Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)

1943-05-19 / 112. szám

wmw'wimimmhmm 8. «Wal • " NÉPSZAVA 1943 május 19. szerda BÉR • AR • PROFIT mi Ki­siparosok, munkások, tanoncok egymáshoz való viszonyáról na­gyon sok szó hangzik el mostaná­ban kisiparoskörökben és az ér­dekképviseletek lapjai bőségesen foglalkoznak a kisiparosokat­, kis­ipari munkásokat és tanoncokat illető kérdéstömeggel. Mi­ kisipari munkások élénk érdeklődéssel figyeljük a vitát és olvassuk a ró­lunk is szóló érdekképviseleti újsá­gokat. Nemcsak a kisipari munkás­ság kérdése érdekel bennünket, ha­nem­ a tanoncok kérdése is. Mi ma­gunk is voltunk tanoncok, a tanon­cok velünk együtt, mellettünk dol­goznak, a gyerekeink is tanoncok lesznek. Bizonyára nem mondunk újsá­got, azzal hogy a múltban az után •pótlást majdnem kizárólag a kis •ipar nevelte. Most alia­ van tanonc •a kisiparnál. Ennek fő oka, hogy a •kisipar még mindig úgy gondolja, hony a tanonc ingyen m­unkaerő legyen. Nem veszi észre a megvál­tozott körülményeket. A kisiparos visszatekint arra az időre, ami­kor még ő volt tanonc és fize­tést nem kapott. Arra viszont nem vállalkozik a kisipar, hogy­­tel­jes ellátással vegye­ fel a tanoncot, mert itt már észreveszi a meg­változott életkörülményeket. Sze­retné, ha a­ tanonc mint ingyen munkaerő állna a rendelkezésére, mint ahogyan az egyik ipartestület­elnöke ezt kifejezésre is juttatta. Az volt a véleménye, hogy a tanonc­nak nincs joga a fizetéshez akkor, amikor a mestere kenyeret ad a kezébe. Ezek a munkáltatók elfelejtik, hogy a fiatal munkás nincs abban a helyzetben, hogy szülei három évig eltartsák akkor, amikor az iskolá­ból kikerült. Kénytelen olyan fog­lalkozás után nézni, ah­ol keresetre tud szert tenni. Nem véletlen az, hogy a nagyipar felé özönlik a fiatal munkások tö­mege. A dolgok természetében rej­lik ez..Legtö­bbsén­t már a a szülő úgy irányítja gyermekét. Tudja ezt, hogy a nagyiparban tanoncként mit kap. Felszabadulása után szin­tén összehasonlíthatatlanul más helyzet is van. Az idők folyamán sorrendváltozás történt. A múltban az volt a helyzet, hogy a kisipar nevelte még a gőváripar részére is az utánpótlást. Most ez a helyzet megváltozott. A kisipar nem lesz abban a helyzetben, hogy akárcsak a saját részére is tudjon utánpót­lást nevelni. Ezzel szemben a gyár­iparnál,­ éppen a fentmondottak miatt elég tanonca van. Az utóbbi időben mintha a kis­ipar is kezdene a kérdéssel foglal­kozni. Vannak kezdeményezések, bár ezek nagyon bátortalanok. A kezdeményezés gyenge, mert igen ,jól ismerik a kisipar általános fel­fogását. Jól tudják, hogy ezen a té­ren miként gondolkozik a kisipai. Részünkről, kisipari munkások részéről már lasszú évekkel ezelőtt leszögeztük álláspontunkat. Folytas­son olyan politikát, amely vonzóvá teszi ,a fiatal munkás előtt a kis­ipari foglalkozást. Ennek előfelté­tele­: a biztos kei :'•:• "1. amelyet ktíl-s idle s te­vődé­s szabályoz. A kollek­tív szerződésnek az egész munka­menetre ki kell terjednie. Lassa a fiatal munkás, hogy nemcsak a nagyiparban van meg a biztos meg­élhetés, hanem ugyanúgy megta­lálja ti ezt a ki­spar­ban is. Föl kell tenni a kérdést: talán a