Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)
1943-10-27 / 243. szám
(*) A „BÁNK BÁN" A HELSINKI OPERÁBAN. A helsinki operaház csütörtökön mutatja be Erkel Ferenc „Bánk bán" című operáját. A darab előkészítésében már hetek óta részt vesz Ferencsik János, a budapesti Opera karmestere, Nádasdy Kálmán operaházi rendező és Kornai István fővilágító. (*) MŰTEREMKIALLÍTÁS. Donner Gertrúd szobrásznő és Farkasházi Miklós festőművész műteremkiállítását Petrezselyem utca 12. szám alatt fa Statisztikánál november 1-ig meghosszabbította. ! Értesítem a vevőimet, hogy gyászfestésen kívül semmiféle festési munkálatokat noiember 26-a előtt vállalni nem tudok TÓTH ÖDÖN kelmefestő és vegytisztítógyár ^^HBMHHH H »octóber 27, szerda «SuSyHHMSUHBSHBMHHM NÉPSZAVA Elköltöztették Móra Ferenc szobrát Móra Ferencnek, a nagy mesemondónak, amint tudjuk, barátai, tisztelői szobrot emeltek pár évvel ezelőtt Szeszeden s a szobrot a múzeum előtt állították fel. Csendben, szinte észrevétlenül került a szobor oda, leleplezési ünnepét mindmáig sem tartották meg, hanem annak idején maga a szobor alkotója, Tápai Antal szobrászművész rántotta le a leplet róla egy éjszaka. Szeged népe azonban annál nagyobb szeretettel fogadta a nagy meseköltő fehér márványba faragott emlékét s a színes, illatos virágok sokaságát helyezte el a szobor talapzatára , a mellékalakként előtte ülő „Mátyás frazda" ölébe. Most pedig újabb esemény történt Móra Ferenc szobrával. A közelmúltban elköltöztették a múzeum mellől. A múzeum előtti Móra-park tiszaparti szélére helyezték át, szemben a tavaszszal felállított Tömörkény szobrával. Tömörkény és Móra egymást követték a szegedi múzeum igazgatói székében és a Dugonics Társaság főtitkári tisztségeivel és követik egymást a halhatatlanságban is. P. G. Utikaland Modern környezetben játszódó olasz fém, ezeket régi tapasztalatok alapján mindig némi tartózkodással kezdi nézni az ember, mert amennyire otthon vannak az olasz filmgyártók és színészek a kosztümös történelmi filmek tarkasvilágában, annyira bizonytalanok a mostani időkben játszódó filmjeik. Az „Útikaland" kellemes kivétel. Nem állítjuk, hogy például a francia film mértékével mérhető alkotás, de épkézláb munka, kisebb hibái ellenére is. Van valami propagandaiz is benne, de ez tisztességes propaganda: a házasságon kívül született gyermek problémájával foglalkozik és az ósdi„morál" komiszsága ellen küzd. Közben akaratlanul megmutatja, milyen börtön az ernt, ds érzelmi kapocs nélkül való házasság. A film felépítése meglehetősen egyenetlen, két főszereplője, Adriana Benetti és Gino Cervi igyekvő és sokszor szerencsés megoldást, talál, a rendezés és fényképezés is elfogadható. Egy kopasz vén ember szerepében remek epizódszínészt láttunk. Mindent egybevetve, a mostani gyenge itthoni és külföldi filmtermés átlagánál jobb ez a film. (Forum.). SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK OLASZ FILM A FRANCIA FORRADALOMRÓL. Az 1789-es nagy francia forradalom napjai elevenednek raeff ,,A forradalom srrófja" című új filmben, amelyet a Délibáb hoz a közeli napokban a közönség elé. Az olaszok vitték filnre a modern Európa fejlődésében döntő szerepet játszó nagy forradalomnak eseményeit. Gazdag kiállításban készült a film, többezterfényi statisztéra működött közre a filmnél. Az egyik legnépszerűbb olasz sztár, Amadeo Nazzari játssza a főszerepet, partnere Luisa Ferida. Helyszíni beszámoló Kárpátalja kulturális helyzetéről (Ungvár, október. — A Népszava kiküldött tudósítójától.) A Koronakávéház asztalainál a fiatal ruszin szellemi élet művelőit keressük. Az írókat, a finoman verselő poétákat, a ruszin színház tehetséges művészeit. A pincér hallgatja a neveket és azt mondja: — Elmaradtak tőlünk. Nem is tudom mikor voltak itt utoljára. Valahol csak meg lehet találni őket, hiszen a színészek kivételével valamennyien dolgoznak. A ruszin szellemi életre nem borul a temetők hangulata. Itt még nyelvészeti kérdésben egyetlen betűn hajbakapnak a vitázok és alaposan megtépázzák egymás üstökét, ha úgy adódik. Az elárvult kávéházi asztalok mellől nem tűntek el végképpen a