Népszava, 1944. március (72. évfolyam, 49–64. sz.)
1944-03-12 / 59. szám
1&. OH Kft KISGAZDÁLKODÓK TANÁCSADÓJA A zöldségeskert Kelemen Erzsébet egy szerény, de csinos külsejű könyvvel jelentkezik aszakirodalom terén. Megvallom, bizonyos közöny környékezett, amikor kezembe vettem a könyvet. De amint lappzni kezdtem benne, érdeklődésem egyre fokozódott, úgyhogy nem tudtam letenni, amíg az első oldaltól végig mind a 96 oldalt el nem olvastam. Utána néhány percig azon gondolkoztam, vájjon mivel kötötte le annyira édeklődésemet ez a kis, igénytelen könyv, hiszen eltekintve attól, hogy egész életem kapcsolatban volt a földműveléssel, emellett annyi sok és vaskos terjedelmű szakkönyvet is olvastam már konyhakertészetről, gyümölcstermelésről, valamint a mezőgazdálkodás összes ágairól, hogy ezek mellett ez a kis könyvecske alig számít valamit. Csakhogy nem, ez a valóság. A Valóság 31., hogy Kelemen Erzsébet zöldségeskert"- ről szóló könyve remekbe készült munka. Kezdő kertészkedők számára írta, de én határozottan állítom, hogy mindenki tanulhat belőle, még a legöregebb kertészek is. Egy sor sínes benne fölösleges szószaporítás, de amit, az olvasónak mond, annak minden szava helytálló. Emellett az írásmódja egyszerű, világos és magyaros. Sok szakíró tanulhatna stílust Kelemen Erzsébettől. El lehet róla mondani: minden tekintetben tökéletes munka. Tekintettel arra, hogy főként olyan „műkedvelő" kertészkedők számára írta, akiknek a városok környékén a családi ház körül van egy kis kertjük, amit hasznosítani akarnak, még előnyös is, hogy nem terjengős az írás, mert az érdekeltek így biztosabban átolvassák, mint a vaskos szakkönyvet. De, ismétlem, a könyvecske tárgyi beosztása és az ismertetések gyakorlatiassága annyira sikerültek, hogy nem fáradságos, hanem szórakoztató élvezet annak olvasása. tin'iemen Erzsébet könyvét elsősorban »-'oknak a munkásoknak és kistisztviselőknek ajánljuk figyelmébe, akik aégeskertet akarnak létesíteni családi házuk telkén. Ennél megfelelőbb tankönyvet alig ajánlhatunk a konyhakertészet elsajátítására. t-J. Mit vessünk márciusban Szabad földbe vethetők: a mák, retek, petrizselyem, saláta, sárgarépa, spenót, zöld,borsó, duhhagyma, fokhagyma és kapor. A korai káposzta, kalarábé, paprika, paradicsom és zeller azonban csak melegágyba vethetők és csak később üethetők ki szabad földbe. Hideg időben a melegágyat ablakkal letakarjuk, de meleg időben azt fölemeljük, hogy szellőzzön. A melegágyban kikelt palántái pikkírozása, vagyis átültetése azért szükségges, hogy a sűrűn álló palántáik távolabb kerüljenek egymástól, nagyobb hely jusson nekik, minélfogva akadálytalanul nagyobbra, erőteljesebbre fejlődhetnek. A saláta, « spenót ée általában azok a növények, amelyeknek leveleit használjuk, annál szebben fejlődnek, minél több nitrogéntartalmú trágyát adunk alájuk. A sóska a/, egyetlen konyhakerti növény, amely félárnyékos helyen is kitűnő termést bon. Mint minden konyhakerti növényt, a sóskát is legcélszerűbb sorba vetni, nem pedig elszórva. ha évelő növény « ha telepíteni »akarjuk, adjunk alá bőséges istállótrágyát. A borsózsizsik elleni védekezés legcélszerűbb módja aa, hogy zsizsik mentes vetőmagot szerzünk be, a borsót olyan helyen vetjük, ahol évek óta még a közelében sem termett borsó, bükköny vagy lencse. Az is használni szokott, ha a borsó kikelése és a hüvelyek kifejlődése közötti időben a fiatal kis csirkéketráengedjük a borsóágyakra. Igaz mese három almafáról 1840 márciusában fölkerestem egy gyümölcsfáiereskedőt. Szíveskedjék három olyan almafa csemetét adni, amely felfelé nő, mint a jegenye, mert a telek kicsiny, de a levegő végtelett. A. kere«kedőnek tetszett a szó és szabad választást biztositott a csemeték ben. A választás eredménye három egyforma fácska. A kereskedő előzékeny volt és még a gyökereket is szakszerűen lenyeste, továbbá a koronákat is visszametszette. A fákat az ősz óta szellőző gödrökbe még aznap elültettem. A csemeték gyönyörűen fejlhttek. 