Népszava, 1943. augusztus (71. évfolyam, 172–196. sz.)

1943-08-26 / 192. szám

1943 augusztus 26, csütörtök NÉPSZAVA NÁPOLY kilencvennyolc bomba­­támadás után HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS A DÉLOLASZORSZÁGI ROMVÁROSRÓL (Róma, augusztus 25.) A Rómá­ban akkreditált nemzetközi sajtó több tagja, köztük a „Magyar Táv­irati Iroda" munkatársa is, látoga­tást tett Nápolyban augusztus dó 23-án. Az újságírók gépkocsin tet­ték meg­ az utat, amelynek során tapasztalhatták, hogy a július­­25-e óta végbement nagy változások a vidéken is érezhetők. A hidakról és egyéb létesítményekről eltűntek a vesszőnyalábok és a Mussolini-idézeteket is sok he­lyen bemeszelték. Az utazás során, amely zavartala­nul folyt le, először Capua lakó­házain és egyik templomán lehetett látni, hogy kemény és kíméletlen harcban áll az olasz nép. Maga Nápoly, ha Róma felől érkezik gépkocsival az ember, nem árulja el azonnal, hogy milyen pusztulás tapasztalható falai kö­zött.. Ez mindenesetre megköny­n­yebbüléssel tölti el azt, aki azzal a hittel jött el ide, hogy alig van ép ház Nápolyban. De­ sajnos, an­nak ellenére, hogy egyes város­részek nem szenvedtek jelentős ká­rokat, azt kell mondani, hogy Nápoly Olaszország egyik leg­megpróbáltabb városa. Amint a kikötő felé, halad az em­­ber, egyre több bombatalálat ötlik szemébe. A királyi palota tetején három hatalmas lyuk tátong, az egyik bombatalálat alig pár mé­terre a műemlékjelzés mellett csa­pott, be az épületbe. Körülbelül húsz bomba esett a palotára és a bom­bák nagyon súlyos pusztítást vé­geztek a palota belsejében. Riadó! Az újságírók alighogy Nápolyba érkeztek, keresztülestek az első légi­riadón. A légiriadó azonban a ná­polyi lakosság rend­es életformá­jához tartozik. Azokban az órák­ban, amikor tudják, hogy jönni szoktak az ellenséges gének, aki Catk telejti, a kikötőtől és egyéb (^'pontoktól távolabb levő város­részekben intézi el teendőit és a nyu­godtabb óráiban megy a ve­szélyeztetettebb körzetek felé. A nápolyi ember életét a légi­riadók gyakorisága és időtar­tama határozza meg. Az ú­jságírócsoport nápolyi tar­tózkodás­.Ainak r'ső négy órájában három légiriadó volt és el lehet képzelni, hogy, a munkateljesítmény szempont­jából mit jelent az, ha valaki tíz-tizenkét hónapja az óvó­té­ igen alszik és nappal megszakí­tásokkal tudja csak végezni teendőit. Zisigárlassarl és szórakoztató üzemeibe kedvezményes árú jegyek Parkbelépő — 36 fillér Hegyi vasút — 56 fillér Szel­lem vonat — 56 fillér Dodgem — 56 fillér Vízisikló — — 48 fillér Repülő — 48 fillér Elvarázsolt kastély — — 40 filér The Whip — 40 fillér Csodacsónak — 32­ fillér Holdrakéta — 30 fillér Kee.ske — 30 fillér Láthatatlan ember — — 30 fillér Tobogán 24 fillér Kis vasút — 24 fillér KAPHATÓK: Fri­sébet körút 35. és Conti ucca 4. A nápolyi nép ezeknek a nehézsé­geknek ellenére is páratlan lelki­erőről tesz tanúságot. Nápoly ha­zinak egynegyede teljesen elpusz­tult, a felét pedig könnyebben vagy tilyosabban­ megrongálták a bom­bák és a nép mégis vidám, a riadó után kevéssel felhangzik az ének és az­ emberek újra jókedvvel jár­nak az utcákon. Több helyen eite­rát is levisznek magukkal az óvó­helyre, hogy azzal szórakozzanak légiriadó alatt.