Népszava, 1943. augusztus (71. évfolyam, 172–196. sz.)

1943-08-26 / 192. szám

b oldal Barátom, Bögölye Franciaországi ,magyar munkások éle­tét hozza elérte F. Rácz Kálmán re­génye. A „Ba­rátom, Bögölye" úgyneve­zett kisregénty, de a fiatal író hibátlan, igényes mű­vet alkotott. Manapság egyes íróink ne hiszik, minél vaskosabb, ter­jedelmesebb kötetet hoznak ki, annál nagyobbat alkottak. Rácz Kálmán él és megfigyelő, fegyelmezett alkotó és az író legnemesebb eszközeivel dolgo­zik­ A mai francia regény néhány mes­terétől tanult és ez nem rossz iskola. A „Barátom, Bögölye" a franciás íz­­mellett F. Rácz Kálmán külön hangját jelenti és ez a hang meglepően friss, kellemes és mély. Az utóbbin, a mélysé­gen van a hangsúly, mert regénye munkások életét vetíti az olvasó elé. Ez a téma az, amelyhez nem szabad min­denkit hozzányúlnia engedni, hiába le­het ez manapság sokaktól egyszerre fel­fedezett, olcsón kiaknázható aranybánya. Az irodalom nem egy kalandora él vissza éppen manapság ezzel a mélysé­gekben, megrázó élményekben annyira bőséges élettel. Egyre-másra hamisítják meg azt az életet, amelyet a dolgozó ember él és ugyanez a sorsa a munkás­ról formált képnek is. A munkás, a pa­raszt élete emberi életi, külön emberi problémákkal és azok a fiatal írók, akik babérokat akarnak tépdesni a maguk homlokára, ezeknek a sorsoknak a meg­írásával gyakran hazug himnuszt zen­genek és a nytrikás és paraszt életébe a maguk f­ri­zisait magyarázzák bele. F. Rácz, Kálmán magyar munkás­alakjai .(Nem frázissal bélelt emberek, nem V/Czak, hanem eleven alakok. Bö­gölyi János a Conflansba, Párizs mellé kivetődött fiatal munkás, félig paraszt, ft/lig ipari munkás, a dolgozók felfoko­zott önérzetével, Szamek mester, a kom­munista és felesége, a röthajú, fájdalmát csendesen, rejtélyesen munkába temető asszony, aki végül is férje gumikabát-és pellerinragasztó üzeméből kiröppen Bögölyével, hogy kikössenek idehaza, Újpesten. „Moszló" Kálmán alakja a regényben új figura, magyar regények­ben ilyen formán nem találkoztunk vele. A két világháború közötti fiatal magyar intellektuel figurája Kálmán, a bihari „jó családból való fiú", aki a debreceni gimnázium padjaiból kerül ki Con­flansba a munkapad mellé. Osztályából, a polgárságból próbál kimenekülni, érzi a válságba került osztályforma minden nyomasztó érzését és az erőt a fizikai munka, a műhely emberei között keresi. Kassákon kívül magyar író még nem írt ilyen szépen arról, mit érzünk, ami­kor először ülünk a munkaasztalhoz. Nagyszerű és fölemelő pillanat ez, amely a társadalom hasznos és teljesértékű tagjává avat bennünket és amikor a teremtő munka értékének a tudatát elő­ször érezzük. A kisregény hőse, Kál­mán átérzi ezt, a „Barátom, Bögölye" írója pedig a munkásolvasóban elmé­lyíti tudattá, az olyan olvasóban pedig, aki eset­leg világéletében naplopó volt, húrokat penget meg, milyen szegényes az élete a munka megszépítő ereje nél­kül. F. Rácz Kálmán talán nem jelent­kezik az irodalmi életben a szocialista író igényével, sem az új népiesség jel­mezében. A „Barátom, Bögölye" regény, jó regény, dolgozó emberek a hősei és írójuk úgy nyúlt alakjaihoz, amint egy írónak, ha munkások életéről szól, be­szélnie kell. A munkások élete beszél és nem­ az író hangját hallani. Fe­lrácz Kálm­án első könyvét az Aurora adta ki. Endre... Kirabolták a Francia Bank két küldöncét (Nizza, augusztus 25. — ,N. S. T."­ Egy nizzai bank két küldöncét, akik 755.000 frankot vittek éppen a bankba — a nizzai pályaudvar egy­napi bevételét —, a­, uccán két ban­tuin megtámadta és kirabolta. A s­zinditák a bank előtt leütötték az altiszteket és a pénzestáskákat el­rabolva kerékpáron kereket oldot­tak. Véletlenül lelőtte játszótársát Szegedről jelentik: Belov Zoltán nyolcéves átokházi kisfiút az egyik lán­y forgópisztollyal véletlenül meglőtte. A súlyosan sérült gyer­meket azonnal kórházba szállítot­ták, de rövidesen meghalt. A nyo­mozás megindult annak megállapít­­ására, hogy a szerencsétlenségért kit terj­el a felelősség. NÉPSZAVA mwmmmwmmtm 1943 augusztus 26. csütörtök. Jll LLaéjLzzt * 3vő cLaL&m &LL(Í&llt(JVLlf, Svájci és svéd kiadású nagy német és angol könyvek, amelyek nálunk is kaphatók A tiszta irodalom nem ismer ország­határokat, még a háború alatt sem. Az alább ismertetendő könyvek mind kap­hatók Budapesten. Stephan­­Zweig: „Sternstunden der Menschheit" című rímek novellás kötetét Bertm­ann - Fischer Verlag, Stockholm, adta ki. Külön is felhívjuk rá olvasóink figyelmét, hogy öt új novella is van a kötetben, amelyek még a német kiadás­ban sem szerepeltek. „Das erste Wort über den Ocean" érdekfeszítő leírása a háromszor is kudarccal végződött Ame­rika és Európa közötti kábellerakásnak. „Der versiegelte Zug" címe is mutatja, hogy Lenin pályájának első állomását adja vissza lebilincselően pazar német nyelven. Ugyanez a kiadó Thomas Mann: „Die vertauschten Köpfe" című és szinte Zsonglőrszerű­ németséggel megírt hal­hatatlan orientális legendáját juttatja ismét a szép németséget kedvelők kezé­hez. „Der Zauberberg" száznegyven­harmadik teljes kiadása is Svédország­ban jelent meg. Aldous Huxley: „Brave New Word"­ját, az utópiás regényeknek ezt a csúcs­teljesítményét, feltűnően olcsó kiadás­ban adta ki The Continental Book Company AB. Ugyanitt a Jan­ Förlag kiadta a „Lady Chatterley's Lover"-t, ezt a még Angliában is sokat támadott és első kiadásakor betiltott, de kétség­telenül nagy irodalmi értékű munkát, amely annak idején rossz magyar fordí­tásban is megjelent. Itt említjük meg, hogy Svájcban je­lent meg a Phönix-kiadásban Eric Knight: „This Above All" című nagy háborús regénye, amely rövidesen ma­gyar fordításban is olvasható lesz. A háborús regénytermésben irodalmi szempontból előkelő helyet foglal el Ernest Hemingway: „Wem die Stunde schlägt", angolul „For whom the bell tolls" című műve, amely a spanyol pol­gárháború négy­­napját örökíti meg. Igazi műremek. Arra emlékeztet, hogy a halálharang annak is szólhat, aki azt csak messziről hallgatja ... Akik filozófiával foglalkoznak, azok­nak figyelmébe ajánljuk a berni Verlag für Recht und Gesellsehaft című kiadó­nak „Jahrbuch der Schweizerischen Philosophischen Gesellschaft" 1941-ben és 1942-ben megjelent köteteit. A háború kitörése idejében érkezett utolsó angol könyvszállítmányból külö­nösen kiemeljük az azóta szaktekin­téllyé lett Stephen King-Hall: „History of the­­aar"-ját. A szicíliai invázióval kapcsolatosan különös érdeklődésre tarthat számot Charles Dixon: „Para­chuting" című és az angol ejtőernyős­kiképzéssel kapcsolatos, fényképekkel illusztrált könyve. dr­­. Brahms hegedűre és gordonkára írt zenekari kíséretes kettős versenyművét játszotta el kedden este Szervánszky Péter he­gedűművész, a Székesfővárosi Zenekar kitűnő hangversenymestere és Kerpelt Jenő, a legnagyobb magyar gordonka­művész. Mindketten a Waldbauer­vonósnégyes