Népszava, 1943. június (71. évfolyam, 123–144. sz.)

1943-06-01 / 123. szám

- • - - Kedvezményes fü­rdőhegyek: Császár-fürdőbe :!llllllinil!!IIIIIIIIHIII!l!lllllllllll!IIIIIIIIIHIIII[llllntlllllllllllllli!l!l Hiiiipária-fiirÉEie tifirftu,rii­r­ifrimifrfirfin!nmiiiifirfiiniiiiirjiiiiiiiiifiiiirfiinfiffi( Lukács - fürdőbe Kaphatók: Kultúrpropaganda jegypénztárainknál VII. Erzsé­bet körút 35(tel. 122-293) és VIII. Conti ucca 4(tel. 130-330, 331,332) Ir FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ Ami a csehszlovák államot illeti, Bernes memorandumaiban azt áll­­ítja, hogy az nem lesz sem kapi­talista, sem kommunista, hanem kö­zépúton halad m­ajd- Bernes továbbra is kitart majd a­mellett, ho­gy Cseh­-Sz­lovákia „kötőjelnélküli" Csehszlo­vákia legyen. A LEGÚJABB ANGOL NYILAT­KOZATOK, amelyek fokozott légi­támadásokat hirdetnek­­Németország ellen, mint a „N. S. T." .Jelenti, eddig nem sokat foglalkoztatták a berlini sajtót,­ csak a szombati esti lapok kezdték e kijelentések nyomatékos kommentálását, hangoztatva, hogy nincs alapja azoknak az angol állí­tásoknak, amelyek szerint a pol­itúz­­ lakosság elleni légitámadásokat Németország kezdte. A vasárnapi lapok — jelenti ezzel kapcsolatban a „DNB" — első helyen közlik a brit bomba­támadások következtében el­pusztult, német kultúr­javakat fel­soroló, illetékes német helyről ki­adott jegyzéket, amely megcáfolja Attlee brit helyettes miniszterelnök­nek azt a kijelentését,­­ hogy a bri­tek nem válogatás nélkül támadják Németországot, csupán katonailag fontos cél­pontokat bombáznak. „A brit terrortámadások — írja a „Völ­kischer Beobachter" — csak "úgy há­ríthatók el, ha az azok során alkal­mazott brutális módszereket még erélyesebb eszközökkel hiúsítják meg. Eljön majd a nap, amikor Anglia rémülettől telve döbben majd rá arra, hogy a nemzeti szo­cialista Németországot sohasem le­hetett terrorral meggyengíteni és térdre kényszeríteni, mert az összes terroristákat végül is mindig saját fegyvereivel terítette le. Néha úgy látszik, hogy a német malmok las­san őrölnek, de ezzel szemben az őrlet kiválóan finom." Gayda a „Voce d'Italia"-ban rész­letesen foglalkozik az ellenséges hírverésnek Olaszország ellen irá­nyuló rohamával. Garda sorra veszi az egyes angol lapok állításait és megállapítja, hogy nagyon téved a ,,Xews Chronicle", amikor azt írja, hogy Olaszország helyzete hasonló Franciaországéhoz, mert az olasz papság a háború ellen érvényesíti befolyását és a főnemesség és a vagyonos osztályok ugyanilyen magatartást tanúsítanak. „Az angol lap elfelejti — írja Gayda —, hogy Franciaországot harminc nap alatt leverték,­ Olaszország pedig má­r három­ éve h­arcol az angol-amerikai szövetség ellen és nagyon messze áll attól, hogy feladja a küzdelmet. Sokat beszélnek az angolok az olasz légihaderő megsemmisítésé­ről is. Ha ez így van, akkor mivel magyarázzák meg az anlgol lapok azt a tényt, hogy az utóbbi 15 nap alatt az angolszászok­­245 repülő­gépet vesztettek a Földközi tenge­ren és ezek közül 75 gépet az állítólag nemlétező légihaderő lőtt le. Mindez azt­ bizonyítja, hogy tel­jesen elhibázott az angolszászok­nak Olaszország megtörésére irá­nyuló számítása." A „Svenska Dagbladet" német lapok megjegyzéseit idézi és a többi között rámutat gróf Reischach is­mert német újságírónak egyik cik­kére, amelyben az olaszok súlyos áldozatairól ír. A „Dagens Nyhe­ter" római tudósítója szerint a szö­vetségesek komolyan vélik, hogy állandó légibombázásokkal megtör­hetik Olaszországot. Olasz körök­ben ezzel kapcsolatban felvetik a kérdést: várjon meddig tarthat még ez a légioffenzíva, amíg va­lami más nem történik? Az a fel­fogás lép előtérbe, hogy a légi­támadások csupán előkészítői az ellenség nagyobb méretű hadászati tervei megvalósításának. AZ OLASZ FASISZTA PÁRT titkára rendeletet adott ki a fasisz­ták háborús viselked­éséről. Scoria párttitkár rendelete a többi között a következőket mondja ki: A párt szolgálata a nemzet szolgálatát je­lenti. A háború célját szolgáló mun­kát semmiféle m­ás ok