Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)

1943-05-01 / 97. szám

Ma: Teiges Sieti rédióműsor különmellékleten 71. évfolyam 97. szám Budapest, 1943 május 1. szombat M­ÁJUSI S­ZÓZAT mint az építés gondolata és a­­dolgozó társadalmi rétegek együttműködése mellett. Évtizedek óta minden május el­foglalkozott még munkáskérdé­lem eme egységének felismerése , vagy elkövetkezik a munka fején szólunk a dolgozókhoz: em-seikkel ; munkabér, munkaviszony, nyomán ismét gazdagodott a mű­értelmes megszervezésének és fékeztetjük őket a munka ümne-munkaszerződés és munkaegész-jusi gondolat: minden dolgozó a verseny kiküszöbölésének, a pére, a népek szolidaritására, an­ségügy az „erők szabad játéka"­egymásrautaltságát és közös ér­piacok észszerű felosztásának, nak az eszmének szépségére és nak volt „szaladon" kiszolgál­dékeit elismerő elvi nyilatkozat­valamint a javak igazságos nagyszerűségére, amelynek fény­tatva. Az első májusi munkáskö­tal és az általános emberi szabad­elosztásának ideje, vagy pe­r körében először jelent meg Május vetetések egy egész ellenséges vi­lág eszméivel. Mig a népek irtóztató kataszt-­lseje, mint minden országok­­dolgozóinak tavaszi megújulási­lág kemény és szinte leküzdhe­tetlen ellentállásába ütköztek. Szentségtörésnek hangzott a szó-A munkásmozgalom a májusi gondolatok jegyében évről rórára következik el. Az első világháborútól a máso­ígérő ünnepnapja­­lág kemény és szinte leküzdhe­tetlen ellentállásába ütköztek. Szentségtörésnek hangzott a sza­évre növekvő erővel és bősö­dik és most már valóban világ­méretekben kibontakozott hábo­ Azóta, h­ogy először emelte fel hadversenyes kapitalizmus vilá­gosebb sikerrel küzdött és je­dik és most már valóban világ­méretekben kibontakozott hábo­szívét a munkásság Május Elseje­gában az állami beavatkozás kö­vetelése. És éppen ez a könyörtelen ellent­­ékenykedett a dolgozó tömö­réig a szervezett munkásság min­gondolatához, hatalmas változá­sában az állami beavatkozás kö­vetelése. És éppen ez a könyörtelen ellenz­­ek gazdasági helyzetének jó­dent megtett, hogy ne csak a maga,­sok mentek végbe a világon min­tában az állami beavatkozás kö­vetelése. És éppen ez a könyörtelen ellent vrtásán, szociális és szellemi hanem országa sorsát is jobbá denütt, a termelési rendben csak­ állás érlelte meg egyrészt a mun­kásság szervezkedésének maga­sabb formáit, másrészt életének gazdagításán tegye, mindent megtett a májusi úgy, mint a szociális életben. Európában és a tengerentúli át­állás érlelte meg egyrészt a mun­kásság szervezkedésének maga­sabb formáit, másrészt és amikor elérkeztünk az első má­jusi nyilatkozat negyedévszázados gondolat szellemében — és nem is mindig hiába —, hogy minél töb­bet megvalósíthasson azokból az szágokban egyaránt kevesebb a politikai egyenjogúság és a fordulójához, már merőben más gondolat szellemében — és nem is mindig hiába —, hogy minél töb­bet megvalósíthasson azokból az iramú lett az iparosodás, termé­szociális egyenrangúság képet nyújtott a munkásosztály eszmékiől, amelyeket, idők, s ese­kenyebb a civilizáció, élesebb a gondolatát, azt a törekvést, hogy helyzete, mint a 80-as években, mények igazoltak. S hogy nem­ verseny, egyre növekvőbb az áru­ a munkásosztály jelentőségének Amilyen öröm volt ennek meg­tehetett többet, annak nem utolsó­bőség és egyre erősebb a feszült-megfelelő befolyáshoz jusson a állapítása akkor, olyan tragikus sorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Saj­nos, amikor az első májusi nyilat­ség, gyakoribb a gazdasági válság törvényhozásban, így gazdagodott volt, hogy éppen a negyedszáza­sorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Saj­nos, amikor az első májusi nyilat-és aggasztóbb a bizonytalanság, a m­á­iusi gondolat a