Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-01 / 97. szám
2. oldal Középkorú egyének, akik erősen elhíztak, a rég bevált, tisztán természetes „Ferenc József'^ keserűvíz 'Rendszeres' használata által írottt3&hnapos könnyű székürülési 'és testsúlyuk fokozatos csüiliktenését érhetik el. Kérdezze rád jr orvosát! (X) Emlékbeszéd a Tisza István Társaskör serlegvacsoráján A Tisza István Társaskör csüörtökön este rendezte meg a Tisza István serlegvacsoráját, amelyen Kállári Miklós miniszterelnök vezetőével résztvettek a kormány tagjai és a közélet többszáz képviselője. A vacsorán a Tisza István-cml ékserleggel a kezében báró Perényi Zsigmond koronaőr, a felsőház alelnöke mondott ünnepi beszédet. Perényi Zsigmond bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy Tiszát kortársai nem értették meg. Tisza mint államférfi, tudatában volt az akkori és a jövőben fenyegető veszedelmeknek. Intelmeit akkor nem követték, de ma vezető kormányférfiaink már belátják mindkét front fontosságát, mert jövő sorsnak nem kizárólag a háborút kimenetelétől függ. A legnehezebb probléma most is a A háborúról a békére való áttérés lesz, hogy elkerüljük a destrukciót, a forradalmakat, a bolsevizmust. Sokat vitatkoztak már afölött — folytatta PerényiZsigmond —, hogy Tisza küzdelmeinek tanulságát, időszerű-e levonni a jelenre vonatkozólag. Kijelentette, hogy hasznos és bölcs dolog megvizsgálni, mik voltak akkor okozói azoknak a bajoknak, amelyek Magyarország tragédiáját előidézték, hogy amikor hasonló veszélyek fenyegetnek, sikeresen védekezhessünk. Ha ezt vizsgáljuk, hiába hivatkoznak a világháborúra, hiába vádolják azokat, akik a destrukciót és a forradalmakat előidézték, mint egyedüli hímnösseiket, mert ott, ahol a jelszavak és idegen eszmék diadalmaskodtak, ahol életvállás nélkül porbadönthették az ország legszentebb hagyományait és ezeréves alkotmányát, ott bűnös volt az egész magyar társadalom is, amely mindezt közönyösen és gyáván eltörte. A magyar társadalomnak kell levonni ebből a konzekvenciát, hogy nem várhatunk mindent az államtól, a kormánytól, a szövetségesektől, hanem minden hazafinak harcba kell szállnia a destrukcióval, a nemzetietlenséggel és az erkölcstelenséggel szemben. Tisza mindent elkövetett a fenyegető veszedelmek elhárítására. Kérte, hogy ezredét néhány intakt ezreddel együtt helyezzék Budapestre a zendülések elhárítására és követelte Garbai letartóztatását, amikor az első nyílt forradalmi beszédét elmondta. Az előadó beszéde végén hangsúlyozta, hogy Tisza helyeselte a polgárság felfegyverzését, de saját személyét már nem tartotta alkalmasnak a vezetésre. Egy gyárimunkásnő leugrott az emeletről, egy sofőr megmérgezte magát Pénteken délután a Budafoki út 66. számú ház második emeletéről leugrott Kiss Mária 22 éves gyárimunkás. Esés közben fennakadt az első emelet korlátján, össszezizta magát. A mentők súlyos állapotban vitték a Rókus-kórházba. Ugyanide vitték a mentők ugyancsak súlyos állapotban Sikovszky József 40 éves sofőrt, aki a Márton ucca 35/c előtt az uccán ismeretlen porokkal megmérgezte magát. Takács Ilona, 21 éves háztartási alkalmazott a Király ucca 75. számú házban gáznál megmérgezte magát." A mentők a Rókusba vitték. — Nagy Andor hírlapíró meghalt. Nagy Andor, az „Esti Kúriainak több mint másfél évtizeden át volt munkatársa, hosszas betegeskedés után a Boros-klinikán meghalt.. Nagyváradon kezdte az újságírást, amikor Ady Endre pályája indult el. ..Tavasz Váradon" címmel regényt írt, amelynek hőse Ady. Kiváló újságíró és értékes ember volt. Egyidőben Bécsben is volt újságíró. NÉPSZAVA J9SS mSjw? !, szombat »«. A tanyai közigazgatás kérdései a Ház előtt Pénteki ülésén a tanyai közigazgatásról szóló törrvényjavaslatot tárgyalta a képviselőház. Ennek a javaslatnak tárgyalását folytatják a jövő héten is. A jövő hét szerdáján tartja a Ház ebben az évben az első interpellációs napot. A pénteki ülést délelőtt Volt órakor Tasnádi Nagy András elnök nyitotta meg. Napirenden szerepelt a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. Hunyady Búzás Endre előadó ismertette a javaslatot. Piukovics József (imrédysta) azt fejtegette, hogy a tanyai kérdésekkel együtt kell tárgyalni a kültelki lakosság kérdéseiről. Temesváry Imre (MÉP) szerint a javaslat jó, mert módot nyújt az önkormányzatoknak a jó megoldások megvalósítására. Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter beterjesztette a növényegészségügyi javaslatot, továbbá a jelentést a közvetlen termő szőlőkből szűrt borkészletek zár alá vételéről. A tanyai javaslat folytatólagos tárgyalása során ifjú Tatár Imre (nyilas) kifejtette, hogy őt nem elégíti ki a javaslat. Gesztelyi-Nagy László (MKP) elpanaszolta, hogy a tanyai lakosság minden apró-cseprő dologért kénytelen bemenni a vármegyeházára. Amikor a tanyai gazdakörökről kezdett beszélni és azokat összehasonlította a budapesti szállodák ötórai teáival. Tőre Tibor alelnök javasolta, hogy kedden délelőtt 19 órakor tartsa a Ház legközelebbi ülését és azon folytassák a tanyai igazgatásról szóló javaslat tárgyalását. Jaross Andor (imrédysta) azt indítványozta, hogy tűzzék a legközelebb ülés napirendjére a miniszterelnök beszédét. — Kállay Miklós miniszterelnök kérte Jaross Andor napirendet kiegészítő javaslatának elutasítását. — Rajniss Ferenc (imrédysta) szólalt fel Jaross indítványának támogatására. A szavazás során a képviselők az elnök napirendi javaslatát fogadták el. Az ülés ezzel '93 után véget ért. A haditudósítók kiállítása Pénteken délelőtt a Vigadó épületében bemutatták a budapesti sajtó képviselőinek a haditudósítószázad kiállítását. A kiállítás arról a munkáról számol be, amelyet a haditudósítók a fronton végeznek az otthoniak tájékoztatására. Külön teremben dolgozták fel a sajtóra, a fényképezésre és a rádióra vonatkozó anyagot. Az első teremben hatalmas körkép ábrázolja a haditudósítók munkáját: megfigyeli, lerajzolja, rádión közvetíti, fényképezi, szavakba önti és megfesti az front eseményeit. Fényképek számolnak be arról, hogyan folyik a fronton a rádióközvetítés és milyen önfeláldozó munkát, végez a haditudósító akkor, amikor szinte minden filmkockáért életét kockáztatva megörökíti a háború eseményeit. 216.020 méter pozitív képanyagot, 55.054 méter negatívot, 22.810 hangnegatívot és 16.876 hangpozitívot dolgoztak fel. Az egyik teremben megismerkedünk a haditudósítás történetével. Ebben a teremben állították ki Gzörgei Artúr eredeti hadijelentését, amelyet Kossuth Lajoshoz intézett Budavár elestéről, Rákóczi hadiújságját, a 48-as katonai lapokat, a többi között a „Csíki Gyutics"-ot, amely a hadilap mellékleteként az első magyar tüzér újság volt, összesen két példány van belőle a hadilevéltár birtokában. A legnagyobb termet a haditudósítók képzőművészeti alkotásai töltik be. Három öngyilkosság A Ferenc körút 33. számú házban levő lakásán Nevora Mária 31 éves magántisztviselőnő gázzal megmérgezte magát, mire rátaláltak, halott volt. Tettének oka ismeretlen. A Munkás utca 11. számú házban Csölönyei István 31 éves gyárimunkás borotvával elvágta, a nyakát. Holtan találták. Valamilyen idézést kapott, és valószínűen ezzel van összefüggésben öngyilkossága. A Vilmos császár út 7. számú házban, a Windsor-penzióban az egyik lakó, Gellért Gyuláné 50 éves magánzónő ismeretlen méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. A mentők eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. Gellértné az utóbbi időben idegileg teljesen összeomlott. Két héttel ezelőtt valaki kifosztotta a penzióban levő szobáját és 20.000 pengő értékű ruhaneműt és ékszert vitt el. _______ Pincelakók megkéselték egymást A Kemény Zsigmond ucca 8. számú ház egyik pincelakásában Frank Miksa 43 éves pincér és Reisinger János pék, a pince lakói, egymásnak estek egy vita során h a pincér konyhakéssel, a péksegéd bicskával esett lakótársának, öszsze-vissza szurkálták egymást, végül mindketten öszeestek. A mentők vitték őket szúrt sebekkel a Kakuc-kórházba. A kormányzó és a japán császár táviratváltása A „M. T. I." jelenti, hogy a kormányzó a japán császár születésnapja alkalmából üdvözlőtáviratot küldött. Isirohito császár a következő táviratban válaszolt: ..Magyarország kormányzója öfőméltóságának. Mélyen meghatva Főméltóságod szívélyes jókívánságaitól, kérem Főméltóságodat, fogadja meleg köszöneteinet, Nirohito." A magyar miniszterelnök előszava a finn miniszterelnök előadásához A „M. T. I." jelenti, hogy Budapesten most kiadták JArkomics finn miniszterelnök beszédét, amelyet Budapesten mondott „Finnország háborúban" címmel. A beszédhez „Finn példaadás" címmel Kállay Miklós miniszterelnök írt előszót. A magyar miniszterelnök előszavában kifejezi azt a bámulatot és elismerést, amellyel a finneknek adózik. Kiemeli, hogy nemcsak a testvéri szeretet, de az elismerés és megbecsülés érzései is eltöltenek minden magyar embert, amikor a finnekről szól. Szól a finn és a magyar nép közti jellembeli és történelmi hasonlóságokról, továbbá a két kultúra rokon voltáról. Kiemeli, hogy együtt vesznek részt a mostani háborúban is, valamint azt, hogy a két nép küzdelme azonos. Sztrájkmozgalom az északamerikai szénbányászok között (Madrid, április 30. — Német távirati iroda.) Az általános észak amerikai szénbányászsztrájk szombatra virradóra kezdődik el, de már ma 350 bánya beszüntette a munkáját. Lewis, a szénbányászok szindikátusának vezetője elhárította a felszólítást, hogy utazzék Washingtonba és tegyen jelentést a hadfelszerelési ügyek nemzeti bizottságának. Kijelentette, hogy dolszakmai állása mellett minden tárgyalás csupán időveszteség volna. (Amszterdam, április 30. — Német távirati iroda.) Roosevelt elnök a brit hírszolgálat szerint felszólította a sztrájkoló bányamunkásokat, hogy azonnal álljanak ismét, munkába és igényeiket jelentsék be a hadbavetési hivatalnál végleges állásfoglalás céljából. Ha a munka a bányákban szombat délelőtt 10 óráig nem indul újra meg, akkor — mondja az elnök — minden hatalommal, amely mint elnököt és a hadsereg és haditengerészet főparancsnokát, megilleti, latba vet, hogy kiküszöböljön minden további beavatkozást a háború eredményes folytatásába. MUNKÁS •Sötét haját szürkére mosta már az élet,meggörnyedt hátán úgy jó, díszeleg fa púp — seűint ki keresztet cipel a Golgotán... mély bányát tarkál, tán fekete szenet, kitől meleg lesz, forrni kezd a föld; Jesillét tölt vagy magas hídonkalapál, fúr-farag /s míg áll fönn kábutona nap — az épr teríti paplanát, lenn a vad folyó csobogva hömpölyög —, talán lihegő gőzösön szalad és míg a négy kerék csókolja az utat, ő jelt ád ,és ügyel — talán utat követ, szögel vagy vasat kalapál és ahogy a fújtató zihál. visszazizzen a múlt, s az asszonyát simítja boldogan, ,de fölhan,mert lángol már a vas, kard lesz belőle vagy készíti a görbülő kaszát, kitül halomra gyűl a pattanó kalász — ki — vagy biztos asztalos, ki koporsót, bölcsőt csinál, zihál és sistereg a véső meg gyalu, küszöb lesz avagy cifrás kapu, hol tódul, kivonul az embersereg . J , mindegy, hol zúgja ritmusát a földnek, nincs éve, kora, mert ő a múlt, a jelen — az eljövő, tenyerén billen, lendül az idő, ő a megtörtént és az elkövetkező —• a rombolt földet ő csókolja fel, téglából házat, múltból jövőt emel — ő érleli a sápadó magot, csillogó fényt az égbe ő adott — már szürke hajdani fekete haja, de szeme fényes csillogó csoda és ha mosolygós ajkán fölhangzik a dal, úgy ujjong, szárnyal, mint, a diadal!... stkdita Cézár A munka ünnepén Hozsánna néked, üde, ifjú Május, Ki megtöröd a téli zord közönyt S a természetet lombbal koronázod. Ujjongó szivünk virággal köszönt. Csokorba kötve vágyaink virágát, Rózsás hajnalon úgy állunk eléd, S kigyulladt arccal, diadalmas dallal Üdvözöljük a munka ünnepét! Sok millióknak pirosbetűs napján A dolgozó karizma megpihen. Megáll a munka, fenn a napvilágon S a nyirkos bányák sötét mélyiben. Nem zúg a gép, a kalapács sem csendül, Szabad jövőről álmodik a vas ... Virágot fakaszt minden szenvedés ma. Itt az új élet, itt a friss tavasz! Seregszemlét tart ma a munca népe Szerte a földön, nyugat és kelet, tiszak és déllel ölelkezik össze S ropogva ráz testvéries kezet! Nincsen erő, hatalom és erőszak. Mely gátat vethet a szent akarásnak: tarcot adni, mosolygóst, vidámat, A sápadtképü, senyvedő világnak. Azt akarjuk, hogy teljesüljön minden, Mi boldogságot, munkát, nyugtát ad. Legyen mindenki emelt fővel járó, Szétfeszítve csörgő rabláncokat. Ne csináljunk az acélból bilincset. Gyilkos fegyvert — csak fürge gépeket, Mik munkájukkal könnyítik a terhet S egy táborba hozzák a népeket! Legyen a világ virulóbb, mint eddig, Mi gyomlálgatjuk régen már a gazt. Sírásra görbült, pici gyermekajkról Ne halljunk többé éhséges panaszt. Harcunk győzelmes valóságra váljon, Ami korhadt, hadd pusztuljon bele, He éljen az agy és a dolgozó kar, Hozsánna neked, május elseje! Kruppa Rezső