Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)

1943-09-22 / 214. szám

8. oldal BÉR •­ÁR • PROFIT KÜLFÖLDI SZEMLE Svédországban a társadalombiztosítás a lakosság felére terjed ki Svédországban az önkéntes helyi beteg­pénztáraknak — számuk mint­egy 1700-ra tehető — 1.950.000 tagja van. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második, 15 évnél idősebb svéd tag.Ja valamelyik betegpénz­tárnak. Ezenkívül tö­bb mint min­den második svéd gyermek is bizto­sítottnak tekintendő, mert a szülők tagsága egyúttal a gyermekek 15 éves koráig terjedő biztosítás jogát is magá­ban foglalja. A biztosítás általában a kórházakban való in­gyenes ápolásból és az orvosi tisz­teletdíjnak 50 75%-os megtérítésé­ből áll, ehhez járul még a betegség tartamára a táppénz. A gyermekek ugyanilyen előnyöket élveznek biz­tosítási tagságuk ellenében, a táp­pénz kivételével. Ezenkívül a szülők olyan összegű szülési segélyt is kapnak, hogy abból a költségek azonnal fedezhetők. A svéd beteg­pénztárak vagyona eléri a 61 millió koronát. A csak rövid idő óta fennálló svéd munkanélküli segélypénztárak szintén gyors ütemben fejlődtek. Tagjaiknak száma körülbelül 715.000. E pénztárak 1942-ben több mint 9,5 millió korona segélyt fizettek ki tagjaiknak. A segélyből 54%-ot az állam térített meg. Az ipar minden ágában mutatkozó elegendő foglal­koztatás folytán — így írja a „Stud", amelyből ez összefoglaló­ cikk adatait vesszük­— a pénztárak az utóbbi években gazdaságilag nagyon megerősödtek, aminek a háború után esetleg mutatkozó munkanélküliségi időszak áthidalá­sára igen nagy jelentősége lesz. Az adatok szerint tehát — foly­tatja a „Stud" — Svédországban a betegség esetére való társadalom­biztosítás kiterjedése körülbelül olyan, mint nálunk. Magyarorszá­gon az őstermelő lakosság csak baleset esetében élvez biztosítást s úgy látszik, Svédországban is ez a helyzet. Viszont nálunk a nyugdíj­biztosítás kiterjed a mezőgazda­­ságra, iparra és minden más alkal­mazottra és ebből a biztosításból csak az önállóak maradnak ki. Tájékoztató a hú­sjegyszelvényekről A főváros közélelmezési ügyosz­tálya közli, hogy Budapesten és a közellátás szempontjából hozzácsa­tolt megyei városokban és közsé­gekben kiadott húsjegyek szeptem­ber 24-től érvényes szelvényei kö­zül a „B" 62. 63. és 64. számú szelvé­nyekre marha-, borjú- vagy lóhúst, vagy bármely húsféléből készült kolbászá­rut, a „tr" 65. számú szel­vényre bármely húsféléből készült kolbászárut lehet kiszolgáltatni. Az „A" 61. számú szelvény nem vált­ható be. A MÁV legújabb jelentése az érdekes adatok egész tömegével szol­gál. A vonalhálózata az elmúlt évben 1­...S kilométerrel növekedett. Az egész hálózat hossza ezidőszerint 12.742 kilo­méter, amiből 6279.6 az elsőrangú fő­vonal. A MÁV a múlt évben 69.594.871 vonatkilométer teljesítményt végzett, ami 5.52%-kal nagyobb az előző évi tel­jesítménynél. A MÁV tavaly 41.7 millió tonnánál több árut szállított, 3.86%-kal többet, mint az előző évben. A fizető utasok száma 152 millió személy volt, 32.1 millióval több, azaz 26%-kal több, mint­ az előző évben. A MÁV bevétele 83. 