Népszava, 1944. január (72. évfolyam, 1–24. sz.)

1944-01-14 / 10. szám

oldal A pályaudvaron Félhomály. Kint néha - néha füttyent a vonal. Bent a kopott padokon emberek ülnek. Előrehajló fejekre, zsíros kalapokra, kopott kendőkre lámpák bizonytalan fénye hull. Néhány katoma hangosan beszélget. Csend. Az arcokon az álmosság és fáradtság alatt avárakozás feszül. Az ajtónál álló vastagkabátos vasutas néha-néha bekiabál egy városnevet és ilyenkor megrezzennek a lehajtót fejek, egy pillanatra lekopik a fáradt arcokról az álmosság és néhány nehézcsizmás, szürke ember batyuját kapkodva indul kifelé. A vasutas hangja valahogy furcsán elváltozik és visszhangosan csapong a teremben. Sok-sok ember vár valamit ebben az óriási váróteremben. Kint új vonatok indulnak ki a nagy síkságra, mozdonyok kormos kéményéből szikrák vörös zászlaja lobban. Itt bent horkol a fáradtság, unalom és várakozás boriol a dolgozók arcára. Ez a várakozás átitat minden tárgyat, az idomtalan téli foltokat, az elnyűtt ruhát, a nehéz csomagokat, és úgy terpeszkedik a vasoszlopok között, mint fojtó füst. Solain jöttek ide, hogy fáradtan üldögéljenek a kopott padokon, hogy riadozvahallgassák az ajtó felöl beharsanó hangot, hogy: várjanak. Névtelen, szürke embereket sodort ,de valami megfellebbezhetetlen, irgalmatlan törvény. Ez a törvény kényszerítette őket, hogy várjanak. Mert várjon tényleg a vonatot várják? Igen. Hiszen mindig az ajtó felé indul néhány szürke alak, valahányszor az alföldi vályogvárosok neve hull a csendbe. De hát akkor miért van az, hogy sohasem fogy el a várakozók szürke hada, sohasem halkul el a fáradtság hortyogása, hogy mindig-mindig hever valaki a kopott padokon, várva az indulást valahová az éjszakába. A házak úgy görnyednek az ucca szélén, mint a kopott várakozók, ott, bent a, kopott fxldokon. Mintha azt várnák, hogy egyszer csak felharsan az indulás füttye és akkor megrázkódnak az ucca szélén gubbasztó fekete óriások, lehull a vakság a, hunyorgó lámpákról és minden megindul, valahová előre a fénybe, a világosságba, ki az éjszaka roppant váróterméből. (kovai) NÉPSZAVA 1944 január 14, péntek ./ÍJL L pészet * & adúcfat&daLam ííl (ít IJL Boldog idők — Boldog idők! — sóhajthatnak fel elégedetten a filmgyártók, látván, hogy milyen filmeket adhatnak aközönség elé anélkül, hogy ebből bármilyen baj háramolhatnék rájuk. A ,,Boldog idők" című Karády— Ajtay-filmben szereplőnként egy darab autóval és egy darab kastéllyal kezdődik a cselekmény, amint már ez szokásos a magyar filmekben, ahol a szereplőnek autója van, vagy pedig inas. Hamarosan bekövetkezik azonban a nagy fordulat, az egyik gazdag ember tönkremegy és a válni készülő házaspár a ferencvárosi szobakonyhás lakásban veszi észre kölcsönös szerelmét. Az okos és ügyes tönkrement gazdag ember azonban a film végén már nagyon készülődik, hogy a szomszédos ház pinceműhelyében „szerényen, egy-két munkással" ismét elinduljon a vagyonosodág útján: nem kell félteni, nem marad sokáig a Ferencvárosban. Közben értesülünk arról, hogy milyen szép is a szegények sorsa, hogy az igazi életörömet csak a mosogatódézsa mellett lehet megtalálni és így tovább. így aztán kissé nehéz megérteni, miért törekszik a film hőse mégis csak az egy-kétmunkásos műhely sokat ígérő újrakezdése felé, miért nem elégszik meg az andalító és boldogságos szegénységgal. Mihályi Ernő hosszú idő óta először kapott jó szerepet, nem a szokásos kabosgyufás sablont. Emberül meg is játszotta szerepét, nagyon jó Karády Katalin, a „szelíd asszony" szerepkörében bizonytalan még, néhol oldódik kissé, láttuk egy-két közvetlen mosolyát és mozdulatát. Ajtay Andor előírásos, pontos alakítást nyújtott. Szab Sándor is szerepel a filmben, f Kaszinó, Scau.e (*) HANGVERSENYEK. Jeles tett volt Vigh Sándor hegedűművész részéről, hogy önálló hangversenyének műsorába iktatta Veress Sándor ketléleies II. szonátáját és Kidosa