Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)

1943-10-03 / 224. szám

1943 október 3. vasárnap NÉPSZAVA Levél egy földmunkásifjúhoz Múltkori levelemre, amit a Nép­szava hasábjain juttattam hozzád, meglehetősen hamar kaptam meg válaszodat. Ez csak úgy volt lehet­séges — amint írod —, mert az ara­tással végeztetek a múlt héten és most a párnapi pihenőt levélírásra használtad ki. Örülök, hogy olyan szorgalmas vagy, de még nagyobb­­örömet okozott nekem levelednek tartalma, különösen az, ahol arról írsz, hogy mennyire tévedek én, ha azt hiszem, hogy te nem tudnád, mi az a Földmunkások Országos Szö­vetsége. Mert te jól ismered ennek a szövetségnek múltbani működését és azt az erőfeszítést, amit a föld­m­unkásság öntudatának felébresz­tése céljából kifejtett. Hozzáfűzöd, hogy boldogult atyád beszélt erről neked sokat, mert ő szervezett föld­munkás volt, az ottani helyi csoport egyik vezetője s ő egyedül tartott ki a szövetség mellett még azután is, amikor a helyi csoportot feloszlatták. A központtal azután is levelezésben állott, kapcsolatát és tagságát fenn­tartotta egészen haláláig. Neked azonban — amint leveled­ből kitűnik — bizonyos aggodalmaid vannak a földmunkásmozgalom és általában a földmunkásság helyzete­s és osztálytudatos szervezkedésének jövőjét illetően. Nem körvonalaztad ugyan elég szabatosan a kérdésnek a tárgyi részét, mégis megpróbá­lunk azokra válaszolni, hogy aggo­dalmaidat eloszlassuk. Amiket leve­ledben fölvetettél, azokat három pontban sűrítjük össze, mégpedig:­­ Minthogy a Földmunkásszövet­ségnek az utóbbi évek alatt nem volt módjában a földmunkástöme­gekkel érintkezni, míg ugyanakkor különféle divatos alakulatok kör­nyékezték meg őket s vájjon ez a körülmény nem homályosítja-e el osztály ön­tudatának azt a halvány megnyilvánulását is, amit a szövet­ség az ő működésével életre keltett­? 2. Megítélésed szerint a földmun­kásság helyzete és sorsa az utóbbi három-négy évtized alatt semmit s­em változott, vagy ha történt is valami ezen a téren, ennek értéke nincs arányban azzal a küzdelmes erőfeszítéssel, amelyet a mozgalom a Földmunkásszövetség égisze alatt kifejtett. 3. Megfontolónak tartanád a szö­vetség célkitűzését a változott vi­vezését elkezdtük, bizonyosan észre­vennéd, hogy habár a földmunkás­ság gazdasági helyzete alig válto­zott a lefolyt négy évtized alatt de nemzeti és társadalmi szerepét ma már más szemmel nézik, mint annak idején. Ez a körülmény biz­tató jelnek látszik arra nézve, hogy hamarosan jogviszonyai is más el­bírálás alá essenek. És ezt a föld­munkásság annak a mozgalomnak az úttörő munkájával érhette el, amelynek egyik megnyilvánulása volt a Földmunkásszövetség meg­alakulása. Csak képzeld el a hely­zetet osztályodnak. Azelőtt, míg nem szervezkedett, legfeljebb köz­rendészeti okokból törődtek vele. Ma már számolnak vele. Foglalkoz­nak sorsproblémáival. Igaz, hogy ezzel még nem sokra megy a föld­m­unkásság, de az a tény, hogy el­ismerik nemzetfenntartó és társa­dalomalakító szerepét, csak önbizal­mat adhat ennek a legszélesebb társadalmi rétegnek arra nézve, hogy most már igyekezzék a saját erejéből fölemelkedni, szervezkedni, összetartani és tanulni,­hogy ezek­nek az eszközöknek a birtokában ki­harcolja gazdasági téren is azt, ami őt megilleti. Abban igazad van, hogy amikor ismét eljön az ideje, a Földmunká­sok Országos Szövetsége egészen új munkaprogramot állít föl a ma­gyar földmunkásság számára. A régi földmunkásmozgalom célkitű­zése alig ment túl a munkaviszo­nyok rendezése, a jó munkabér és a szociális védelem követelésének ha­tárán. A jövő földmunkásmozgalma más, messzebbmenő problémákat is felszínre hoz majd. Bizonyára bele­viszi a földm­űvesnép köztudatába azt a gondolatot is, hogy