szociális tör­dés jubileum évében tört rá az sorban az volt az oka, hogy nem volt, nem lehetett egységes. Saj­nos, amikor az első májusi nyilat­­le egyúttal magasabb színvonalra vényhozás eszméjével. S így ra­emberiségre az első világháború, kozat félévszázados jubileumához­ emelkedett a­ munkásosztály mind nulla meg a munkásság, hogy Több mint négy esztendőn át érkeztünk, a májusi nap­fények gazdaságilag és politikailag, mind gazdasági és szociális fölemelke-viaskodtak egymással Európa né­megint a háború fellegei takar-1 ff p | 1 ' 1 f 1 '11 pedig értelmileg. I­désének útja szükségképpen bele­pei és minden ország dolgozói fák el. S azóta habomban alk­uin­ és élünk. De A munkásosztály mostani arca-torkollik a politikai jogegyenlő­ iszonyú megróbá­ltatásokon estek fák el. S azóta habomban alk­uin­ és élünk. De laza semmiben sem hasonlít még gyakorlati megvalósulásához át. E megpróbáltatások nyomán a legborzalmasabb háborús események sem képesek ki­ahhoz, amilyennek fél évszázaddal vezető útba­ vált egyre világosabbá előttük, a legborzalmasabb háborús események sem képesek ki­ezelőtt láttuk. A gazdasági és politikai kü­zde-hogy a legborzalmasabb háborús események sem képesek ki-A Május l-ben rejlő gondolat A gazdasági és politikai kü­zde-hogy ölni a reményt a népek szíve-A Május l-ben rejlő gondolat a tőkés termelési renden belül lehetetlen megteremteni a bal egy szebb, jobb, értelme­sebb és biztonságosabb világ átalakította a munkásság ér­népek szolidaritását, a lelkek békéjét s nyugalmát, az élet­ből egy szebb, jobb, értelme­sebb és biztonságosabb világ telmi és érzelmi világát, ké­biztonságát és az emberiség jólétét; lehetetlen a tervszerű ből egy szebb, jobb, értelme­sebb és biztonságosabb világ­­essé tette tulajdon helyzeté­termelés és az igazságos elosztás társadalmi egyensúlyt biz­után­ nek felismerésére és­­ meg­változtatására. Május Elseje legmélyebb ér­telme a munkásszolidaritásból tosító rendjének megteremtése zűrzavar, a válság s a nyom és a mindezzel együttjáró A dolgozó tömegek a nagy ta­rs és lehetetlen a gazdasági űr, a társadalmi nyugtalanság erkölcsi süllyedés leküzdése. egyre többen ismerték fel a tőkés Ágyúk dörögnek, bombák hullag,­nak, évszázados városok, modern ipartelepek, az emberi ész s al­kotóerő, szorgalom és erőfeszítés eredő emberi szolidaritás. A ta­nulságok és a súlyos megpróbált termelési rend súlyos ellentmen­gazdag eredeményei omolnak to­jusi gondolatban benne rejlik az­tatások ösztönzésére­dásaiban a kapitalizmus alkonyát mokba, vér- és könnytenger lepi; ellentétek felismerése, de a ki­a szocializmus felé és azt, hogy el a világot és mégis, a füstölgő egyenlítődés eszméje is, a nagy szintézis, amelyhez a gazdasági és történelmi fejlődés útján és az öntudatos szervezeti tevékenység segítségével jut el az emberiség, tekintettek. De különböző oknál fogva nem alkalmazhatták ezt a nagy rendező elvet, testvérharc sorvasztotta erejüket, válságok tették bizonytalanná minden só­rumok között, a pusztulás világa mögött él a májusi gondolat: a világ értelmes megszervezésének, újjáépítésének, az emberi­ség megmentésének, népek és nemzetek együ­ttmunkálkodásá­nak terve és az alkotó munka dicsőséges újjászületésének cím­ndulat. Május elsejének gondolata is a kapitalista világ ellentéteinek pésüket, a legyőzött népeket a győztes hatalmak a legvégzete­ Ezen a tragikus május elsején jágos és egyenlő létföltételek kö­nyilt és lappangó összeütközései­ben gazdagodott s növekedett s jebb igazságtalanságokkal sújtot­ták; a diktált béke nem hozott nyu­galmat, biztonságot és hala­dást, ellenkezően, a legsúlyosabb kon­fliktusok forrásává vált s a háború mi. Magyarország szervezett mun­kásai sem állunk itt reményt vesz-mett éljenek és boldoguljanak és kiküszöböli az osztályok és népek vált egyre teljesebbé, oly teljessé, jebb igazságtalanságokkal sújtot­ták; a diktált béke nem hozott nyu­galmat, biztonságot és hala­dást, ellenkezően, a legsúlyosabb kon­fliktusok forrásává vált s a háború tetten. Elsősorban is hazai föl­harcát, mert hiszen ebben az kis termelőrendben az emberiség fel­használja a technikai haladás h­ogy immár magában foglalja a világ újjárendezésének roppant fobb igazságtalanságokkal sújtot­ták; a diktált béke nem hozott nyu­galmat, biztonságot és hala­dást, ellenkezően, a legsúlyosabb kon­fliktusok forrásává vált s a háború dünk épségére gondolunk és a rajta élő nép jólétére. Hisszük, harcát, mert hiszen ebben az úis termelőrendben az emberiség fel­használja a technikai haladás terveit, az új emberiség társa­dalmi, gazdasági és erkölcsi tör­sebb igazságtalanságokkal sújtot­ták; a diktált béke nem hozott nyu­galmat, biztonságot és hala­dást, ellenkezően, a legsúlyosabb kon­fliktusok forrásává vált s a háború hogy amikor a vihar elvonul, lesz ebben a népben erő és elszánt­valamennyi eredményét, a munka megszervezésének nagy tanulsá­gait, a szegénység, az ínség, a tör­vényeit, valamennyi eredményét, a munka megszervezésének nagy tanulsá­gait, a szegénység, az ínség, a lét-Az első májusi nyilatkozat­a más formában folyt tovább. A­ka­ság arra, hogy hazáját boldog és békés otthonná építse. Hisszük, bizonytalanságtól való állandó nyolcórás munkanap, a mon­­italizmus ugyan talpraállott, de hogy félelem legyőzésére. kástörvények és a munkajog jegyében hangzott el, milyen áron? Egész népek men­tek tönkre s a világ állandóan a az egész emberiség a súlyos Május Elsején újra hitet­te­kástörvények és a munkajog jegyében hangzott el. konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmaserejü világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy megpróbáltatások után közös szünk Magyarország szabad-A munkásság legelemibb igényei konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmas erejű világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy célokban egyesül, joga és függetlensége, vala­fejeződtek ki ebben az első , ma­i túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kíván­ságot éppen ellenkezően vakme-Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-konjunktúra és dekonjunktúra váltólázában élt, míg végre is egy borzalmas erejű világgazdasági válság szakadt rá az emberiségre. Ez a gazdasági válság is nagy hogy megteremtse a béke és biz­tonság alapját, a szocialista ter­melőrendet, amely lehetővé teszi, fejeződtek ki ebben az első , ma­i túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kíván­ságot éppen ellenkezően vakme­ Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-tanulsággal szolgált a dolgozó hogy hazáján belül mindenki, a a szocializmus mellett, a ne­fejeződtek ki ebben az első , ma­i túlságosan is szerénynek tűnő megnyilatkozásban. De azóta több mint félszázad múlott el és abban az időben ezek a kíván­ságot éppen ellenkezően vakme­ Wion PiAQAn ll fl f fllV A 1 ihPTM-tömegeik számára as most már népek pedig egymás között igaz­­ek eljövendő békéje mellett, a dolgozók szolidaritása és az J v/UJ L vilCWCUl ll­X­ lLcZy/JKJ I­­Ld'lY. XX llUd­­l­lis kapitalizmus 'korszaka volt ,ez s a különböző országokban nyoma Az elsötétítés sem volt még az állami beavatko­zásnak. A törvényhozás sehol sem jobb igazságtalanságokkal sújtot­ták; a diktált béke nem hozott nyu­galmat, biztonságot és hala­dást, ellenkezően, a legsúlyosabb kon­fliktusok forrásává vált s a háború­ság arra, hogy hazáját boldog és békés otthonná építse. Hisszük, alkotó munka dicsősége mel­lett! időpont­ja ma: 21 óra Testvéri üdvözlettel: a Szociáldemokrata Párt ja ma: 21 óra

Next