Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)

1943-10-03 / 224. szám

1943 október 3. vasárnap NÉPSZAVA Levél egy földmunkásifjúhoz Múltkori levelemre, amit a Népszava hasábjain juttattam hozzád, meglehetősen hamar kaptam meg válaszodat. Ez csak úgy volt lehetséges — amint írod —, mert az aratással végeztetek a múlt héten és most a párnapi pihenőt levélírásra használtad ki. Örülök, hogy olyan szorgalmas vagy, de még nagyobbörömet okozott nekem levelednek tartalma, különösen az, ahol arról írsz, hogy mennyire tévedek én, ha azt hiszem, hogy te nem tudnád, mi az a Földmunkások Országos Szövetsége. Mert te jól ismered ennek a szövetségnek múltbani működését és azt az erőfeszítést, amit a földmunkásság öntudatának felébresztése céljából kifejtett. Hozzáfűzöd, hogy boldogult atyád beszélt erről neked sokat, mert ő szervezett földmunkás volt, az ottani helyi csoport egyik vezetője s ő egyedül tartott ki a szövetség mellett még azután is, amikor a helyi csoportot feloszlatták. A központtal azután is levelezésben állott, kapcsolatát és tagságát fenntartotta egészen haláláig. Neked azonban — amint leveledből kitűnik — bizonyos aggodalmaid vannak a földmunkásmozgalom és általában a földmunkásság helyzetes és osztálytudatos szervezkedésének jövőjét illetően. Nem körvonalaztad ugyan elég szabatosan a kérdésnek a tárgyi részét, mégis megpróbálunk azokra válaszolni, hogy aggodalmaidat eloszlassuk. Amiket leveledben fölvetettél, azokat három pontban sűrítjük össze, mégpedig: Minthogy a Földmunkásszövetségnek az utóbbi évek alatt nem volt módjában a földmunkástömegekkel érintkezni, míg ugyanakkor különféle divatos alakulatok környékezték meg őket s vájjon ez a körülmény nem homályosítja-e el osztály öntudatának azt a halvány megnyilvánulását is, amit a szövetség az ő működésével életre keltett? 2. Megítélésed szerint a földmunkásság helyzete és sorsa az utóbbi három-négy évtized alatt semmit sem változott, vagy ha történt is valami ezen a téren, ennek értéke nincs arányban azzal a küzdelmes erőfeszítéssel, amelyet a mozgalom a Földmunkásszövetség égisze alatt kifejtett. 3. Megfontolónak tartanád a szövetség célkitűzését a változott vivezését elkezdtük, bizonyosan észrevennéd, hogy habár a földmunkásság gazdasági helyzete alig változott a lefolyt négy évtized alatt de nemzeti és társadalmi szerepét ma már más szemmel nézik, mint annak idején. Ez a körülmény biztató jelnek látszik arra nézve, hogy hamarosan jogviszonyai is más elbírálás alá essenek. És ezt a földmunkásság annak a mozgalomnak az úttörő munkájával érhette el, amelynek egyik megnyilvánulása volt a Földmunkásszövetség megalakulása. Csak képzeld el a helyzetet osztályodnak. Azelőtt, míg nem szervezkedett, legfeljebb közrendészeti okokból törődtek vele. Ma már számolnak vele. Foglalkoznak sorsproblémáival. Igaz, hogy ezzel még nem sokra megy a földmunkásság, de az a tény, hogy elismerik nemzetfenntartó és társadalomalakító szerepét, csak önbizalmat adhat ennek a legszélesebb társadalmi rétegnek arra nézve, hogy most már igyekezzék a saját erejéből fölemelkedni, szervezkedni, összetartani és tanulni,hogy ezeknek az eszközöknek a birtokában kiharcolja gazdasági téren is azt, ami őt megilleti. Abban igazad van, hogy amikor ismét eljön az ideje, a Földmunkások Országos Szövetsége egészen új munkaprogramot állít föl a magyar földmunkásság számára. A régi földmunkásmozgalom célkitűzése alig ment túl a munkaviszonyok rendezése, a jó munkabér és a szociális védelem követelésének határán. A jövő földmunkásmozgalma más, messzebbmenő problémákat is felszínre hoz majd. Bizonyára beleviszi a földművesnép köztudatába azt