munkahelyek vonzzák a fiatal munkáit a kisiparba, a munkahe­lyek, amelyek sokszor a konyhában­­vannak, vagy a lakás más egész­ségtelen részében? Sötét, hideg, nedves, levegőtlen szűk kis odu nagyobb része. Vagy a pinceműhe­l­yek, amelyek már messziről bűzle­nek. M és azután a bánásmód sem hat csábítóan a fiatal fiúkra. Ellenben igaz az, hogy a kisipari munkás, akár fiatal, ak­ár idősebb, állandóan keresi az alkalmat, ho­gy megszaba­duljon a szakmájától. Min' mód van rá, akkor elmegy akár villamos­kalauznak is. Nem azért mondjuk, mintha ezt a foglalkozást nem tar­tanánk igen nehéz és felelősség­teljes foglalkozásnak. Csak példá­nak említjük éppen azért, m­ert ma is még igen sok ipari munkásnak a vágya, hogy villamoskalauz legyen. Úgy érzi, hogy biztonságosabb szá­mára, ha kalauz lehet. Ne idegenkedjék a kisipar a kol­lektív szerződésektől. Lássa be, hogy ezzel a kisipar nívója cs­ak emelked­hetik, ami által a kisiparos is jobb helyzetbe kerül. A kisiparban dol­gozó munkás jól ismeri a mun­káltatók felfogását, Jászén volt al­kalma tapasztalni a múltban szám­talanszor azt, amikor már nem tudta sorsát elviselni a kisipari munkás. Sztrájkot kezdett. Ezeket a megmozdulásokat a kisiparosnak a rövidlátó munkabérpolitikája vál­totta ki. Egy-egy ilyen mozgalom után számtalanszor megtörtént hogy a tárgyalóasztalnál megígért munkabéreket a kisipari munkálta­tók nem adták meg. Visszahatása természetesen, jelentkezik a szülők­nél, akik szenvedő részesei voltak a történteknek. Ebből kifolyólag nem adják gyermeküket most kisipari szakmára. A kollektív szerződés meghatá­rozza ,­ munkás jogait, de ugyan­akkor kötelességeit is. Az a mun­kás, aki kollektív szerződéses szak­mában dolgozik, tudja, mi a köte­lessége, de a jogait is ismeri. Munkáltatója, természetesen, nem teheti minden héten alku tárgyává i­ munkabért ,­s nem aszerint fizet, hogy szüksége van-e a munkásra, vagy nem, hanem a szerződésben vier/ uze bolt módon. Term­s­zetesnek kell venni, hogy a kisiparban ez a helyzet bekövet­kezett. Emlékezzünk csak az 1930-as évekre, amikor a kisipar már alig fizetett munkabért a munkásnak. A rengeteg munkabér­er­t ismerik az érd­ek­b­éliek valamennyien, am­e­ly­y akkoriban keletkeztek. A kis­ipar tőkeszegénységre hivatkozik, amiről lehet szó. De mi emlékezünk egy miniszteri beszédre is, amely úgy hangzott, hogy nincsen szük­ség olyan munkahelyre, amely a munkásoknak a rovására megy. Ezt a kérdést úgy is értelmezhetjük, hogy nincsen szükség olyan kis­iparosra, akinek nincs mert az elő­feltétele, hogy iparos legyen. Ha a kisipar meg akarja állni ki­­jelölt helyét az elkövetkező időbb­­en, szakítania kell a mostani mun­káspolitikával. Magasabb nívóra kell emelni magát az ipart és na­gyobb kell adni a munkásnak, hogy érezze azt, hogy a kisiparban ugyan­úigy megtalálja a megélhetését, mint máshol. Meg kell szüntetni azt a létbizonytalanságot, amelyben ma a kisipari munkás él a családjá­val együtt. Hogy ez megtörténhes­sék, minden kisiparodnak az legyen az­ első lépése, hogy kollektív szer­ződést kössön az érdekelt munká­sai,-kal és azoknál- nerve­ivel. Mert bármi is történik a háború után, egy bizonyos: tovább nem lehet