Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-01 / 97. szám
Ma: Teiges Sieti rédióműsor különmellékleten 71. évfolyam 97. szám Budapest, 1943 május 1. szombat MÁJUSI SZÓZAT mint az építés gondolata és adolgozó társadalmi rétegek együttműködése mellett. Évtizedek óta minden május elfoglalkozott még munkáskérdélem eme egységének felismerése , vagy elkövetkezik a munka fején szólunk a dolgozókhoz: em-seikkel ; munkabér, munkaviszony, nyomán ismét gazdagodott a műértelmes megszervezésének és fékeztetjük őket a munka ümne-munkaszerződés és munkaegész-jusi gondolat: minden dolgozó a verseny kiküszöbölésének, a pére, a népek szolidaritására, anségügy az „erők szabad játéka"egymásrautaltságát és közös érpiacok észszerű felosztásának, nak az eszmének szépségére és nak volt „szaladon" kiszolgáldékeit elismerő elvi nyilatkozatvalamint a javak igazságos nagyszerűségére, amelynek fénytatva. Az első májusi munkáskötal és az általános emberi szabadelosztásának ideje, vagy per körében először jelent meg Május vetetések egy egész ellenséges világ eszméivel. Mig a népek irtóztató kataszt-lseje, mint minden országokdolgozóinak tavaszi megújulásilág kemény és szinte leküzdhetetlen ellentállásába ütköztek. Szentségtörésnek hangzott a szó-A munkásmozgalom a májusi gondolatok jegyében évről rórára következik el. Az első világháborútól a másoígérő ünnepnapjalág kemény és szinte leküzdhetetlen ellentállásába ütköztek. Szentségtörésnek hangzott a szaévre növekvő erővel és bősödik és most már valóban világméretekben kibontakozott hábo Azóta, hogy először emelte fel hadversenyes kapitalizmus világosebb sikerrel küzdött és jedik és most már valóban világméretekben kibontakozott háboszívét a munkásság Május Elsejegában az állami beavatkozás követelése. És éppen ez a könyörtelen ellentékenykedett a dolgozó tömöréig a szervezett munkásság mingondolatához, hatalmas változásában az állami beavatkozás követelése. És éppen ez a könyörtelen ellenzek gazdasági helyzetének jódent megtett, hogy ne csak a maga,sok mentek végbe a világon mintában az állami beavatkozás követelése. És éppen ez a könyörtelen ellent vrtásán, szociális és szellemi hanem országa sorsát is jobbá denütt, a termelési rendben csak állás érlelte meg egyrészt a munkásság szervezkedésének magasabb formáit, másrészt életének gazdagításán tegye, mindent megtett a májusi úgy, mint a szociális életben. Európában és a tengerentúli átállás érlelte meg egyrészt a munkásság szervezkedésének magasabb formáit, másrészt és amikor elérkeztünk az első májusi nyilatkozat negyedévszázados gondolat szellemében — és nem is mindig hiába —, hogy minél többet megvalósíthasson azokból az szágokban egyaránt kevesebb a politikai egyenjogúság és a fordulójához, már merőben más gondolat szellemében — és nem is mindig hiába —, hogy minél többet megvalósíthasson azokból az iramú lett az iparosodás, természociális egyenrangúság képet nyújtott a munkásosztály eszmékiől, amelyeket, idők, s esekenyebb a civilizáció, élesebb a gondolatát, azt a törekvést, hogy helyzete, mint a 80-as években, mények igazoltak. S hogy nem verseny, egyre növekvőbb az áru a munkásosztály jelentőségének Amilyen öröm volt ennek megtehetett többet, annak nem utolsóbőség és egyre erősebb a feszült-megfelelő befolyáshoz jusson a állapítása akkor, olyan tragikus sorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Sajnos, amikor az első májusi nyilatség, gyakoribb a gazdasági válság törvényhozásban, így gazdagodott volt, hogy éppen a negyedszázasorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Sajnos, amikor az első májusi nyilat-és aggasztóbb a