Pál négy rövid tételből szőtt partitúráját. Veress Sándor igen sikerült, érdekes és tartalmi művét csak nemrég hallhattuik Szervánszky Péter és Faradi Edit előadásában. Már akkor is jeleztük, hogy a kitűnő zeneszerző szerencsés módon törekszik itt a komoly mondanivalóknak feláldozottabb kifejezésére. Kadosa Pál szellemes partitúráját évekkel ezelőtt Szigeti Józse hegedűművész mutatta be. Vigh Sándor ezért a síkra szállásért megkapta a közönség osztatlan elismerését. Zongorakíséretét műsorának egyéb számaiban is Venus Sándor látta el, figyelmesen él illetékesen. — Schmidthauer Lajos orgonaművész hangversenyt adott kedden a Zeneművészeti Főiskola nagytermének orgonáján. Ebből az alkalomból újra meggyőződhettünk ennek a díszes, nagy orgonának sajnálatosan elhangolt állapotáról. Ajánlatos lenne e baj mielőbbi orvoslása! Mert ezen az orgonán gyakran kísérnek énekkarokat is. Ezeknek az énekkaroknak fontos és kívánatos hangtisztaságát viszont aligha növeli a kísérőhangszer hamis intonációja. A hangversenyen Schmidthauerné Rohonyi Ilona énekművésznő működött közre Szatmári Sauerwald Géza tanár zongorakíséretével. (—) (…) SZINYEI MERSE JENŐ KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER szerdán este ünnepélyes keretek között, nyitotta meg az Egyetemi Bolgár Intézetet. A miniszter megnyitó beszédében a magyar-bolgár történelmi és kulturális kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta és kiemelte, hogy szavain keresztül Magyarország fiai köszöntik Bulgáriát. A magyar ifjúság nagy örömmel merít majd közvetlenül a bolgár nép ősi kultúrájának forrásából és ez a kapcsolat mindkét nép művelődésének nagy hasznára válik. Dimitri Tosev bolgár követ válaszolt a közoktatásügyi miniszternek, ismertette a közelmúlt magyar-bolgár kulturális kapcsolatokat kimélyítő eseményeit és köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt a közeledést szolgálták. (*) AZ ELMÚLT ÉV FILMFORGALMA FINNORSZÁGBAN. Finnországban az 1943. évben 58 amerikai, 12 német, 16 svéd, 10 magyar és 10 francia filmet mutattak be. Az előző évekhez képest a magijai filmek száma hattal, az amerikai filmek száma hárommal emelkedett. A magyar filmek 1911. évi programja módfölött kedvező lesz, minthogy egy helsinki filmszínházban sorozatban csak magyar filmeket mutatnak be az 1911. évben. (…) ÜNNEPI ELŐADÁSON MUTATTÁK BE A MEGGYILKOLT DÁN ÍRÓ DARABJÁT HELSINKIBEN. A finn Nemzeti Színház a nemrégiben meggyilkolt Kaj Murk dan író emlékén előadta az író „Az Ige" című szindarabját. Az emlékelőadáson a finn közönség kegyeletes hódolattal adózott a lelkes fintibarát író emlékének. (?) BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJÁVAL fejeződött be Sergio Failoni kar,».n .ír és a Budapesti Hangverseny Zenekar Beethoven-ciklusa. A négy magánszólomot Rigó Magda, Eritdes Mária, Rosier Endre és Littasy György énekelte. Közreműködött a BHÉV Liszt Ferenc Kőus. A szimfónia előtt a " Fidlio"-nyitány hangzott el még . Országit Tivadar hegedűművész a két hegedűrománcot játszotta el„ C) ZENEKARI HANGVERSENY. Kellemes meglepetésben volt részünk szerdán este Focht Sándor karmester,elpasszikus műsorú zenekari hangverse nyén: Beethoven C dur zongora versenyművét hallottuk ott Rauchweiger Lili zongoraművésznő rendkívül komoly szellemű és ízléses előadsában. Zenei megértés és megérzés tüntette ki Rauchwerger Lili játékát, nevezetesen a versenymű első két tételében. A lassú középtétel bensőséges Asz dur főtémájának szépen ívelő, tisztavonalú felépítése valósággal példásan sikerült. Olyan zongorajáték ez, amely nem törekszik olcsó tetszetősségre, viszont választékos eszközeivel annál inkább tetszik... Gábori Elemér, a serdülő tehetséges hegedűművész Buci E-dur versenyművét adta elő; érdekes kísérletként eljátszotta a zenekari együttes I. hegedűszólamának , tutti"-részeit is. Aminek veszedelme viszont, hogy a magánszólam — feltűnőbb