti Útmutató" monetl­ani­kiönyv legújabb kiadása. Tartalmazza a' Mi­közi menetű widróilitOT.neokA­ t, valamint * tényleg közlekedő vonatok­ bren bekövetkezett változáscuka'. A papiroshullaslék legmagasabb ter­melői árának megállapításáról adott ki rendeletet a közellátásügyi miniszter. (A termelői ár alatt azokat az árakat kell érteni, amelyeket a l­apirosipari Nyersanyagbeszerző, ennek bizományosa vagy a kereskedő az eladónak fizetni köteles.) A rendelethez mellékelt ki­mutatás 21 csoportba osztja a papiros" hulladékot. A fehér hulladékpapiros ára 10—18 pengő, az új makulatúrapapirosé 23—34, az olvasott újságmakulatúra­papirosé 11, a használt újságm­akula­túrapapirosé 6 pengő mázsánként. A kereskedőket a beváltás időpontjai­­nak közhírré tétele előtt ellátják készle­tekkel. Az élelmiszer kereskedők pana­szolták, hogy kellemetlen helyzetbe ke­rülnek, amikor a hatóság közhírré teszi bizonyos élelmicikkek jegy ellenében való szétosztását, de a kereskedők csak ezt követően, napok múltán kapják méta a­ szétosztandó készleteket. Így történt ez legutóbb a bab, borsó és köles ki­osztásánál is. A vevők állandóan ostro­molják a kereskedőket, a jegyek be­váltásáért és miután készlet hiányában a kereskedő nem tudja őket kiszolgálni, különböző gyanúsításokkal illetik. A panaszt a kereskedelmi érdekel­tségek eljuttatták a főváros közélelmezési ügy­osztályához, ahol ígéretet kaptak arra, hogy a jövőben csak akkor közlik a kö­zönséggel, hogy milyen jegyre milyen élelmicikk vásárolható, ha már minden kereskedő átvette a neki kiutalt kész­letet. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK POZSONT. A köveU»táni hivaliu rendelke­­zései értelmiben »zAritoU téKztan«milek«t, kekszet, kétszersültet, gyermekk­aj­ák én »ab. pelyhet iparszerű­en nem szabad elAAHitimt Ezeket sz élelmiszereket iparszerűen csak­ azok a vállalatok állíthatják elő, amelyek erre engedélyt kaptak a legfelső sazellán­yi hivataltól. SZÓFIA: Statisztikai adatok szerint az el­múlt év folyamán Bulgáriában folyamszabá­lyozásra összesen 5.137.744 levát adtak ki. PÁRIZS: Franciaországban kísérleteket folytatnak a női hajnak szövetté való fel­dolgozására. Párizsi hölgyfodrásziszletekben összegyűjtötték a nfil ha­jhulladékot a, «* Orne megyében levfi Angontan városka egyik gyárában megkezdték a npl haj feldolgozá­sát. Remélik, hogyha az egén­ymágban megkezdik a nSl hajhullék gyű­jtését, évente 12*.W» méter anyagot gyárthatnak­­ hulladékból. STOCKHOLM. Szédországbaji és — stock-imba értesett hirek swsrint — Pániában t* !btt kísérleteket folytatnak abban nr. yben, hogy am «rt» termett máVal mar idt altltsanak­­.

Next