1942-ben Hubay elvtárs — környékünk mindenhez értő embere — irányítása mellett a megsűrűsödött koronákat megritkítottam és visszametszettem. A jó, esős esztendőben újra nagyszerű fejlődés. És a három fa még mindig teljesen egyforma. Ám jött a 43-as száraz nyár. A fák még mindig ezéspek, de már nem egyformák. Azaz a három közül kettő egyforma, a harmadik törzsében is, koronájában is nagyobb és szebb lett. Nem tudtam mire vélni az esetet. A sivatagi idő egyszer aztán mégis megváltozott. Akkor figyeltem fel, hogy a háztetőcsatorna vize a fa mellett folyik el, melyből a szerencsés fa mégis csak iszogathatott. Tanulság: Egyetlen csepp vizet ki ne engedjünk portánkról, amíg az árvizek kormánybiztosát ki nem nevezik... S. L. ATA rffíí március 12. vasárnap BÉR • ÁR • PROFIT Esetek és tanulságok a társadalombiztosítás köréből A Legtöbb kérdés azért jut el hozzánk, mert a biztosítottak nagy esze, még a szervezett munkások is, nem ismerik a társadalombiztosításban szükséges eljárás módját, p pedig ezt nagyon könnyen megismerhetik. Csak el kell olvasni a beteglap hátulján levő útbaigazítást, vagy meg kell szerezni azokat az ismeretterjesztő füzeteket, amelyek ezeket a kérdéseket ismertetik. Igaz, hogy még ebben az esetben is maradnak kérdések, amelyek hozzájuk kerülnek, de elkerülhető az, hogy már csak sukkor kerüljön ide panasz, amikormár nem lehet rajta égíteni, mert vannak olyan esetek, amikor már tényleg nincsen segítség. Az egyik elvtársunk elmondja, hogy egyik munkástársa 1943 januárjában meghalt és felesége az elmúlt héten kérte a kerületi pénztártól a temetkezési segélyt, mert hallotta, hogy az jár, de elutasították. Abetegbiztossági törvény intézkedései szerint a betegségbiztosításban járó készpénzsegélyre való jog elévütl és az nem fizethető ki, ha az igény megnyitásától számított egy éven belül nem igánylik. Ha ez az özvegy a haláleset megtörténte után, de egy éven belül kérte volna a temrikaz siegélyt, igazolóiratai alapján megkapta volna. A baleseti kártalanítás iránt beadandó igény kat éven belül évül el. Vagyis, ha valakit 1942 március 10-én a baleset ért, ezt azonban csak 1944 március 26-án jelenti be és kéri a kártalanítási eljárás megindítását, elutasítják elévülés címén. Ezért tehát, akit baleset ér, az ne várjon semmire, hanem azonnal írjon az OTI-hoz és kérje balesete után a kártalanítási eljárás megindítását. Ha rokkantsági járadékos vagyok, dolgozhatok-e? P. J. előfizetünk adta fel ezt a kérdést. Az öregségi törvény intézkedései szerint rokkant az, aki a vele egyazon foglalkozású munkástársa keresetének kétharmadát nem keresi meg. Ez azt jelenti és a gyakorlatban most már így is értelmezik, hogy az a rokkant, aki újra biztosításra kötelezett foglalkozást vállal és új alkalmaztatásában nem keres többet, mint azelőtti keresetének egyharmadát, rokkantsági járadékát nem veszíti el. Ennél az egyharmad keresetnél figyelembe veszik az azóta életbe léptetett bérpótlékokat is. Ha azonban a rokkantsági