külön belépések híjján — nem határolódik el eléggé és veszít plasztikusságából. Bändel „Wassermusik*4-szvitje és Mozart ..Haffner"-szimfóniája szerepelt még Fischer Sándor karmester gondosan összeállított műsorán. J. S. (*) LEVÉL A NÉPSZAVÁHOZ. Tisztelt Szerkesztőség! Néhány megjegyzést kell tennem a január 9-én megtartott műsoros előadásra, amely az előző, december 12-i előadással szemben sajnálatos színvonalcsökkenést mutatott. Ez kitűnt a Népszava szűkszavú kritikájából is. Az előadástól a pár címe miatt sem vártunk túlságosan sokat, azt pedig a leghatározottabban helytelenítenünk kell, hogy a munkásság otthonában oda nem illő műsorral lépjenek fel olyan színészek, mint például az egyik szerepeltetett művésznő, aki egyáltalán nem munkáselőadáshoz illő dalokat énekelt. A közönség egy része sem viselkedett megfelelően, ezt tárgyilagos önkritikával megállapíthatjuk. Amikor a sokat reklámozott művésznő fellépett, a közönség soraiból hangzó kiáltások olyan népszerű slágereket követeltek, amelyeknek meghallgatása céljából igazán nem kell munkáselőadásra mennünk. Elismerem, hogy az illető művésznőnek sikerei vannak, nekünk azonban rendezzenek olyan munkáselőadásokat, amelyek valóban munkáselőadások. Sokféle megoldást találhatnak a rendezők, amint a múltban találtak is megoldásokat. Rendezzen például a Munkás Dalosszövetség hangversenyeket, léptessék fel a munkászenekarokat és mozgáscsoportokat. Özönével sorolhatnám még az ajánlatokat, de remélhetőleg a rendezőség is belátja, ha téved és a munkáselőadások színvonala a jövőben ismét a régi értékűre emelkedik majd. Számos elvtársam nevében írtam ezt a levelet és kérem soraim közlését. Barátság. K. J. cipőfeltörészkészítő. MAI NAP mögött semmiféle eredetű nagy tőke nincs A MAI NAP-nak csak olyan bevételei vannak, melyeknek eredetét és összegét bármikor és nyilvánosság elé bocsátja. Ezek szerint A MAI NAP mindenkitől független újság s A MAI NAP munkatársainak teljes szabadságuk van mindennek megírására. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEI: „TENGERPARTI RANDEVÚ." Az új magyar filmszín magyar részről Pelsőczy Irén, bolgár részről pedig Dorita Boneva kapott hálás szerepet. A „Tengerparti randevú" rendezője Bán Frigyes, a film kísérőzenéjét Losoncy Dezső és Wladlegoroff szerzetteti, szereplői pedig a két művészsnőn kívül Pataky Jenő, Baszódy Sándor, Solthy György, Szakács Zoltán, továbbá Magda Koltchakowa. BEFEJEZTÉK AZ „EGY NAP A VILÁG** FELVÉTELEIT. Pontosan az előírt határidőre befejezték a legújabb Vaszary— Murdtafíhn, az „Egy nap a világ" forgatását. A háborús újdonság eredeti szereposzlásban került a felvevőgép elé. Muráti Lili, Páger Antal, Bilicsy Tivadar, Vaszary Piri, Tahy Anna Mária, Pákozdy Ferenc szerepel benne. AZ ELTIPORT EZÚ Nékem az álmok mindvégig élnek, a valóságot képzetté bomlasztom s míg szemeidben magam lángok égnek, valamit keresek. Talán, mit soha fel nem lelhetek, azt, mely bennünk éhül értelmetlenül s mire lánggá válna, jegesen lehűl a felfogás alatt. De míg rád tekintek, felvajúdik, avagy míg nézek egy álló tömegre és a szikra, mely derengésbe hullik, most megvilágosul. Keressek álmot tovább konokul! Nem, mert a vertek diadalmaskodnak s végre látom már az eltiport szónak fölmagasztalását. Rendes Lajos Elöljáróhelyettesek áthelyezése. A polgármester három kerületi elöljáróhelyettest kölcsönösen áthelyezett. Unger Ferenc főjegyző, a IX. kerületi elöljáróság eddigi helyettes vezetője hasonló minőségben a VII. kerületi elöljárósághoz került. Szlankovich Mihály főjegyző, aki eddig a VII. kerületben volt helyettes elöljáró, a VI. kerületbe helyeztetett, ugyancsak helyettes elöljáróként, míg Habakuk Kálmán tanácsjegyző, akit nemrég bízott meg a polgármester a VI. kerületben az elöljáró helyettesítésével, a IX. kerületi elöljárósághoz helyezték át helyettes elöljárói minőségben. Olvasd és terjeszd a Népszavát!