felhasználá­sával háttérbe­­szorítani nem sza­bad. Nem szabad más célra igénybe­venni azt a fasisztát, aki a háborús célt szolgáló beosztásban áll. A fasiszta pártnak azok a vezetői, akik fegyveresen szolgálják hazájukat, politikai vagy szervezési hivatalu­kat kötelesek a párt rendelkezésére bocsátani, hogy lehetővé tegyék az egységes vezetést. A tisztelgésre és­ köszöntésre vonatkozó rendelkezések után kimondja, hogy a háború nem s­zolgálhat a sporttevékenység abba­hagyásának ürügyéül. A fasiszta párt értesítője a követ­kezőket közli: A fasiszta párt jel­vénye nem helyettesíthető semmi­féle más jelvénnyel, tehát nem he­lyettesítheti ezt a jelvényt sem a quadristák, sem a milicisták jel­vénye. A pártjelvény annak hatá­rozott kifejezése, hogy valaki büsz­kén vallja, hogy a párthoz tartozik. A hatóságoknak nem­ lehet senkit sem kényszeríteniök a pártjelvény viselésére, de minden további nél­kül eltávolítandó a párt soraiból az az egyén, akit azon kapnak rajta, hogy nem viseli a párt jelvényét-Ennek az eltávolításnak a következő indokolással kell történnie: ..Szemé­lyes érdem és politikai bátorság hiánya miatt méltatlan arra, hogy a fasiszta párthoz tartozzék." C H I R C Bt­I­L 1, (GIBRALTÁ­R ) TARTÓZKODÁSA élénken foglal­koztatta vasárnap és hétfőn a nem­zetközi sajtót. Az angol miniszter­elnök, Amerikából repülőgépen­­el­utazva, Gibraltárban járt. Az erről­ szóló híradást eleinte kétkedéssel fogadták. Később azután összefüg­gésbe hozták azzal az algecirasi jelentéssel, amely arról szólt, hogy Eisenhower tábornok, az északafri­­kai szövetséges haderő főparancs­noka szombaton meglepetésszerűen Gibraltárba érkezett. Kíséretében volt Montgomery tábornok, a 8. brit hadsereg parancsnoka. Ugyan­csak szombaton, Londonból jövet, Gibraltárba érkezett Catroux tá­bornok is. Majd hír jött arról­,hogy röviddel­ Churchill megérkezése NÉPSZAVA |913 június 1. KerM Agyon­lőtték a m­arseillei franca milícia propagandafőnöikét (Vichy, május 31. —­ Német táv­irati iroda.) Bouisson, a marseillei francia milícia propaganda főnöke, szombaton merénylet áldozata lett. Amikor lakásából Laugier milícia­parancsnok társaságában kilépett és kocsijában elhelyezkedett, szív­lövéssel halálra sebezték. Laugierre is rálőttek, de csak vállán sebesí­tették meg könnyen. („M. T. I.") előtt Giraud tábornok is megérke­zett az angol erődvárosba. Végül aztán La Lineából kelte­zett „N. S. T."-jelentésből kiderült, hogy mindezek közös megbeszélésre gyűltek össze Gibraltárban. A „N. S. T." szerint Churchill a megbeszé­lésen közölte Giraud tábornokkal, hogy feltétlenül szükséges a lon­doni francia nemzeti bizottság ve­zetőjével való megegyezése. Jólérte­sült körök biztosra veszik — foly­tatja a „N. S. T."-jelentés —, hogy a tárgyalásokon szóba kerültek a további hadműveletek kérdései is, továbbá az Egyesült Államok, illetve Anglia politikai érdekterü­leteinek elhatárolása. Éppen ezért úgy vélik, hogy Churchill gibral­tári látogatása közvetlen és szük­ségszerű következménye a Roose­velttel folytatott tárgyalásoknak. • * DE GAULLE VASÁRNAP AL­GÍRBA ÉRKEZETT, ahol Giraud, Catroux, továbbá Anglia és Amerika képviselői fogadták. Algíri jelentés szerint — közli a ,,Bud, Tud." zü­richi távirata — Algírban tüntető jellegű szíves fogadtatásban részesí­tették. l­e Gaulle a sajtó képviselőinek kérésére sajtóértekezletet tartott s azon előbb Giraudnak engedte át a szót. Giraud kijelentette, hogy a legutóbbi napok megbeszél­sei az­t mutatták, hogy ,a francia nemzeti bizottság és az északafrikai fő­parancsnokság között teljes össz­hang jött létre. Ezért jöttek össze am­­, Algírban. Ez a­ találkozás men­tes a politikai viszálytól. Mindany­nyian nem kívánunk mást, mint va­lame­nny­i francia egységét — mon­dotta. — Ezért örül, hogy De Gaulle jelen van és vele a munkát azonnal megkezdi. De Gaulle az újságírók különböző kérdéseire válaszolt. Arra a kérdésre, miért jött Algírba, kije­lentette, hogy a francia impérium egységére irányuló kívánság vezette Algírba. De Gaulle bejelentette egy francia