bizonytalanság, a máiusi gondolat a szociális tördés jubileum évében tört rá az sorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Sajnos, amikor az első májusi nyilatle egyúttal magasabb színvonalra vényhozás eszméjével. S így raemberiségre az első világháború, kozat félévszázados jubileumához emelkedett a munkásosztály mind nulla meg a munkásság, hogy Több mint négy esztendőn át érkeztünk, a májusi napfények gazdaságilag és politikailag, mind gazdasági és szociális fölemelke-viaskodtak egymással Európa némegint a háború fellegei takar-1 ff p | 1 ' 1 f 1 '11 pedig értelmileg. Idésének útja szükségképpen belepei és minden ország dolgozói fák el. S azóta habomban alkuin és élünk. De A munkásosztály mostani arca-torkollik a politikai jogegyenlő iszonyú megróbáltatásokon estek fák el. S azóta habomban alkuin és élünk. De laza semmiben sem hasonlít még gyakorlati megvalósulásához át. E megpróbáltatások nyomán a legborzalmasabb háborús események sem képesek kiahhoz, amilyennek fél évszázaddal vezető útba vált egyre világosabbá előttük, a legborzalmasabb háborús események sem képesek kiezelőtt láttuk. A gazdasági és politikai küzde-hogy a legborzalmasabb háborús események sem képesek ki-A Május l-ben rejlő gondolat A gazdasági és politikai küzde-hogy ölni a reményt a népek szíve-A Május l-ben rejlő gondolat a tőkés termelési renden belül lehetetlen megteremteni a bal egy szebb, jobb, értelmesebb és biztonságosabb világ átalakította a munkásság érnépek szolidaritását, a lelkek békéjét s nyugalmát, az életből egy szebb, jobb, értelmesebb és biztonságosabb világ telmi és érzelmi világát, kébiztonságát és az emberiség jólétét; lehetetlen a tervszerű ből egy szebb, jobb, értelmesebb és biztonságosabb világessé tette tulajdon helyzetétermelés és az igazságos elosztás társadalmi egyensúlyt bizután nek felismerésére és megváltoztatására. Május Elseje legmélyebb értelme a munkásszolidaritásból tosító rendjének megteremtése zűrzavar, a válság s a nyom és a mindezzel együttjáró A dolgozó tömegek a nagy tars és lehetetlen a gazdasági űr, a társadalmi nyugtalanság erkölcsi süllyedés leküzdése. egyre többen ismerték fel a tőkés Ágyúk dörögnek, bombák hullag,nak, évszázados városok, modern ipartelepek, az emberi ész s alkotóerő, szorgalom és erőfeszítés eredő emberi szolidaritás. A tanulságok és a súlyos megpróbált termelési rend súlyos ellentmengazdag eredeményei omolnak tojusi gondolatban benne rejlik aztatások ösztönzéséredásaiban a kapitalizmus alkonyát mokba, vér- és könnytenger lepi; ellentétek felismerése, de a kia szocializmus felé és azt, hogy el a világot és mégis, a füstölgő egyenlítődés eszméje is, a nagy szintézis, amelyhez a gazdasági és történelmi fejlődés útján és az öntudatos szervezeti tevékenység segítségével jut el az emberiség, tekintettek. De különböző oknál fogva nem alkalmazhatták ezt a nagy rendező elvet, testvérharc sorvasztotta erejüket, válságok tették bizonytalanná minden sórumok között, a pusztulás világa mögött él a májusi gondolat: a világ értelmes megszervezésének, újjáépítésének, az emberiség megmentésének, népek és nemzetek együttmunkálkodásának terve és az alkotó munka dicsőséges újjászületésének címndulat. Május elsejének gondolata is a kapitalista világ ellentéteinek pésüket, a legyőzött népeket a győztes hatalmak a legvégzete Ezen a tragikus május elsején jágos és egyenlő létföltételek könyilt és lappangó összeütközéseiben gazdagodott s növekedett s jebb igazságtalanságokkal sújtották; a diktált béke nem hozott nyugalmat, biztonságot és haladást, ellenkezően, a legsúlyosabb konfliktusok forrásává vált s a háború