a gondolatot is, hogy gazdasági megerősödéséhez nem elég a jó munkabér és a rendezett munkaviszony. Ez adottságok, körülmények és helyzetek változásának van kitéve. Ezért kívánatos, hogy a földmunkás ne legyen teljesen a bérmunkára szorulva. Legyen legalább egy kis háza, kertje, esetleg saját vagy bérelt földje, ahol foglalkozhat akkor is, ha máshol nem kap munkát. Már egy kertes ház is lehetővé teszi számára, hogy gyümölcsöt, konyhakerti veteményt termeljen és kisállatokat neveljen, hizlaljon szélre, mint a szorgalmas hangya, gyűjtsön eleséget, amivel kivárhatja a tavaszt Szeretném, ha mindezt a saját erejével érhetné el, de az sem baj, ha ez állami támogatással történik. Bizonyos, hogy a mai világháború befejezése után új problémák vetődnek föl, amelyeknek a megoldását a Földmunkásszövetségnek is elő kell mozdítani, tehát szükségessé válik a régi munkaprogram kibővítése ebben az irányban. Csupán a célkitűzés marad a régi, mert ebben benne van a dolgok summája: emberies életforma, föld, kenyér és szabadság. (..) BUNDÁK nagy választékian, olcsón. Szemereszűcsnél, Erzsébet körút 26. Második emeleten szonyokhoz képest revízió alá venni, munkaprogramját a múlthoz képest kibővíteni. Ami az első pontot illeti, egyáltalán nem osztozunk aggodalmadban. A különféle divatos és részben zavaros „eszmék" eddig semmi eredményt nem tudtak elérni ezen a téren. A nagy síppaldobbal jelentkező divatos alakulatok éppen a földmunkások osztályöntudatán torpantak meg. A földmunkásság ma már olyan öntudatos, hogy önként nem adja oda magát eszköznek senki szép szeméért, hanem előbb tisztán akar látni, mi rejlik a csillogó ígéretek mögött Legtöbbje azzal is tisztában van ma már, hogy szervezkedés nélkül nem lehet maradandó eredményeket elérni az egész osztály számára és csak olyan szervezet iránt van bizalma, amelynek irányításában közvetlenül résztvehet s működését ellenőrizheti. Ha átélted volna azokat az időket, amikor a földmunkásság megszer- 7. oldal Beszámoltak a főváros lakásügyi ügyosztályának félévi működéséről A főváros lakásügyi szakbizottsága Bódy László alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Szentmiklósi József, az ügyosztály vezetője előterjesztette jelentését az Ügyosztály elmúlt félévi működéséről. Szent a közönségnek naponta megismétlődő ostromáról, annak ellenére, hogy még a legjogosabb lakásigényeket is csak kis részben lehet kielégíteni. Nincs elég kiutalható lakás s a lakáskérdést közmegelégedésre egyedül a lakásépítkezéssel lehet megoldani. Ismertette a főváros lakásépítő tevékenységét, amely abban foglalható össze, hogy a főváros számára a kormány kilátásba helyezte 2000 lakáshoz szükséges anyag biztosítását. Az építkezés meg is kezdődött és kiterjed a nyomortelepek korszerű átépítésére. A kérvények tízezrei futnak be az ügyosztályhoz és számosan olyanok is, akiknek már van lakásuk, de még többen, akiknek önálló lakásuk nincs, lakást sürgetnek a polgármestertől, a legkétségbeejtőbb indokok alapján. A hatóság feladata azonban csak az, hogy az üzérkedéseket megakadályozza és azokat juttassa lehetően lakáshoz, akiknek lakásuk egyáltalán nincs, de akiknek közszolgálati alkalmazásuk következtében, vagy más közérdekű okból feltéttenül Budapesten kell lakniok. Az ügyosztály a legszigorúbban ragaszkodik a rendeletekhez és semmiféle protekció, vagy ajánlás ettől nem térítheti el, tehát — hangsúlyozza a jelentés — téves hiedelem az, hogy akinek jó protekciója van, az kaphat lakást. Nyilván e hiedelemmel függ össze az a tény, hogy naponta 150—200 ajánlólevél érkezik az ügyosztályhoz. Hasonló forgalmat bonyolítanak le az ügyosztály telefonjai is. Az ügyosztály