központi hatalmi szerv léte­sítését­. Emlékeztetett arra, hogy francia tradíció szerint a francia haderő valamely parancsnoka soha­sem lehetett politikai vezető. Ez vo­natkozik minden tábornokra és őrá magára is. De Gaulle és Giraud megbeszé­lései, amint­ Bernből jelentik, már csak részletkérdésekre vonatkoznak, amelyeknek megoldása a környeze­tükből származó hírek szerint köl­csönös engedékenységgel hamaro­san elintézhető. Mint az algíri rádió jelenti, Georges tábornok délfranciaországi birtokáról Észak-Afrikába szökött és csatlakozott Giraud tábornok disszidens mozgalmához. — jelenti a „DNB" Vichyből. Georges tá­bornok 1939-ben az északkeleti fran­cia hadsereg parancsnoka volt. A francia háború végnapjaiban Ga­melin tábornok utódjának jelölték, az összeomlás után azonban vissza­vonult ése birtokán élt. Az erődít­mények francia szakértőjének és az olaszországellenes francia katonai tervek előkészítőjének mondják. * AZ ALEXANDRIAI FRANCIA HAJÓRAJ csatlakozott a szövetsé­gesekhez. A hajórajt és tengerészeit 19411-ben­­Goodfroy tengernaggyal élükön Alexandriában internálták. Vichyi „DNB"-távirat jelenti: A francia kormány közli, hogy a fran­cia hajóhad Alexandriában „enge­dett az angol-amerikai nyomásnak". A hadihajók legénysége, angol for­rásból származó távirat szerint, be­jelentette csatlakozását. A hivatalos bejelentéssel kapcsolatban a „N. S. T." a többi között a következőket közli: Francia részről már hónapok­ óta hiába próbálkoztak azzal, hogy eljuttassák a hadihajók legénységé­hez az őket megillető zsoldot, az angolok megakadályozták ezt és a francia tengerészek a legnagyobb nyomorba jutottak. A flotta pa­rancsnoka, Goodfroy tengernagy hiába állított ki váltókat, író alexandriai bankok angol parancsra nem fogadták el ezeket. Nem sike­rült török és svájci közvetítés útján sem pénz küldése Alexandriába, mert az angolok ezt is meggátolták. A Martinique megszállására irá­nyuló újabb washingtoni nyomás­sal kapcsolatiban jelenti a Stefani Buenos Airesből: Robert tenger­nagy, Martinique­­kormányzója ki­jelentette, hogy nem áll szándéká­ban jelenlegi politikájának módosí­tása és hogy a sziget nagy gazdasági nehézségei mellett is híven ki akar tartatni a vichyi kormány mellett. A „DNR" vichyi távirata közli: Az Alexandria kikötőjében állomá­sozó francia hadihajók, amelyek csatlakoztak a „szabad francia moz­galomhoz", együttes vízkiszorítása 65.000 tonna. A hajóhad a követ­kező hajókból áll: a '­'3.000 tonnás „Lorraine" csatahajó, a 10­ 000 ton­nás „Suffren", „Tourville" és „Duquesne" cirkálók, a 1000 tonnás „Dugay-Trouain" cirkáló, az 1300 tonnás „Le Basoue", „Forbon" és „Le Fortune" torpedónaszádok, valamint a „Le Protée" tengeralatt­járó. A felsorolt hajók fedélzetén legutóbb még körülbelül 1000 tiszt és tengerész teljesített szolgálatot. , VICHYBEN Pétain tábornagy el­nökletével minisztertanács volt szombaton. A minisztertanács fel­adata a „DNB" párizsi jelentése szerint az volt, hogy levonja a észszerű következtetéseket Laval kormányfő és Sauchel körzet vezető párizsi megbeszéléseiből. A kor­mány olyan döntés meghozatalára készíti — jelentette ez a távírat amely megfelel az egész nemzet akaratának. Úgy látszik, évfolya­monként szándékoznak behívni a fiatal franciákat, hogy munkába állítsák őket. A „DNB" jelentését­ igazolta a minisztertanácsról ki­adott hivatalos közlés. A „N. S. T." jelenti Vichyből. Vasárnap este hivatalos közleményt adtak ki, amely bejelenti, hogy az összes, 1922-ben született véderőköteles francia­­ polgárokat németországi munkaszolgálatra hívják be. Föl­mentés a behívás alól nincs. Be kell vonulniuk azoknak is, akik egyébként létfontosságú üzemekben való foglalkoztatásuk címén föl­menthettek lennének. Az 1922-es év­folyamon kívül kötelező német­országi munkaszolgálatra hívták be az 1920 és 21-es évfolyamokat is. Ezeknél azonban tekintetbe veszik az esetleg fennálló mentesítő oko­kat. Mezőgazdák, vasutasok, bányá­szok és rendőrök nem tartoznak be­vonulni. Diákok szeptember elsejéig haladékot kaphatnak.

Next