9 millió pengőt tett ki, 176 2 m­illió­­val, azaz 26.63%-kal többet, mint az előző évben. A bevételből az áruszállí­tásra 538.9 millió, személyszállításra 234.1 millió, poggyászszállításra 4 millió, vegyes bevételekre 60.9 millió pengő ju­tott. Ugyanakkor az ü­zleti kiadások 683 millió pengőt tettek ki, 135,4 millió­val, azaz 24.72$/p-kal többet, mint az előző évben. A MÁV a múlt évben 213 ,11 millió pengőt fordított különböző beruházá­sokra, majdnem kétszer annyit, mint az előző évben. A liszt­viselői létszám 4327 főből áll, az ország megnagyobbodása KOSSUTH DEMOKRÁCIÁJA: 1. Kiáltvány Amerika szabad népéhez 2. A dunai államkonföderáció és a nemzetiségi kérdés 3. Magyarország alkotmánya Közreadja és jegyzetekkel ellátta: Ách Tivadar Bevezetést írta Szakasits Árpád. ÁRA 3-20 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalá­ban (VIII. Conti­ncca 4) és a N­é­p­s­z­a­v­a - könyvkereskedésben (VII. ker. Erzsébet körút 85). Köteteink előfizetői­nek a Népszava kihordói kikézbesítik NÉPSZAVA 1943 szeptember 19. vasárnap óta 53.29%-kal növekedett a MÁV alkal­mazottainak száma. A külső szolgálat­hoz 62.192 főnyi alkalmazott tartozik, akiknek létszáma az ország nagyobbo­dása óta 111.67%-kal szaporodott. A műhelymunkások létszáma 17.218 fő. A MÁV-járóműállomány tavaly 40 darab elsőrangú szerkocsis mozdonnyal és 20 darab harmadrangú keskenynyom­távú mozdonnyal gyarapodott, beszerez­tek 12 darab négytengelyű személy­kocsit, öt darab négytengelyű és 22 da­raa­ab poggyászkocsit, 21 darab posta­kocsit, 1221 darab teherkocsit, 80 darab keskenynyomtávú kocsit. Folyik a járműpark korszerűsítése. A MÁVAUT a múlt évben 5134 kilométer hosszú vo­nalat tartott fenn. Bajok a szegedi tejelosztásnál A legutóbbi hetekben többször írtunk arról, hogy Szeged város hatósága ren­dezte a lakosságnak tejjel való ellátá­sát. A város házikezelésbe vette az OMTK­­szemét és bevezette a tej­jegy­rendszert. A tej kiosztására kiskeres­kedőket jelölt ki a város különböző ré­szein. A tejelosztás körü­l azonban — jelenti szegedi tudósítónk — bajok vannak. A lakosság nagy része azt nehezményezi, hogy egyes tejelosztó fiókokban a tej kiszolgáltatása alkalmával nemcsak az esedékes szelvényt vágják le a jegyről, hanem a lejárt, de ki nem váltott fej­adagok szelvényeit is. Panaszkodnak azonban a gazdák is, főként az illeti, hogy a tanyáktól nagyon távol esnek a tejgyű­jtőállomások és a tej odafuva­rozása a mai viszonyok között olyan költséges, hogy a beváltáskor éppen csakhogy a fuvar árát kapják meg. Fel kellene tehát állítani a tanyavilág­ban is tejgyű­jtőállom­ásokat, mert ezzel jelentékeny mennyiséggel növekednék a tejszállítás. A város hatósá­ga fel­figyelt ezekre a panaszokra és megálla­pította, hogy azok teljes egészükben jogosak. Az illetékes tényezők meg is tették azok orvoslására a szükséges in­tézkedéseket. Fittől függetlenül a városi tejüzem is folytatja a tejgyűjtés megszervezését és a tanyai gazdák számára könnyen hozzáférhető tejgyű­jtőállomásokat léte­sít. BELFÖLDI GAZDASÁGI HIrtEk Piacok. Kedden a budapesti nagy­vásártelepen közepes, a piacokon és a vásárcsarnokokban élénk volt a forga­lom. Rendeletek. A „Budapesti Közlöny" keddi (szeptember 21., 212.) száma a kö­vetkező gazdasági természetű re­delete­ket közli: 1. A közellátásügyi miniszter rendeletét az üvegezés munkálatairól (üvegcsiszolás, tükörborítás, ü­veghom­á­lyosítás), valamint a külföldről behozott öblösüvegáruk stb. áráról. 