­­ Élet az óvóhelyeken Nápolynak nagy szerencséje, hogy sok nagy befogadóképességű óvó­hely van a városban. Sok beteg ágyát ide hozták és a­ betegek itt vannak egész nap. Külön élet folyik itt a föld alatt és a nagyobb óvó­helyeken még rendőrőrszoba is ta­lálható. Este 8 óra után egyre több em­ber jön ide, akik itt töltik az éj­szakát. A lakosságnak ez az óvatossága nem felesleges dolog, mert Nápoly­ban nem tréfálnak az angolok, de különösen nem tréfálnak az ameri­kaiak. A legrettenetesebb légitámadást augusztus 4 én élte át a város, ami örökké emlékezetes marad a nápo­lyiak előtt, akik eddig 98 légitámadást és sokkal több légiriadót éltek át. A légitámadások során 100 mű­em­lékszámba menő palota sérült meg, köztü­k sok igen súlyosan. Ha­talmas pusztítást okozott még az 1043 március 28-án történt kikötői hajórobbanás, amely még 40 kilo­méteres körzetben is hallható volt. „A­­pusztulás teljes'' A 08 bombatámadás óriási válto­zásokat hozott létre a város kü­lső képén és valóban Nánoly egyes ré­szeit nem lehet találóbban nevezni ennél: Dél-Európa Sztálingrádja. Teresen kihalt itt a város, a romok közül szomorúan emelkedik ki egy-egy templom, emberek. S alig látni, mert itt senki sem lakik. Az utcákon csak nehezen lehet gép­kocsival közlekedni, mert a romok annyira elfagltnák a teret. Mintha minden házért közelharc folyt voln­a­­ a bevasomást kel­t az emberben Ná,Zid­­nak ez a negyede. A lég­védelmi szirénák nem működnek . Eeken a terü­leteken Hogy milyen nagyarányú a pusztítás, azt az is tu­dtatj­a, hogy * a vérus egyéb területein műkö­désben levő szirénák hangja nem hallatszik ezekre fk az el­pusztult városrészeknek a kö­zéppontjáig és aki itt jár, az esa* az ellenséges repülőgépek megjelenéséből­­ veheti észre, hogy légiriadó van. Ezeken a területeken­ a pusztulás teljes. A lakosság mindenét elvesz­tette. A Nápolyba érkező újságírókat Soprano prefektus üdvözölte a városházán és rámutatott arra a nagy vesztes­égre, amely a világ­ot érte a Nápoly elleni pusztításokká! « kérte az újságírócsoport tagjait, hogy tapasztalataikról számoljanak be és amennyire tőlük telik, hívják fel a világ figyelmét arra a pusz­tulásra, amelyet Nápoly elszenve­dett. LM. T. I.") — .Jenő s­ .d herceg súlyos ope­ráción esett keresztül. Stockholm­ból jelentik: Jenő herceget, a király testvérét megoperálták. A m­egop­e­rált hely kezelése után erősebb vér­zés lépett fel é­s vérátöm­es­''st kellett végrehajtani. A 78 éves Jenő I herceg javulás útján van. 7. oldal Magyar kívánsághangverseny. SZELECZKY * JÁVOR * FÉNYES * SÁRDY * LATABÁR KISS MANYI * VASZARY * BARABÁS * BORDY * KELLI ANNA prolongálva! Mától A im­p hullSwl KOLLEKTÍV GAZDÁLKODÁS AZ AUSZTRÁLIAI NÉGEREKNÉL. Az ausztráliai állami hatóságok az ország katonai biztonsága érdekében tett intéz­kedései során olyan tapasztalatokat sze­reztek, amelyeknek segítségével alapo­sabban belepillanthattak a benszülöttek