tagjai és a kamarastílus komoly kultúrája meg is érződött gon­dosan kidolgozott szólamvezetésükön. De köze van a kamaramuzsika szellemé­hez magának a műnek is, amely 102 es sorszámával Brahms utolsó nagyszabású mesterművei közé tartozik. Úgy hatá­rozhatnék meg jellegét: kamaramuzsika nagyzenekarra, versenymű alakjában. Ferencsik János karmester biztos kézzel fogta össze az együttest és a Fővárosi Képtár kertjében tömegesen egybegyűlt közönség választékos teljesítménynek örvendhetett. A hangverseny Erkel „Ünnepi nyi­tányáéval kezdődött és Beethoven leg­népszerűbb szimfóniájával, az ötödikkel fejeződött be. J. s. C. STRADI VARI-HEG­ED­ŰT TALÁL­TAK MADEIRA SZIGETÉN. Lisszabon­ból jelenlik: J­adeira szigetének főváro­sában, Funchalban egy validi Strarli­vari-hegedűt­ fedeztek föl. A hegedű 1732-ben készült a bejegyzés szerint és súlya 119 gramm. A hegedű már több mint száz éve egy norvég család tulaj­dona és tulajdonosai nem is sejtették nagy értékét. (•) ÚJ BÉRLET A NEMZETI SZÍN­HÁZBAN. A Nemzeti Színházban most már csak néhány bérletjegy váltható a VII. (szombati), Vili. (vasárnapi), X. (keddi), XI. (szerdai), XII. (csütörtöki), XVI. (hétfői) és XVII. (keddi) bérleti napokra. A színház igazgatósága az ér­deklődésre tekintettel még két új bér­leti sorozatot iktat be „XIX" jelzéssel a csüt­örtöki napra és „XX" jelzéssel a pénteki napra. A bérleteket augusztus 80-tól, hétfőtől kezdve szeptember 7 ig, keddig bezárólag árusítja a Nemzeti Színház az előcsarnokban délelőtt 10—1 óráig és délután 4—6 óráig, vasárnap délelőtt. 10—1 óráig, szeptember 9-től pe­dig , minden hétköznapon délelőtt 10—1 óra között a színház gazdasági hivatalá­ban. (*) EGY SVÁJCI LAP A MAGYAR IRODALOMRÓL, Zürichből­ jelentik: A ,,Journal de Geneve" hasábjain A. Prndhom­meaux hosszabb cikkben foglalkozik a magyar regény és novella­írókkal. A cikk megállapítja, hogy a magyar irodalom eredetiség, tartalom és irodalmi színvonal tekintetében min­den más európai irodalommal kiállja az összehasonlítást. A cikk rámutat azokra a francia irodalmi hatásokra, amelyek a­ magyar irodalomban­­észlel­hetők. Behatóan méltatja Jókait és ifikszálhoz, majd Ambrus Zoltánt Mau­passanthoz hasonlítja. Móricz Zsigmon­dot a magyar Flaubertnek mondja. Különösen kieme­li Batrits Mihály ki­váló művészetét, ki műveiben meg­valósította a magyar szellem és a nyu­gati szellem szintézisét. Kiterjeszkedik Krúdy Gyulára és Tormay Cecilre is, az újabb írók közül pedig Illyés Gyulát és Tamási Áront említi föl Hnyámasszony katonája. A magyar filmgyártás kipróbált és a kasszasiker szempontjából bevált fo­gásai bizony lassan már unalmassá váló elcsépelt „ötletek", a megszokott operettízű humor jellemzi ezt a mozgó­képet, holott a téma nem is volna érdek­telen, h­a filmgyártóink megszabadulná­nak a­ttól a ma már közkeletűvé vált balhiedelemtől, hogy mozilátogató kö­zönségünknek semmi egyéb nem kell a filmben, m­int bohózati ötlet és humor. Néhol szinte bosszantóan együgyű for­dulatok kábítják el a jobb sorsra érde­mes nézőt, aki azután alig találja he­lyét a vetítés alatt. A vezetőszerepeket Szila­ssy László, Pelsőczi Irén, Mály Gerő és Bilicsi Tivadar alakítja, (Deák-Casino.)