polgári létforma külön világába az írók, költők, művészek. Csak felálltak a kávéházi asztal mellől, rendezték kávétartozásaikat a pincérnél és egy napon néhány érdekes ruszin arccal kevesebb lett ,a „Kororá"ban.A kávéházi kivonulás magától adódott. Az írók, a színészek,a festők önmagukba fordultak. Talán lett volna még egymás között elintézetlen művészeti vitájuk, de a vita félbeszakadt. Ők szakították félbe Önmagukba fordultak, mélyebben talán, mint bármikor ezelőtt. A A ruszin szellem soha ilyen mélységet nem ért el, mint most, amikor igyekeznek megtalálni önmnavkai és az írók, művészek népük felé fordulnak, ez az igazi önmagukba mélyedés. A talaj, amelyből alkotásaik élesztő nedvet kapnak, itt van a Kárpátok alatt, a ruszinlakta hegyek között, a fenyőóriások és a szegény, szorgalmas hegyi emberek világában. Kis nép fiai számára ez a belátható és szívükre ölelhető földdarab az, amelyen álmaik valóban beteljesülhetnek. A kárpátaljai föld határtalan szeretete állandóan úrat a ruszin költőkre, írókra, festőkre. Számontartják népük problémáit, féltőn vigyáznak mindenre, érdeklődésük határtalan. Ha megkérdezzük őket a saját dolgukról, a Kárpátalját érintő problémákról, mindenre pontosan válaszolnak. Lapjaikat, irodalmukat olvassák, nemcsak az írók, hanem a falvak kalyibáinak lakói is. Minden újonnan jelentkező ruszin költőre nyomban felfigyelnek. A kritikusok, a ruszin gimnázium irodalomtanárai körüljárják és minden oldalról megbírálják az új tehetséget. Figyelemre méltatnak mindenkit, mert nagyon komolyan várnak egészen kivételes tehetség érkezésére. Öntudatosan hangoztatják, erre lehetőség van, mert a ruszin nép soraiból egymás után törnek elő — mint gazdag, kiapadhatatlanul mély forrásból —, a ruszin népi tehetségek. * Manajló Fedor, a festő, Laskai Mária, a kiválóan tehetséges ruszin színésznő, Paszicsnek Fedor, a költő — hogy csak egy-egy nevet említsünk — a kárpátaljai falvakból indult el, népi sorból emelkedett fel. Demján Lukács ruszin paraszt. 50 éves, nemrégiben kezdett el írni, mostanában jelentek meg elbeszélései, egy csupa érdekes írást tartalmazó kötet, erőteljes, nyílt vallomás az életről, amelyet errefelé a Demján Lukácsok élnek. Egyébként Demján Lukács most vasúton keresi a kenyerét, fékező a tehervonatokon. Beszélik róla, hogy fahasábokkal megrakott vasúti teherkocsik fékezőfülkéiben írja elbeszéléseit. Szabadnapjaiban — ingyen utazik — benéz ide, Ungvárra és leadja írásait az „Irodalmi Vasárnap" részére. A kéthetente megjelenő ruszin irodalmi folyóiratban, az „Irodalmi Vasárnap"-ban már várják az olvasók Demján Lukács újabb elbeszélését. Ruszin diákok, egyetemi hallgatók, akik a debreceni és a pesti egyetemeken tanulnak és a kárpátaljai hegyi falvakban a ruszin intelligencia, ezenkívül a parasztolvasók az előfizetői az „Irodalmi Vasárnap"-nak. A lap ruszin nyelven jelenik meg. A „Zorja" (Hajnal) a kárpátaljai tudományos élet folyóirata, kétnyelvű lap, ruszin és magyar szöveggel. A Kárpátaljai Tudományos Társaság adja ki, Kontrát Kovics Irén és Harajda János szerkesztésében. Miről ír a „Zorja"? Miloszlávszkij Péter a ruszin népdalról értekezik, Sztripszky Hiador felveti a kérdést: „Volt-e könyvsajtó a máramarosi Körtvélyesen?" Izvorin A. a ruszinok temetési szokásairól, Rácz József „Kelet és Nyugat a ruszin egyházművészetben" címmel ír, közli a lap Györffy István írását: „Kárpátalja növényvilága, gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései" címmel. Kárpátalján ezeket a tanulmányokat érdeklődéssel olvassák. A ruszin népkönyvtár 36 könyvecskét jelentetett meg az utóbbi két évben. A sorozat figyelemreméltó, elbeszéléseket, ruszin költőket juttat az olvasóhoz. Három füzet ruszin népmese gyűjteményéből, már csak egyetlen füzet kapható. Elkapkodták azt a kétezer példányt, amennyiben kinyomtatták. Négy füzet ruszin nyelven Jókai 48-as csataképeit, Jókai, Mikszáth és Herczeg Ferenc elbeszéléseit tolmácsolja. A többi füzet mai ruszin elbeszélők és költők írásait tartalmazza és fejlődő, növekvő népi kultúráról bizonykodik. * A Kárpátaljai Tudományos Társaság Drugeth téri otthonában dr Harajda