életébe. Ernest Worms ausztráliai had­osztálylelkész most tette közzé jelentését az északnyugatausztráliai benszülöttek életéről. A négerek élesen megkül­­n­böztetik a kollektív és a magántulaj­dont és olyan jogi viszonyok­ között élnek, amelyek meglepően emlékeztet­nek őskommunisztikus, utópista elméle­tekre. A közösségi tulajdon uralkodik a gazdasági élet fölött. Magántulajdona csak olyasvalakinek lehet, aki a közös­séggel szemben maradéktalanul lerótta minden kötelességét és ezenfelül még ideje maradt, hogy saját maga számára dolgozzék. Ezzel a feltétlenül modern elgondolással szemben áll a másik olda­lon alig érthető primitívség. Ezek a né­gerek a cserekereskedés korában élnek, amely nélkülözi a pénz fogadná­. A cseretárgyaló közé tartoznak az asszo­nyok is, akiknek kereskedelemi értéke kizárólag munkaképességüktől függ. A lelkész arról is beszámol, hogy ezek­nek a négereknek tilos anyósukkal szóbaállni. ÚJABB VÍVMÁNYOK A VAKSÁG MEGSZÜNTETÉSÉRE. Az „Orvosi Hír­lap" írja a következőket: Lehet, hogy a múzsák hallgatnak a háború idején, de az orvostudomány annál inkább fejlő­dik. Érdekes új eredményekről számol­nak be a németek. A „Klinische Wochenschau" cikket közöl a vakság operatív úton átültetéssel való gyógyí­tásáról. Az új­ eljárást W. Wegener né­met professzor dolgozta ki. Átülteti a szem­ szaruhártyáját elhalt emberből a vakság veszélyének kitett emberbe. Nyolcvan éven felüli emberek szaru­hártyáit ültette át, mert ezek a szövetek jobban tudnak beleilleszkedni az átülte­tett testbe. Húsz kísérlet közül 15 teljes eredménnyel járt és sikerült szaru­hártyadaganatokat, krónikus látási za­varokat teljesen meggyógyítani. Azok­ban az esetekben, amikor nem sikerült eredményeket elérni, olyan maró folya­dékok okozta szemsérülésről volt­ szó amelyek kiterjedt szemronc­solással jár­tak. MARLENE DIETRICH rendkívül rö­vidlátó. Egyszer ünnepi ebéden vett részt, ahol a pincérek szokás szerint há­tulról szolgáltak fel és közben Marlene szalvétája a földre esett, anélkül, hogy a színésznő észrevette volna. Szomszédja, egy kopasz úr lehajolt, hogy felvegye a szalvétát és közben hozzáért Marlene Dietrich karjához. A színésznő azt hitte, hogy­ valamelyik pincér érintette meg Si­fi atról, hogy a tállal megkínál­ja, ol­dalt nézett és akkor észrevette a lehajló úr rózsaszínűen csillogó, tar koponyáját. Csak ennyit mondott: — Köszönöm, nem kérek dinnyét. EGY KÖNYV ÁRA A 15. SZÁZAD­BAN. (A Könyvkötők Lapjá-ból vettük át.) Egy Anjou grófnő Haimon halber­stadti püspöktől megvásárolta a ,,Ho­miliae" című könyvet, amelyért a grófnő 200 darab juhot, 5 kvarter búzát, 5 kvarter árpát és 5 kvarter zabot fize­tett. (1 kvarter ,­V« g.) «L» A HAMBURGI HAGENBECK-CIR­KU­SZ ÉS A HÁBORÚ. A háború kü­lönböző nehézségeket okoz a cirkuszok­nak is, különösen olyan nagy cirkusz­nak, mint a hamburgi Hagenbeck-cir­kusz. Hagenbeckéknek, köztudomású, milyen nagy állatseregletük van. Első­sorban az állatok táplálása okoz gondot. A cirkusz hatalmas jégszekrényében el­hullott állatok teteme és olyan lóhús van, amelyet már nem