­­. _­­ SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK ÚJ MICHEL SIMON-FILM. Kolczonay Ervin Ulm vállalata elragadó francia víg­játékkal ajándékolza meg a közeljövőben a­ budapesti közönséget, am­el­y m­indenk­i nagy örömmel fogadta a hamni ftati,­ a fran­cia hum­or szellemes sziporkázóját. A jóleső vidámságot árasztó Ulm főszerepében­ Michel Simon mint aranyszívű párizsi csavargó nyújt felejthetetlen alakítást, míg két má­sik főszerepben a fiatal francia f­lm­s­zínész­gárda két kiválósága, Meg Lemounier és Jean Pierre An­iont remekelnek. A ragyogó vígjátékot egyik előkelő filmszínházunk „Csavargók" címmel mutatja be. KATONÁK A „VILLÁMHEVC" ELŐ­ADÁSÁN A „Villdmrevü" előadásainak teg­nap vendégei voltak a harcteret járt kato­nák személyében, akik­ tel­jes tapsaikkal és kacagó orkányaikkal külön sikert arattak. A szép és nívós, minden igényt kielégítő mű­sornak, valamint a Sportcsarnok gyönyörű épületének, tökéletes nézőterének és kiváli hűtőberendezésének minden este óri­isi­zikera van. Az este 7 órakor kezdődő előadás min­den egyes száma atrak­ció, úgyhogy nehéz külön kiemelni őket. (•) A NÉMET MŰVÉSZEK HAD­KÖTELEZETTSÉGE. Berlinből jelen­tik: A birodalmi kultúrkamarát a kö­zelmúltban felhatalmazták, hogy a mű­vészeket — különösen a színészeket és zenészeket — igénybe vegye háborús szolgálatra. Most a kamara keretén be­lül új szerv alakult, amelynek feladata, hogy valan­ennyi művészt összefogjon és megszervezze felhasználásukat a csa­patoknál, valamint a „Kraft durch Freude" mozgalom keretében. A szín­igazgatókat és a filmtársaságok vezetőit felszólították, hogy alkalmazásukból ki­eső művészeiket jelentsék be. Német hadifoglyok magatartása Angliában (Berlin, augusztus 25.) A „Völ­kischer Beobachter" érdekes hírt közölt az angliai német hadifog­lyokról. Szó szerint a következőket írja: A német hadifoglyok maga­tartása nagyon büszke, idegenekkel szemben való fellépésük nagyon ön­tudatos és elhárító. Valamennyien elfordultak, amikor fényképészt lát­tak, sokan csak gúnyosan nevettek és a kíváncsiaknak hideg vissza­utasításként háborús kitüntetéseikre mutattak, amelyek harci cselekmé­nyeikről beszélnek. Egyikük sem szólt egy szót sem, csak hallgattak. A német hadifoglyok magatartása bizonyára mély benyomást kelt az angolokban. Akiknek nem kellett az élet Keller Rozália 50 éves nő a Kmetty utca 35. számú házban levő lakásán megmérgezte magát. Amire rátaláltak, halott volt. Stevik Jánosné 32 éves munkásnő Pestszentlőrincen, az Üllői út 80. számú házban altatóval megmér­gezte magát,­ Kispesten, a Szent Imre út 50. számú házban levő lakásán nagyt adag mérget vett be Grimula Fe­rencné 24 éves asszony. A két élet­unt nőt a mentők a Horthy Miklós­kórházba vitték. A Ferenc József hídról a Dunába ugrott Haskó Magda 20 éves tanulóleány. A mentőőrség kimen­tette és­­a Rókus-kórházba szállí­tották. Az Ybl Miklós téren nikotin­oldat­at ivott Horváth Lajosné 32 éves asszony. A mentők súlyos állapotban vitték a Rókus-kórházba. Rákospalotán, a Dessewffy utca 61. számú házban levő laká­sán­ felakasztotta magát Walla­schek György 78 éves nyugdíjas. Amire hozzátartozói rátaláltak, halott volt. Búcsúlevelet nem ha­gyott­ hátra. — Fehér veréb. Frankfurtból jelentik: Nemrég nagy feltűnést keltett Frank­furtban egy hófehér verébfióka, amely éppen első szárnypróbálgatásait végezte és nagy csoport közönséges veréb vette körül, nyilván csodálkozva, a különös jövevényen. A rigók között aránylag nem ritka az albino, de a fehér veréb a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. ­ A kiadóhivatal nyitva, readel 8-4 óráig a pénztár csak reggel 9-3 óráig szombaton a kiadóhivatal remel 8-2 óráig

Next