Népszava, 1943. július (71. évfolyam, 145–171. sz.)

1943-07-01 / 145. szám

| Boh­ibatámadások és légicsaták Nyugat- és Dél-Európa fölött Kölnt, Messinát és Livornót támadták az angolszász repülők. — A német és az olasz sajtó a városok lakosságának bombázásáról Pavolini: „A partraszállási kísérletet megpróbálják, mégpedig a közeljövőben "—Berlini politikai körök július harmadikára várják az inváziós kísérletet ? Churchill beszámolója a háborús helyzetről. — „Nagy hadműveletek, nagy kockázatokkal járnak" — jelentette ki az angol miniszterelnök . A szerdai német lapok —­­ amint a „DNR" jelenti — egyöntetűen a brit légiterror újabb megnyilvánulásának minősítik a né­met kultúrművek — közöttük a kölni székesegyház — szétrombolá­sát, valamint a polgári lakosság tud­atos­ bombázását. „A terror­támadások — írja a „Völkischer Beobachter" —, amelyeknek kultúr­értékek és hagyományt hordozó épü­letek megsemmisítése a kifejezett célja, Európa népeit csak megerő­sítik elhatározottságukban, hogy a harcot ez ellen az ellenfél ellen két­szeres erővel folytatják a végleges leküzdésig. A kölni dómból felcsapó láng harcra hívó fáklya. A britek halált és tüzet vetnek, de gyűlöletet és halálos megtorlást aratnak majd. A gyűlölet és a megtorlás szándéka hideg nyugalommal vár, amíg üt az óra. A légiháborút a britek kezdték, de a németek fogják befejezni. A német harangok acélnyelve hirdeti majd a nap felvirradtát, amelyen Európa megszabadul a brit-bolse­vista hatalmasoktól." A ,,Deutsche Allgemeine Zeitung" megállapítja, hogy „itt nem lehet szó terv nélkül ledobott bombákról, itt tökéletes tervszerűséggel, előre kiagyalt módszer szerint végre­hajtott kísérletről van szó, amely­nek az a célja, hogy újból szenve­dést okozzanak egy nyugatnémet­országi nagyvárosnak, anélkül, hogy bármiféle katonai nyereségre is tennének szert". A lap emlékeztet a messinai­ dóm szétrombolására is, amely hasonló a német nemzeti ereklye ellen irányuló keddi táma­dáshoz. A lap hozzáteszi, hogy az ellenség drágán fizeti meg ezt az újabb támadását és emlékeztet a számos lelőtt bombázóra, amelyek­kel az angolszászoknak naponta számolniok kell. A kölni székesegyház mint a gótikus építészet legkiválóbb alko­tása él a köztudatban. A följegyzé­sek szerint abból a székesegyházból keletkezhetett, amelyet Nagy Ká­roly uralkodása alatt Hildebold ér­sek építtetett 814-ben a kölni dóm m­ai helyén. 1248-ban a székesegyhá­zat tűz pusztította el, 1322-ben fe­d­ték be újjáépítését. 1388-ban ké­szült el a dóm hajóinak egyik ré­sze, 1447-ben pedig a déli torony. Egészen a 19. századig szünetelt az építés, amelyet 1840-ben folytattak és 1880-ban fejeztek be. A kölni dóm régiségben és múltban vetekszik a westminsteri apátsággal. Az „Avvenire" című katolikus lap közli annak a táviratnak a szöve­gét — jelenti a Stefani —, amelyet a pápa, a messinai é­vekhez inté­zett. „Mélységesen megrázott ennek a szeretett városnak új gyásza, ame­lyet ma újból megfosztottak leg­nagyobb templomától — írja a pápa táviratában. — Kérem az Istent, hogy segítsen meg a katedrális újjáépítésében téged és az egész egyházkerületet és adjon erőt en­nek a kegyetlen megpróbáltatásnak elviseléséhez." Az érsek, aki az 1908. évi föld­rengés után újjáépíttette a katedrá­list, kijelentette az „Avvenire" munkatársának, hogy az angol­amerikai bombák sokkal alaposabb rombolást végeztek, mint a föld­rengés. Megrongálódott a többi között a főoltár, Szicília egyik legszebb és legértékesebb műalko­tása is. Ennek az oltárnak értéke kiszámíthatatlan, mert építései va­lódi drágakövek voltak.­­ Berlini politikai körökben —­­ amint ez a „N. S. T." jelenté­sében olvasható — „nagy figyelmet keltett az angol és amerikai részről n­em titkolt csalódás az egyre nö­vekvő súlyos repülőveszteségekkel kapcsolatban és a Moszkvából meg­indított újabb propaganda a máso­dik arcvonal megteremtése érdeké­ben". Ezzel kapcsolatban berlini körök tudomására jutottak olyan londoni eredetű jelentések — foly­tatja a „N. S. T."