mi. Magyarország szervezett munkásai sem állunk itt reményt vesz-mett éljenek és boldoguljanak és kiküszöböli az osztályok és népek vált egyre teljesebbé, oly teljessé, jebb igazságtalanságokkal sújtották; a diktált béke nem hozott nyugalmat, biztonságot és haladást, ellenkezően, a legsúlyosabb konfliktusok forrásává vált s a háború tetten. Elsősorban is hazai fölharcát, mert hiszen ebben az kis termelőrendben az emberiség felhasználja a technikai haladás hogy immár magában foglalja a világ újjárendezésének roppant fobb igazságtalanságokkal sújtották; a diktált béke nem hozott nyugalmat, biztonságot és haladást, ellenkezően, a legsúlyosabb konfliktusok forrásává vált s a háború dünk épségére gondolunk és a rajta élő nép jólétére. Hisszük, harcát, mert hiszen ebben az úis termelőrendben az emberiség felhasználja a technikai haladás terveit, az új emberiség társadalmi, gazdasági és erkölcsi törsebb igazságtalanságokkal sújtották; a diktált béke nem hozott nyugalmat, biztonságot és haladást, ellenkezően, a legsúlyosabb konfliktusok forrásává vált s a háború hogy amikor a vihar elvonul, lesz ebben a népben erő és elszántvalamennyi eredményét, a munka megszervezésének nagy tanulságait, a szegénység, az ínség, a törvényeit, valamennyi eredményét, a munka megszervezésének nagy tanulságait, a szegénység, az ínség, a lét-Az első májusi nyilatkozata más formában folyt tovább. Akaság arra, hogy hazáját boldog és békés otthonná építse. Hisszük, bizonytalanságtól való állandó nyolcórás munkanap, a monitalizmus ugyan talpraállott, de hogy félelem legyőzésére. kástörvények és a munkajog jegyében hangzott el, milyen áron? Egész népek mentek tönkre s a világ állandóan a az egész emberiség a súlyos Május Elsején újra hitettekástörvények és a munkajog jegyében hangzott el. konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmaserejü világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy megpróbáltatások után közös szünk Magyarország szabad-A munkásság legelemibb igényei konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmas erejű világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy célokban egyesül, joga és függetlensége, valafejeződtek ki ebben az első , mai túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kívánságot éppen ellenkezően vakme-Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmas erejű világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy hogy megteremtse a béke és biztonság alapját, a szocialista termelőrendet, amely lehetővé teszi, fejeződtek ki ebben az első , mai túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kívánságot éppen ellenkezően vakme Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-tanulsággal szolgált a dolgozó hogy hazáján belül mindenki, a a szocializmus mellett, a nefejeződtek ki ebben az első , mai túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kívánságot éppen ellenkezően vakme Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-tömegeik számára as most már népek pedig egymás között igazek eljövendő békéje mellett, a dolgozók szolidaritása és az J v/UJ L vilCWCUl llX lLcZy/JKJ ILd'lY. XX llUdllis kapitalizmus 'korszaka volt ,ez s a különböző országokban nyoma Az elsötétítés sem volt még az állami beavatkozásnak. A törvényhozás sehol sem jobb igazságtalanságokkal sújtották; a diktált béke nem hozott nyugalmat, biztonságot és haladást, ellenkezően, a legsúlyosabb konfliktusok forrásává vált s a háborúság arra, hogy hazáját boldog és békés otthonná építse. Hisszük, alkotó munka dicsősége mellett! időpontja ma: 21 óra Testvéri üdvözlettel: a Szociáldemokrata Párt ja ma: 21 óra