2. A közellá­tásügyi miniszter rendeletét a műtrá­gyák árairól. (Alább röviden ismertet­jük.) Heti három napra korlátozták a buda­pesti vágóhídon a sertésvágót. A ser­tésvágóhíd igazgatósága közölte a hús­iparosokkal, hogy a sertés°k felhajtásá­nak csökkenése folytán a sertésvágást heti három napra korlátozza. Ezentúl csak­ hétfőn, szerdán és pénteken vág­hatók sertések, amennyiben e napok közül valamelyik ünnepnapra esik, a vágás a következő hétköznapon törté­nik. Ezentúl a vágóhídi hirdetőtáblán mindennap közlik, hogy mely napon melyik húsiparos részesül a kiutalás­ban. Megszűnik a kamarai áruellátási bi­zottság. A közellátásügyi miniszter leg­újabb leiratával a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara kebelében működött áruellátási bizottságot megszüntet­te. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most ez úton is felkéri az érdekelteket, hogy az áruellátást illető kérelmeik és panaszaik tárgyában a jövőben közvet­lenül a­ Közellátási Hivatal II. közellá­tási igazgatási főosztályához (Dohány ucca 40), illetve az egyes elosztási köz­pontokhoz (Textilközpont. Budapest, Paulay Ede ucca 52. Svábbeli központ. Budapest, Juhász Andor ucca 30), tüzelőanyagügyekben az egyes várme­gyék főispánjához mint közellátási kor­mánybiztosokhoz, gabona-, termény-, ta­karmány- és népélelmezési cikkeinél pe­dig az illetékes közellátási felügyelősé­gekhez forduljanak. A közellátási fel­ügyelőségek területi beosztása a „Buda­pesti Közlöny" 1943 április 9-i ISO.­ szá­mában közölt (103.900/1943. K. M. számú rendeletben) található meg. Szombathelyen erkélyadót akartak ki­vetni. Vas vármegye kisgyűlése most tárgyalta Szombathely képviselőtestüle­tének azt a határozatát, hogy a házak erkélyeit (különbség nélkül a belváros és a kü­lső területek között) megadóztat­ják. A képviselőtestület határozatát megfellebbezték és a közgyűlés többek hozzászólása után úgy határozott, hogy a­ képviselőtestület szerzett jogokat sér­tene meg, ha életbeléptetnék az erkély­adót. Az alispán javaslatára visszaadták a városnak a határozatot, vagyis le­vették a napirendről. Kétmillióról hatmillióra emelik az IBUSZ alaptőkéjét. Az IBUSZ szeptem­ber 30-án rendkívüli közgyűlést tart. Napirenden tesz az intézet alaptőkéjé­nek kétmillió pengőről hatmillió pen­gőre való felemelése 4000 darab, egyen­ként ezer pengő névértékű, bemutatóra szóló részvény kibocsátása útján. Már nem szabad befőzési cukrot ki­szolgáltatni. A kereskedők a vevőktől bevont befőzési cukorvásárlási enge­déllyel a polgármesternek legkésőbb szeptember 30-ig kötelesek elszámolni. A polgármester az összegyűjtött enge­délyeket a rajtuk levő elismervényekkel október 10-ig küldi meg a pénzügy­miniszteri számvevőség fogyasztási adó­ügyi csoportjához. A kiskereskedők üz­leteikből, a nagykereskedők raktáraik­ból szeptember 20-a után nem szolgál­tathatnak ki befőzési cukrot. A szerződéses sertést csak utalványra lehet átvenni. Az Állatforgalmi Köz­pont felhívta kirendeltségeinek figyel­mét arra, hogy a közületek, intézetek, intézmények stb. a hízlalási szerződés­sel lekötött hízott sertést csak utal­vánnyal vehetik át. A bérhízlaltatónak a hízott sertések átvételére az enge­délyt és a sertésátvételi utalvány kiadá­sát az Állatforgalmi Központ útján a közellátásügyi minisztertől kell kérni. A sertésutalvány rendszer azt a célt szolgálja, hogy az érdekelt bérhízlal­tató a hízósertésekből csak annyit ve­hessen át és vágathasson le, am­ennyit a Közellátási Hivatal a szerződés meg­kötése alkalmával engedélyezett. A budapesti szövő-fonóipari középiskola. A magyar álla­m és a Textilgyárosok Orszá­gos Egyesülete karöltve 1925-ben textilipari szakiskolát létesített Budapesten. A szak­iskola az elnökuopati katonai ruhenraktár épületében ny­ert ideiglenes elhelyezést. 1932-ben a szövőipari műhely mellett hur­kolóipari műhelyt is létesítettek, ma­jd az­ IMI­ :14. tajtévlem a mester­képző tanfolyaim­m­al párhuzamosan a h­á­roméve­s szövő- és bunkolóipari­­wikisztály is megnyílt. Újabb, Újpesti vándorlás után 1941-ben Budapestre, a Markó ucca 29—31. számú épületbe, a volt B­e­rasen­y i - g­­­min áxi­u­m épületébe helyezték á­t. Ez az épület is széknek és alkalm­alanna­k bizonyult, így a következő tanévben a M­­­rkó ucca 18—30. szám alatt kapott meg­felelő kiállást. A szakiskolát a közo­ktat­ás­ü­gyi minisztérium az 1041—42. tani évben ipari középiskolává alakította át. A M­agyar Taxtagyárosok Országos Egyesülete válla­lta egy korszerű műhely felépítését és felszere­lésé­t. Az építési költségek eddig majdnem kétmillió pengő költséget tesznek ki. Az alagsorban helyezik el a legm­odernn­ebb be­lga és svájci gyapjúfonógépekkel felszerelt fonó­m­űhelyt, a földszintre kerül a t­etőkészítő­mafihely, az első emeleten lesz a gépi és k­ézi­szövőműhely, a másod­­­k eme­leten ped­ig a burkolóm­ű­hely kap szállást. A régi iskola­épületben tartják az elméleti előadásokat. Ennek a­ műsorát is áta­lakítottá­k, itt helyez­ték el a legkorszerűbb kazánházat, a javító-és­­kik­észítőmű­helyt. Az építkezés teljes be­fejezése és az elrendezés munkája november 1-re megtörténik és a­k­kor megindul a taní­tás is. A műtrágya ára. A közellátásügyi miniszter rendelete értelmében a mű­­trágyának 10 kilogrammot meg nem haladó tételekben a fogyasztók részére történő eladásánál a viszonteladók a következő eladási árakat számíthatják: péti só 56, mészsalétrom 60, szuper­foszfát 48, káli só 60, kénsavas káli­trágyásó 78 aiter kilogrammonként. Az egalizált 17°/« foszforsavtartalmú szuper­foszfát műtrágya legmagasabb fogyasz­tói ára papírzsákokban métermázsán­ként 27 pengő. A rostnövények Felajánlásának határideje. A Rostnövényforsra­lmi Kitapom­­ felhívja a rost­növényt, (kender, rost, len, maglin) ter­melő gazdáik figyelmét arra, hogy a III.SGIJ— 1943. K. M. számú rendelet szerint a termelt, rostnövény legalább 70%-át 1943 október 1-ig jogosított kenderkikészítőgyárnak, illetve kereskedőnek fel kell ajánlania. A Rost­növényforgalom­ Központnak tudomására ju­tott, hogy egyes községekben a termelő gaz­dák különösen kenderkórókészleteiket be­kazlazták, amiből arra lehet következtetni, hogy a rövidesen lejáró felajánlási határ­időig nem szándékoznak készleteiket­ átadni. A központ felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy a rendelet szerint az áru elkobzá­sán felül súlyos büntetés vár arra a terme­lőre, aki a meghatározott határidőben és módon az 194­1. évben termelt rostnövényt nem ajánlja fel. Tervgazdálkodás Bulgáriában a gyógynövényekre és illat,­növényekre Bulgáriában a gyógynövények és illa­tos növények gyűjtése az utóbbi évek­ben nagy mértékben emelkedett. Ebben az évben a kivitelük már megközelítette a félmilliárd levát. Hogy ezen a téren­­ jelentik a „Bud. Tud."