lehet emberi táplálékul használni, de kidobni még kár. Ezt eszik a Hagenbeck-cirkusz ra­gadozói. A szárított cserebogár igen jó pótanyagnak bizonyult a sáska helyett, amelyet szintén állati táplálékul hasz­nálnak. Mindenféle állat számára talál­tak pótanyagot. Például a majmok a banán és dió helyett salátát és külön­böző, erre a célra alkalmas füveket esz­nek. A szfinksz-páviánok továbbra is hozzájuthatnak kedvenc eledelükhöz, a verébhez. Az elefántokat lókosztra fog­ták. A táplálkozási kérdést, szóval, meg lehetett oldani. A légitámadás is sok gondot okozott a cirkusznak. Mindenki azt hitte, hogy a ragadozók légitáma­dás esetén rendkívül idegesen és vesze­delmesen viselkednek. Már a békében sem nyugtalanította az állatokat a gya­kori tűzijáték. Lehetséges, hogy az oroszlánok, tigrisek, leopárdok és jaguá­rok a bombák robbanását és a nyomuk­ban felcsattanó fényjelenségeket egy­szerű tropikus viharnak tartják. Az elefántok már sokkal nyugtalanabbak. Az örök jelenléte azonban nagyon jól hat az idegeikre. Hogy idegességet i­s a tengeri madaraknál és a majmoknál tapasztaltak. Az utóbbi időben azonban az emberszabású majmok magatartása is közeledett a tevééhez, amelyet a sztoi­kus nyugalom példaképének tartanak az állatseregletben. A strucc is nyugod­tan fogadja a légitámadást. Atá azonban nagyon kell vigyázni, nehogy a lég­védelmi ágyúk lövedékeinek repesz­darabjaival elrontsa gyomrát. — korlátozzák a pécsi és debre­ceni vízfogyasztást. A szokatlan nagy meleg nagy megterhelést je­lent egyes városok vízműveinek. Pécsett már a múltban is fordultak elő zavarok, de a meleg fokozódásá­val a zavarok csak még növekedtek, a csapokat az éjszakai órákra el ke­ll zárni. A közeljövőben intézkedés történik a víztakarékoskodás érde­kében. — Debrecenben is­ hasonló vízszolgáltatási zavarok fordultak elő. Éppen ezért több javaslat ké­szült a vízpazarlás ellen és a helyes vízgazdálkodás érdekében. — Az orvosi kamara felhívása. A Budapesti Orvosi Kamara felhívja tag­jainak figyelmét, hogy gépjárműveinek honvédelmi igénybevétele alóli mente­sítését az 1944. évre kizárólag az erre a célra szolgáló és a kamaránál beszerez­hető bejelentőlapon szeptember 1-ig kér­hetik. A pontosan kitöltött és három­pengős okmánybélyeggel ellátott be­jelentőlapokat a magánorvosoknak a kamaránál, a hatósági orvosoknak (tiszti- és kerületi orvosok) pedig a bel­ügyminisztériumban kell benyújtaniuk. — Halálozás: Kertész Elemér fővárosi bizottsági tag, a Magyar Tűzharcos Szö­vetség országos ügyvezető alelnöke augusztus 24-én elhunyt. Temetése augusztus hó 27-én, pénteken délután 5 órakor lesz a flumeinti temetőben. Zöldfőzelékek eltevését, kevés liszt­ből — főleg burgonyából sütemények, tojásnélkü­li tészták, zsír nélkül vagy kevés zsírral változatos ételfélék készí­tését mutatják be az Elektromos Művek Eskü út 5. szám alatti villamoskony­hájának főzőelőadásain. Egyben a villa­mos főzőlapok, tűzhelyek és sütők taka­rékos kezelését is megtanítják. Előadás: hétfőn, csütörtökön és pénteken d. e. 10 órakor, továbbá d. u. 5 órakor. (X)

Next