szempont, hoggy a munkás állandó bizonytalanságban éljen. V­an oka annak, hoggy minden kis­ipari munkás törekszik a szakmáját minél előbb otthagyni é­s­ olyan ál­ásba jutni, amelyben életföltételei viszonylag biztosak. Ha ezek a ba­jok megszűnnek, ismét lesz a kis­iparban elegendő utánpótlás. Mi, kisipari munkások így lát­juk a kérdést. Reméljük, lesznek a kis­ipari munkáltatók között is, akik egyetértenek velünk és közös mun­kával vissza tudjuk juttatni a kis­ipart kijelölt évtizedes helyére. Kőműves József A húsjegyek beváltása A főváros közélelmezési ügyosztálya­­,érint május 20-tól 21- ig a húsjegyek 11 37., D 39. i s /. ill. számú szelvényeire marha-, borjú- és lóhúst, vagy bármely húsból készült kolbászáéat lehet kisszol­gáltatni. Az A Jtt. és IS 18. ter­mét szel­vény nem váltható be. A­z A •'!/. szám­ú szelvényre máju.­ 21- ig sertéshúst adunk és ugyaneddig v./. klíipontip, váltható be a 10-es különszelvény húskonzervre. BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Rendeletek. A ..Budapesti Közlöny( május 18-i­­kedd, 111.) számában gazda­sági természetű rendelet nem jelent meg. A tüzelőanyag forgalmának újabb szabályozása. A polgármester közli a tűzifa és szén kereskedői forgalmának újabb szabályozásával kapcsolatban, hogy a fogyasztók részére árusító kis­kereskedők (pincések, vegyeskereske­dők), valamint nagykereskedővé ki nem jelölt telepes kereskedők kizárólag csak üzletükből, illetve telephelyükről adhat­nak el tüzelőanyagot. Elrendelte a mi­niszter felhatalmazása alapján a polgár­mester, h­ogy a telepes kis- és nagy­kereskedők tűzifából, valamint háztar­tási szénből, brikettből, kokszból és kokszbrikettből fogyasztási vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett a tele­pü­kre beérkező tüzelőanyagból május 13-től 31-ig 20%-ot, június 1-től H0-ig 30%-ot, július 1-től 81-ig pedig 40%-ot kizárólag fogyasztók részére árusító­kiskereskedőknek adjanak át. A távíróforgalom­ Belgiummal. Amint a postavezérigazgatóság közli, Belgium­mal a 1­áí­­róforgalom újra megnyílt. A közönséges távirat szódíja 13,5 arany­centime, a hírlaptávirat és táviratlevél szódíja 11.8 aranycentime. Konyhakertész­eti szakkönyvet írt vitéz Csonti Szabó István, a kertészeti aka­démia rendes tanára. A szakkönyv ki­tűnő tanácsokat ad kezdő kertészeknek, a tanulniv figyó fiataloknak és általában a nagyközönségnek. A könyv a Pátria irodalmi vállalat kiadásában jelent meg. Tejjegyek Ungvárott. A város polgár­mestere életbe léptette a tejjegyrend­szert. Az elosztás új szabályozásával a hadikórházakban fekvő sebesült kato­nák tejellátását könnyítik meg. A fogorvosok arany- és platinaellát­mánya. A közelmúltban erősen csökken­tették a fogorvoslás céljaira felhasznál­ható aranymennyiség kiutalását. A Budapesti Orvosi Kamara most felter­jesztést intézett a belügyminiszterhez, amely szerint az arany­mennyiség ily nagyfokú csökkentési zavarhoz vezet. A hivatalos számítások szerint az or­s­zág lakosságának kielégítő­ fogorvosi ellátásához legalább évi 250 kilogramm aranyötvözetre és 10 kilogramm plati­nára van szükség. A kamara rámutat arra, h­ogy a különféle ötvözeteknek az alkalmazása egészségügyi