-nak Szófiából a rablógazdálkodást és e növényeknek a kipusztulását megakadályozzák, a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a növények gyűjtését, szárítását és raktározását szabályozza. E rendelet célja, hogy a növények „jó külföldi hírnevüket" megőrizzék. Tilos a jövőben a kiadott rendelkezések be nem tartásával az illóolajú növények gyűjtése; ezt csak olyan személyek vé­gezhetik, akik az e célra létesített tan­folyamot látogatták. Tilos olyan növé­nyek gyökereit kitépni, amelyek levele, vagy virága értékes. A szárításra csak különlegesen e célra alkalmas szérűk használhatók és ügyelni kell, hogy a szárított növ­ény a legmagasabb fokon tartalmazza a gyógyhatású alkatrészt és külseje is tiszta és tetszetős legyen. A rendelet szerint a sz­­írított növénye­ket száraz és megfelelő hőmérsékletű helyiségekben kell tárolni. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK POZSONY. A szlovák pénzügy­mi­niszter hirdetményt tett közzé: a régi 54 filléresek­ helyébe könnyű­fémből új 50 filléreseket bo­csátanak ki. A Nemzeti Bank és fiókjai az új 50 filléres pénzt szeptember 15-ével hozták forgalomba. ZÁGRÁB: A nemze­tgazdaságügyi minisz­térium elrendelte, hogy az idei szilvaterm­és­­ből főleg gyümölcsízt és aszaltszilvát készít­senek és csak korlátozott mennyiségből főz­zenek szeszt. Különféle pénzügyi m­egterh­e­­léssel is korlátozni igyekeznek a szeszfőzést. BUKAREST: A kereskedelem- és iparügyi államtitkárság rendelete értelmében egész Stom­ánia területén szeptember 1-ig be kell szolgáltatni az idei gyapjútermést. A rende­let ellen vétőket a birtokukban talált g­yap­júmennyiség elkobzásával és pénzbüntetéssel sújtják.­­ Illetékes helyen megerősítik, hogy október első napjaiban román gazda­sági küldöttség utazik Szófiába, hogy román­bolgár kereskedelmi egyezmény megkötésé­ről tárgyaljon. A tárgyalások október 4 én kezdődnek Szófiában. — Románia rajbikákat importált Svájcból. A bikákat az állatállo­mány nemesítése céljából a román állat­tenyésztők rendelkezésére bocsátják.­­ Az árkorm­án­ybiztosság az idei cukorrépa átvé­teli árát 1­1 tonnás vasúti kocsinként a ter­m­elő vasúti állomásán, vagy a gyári m­érle­­gen átadva 60­0»« jenben szabta meg. Kivé­­teles esetben a termelők jutalmat is kapnak, 49M lent vasúti kocsinként. STOCKHOLM. Washingtoni jelentés sze­rint Brazília kereskedelmi egyezményt kö­tött az Egyesült Államokkal. Az egyezményt hétfőn írták alá és az Brazília részéről gum­i­termelésre, az Egyesült Államok részéről pedig hadiipari termékek szállítására vonat­kozik. — Két svéd hajó, a „Gulmaren" és a „Svens Hilem" Buenos Airesból sz­vet Göte­borgba érkezett — jelenti az „A frontlinn­in­gen". Mindkét hajó 3.1.0­41 tonna földidió­ és takarmány pogácsarakománnyal érkezett. Magyar konzulátus Tam­pereben. Mint a „M. T. I." jelenti, a kor­mányzó a külügyminiszter előter­jesztésére Tampereben magyar ki­rályi tiszteletbeli konzulátus fel­állítását engedélyezte és Lauri Jaakko Kivel­us finn állampolgár, tamperei lakost Tamperebe tiszte­letbeli konzullá kinevezte.

Next