Jánost, a társaság igazgatóját keressük fel. Harajda János állította össze az új ruszin nyelvtant, az 1907-ben nálunk elfogadott ruszin nyelvtan alapján. A Kárpátalján használt népi nyelvet akarja irodalmi nyelvvé emelni, mert — amint mondja—, az értelmiség száz utat talál ismeretei gyarapítására, de a népnek a nyelvén kívül, a nyelvén írott könyveken és újságokon kívül nincs nagyobb kincse. Harajda János, a krakkói volt Jagelló-egyetem lektora, előzően egy magyar lengyel és lengyelmagyar szótár szerkesztésén dolgozott és Kárpátalja visszatérésekor tért vissza szülőföldjére. Aki Kárpátalján a nyelvi kérdéshez hozzányúl, azt alaposan megbírálják, így történik ebben az esetben is. A vitát a nyelvészek döntsék el. — Min dolgoznak most a ruszin szellemi élet művelői? — kérdezzük Harajda igazgatót. — Mindenki a maga munkáját végzi — mondja. — Folkloristáink a népi művészet termékeit gyűjtötték. Kiadjuk rövidesen a legfrissebb ruszin népdalgyűjteményt, kótával. Az egyszerű falusi ruszin tanítók a ruszin ifjúság havi folyóiratába küldik nevelő írásaikat. Kárpátalja általános bibliográfiája, is készül. Lerekács Miklós ungvári tanítóképezdei tanárral állítottam össze. Ez felöleli a ruszin művészeti és történelmi munkákat. Ez nagyobb munka és évek eredménye. Mielőtt könyvalakban megjelenne, régóta közöljük a lapjaink borítólapján folytatásokban, hogy az olvasók lássák, milyen munkákról van tudomásunk és felszólítjuk olvasóinkat, ha hiányosságot vesznek észre, azt közöljék velünk. Teljes munkát akarunk adni. — Most nyomják éppen a nyomdában a Szláv írók első füzetét. Társaságunk adja ki magyar nyelven a Ruszin elbeszélőket. Tizenhárom népies prózaírót mutatunk be a magyar olvasóknak. Lássák, milyen értékek vannak itt Kárpátalján. Szükséges ez, mert csakis egymás értékeinek kölcsönös megismerése és megbecsülése hozhatja, egymáshoz közelebb a népeket. A ruszin népnek legjobb barátai talán éppen írói és költői és amint írnak népükről, abból csak határtalan szeretetet érezni népük és a föld iránt. Harajda János a telefon után nyúl. A nyomdába telefonál, egy példányt kér a Ruszin elbeszélőkből. Percek múlva itt van, ívekben, fűtetlen. A negyedik és a hetedik ív még nincs itt. Utánam küldik a szállodába. Megmutatja: így dolgoznak ők itt, Kárpátalján. Csöndben, de komolyan, alaposan, meggyőződéssel. Andreánszky István Harctéren levő katonákról jósolt Braunstedter Károly kecskeméti magántisztviselő mellékfoglalkozásként grafologizálni kezdett és azzal tett nagy népszerűségre szert, hogy a harctéren levőkről tájékoztatta hozzátartozóit. A „grafológus" azonban megneszelte, hogy a rendőrség keresi és megszökött. Budakeszin az Erdő utca 40. számú házban bérelt albérleti lakásában tovább folytatta üzelmeit, majd innen is eltávozott s Németországba szökött. A jóslást felesége folytatta és négy-öt penkő honoráriumért naponta többszáz levélben adott „hiteles választ" az érdeklődőknek. A rendőrség közbelépett, a főkapitányságra kísérték és kihallgatása után a közönség félrevezetése miatt közigazgatási eljárás alá vonták és toloncolását javasolták. Elveszett barna aktatáska hétfőn délután/16 órakor az Andrássy út és Teréz körút kereszteződésénél. Kérik a megtalálót, hogy a benne levő iratok fontosságára való tekintettel jutalom ellenében szíveskedjék a Conti ucca 4. számú épület portásánál leadni. 7. oldal A könyvpiac szenzációja! A szabadságharc története levelekben, ahogy a kortársak látták Összegyűjtötte és előszóval ellátta: DEÁK IMRE 432 oldalas albumalak, békebeli kiállítás, fehér papíron. Nincs izgalmasabb olvasmány, mint ezek a hihetetlen fáradsággal és gondossággal felkutatott levelek, melyekben a szabadságharc minden szereplője úgy mondja el a dolgokat, ahogy látta és nem úgy, ahogy később a történetírók megírták. A féltve őrzött és most napvilágra került levelek döbbenetes erővel világítanak rá a 48-as nagy időkre. Az olvasó valósággal átéli az eseményeket. Sirály,kiadó * Ára 17.-zengő Kapható a Népszava kiadóhivatalában (Conti ucca 4), a Népszava-könyvkereskedésben (Erzsébet körút 35. szám) és minden könyvkereskedésben