-távirat—,amelyek szerint az angolok július 3 ra ter­vezik az invázió megindítását. Ber­linben e jelentésekkel kapcsolatban nem foglalnak állást. Politikai kö­rökben csupán arra mutatnak rá, hogy hivatalos helyen az utóbbi időben már többször kijelentették, hogy számolnak angol-amerikai in­váziós kísérlettel és arra felkészül­nek. Egyébként hangoztatják, hogy Londonban már sokszor említettek határidőket, amelyek azután nem valósultak meg. Egyidejűleg azt a véleményt is hangoztatják Berlin­ben, hogy „az angol-amerikai invá­ziós terveket az a német sakkhúzás is megzavarta, hogy az ellenséges várakozások elenére a német csa­patok májusban és júniusban nem indítottak offenzívát a keleti arc­vonalon és ez a körülmény a Szov­jet számára egyre fenyegetőbbé teszi a jövőt". Angolszász részről sem hivatalos jelentések, sem újságközlemények nem beszélnek arról, hogy mikorra tervezik az invázió megindítását. Még kevésbé közlik, hogy milyen helyeken történne­k majd ilyen kí­sérletek. Erre vonatkozóan hangoz­tatják a katonai titok fennforgását és azt mon­dják, hogy az ilyen dátu­mok és földrajzi helyek megjelölése csak a keleti front eseménytelensé­gére irányuló figyelem eloszlatását célozza. „Az ellenség nem tudja, hogyan vívja ki a győzelmet — írja Mario Appelin­s a „Popolo d'Italia" vezér­cikkében. — A légibombázások nem hozták meg a várt lélektani hatást s napról napra több repülőgépbe és kiképzett személyzetbe kerülnek. Az ellenségnek tehát nincs más válasz­tása, ha meg akarja nyerni a hábo­rút, mint partraszállás Európában. A partraszállás azonban nem köny­nyű feladat, nagy kockázatot kell vele vállalni és sok veszteséggel kell számolni. A megfelelően elosz­tott egyesült európai erők készek a válaszra minden ellenséges partra­szállási kísérletre. Jelenleg Olasz­országnak van a legkényesebb és legnehezebb helyzete. Ezért fordul a világ figyelme most az olaszok felé. Az olaszoknak keményen ki kell tartan­iok" Pavolini a „Messaggero"-ban megállapítja, hogy Olaszország és az olasz szigetek, valamint a fran­cia tengerpart, a Balkán félsziget és a körülötte fekvő szigetcsoport, a bolgár-román feketetengeri part­vidék, az atlanti part és Norvégia az az öt szakasz, ahol megkísérel­hető az Európa elleni támadás. „Az ellenséges közvélemény — folytatja a lap — türelmetlenül követeli az Európa elleni támadás megindítá­sát. Minden arra vall, hogy ezt a partraszállási kísérletet megpró­bálják, mégpedig a közeljövőben. Egy azonban biztos, hogy a ten­gelyt meglepetés sehol sem érheti. Az ellenség hatalmas erőösszevoná­sokat­ hajtott végre Angliában, amelyek az északi részek­ felé való támadást hajtanák végre. Összevo­násokat végzett a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. Gibraltár­ban és az északafrikai kikötőkben hadihajókat és partraszállási esz­közöket összpontosított, amelyeket a tengely légiereje állandóan és hatásosan támad. Az ellenség tá­madása minden szakaszon várható, de Olaszország felé különösképpen irányul a támadás szándéka. Kü­lönbséget kell tenni partraszállás, az egyes területekre való behatolás és az elözönlés — invázió — között. Dieppénél is volt partraszállás, de az ellenség nem tudott behatolni a partvidék mögötti területekre. Az elözönlés pedig sokkal súlyosabb és más természetű kérdés, mint nem ellenséges területre való behatolás. Elözönlést hadseregeknek kell végrehaj­taniok, súlyos csaták so­rán." A jövő eshetőségeiről szólva, a ..Basier Nachrichten" azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy Rómát meg­kíméli-e­ az ellenséges repülők tá­madó hadjárata. A svájci lap olyan angol állásfoglalásról ír, amely sze­rint Róma meg volna kímélhe­t légitámadásoktól, ha az olasz kor­mány nyílt városnak jelentené ki és ennek megfelelően intézkedése­ket tenne minden háborús fontos­ságú ipar, katonai tábor és minisz­térium onnan való kirajtoltatására. A Jraily Express" és az „Evening Standard" részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mind a két lap utal arra, hogy Róma elsőrangú fontosságú a tengelyhatalmak há­borúja szempontjából, ugyanakkor latolgatja azt is, hogy Róma a Vatikánváros helye is s így olyan értékek tárháza, amelyek az egész világ szempontjából nagybecsűek. 71. évfolyam 145 szám Budapest, 1943 július 1. csütörtök ÁRUSÍTÁS Ára 16 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucea 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Az elsötétítés időpontja ma:­ora

Next