károsodással jár és a fogak megllazulását idézi elő. A pótfémek, ha a szájban egyéb fém is van, elektromos áramot keltenek. Mind­ezek alapján kéri a kamara, hogy az eredetileg megállapított mennyiséget utalják ki a fogorvosoknak. Tájékoztatótáblák a hentesüzletekben és csem­egekereskedésekben. A polgár­mester elrendelte, hogy a hentesüzletek­ben, mészárszékekben, csemegeke­reske­désekben és mindenütt, ahol húsféléket is em­jék ki, a­ közönség által ,jól látható helyen táblát függesszenek ki, amely felsorolja, hogy az egyes hússzelv­nyekre milyen húsból mekkora mennyi­ség vásárolható. A táblákat a­ főváros nyomatja. Ezzel akarják elejét venni a félreértéseknek és vitáknak, hogy jly­módon a közönség kellőképpen tájéko­zódhassék az egyes jegyek ellenében neki járó húsmennyiségekről. Tízmilliárdos kölcsön Francia­országban A „Neues Wiener Tagblatt" egyik párizsi tudósítása szerint Franciaország tízmilliárdos kölcsön kibocsátásának feltételeit hirdette meg. A kamatozás 3%-os lesz és az amortizáció legfel­jebb 80 évig tart. Az új kölcsönnek a vezető vichyi gazdasági körök magya­rázata szerint az az értelme, hogy azok­ból a, tekintélyes nyereségekből, ame­lyekre némely iparág, különösen a spe­kulációra alapozódott vállalatok szert tettek, a gazdaságában olyan érzékeny veszteségeket szenvedett Franciaország legalább részben élvezője legyen. Hang­súlyozzák, hogy a kölcsönnek nem az a célja, hogy fede­zze az állam nagyon nyomós pénzszükségleteit, hanem az, hogy bizonyos nyugalmat teremtsen a gazdasági élet területén, amelyet a tőké­vel való spekuláció meglehetősen hosszú idő óta nyugtalanít. Az ausztráliai gyapjútermelés rekordja A bázeli „National-Zeitung­" érde­kes számokat közölt egyik minapi számában Ausztrália gyapjúterme­lés­éről. Ezek szerint Ausztrália kormányának bevétele a megkeres­kedett nyírás ellenére is a folyó évadban (az 1927—28. évadhoz való viszonylatban, amikor a gyapjúból való bevétel 66,6 millió font volt) 71 millió fontra­ emelkedett. Ezt­ az emelkedést, természetesen, a juh­állomány növelése idézte elő: az 1939-es 109 millió darab juhval szemben az 1941—42. években 12­3 millió darab juh volt az országban. Természetesen figyelembe­ kell venni azt is, hogy a hajótérhiány miatt sokkal kevésbé rendszeres volt a vágás és a juhállomány állandóan szaporodott. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK BUKAREST. A közellátásüg­y államtitkár­­sága rendeletet adott ki, amely szerint január elsejétől fogva vendéglőkben és ki­főzésekben — az egész orsósban — hetenként kétszer, szerdán és pénteken kenyér helyett kötele­zően burgonyát vagy kukoricamálét kell fel­szolgálni. ISTANBUL: A kormány it közeljövőben tör­­vénytervezetet terjeszt a neneigyűlés elé, Simely azt javasolja, h­ogy ]»».