állományban levő olyan biztosításra kötelezett foglalkozást folytat, amelynél keresete az ép és teljes munkás keresetével egyenlő, ebben az esetben 60 napi foglalkoztatás után járadékának folyósítását szüneteltetik és azt csak akkor kapja vissza, ha igazolja, hogy már nem dolgozik. Vácról kérdezik: Feleségem foglalkozásában megbetegedett, egyévi táppénzét kimerítette, de dolgozni tovább nem tud, kaphat-e utánam tovább gyógykezelést? Kaphat. Ha a biztosított feleség egyévi táppénzét kimerítette és férje biztosított, úgy férje után mint igényjogosult csaloidtag gyógykezelésre jogosult. Ha azonban az egyévi táppénzét már kimerítette a biztosított és még mindig beteg, akkor az öregségi biztosításban rokkantnak minősítik, ha van 1929 január 1-e óta legalább 200 heti befizetése, amelybe a betegségi hetekből évenként 13, összesen 50 hetet beleszámítanak és rokkantsági járadékot kap. Az pedig, akit rokkantsági állományba helyeznek, betegség esetére biztosított és így saját jogán is kap orvost és gyógykezelést. Hiába küldenek be hozzánk panaszokat, ha se adatot nem írnak, se a nevét nem meri megírni a panaszkodó. Az ilyen ügyet nem tudjuk elintézni, sőt nem is akarjuk. A legkevesebb, hogy aki tőlünk kér valamit, vagy panaszt, tesz valaki vagy valami ellen, írja meg a nevét és címét. Mi úgysean adjuk ki. Az egyik városból kaptunk egy közleményt, amelyben panaszt tesznek az ottani rendelőintézet szűk helyiségei miatt. Megállapítottuk, hogy az ottani rendelőt az OTT a románoktól örökölte, de eddig a város még nem ajánlott fel ilyen célra más épületet, saját vagyona gyarapítására már kért és kapott kölcsönt. De építeni most nincs lehetőség, csak terveket lehet készíteni a háború befejezése utánra. Illetékes helyen azonban szóvátesszük a kérdést. * Ketten is panaszolják, hogy a rokkantsági járadék megállapításánál kevesebb hetet vettek ügyelembe, hntha amennyi héten át dolgoztak. Ha igazolni tudja, hogy több hetet töltött biztosításra kötelezett munkán, úgy azt jelentse be az OTI-nál, viszont ha az öregségi biztosításban járadékot igénylő több pénztár területén dolgozott, akkor ajánlatos, hogy az igény bejelentésénél, tehát akkor, amikor kéri a rokkantsági vagy öregségi állományba helyezését, a munkakönyv adatai alapján bemondja vagy ha írásban kéri, megírja, hogy mikor, hol, kinél dolgozott, hogy eme adatok megvizsgálása után ezeket a munkaviszonyokat is figyelembe vehessék. Ha ugyanis valaki Csepelen dolgozott utoljára és azt megelőzően Nagykanizsán, ez még megállapítható, de ha valaki előzőleg még más vidéki pénztáraknál is dolgozott, de az új bejelentetné" valamilyen okból nem mondta be előző munkahelyét, az vagy nincsen feljegyezve, vagy csak reklamáció után kutatják ki. Ezért tehát jól teszi mindenki, ha munkaviszonyait, a munkakönyvön kívül is feljegyzi és elteszi, mert a munkakönyv elveszhet vagy megtelik, újat kap és nem tudja a régi munkaviszonyt igazolni. —gál- Rendeletek A „Budapesti Közlöny" szombati, 58. száma a következő rendeleteket közli 1. Az OTI központi orvosi tanácsa tagjainak kiegészítéséről. 2. A telefonon rendelt taxik viteldíjren.dczés®. 