átlagos napi ügyforgalma 1550 fő, a tisztviselők ezért kizáróan délután és éjszaka tudnak csak érdemleges hivatali munkát végezni. Javasolta az ügyosztály vezetője, hogy a jövőben csak három napot tartsanak fenn déli 12 órától kezdve a felek fogadására. A lakáscímekkel való üzérkedés meggátlása végett megfelelő intézkedések történtek. Az ügyosztály az elmúlt félév alatt 2400 lakás bérlőjét jelölte ki. Ismertette azokat a kísérleteket amelyek a meghozott határozatoknak a végrehajtásával szemben kívánják kényszerhelyzet elé állítani az ügyosztályt. A lakások ilyen célból történő jogtalan elfoglalását a hatóság a büntető úton is üldözi. Ne teljesíthetők azok a kérések, amikor az albérlő jogot formál arra, hogy a bérlőtől vegye el a hatóság a lakást. Ha ilyen kéréseket teljesítenének, senki sem merne a mai viszonyok között albérlőt belő- gadni. Senkinek se utalható ki másik lakás, ha az előző kiutalt lakást nem fogadja el. Lakáscserére csak azok kaphatnak engedélyt, akik között rokoni, vagy más, méltánylást érdemlő kapcsolat áll fenn és tényleg be akarnak költözni egymás lakásába. Akinek főbérleti, vagy albérleti lakása van s aki 1939 szeptember 1-én nem lakott Budapesten, lakást nem igényelhet. A jelentéshez fűződő vita során Bechtler Péter elvtárs ugyancsak hangsúlyozta, hogy a lakásínség megoldásának egyetlen útja a legszélesebb körű lakásépítkezés, amelyet folytatni, de a háború után a legnagyobb mértékben kifejleszteni kell, mert a lakásínség a társadalom nyugalmának egyik legsúlyosabb veszedelme. Kifejezte azt a reményét, hogy az ügyosztály úi helyiségével a Harmincad uccában mort tapasztalható elszomorító ácsorgás megszűnik. Fokozott védelemre van szükség azokkal szemben, akik a közönség érdekeinek rovására a rendelkezéseket kijátsszák. Kérte, hogy elsősorban a kilakoltatottak és a fiatal házasulok kapjanak lakást, a sokgyermekes családok mellett. Barcs Kálmán a Magdolna városban uralkodó lakásínségről szólt — Lukács Ferenc a fiatal házasok és a házasulandók szempontjait domborította ki. Csapó Sámuel elvtárs azokkal a visszaélésszerű jelenségekkel foglalkozott, amelyek kapcsolatosak a gyári lakásokból való kilakoltatással. Ezeket a visszaéléseket meg kell szüntetni és kérte a polgármestert, hogy szabályrendeleti intézkedésekkel vessen gátat ezeknek. Hatolkay Kázmér a faházépítés kérdését tette szóvá — Bihari Ferenc az ügymenet meggyorsítását kívánta, hasonlóan Szántait János is. — Szentmiklósi József jegyző részletesen válaszolt az elhangzottakra, majd a bizottság a jelentést tudomásul vette. A színházak és mozik új záróórája A „Budapesti Közlöny" szombati számában megjelent a belügyminiszter rendelete, amelyben a színházak, mozik, kabarék, hangversenytermek új záróóráját szabályozza. Eszerint a felsorolt szórakozóhelyiségeket, valamint a rendőrség részéről esetleg engedélyezett bárminő összejövetelt (közgyűlés, táncoktatás, sporttanítás) este i/dő előtt úgy kell befejezni, hogy a helységhm órakor már zárva legyen. A rendelet október hó 7-én lép életbe. A karácsonyi és újévi postaforgalom korlátozása A postavezérigazgatóság közli, hogy a karácsonyi és újévi fokozott forgalom lebonyolításának megkönnyítése céljából december 3-tól január 2-ig a tömegesen feladott és bérmentesített küldeményekből egy feladótól legföljebb 500 darabot vehetnek föl a hivatalok. Nem vonatkozik a korlátozás a sürgős természetű nyomtatványokra, a lapokra, gyászjelentésekre, valamint a karácsonyi és újévi üdvözlésekre. Nagyon magas jutalmat kap a Vilmos császár úton ELVESZETT sötét, rövid, bélésnélküli NERZKABÁT megtalálója vagy nyomravezetője. ENGEL SZŰCS, Mária Valéria ucca 7. !