gazdasági megerősödéséhez nem elég a jó munkabér és a rendezett munka­viszony. Ez adottságok, körülmé­nyek és helyzetek változásának van kitéve. Ezért kívánatos, hogy a földmunkás ne legyen teljesen a bérmunkára szorulva. Legyen legalább egy kis háza, kertje, esetleg saját vagy bé­relt földje, ahol foglalkozhat akkor is, ha máshol nem kap munkát. Már egy kertes ház is lehetővé teszi számára, hogy gyümölcsöt, konyha­kerti veteményt termeljen és kis­állatokat neveljen, hizlaljon s­zélre, mint a szorgalmas hangya, gyűjt­sön eleséget, amivel kivárhatja a tavaszt Szeretném, ha mindezt a saját erejével érhetné el, de az sem baj, ha ez állami támogatással tör­ténik. Bizonyos, hogy a mai világ­háború befejezése után új problé­mák vetődnek föl, amelyeknek a megoldását a Földmunkásszövet­ségnek is elő kell mozdítani, tehát szükségessé válik a régi munkapro­gram kibővítése ebben az irány­ban. Csupán a célkitűzés marad a régi, mert ebben benne van a dol­gok summája: emberies életforma, föld, kenyér és szabadság. (..) BUNDÁK nagy választéki­an, olcsón. Szemere­szűcsnél, Erzsébet körút 26. Második emeleten szonyokhoz képest revízió alá venni, munkaprogramját a múlt­hoz képest kibővíteni. Ami az első pontot illeti, egy­általán nem osztozunk aggodal­madban. A különféle divatos és részben zavaros „eszmék" eddig semmi eredményt nem tudtak el­érni ezen a téren. A nagy síppal­dobbal jelentkező divatos alakula­tok éppen a földmunkások osztály­öntudatán torpantak meg. A föld­­munkásság ma már olyan öntuda­tos, hogy önként nem adja oda ma­gát eszköznek senki szép szeméért, hanem előbb tisztán akar látni, mi rejlik a csillogó ígéretek mögött­ Legtöbbje azzal is tisztában van ma már, hogy szervezkedés nélkül nem lehet maradandó eredménye­ket elérni az egész osztály szá­mára és csak olyan szervezet iránt van bizalma, amelynek irányításá­ban közvetlenül résztvehet s műkö­dését ellenőrizheti. Ha átélted volna azokat az időket, amikor a földmunkásság megszer- 7. oldal Beszámoltak a főváros lakásügyi ügyosztályának félévi működéséről A főváros lakásügyi szakbizott­sága Bódy László alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Szentmiklósi József, az ügyosztály vezetője előterjesztette jelentését az Ügyosztály elmúlt félévi működé­séről. S­zent a közönségnek naponta meg­ismétlődő ostromáról, annak elle­nére, hogy még a legjogosabb lakásigényeket is csak kis rész­ben lehet kielégíteni. Nincs elég kiutalható lakás s a la­káskérdést közmegelégedésre egye­dül a lakásépítkezéssel lehet meg­oldani. Ismertette a főváros lakás­építő tevékenységét, amely abban foglalható össze, ho­gy a főváros számára a kormány kilátásba helyezte 2000 lakáshoz szükséges anyag biztosítását. Az építkezés meg is kezdődött és kiterjed a nyo­mortelepek korszerű átépítésére. A kérvények tízezrei futnak be az ügyosztályhoz és számosan olyanok is, akiknek már van laká­suk, de még többen, akiknek önálló lakásuk nincs, lakást sürgetnek a polgármestertől, a legkétségbe­ejtőbb indokok alapján. A hatóság feladata azonban csak az, hogy az üzérkedéseket megakadályozza és azokat jut­tassa lehetően lakáshoz, akik­nek lakásuk egyáltalán nincs, de akiknek közszolgálati alkal­mazásuk következtében, vagy más közérdekű okból feltéttenül Budapesten kell lakniok. Az ügyosztály a legszigorúbban ragaszkodik a rendeletekhez és semmiféle protekció, vagy ajánlás ettől nem térítheti el, tehát — hang­súlyozza a jelentés — téves hiede­lem az, hogy akinek jó protekciója van, az kaphat lakást. Nyilván e hiedelemmel függ össze az a tény, hogy naponta 150—200 ajánlólevél érkezik az ügyosztályhoz. Hasonló forgalmat bonyolítanak le az ügy­osztály telefonjai is. A­z ügyosztály átlagos napi ügy­forgalma 1550 fő, a­ tisztviselők