3. A búzalisztből belföldön előállított keményítő és keményítőtermékek legrangosabb gyári és nagykereskedői árának megállapítása. A nagytextilesek kicsinybeni árusítása A közellátásügyi miniszter új rendelettel szabályozta azoknak a textilnagykereskedőknek a detailárusítását, akiknek kicsinybeni árusításra is engedélyük van. Eszerint ezek a nagykereskedők áruiknak érték szerint számított legfeljebb 10%-át adhatják el érdekeltségbe tartozó kiskereskedői forgalomban. A saját kiskereskedésben eladott áruk után a nagykereskedőt a teljes nagykereskedői haszon is megilleti. Huszonöt fillér a paradicsomért Már most szabályozták az idei termésű paradicsom gyári átvételi árát. A konzervgyárak kilogrammonként 25 fillért fizetnek a termelőknek a paradicsomért. Azok a gazdák, akik előzetes termelési szerződést kötnek a konzervgyárakkal, a paradicsom utána pontbeszámításban részesülnek. Katasztrális holdanként 1800 pontot írnak a gazda javára az esetben, ha holdanként 50 métermázsa paradicsomot szállít. Szaktanfolyam Az Állami Gépjárómáűvezetésképző Tanfolyam a sokfelől megnyilvánult érdeklődésre való tekintettel újabb esti tanfolyamot nyit meg a propán-butápu és fagázgenerátoros üzemű gépkocsik vezetői számára folyó hó 20-án, este 7 órakor. Beiratás naponta 9—10 óra között a Technológiai és Anyagvizsgáló intézetben, Budapest VIII. József körút 6., I. 31. alatt. A telefonon megrendelt taxik viteldíja A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelte el: Ha közterületen a közönség rendelkezésére tartott géperejű bérkocsit távbeszélő útján rendelnek meg, a viteldíjjelzőt akkor kell szabályszerűen működésbe hozni, amikor a géperejű bérkocsi a fuvar teljesítése végett az állomáshelyről elindul. Ilyen esetben külön pótdíjat (telefonpótdíjat) felszámlítanni tilos. Bulgáriában, felmelik a postai díjszabásokat (Szófia, március 11. ) ,Jr. T. 18. A bolgár posta vezérigazgatósága közti, hogy március 15-től kezdődően az ÖSK-szes postai díjakat felemelik. A levelekdíját darabonként egy levával, a csomagszállítási díjszabás távolság szerint öt, illetve tíz levával és végül a táviratok szódíja az eddigi egy lejáról másfél levára emelkedik. Elhalasztották a középkeleti országok pénzügyi értekezletét (Ankara, március 11. — „M. T. I.") Kairói jelentés szerint a középkeleti országok pénzügyi értekezletét elhalasztották: április 24-re. Az értekezleten lord Moyn is részt vesz. Kairóban ezenkívül április 3-án a középkeleti országok ellátásával foglalkozó értekezlet is kezdődik. _____ Párizsban takarékoskodnak a villanyárammal Párizs, március 11. — ,M. T. I.") Az ipari termelésügyi minisztérium több újabb rendeletet hozott a villanyárammal való takarékoskodás érdekében. A rendeletekhez képest azok az üzemek, amelyek hadi szempontból nem feltétlenül fontosak, ezentúl hetenként két, három vagy négy napon át szünetelnek. A kávéházak és a vendéglők hetenként kétnapi, a filmszínházak pedig négynapi szünetet tartanak. Elhalasztották az IPOK közgyűlését Az Ipartestületek Országos Központjának március 19-re tervezett újjáalakuló és tisztújító közgyűlését elhalasztották. A közgyűlést előreláthatóan március végén vagy április elején tartják meg. Vízállások Dunai vízállások: Schaiding am (19%), Pasaau 354 (12), Struden MS131, Krems 173 (13), Béce 179 (14), holnap 178 (14), Pozsony 130 (13), Gönyü 172 (30), Komárom 197 (21), Esztergom 195 (22), Budapest 246 (ifi), holnap SMS (36), Chimapettitale 313 (26), PaksM (23), Baja SOS (24), Mohács S45 (26), Bezlén 386 (37), Gombos 323 (391, »»Zánk* 314 (33), Újvidék 448 (41). — Tiszai vísállások: Máramarosaliget 130 (17), VisU 130 (»), Teidhas» 126 (34), TisaÚjlak 197 (»), Vísárosnaffloy 403 m, Tokaj U4 (51), Tisaattoed S43 (65), Swrmno 686 (112), Oszettszrád 747 ftSC), Szej 754 (56), holnap 760 (59), Zent®, 62Sz £tre Ttt* mm-