« hektár föl­det osszanak ezét a parasztok között. A szét­osztásra váró terü­let 70 m­illió török font értéket képvisel. A törlesztés hétsz év­ alatt történik félévenkénti részletekben. — A Tö­rökországból Magyarországra feldolgozás cél­jából küldött Hifi tonna nyersgyapotból ké­­szített szövetek mér visszaérkeztek Törökor­­szágba. PÁRIZS. Kormányt­alom értelmében ez év augusztus elsejétől kezdve tilos , teljesen bőrből való áruk előállítása. A tilalom aláá esnek a női retikülök, levéltárcák, pénztár­­cák és a hasonló tárgyak. A jövőben ilyene­ket csak pótanyagokból szabad készíteni. SZÓFIA: A kormány ismét megengedte az öngyújtók h­asználatát, amelyet az állami gyulcimonopóliu­m érdekében a múltban meg­tiltott. A tilalom felfüggesztése az országban­ levő gyufahiányra vezethető vissza. Jelenleg­ újjáépítik a belga tulajdonból átvett kon­stoneci gyufagyárat. Egyúttal Bulgária 132 millió leva értékű gyufát rendelt külföldül­.­­ A rendőrigazgatóság kihirdette, hogy azo­kat, akik megszegik a gazdasági rendelete­ket, vagy titokban üzérken­nek, ezentúl azon­­nal a szitvatal koncentrációs táborba viszik„ BERLIN". Németországban megtiltották az, aprésjószágok részére a takarmányvásárlást. A jövőben csak hulladékot használhatnak fel erre a célra. A rendelet magyarázata az, hogy különösen a városokban a nyúltenyész­tés rendkívül fellendült, miután a nyúlhús nem tartozik adagolá­s alá és szabadon fo­gyasztható. Megállapították azonban, hogy », nyúl bt! »hoz szükséges takarmányból kétszer­annyi sertéshúst és háromszvannyi tejet le­het termelni.­­ A totális mozgósítás végre­hajtásának keretében átmenetileg megszün­tették a háború idejére a ruházati cikkek kézműipari elkészítését. Kivételt csupán a­ gy­ászruhák és menyasszonyi ruhák képeznek, valamint a leendő anyák és bombakárosul­tak ruházatai. A javítások mennyiségétől függ, hogy életképessé, nyilvánítják-e az üze­met, vagy bezárják. Berlinben a női szabók közös javítóműhelyeket nyitottak, amelyek­ben szaktanácsot adnak a nők meglévő ruhái­nak legjobb felhasználási lehetőségeire. S'OZSON'V. A szlovák parlament legutóbb­i illésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a kassai oderbergi vasútvonal Szlová­kiára eső részét államosítja. Ugyanakkor ki­mondták a kassai oderbergi vasútrészvény­társaság likvidálását is. A törvény a társa­ság teljes vagyonát a szlovák államra ru­házza át, a pénzügyminisztert pedig felha­talmazza, hogy hitelügyletekkel fedezze az államosítással kapcsolatos kiadásokat.­­ Pes­tismegbetegedések fordulnak elő az utóbbi időben a pozsonyi és kékkői járásokban a háziszárnyasok között. Ahol előfordul, igen nagy kárt okoz a baromfiban. A szárnyasok gyógyítása egyelőre lehetetlen, mivel a gyógyszer előállítása akadályokba ütközik. Ismét kommunistákat­­ tartóztattak le Spanyolországban (Madrid, május 18 - ,,X. S. T.") A spanyol rendőrsé­g hétfőn két spanyolt letartóztatott, akik a pol­gárháború ideje alatt a vörös had­seregben vezető szerepet játszottak. Mind a ketten az utóbbi időben tit­kos aknamunkát folytattak a nem­zeti Spanyolország ellen. Barcelo­nában ugyanakkor­­letartóztatták a vörös védelmi bizottság egyik volt tagját. • Feketehimlő ellen beoltják Szerbia lakosságát (Zágráb, május 18. — „Magyar Távirati Iroda.") Szerbiában meg­kezdték a lakosság rendszeres oltá­sát feketehimlő ellen. Ebből az al­kalomból a hatóságok a sajtó és falragaszok útján emlékeztetik a lakosságot a feketehimlő veszélyes­ségére, valamint az oltás szükséges­ségére és azt­ tanácsolják, jelent­kezzék mindenki önkéntesen oltásra.

Next