ezért kizáróan délután és éjszaka tudnak csak érdemleges hivatali munkát végezni. Javasolta az ügy­osztály vezetője, ho­gy a jövőben csak három napot tartsanak fenn déli 12 órától kezdve a felek foga­dására. A lakáscímekkel való üzérke­dés m­eggátlása végett megfelelő intézkedések történtek. Az ügyosztály az elmúlt félév alatt 2400 lakás bérlőjét jelölte ki. Ismer­tette azokat a kísérleteket amelyek a meghozott határozatoknak a végrehajtásával szemben kívánják kényszerhelyzet elé állítani az ügy­osztályt. A lakások ilyen célból tör­ténő jogtalan elfoglalását a ható­ság a büntető úton is üldözi. Ne­­ teljesíthetők azok a kérések, ami­kor az albérlő jogot formál arra, hogy a bérlőtől vegye el a­ hatóság a lakást. Ha ilyen kéréseket teljesí­tenének­, senki sem merne a mai viszonyok között albérlőt belő- gadni. Senkinek se utalható ki má­sik lakás, ha az előző kiutalt lakást nem fogadja el. Lakáscserére csak azok kaphatnak engedélyt, akik kö­zött rokoni, vagy más, méltánylást érdemlő kapcsolat áll fenn és tény­leg be akarnak költözni egymás lakásába. Akinek főbérleti, vagy albérleti lakása van s aki 1939 szeptem­ber 1-én nem lakott Budapesten, lakást nem igényelhet. A jelentéshez fűződő vita során Bechtler Péter elvtárs ugyancsak hangsúlyozta, hogy a lakásínség megoldásának egyetlen útja a leg­szélesebb körű lakásépítkezés, ame­lyet folytatni, de a háború után a legnagyobb mértékben kifejleszteni kell, mert a lakásínség a társadalom nyugalmának egyik legsúlyosabb veszedelme. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy az ügyosztály ú­i helyi­ségével a Harmincad uccában mort tapasztalható elszomorító ácsorgás megszűnik. Fokozott védelemre van szükség azokkal szemben, akik a kö­zönség érdekeinek rovására a ren­delkezéseket kijátsszák. Kérte, hogy elsősorban a kilakolt­atottak és a fiatal házasulok kapjanak lakást, a sokgyermekes családok mellett. Barcs Kálmán a Magdolna város­ban uralkodó lakásínségről szólt — Lukács Ferenc a fiatal házasok és a házasulandók szempontjait dombo­rította ki. Csapó Sámuel elvtárs azokkal a visszaélésszerű jelen­ségekkel foglalkozott, amelyek kapcsolatosak a gyári lakások­ból való kilakoltatással. Ezeket a visszaéléseket meg kell szüntetni és kérte a polgármestert, hogy szabályrendeleti intézkedések­kel vessen gátat ezeknek. Hatolkay Kázmér a faházépítés kérdését tette szóvá — Bihari­ Fe­renc az ügymenet meggyorsítását kívánta, hasonlóan Szántait János is. — Szentmiklósi József jegyző részletesen válaszolt az elhangzot­takra, majd a bizottság a jelentést tudomásul vette. A színházak és mozik új záróórája A „Budapesti Közlöny" szombati szá­mában megjelent a belügyminiszter rendelete, amelyben a színházak, mozik, kabarék, hangversenytermek ú­j záróórá­ját szabályozza. Eszerint a felsorolt szó­rakozóhelyiségeket, valamint a rendőr­ség részéről esetleg engedélyezett bár­minő összejövetelt (közgyűlés, táncokta­tás, sporttanítás) este i/d­ő előtt úgy kell befejezni, hogy a helység­­hm órakor már zárva legyen. A rendelet október hó 7-én lép életbe. A karácsonyi és újévi postaforgalom korlátozása A postavezérigazgatóság közli, hogy a karácsonyi és újévi foko­zott forgalom lebonyolításának megkönnyítése céljából december 3-tól január 2-ig a tömegesen fel­adott és bérmentesített küldemé­nyekből egy feladótól legföljebb 500 darabot vehetnek föl a hivatalok. Nem vonatkozik a korlátozás a sür­gős természetű nyomtatványokra, a lapokra, gyászjelentésekre, vala­mint a karácsonyi és újévi üdvöz­lésekre. Nagyon magas jutalmat kap a Vilmos császár úton ELVESZETT sötét, rövid, bélésnélküli NERZKABÁT megtalálója vagy nyomravezetője. ENGEL SZŰCS, Mária Valéria ucca 7. !

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék