Népszava, 1945. március (73. évfolyam, 29–55. sz.)
1945-03-01 / 29. szám
Csütörtök, 1945 március 1 NÉPSZAVA rVz orosz áttörés Pomerániában Néhány napos látszólagos elcsendesedés után az orosz haderők Pomerániában újabb nagyjelentőségű sikert értek el. Könitz elfoglalása után Rokosovszkij tábornok seregei északnyugat felé előretörve négy nap alatt 70 km-es előrehaladást értek el, amelynek során több várost és 100 községet foglaltak el a makacsul védekező németektől. Ez az előnyomulás világosan újabb bekerítő mozdulatot árul el és elvágással fenyegeti a Pomeránia északkeleti részén harcoló német haderőket. Az orosz sereg az előnyomulás során Stettintől keletre már csupán 50 km.-re van a tengerparttól és az orosz haderő főereje 40 km.-re megközelítette az életfontosságú Stettin—Domig vasútvonalat. Csehszlovákiai harcok Hosszabb szünet után ismét megemlékezik az orosz hadijelentés a Losonckörnyéki hadműveletekről, amelyek a nehéz terepviszonyok között újabb sikereket értek el. Ezen a számos folyóvölggyel átszőtt, erdős vidéken a hadműveletek lassan bontakoznak ki, de nyilvánvaló, hogy újabb előhaladások nemcsak a Pozsony és Ausztria felé irányuló támadás előkészületeit jelentik, hanem egyben ellensúlyozzák a németeknek a Garam torkolatvidékétől nyugatra néhány nap előtt indított, de máris teljesen megrekedt hadműveleti mozdulatait. Kalkar a kanadaiak kezén A szövetségesek nyugati offenzívája további előrehaladást ért el, mégpedig ezúttal a frontnak az 1. kanadai hadsereg által tartott szakaszán is. Míg az 1. és 9. amerikai hadsereg a kölni síkságot elérve fenyegeti Kölnt, Düsseldorfot és München-Gladbachot, tehát a német közlekedés és ipar e legfontosabbik közé tartozó centrumát, addig északabbra az 1. kanadai hadsereg közel 10 km-es Előnyomulás után elérte Kaikar rendkívül fontos városát, a Siegfried-vonal egyik pillérét. A városban 27-i jelentések szerint utcai harcok folynak. A saarvidéki harcok sikeresen haladnak tovább és a 3. amerikai hadsereg jobbszárnya már Saarbrücken közvetlen közelében harcol. Légiháború A szövetségesek légi offenzívájának során a Vörös Hadsereg hadműveleteinek támogatására 1800 nehéz amerikai bombázó- és vadászgép súlyos támadást intézett Lipcse és Halle pályaudvarai és vasúti berendezései ellen. Ugyanakkor Olaszországban felszállott gépek ausztriai közlekedési célpontokat támadtak. A távolkeleti háború Churchill miniszterelnök kedden elhangzott alsóházi beszédében a Japán elleni háborúról nyilatkozva, közölte, hogy míg az európai hadjárat hoszszabbra húzódott, semmint azt a múlt esztendő őszén gondolta volna, addig a Japán elleni háború gyorsabb ütemben halad előre és máris csúcspontjához közeledik. A Fülöp-szigeti hadműveletek váratlanul gyors kifejlődése és a japán fősziget, különösképpen Tokió ellen megindított offenzíva mérete mindenképpen alátámasztja a brit miniszterelnök megállapítását s valószínűvé teszi a távolkeleti események gyors fejlődését. Washington február hó 28-án hivatalosan közölte, hogy az amerikai légierőnek Tokió ellen intézett vasárnapi támadása alkalmából amerikai repülők, anélkül, hogy egyetlen gép is megsérült volna, 233 japán repülőgépet semmisítettek meg és 17 ellenséges hajót süllyesztettek el. Újabb szovjet sikerek Pomerániában A szovjet tájékoztató iroda jelenti a február 27-i hadihelyzetről: A 2. belorusz arcvonal csapatai folytatva támadásukat, Hajnitze (Konyitz) városától nyugatra, megtörve az ellenség ellenállását, 4 napos harcokban 70 kilométert nyomultak előre. Az arcvonal csapatai támadásuk során Pomeránia területén elfoglalták Schlochau, Stegers, Hammerstein, Baldenberg és Bublitz városokat, fontos közlekedési gócpontokat és a német védelem hatalmasan megerősített támaszpontjait. Ezenkívül harcokban még több mint 100 más helységet foglaltak el. Közöttük Pollnyitz, Zehlau, Ferstenau, Drawen, Gross és Klein-Rudde a legfontosabbak. Breslau városában csapataink a bekerített ellenséges hadcsoport megsemmisítésére tovább folytatták harcukat és 12 háztömböt foglaltak el. Csehszlovákia területén Lucsenec városától északnyugatra és nyugatra csapataink a Kárpát-hegyláncok erdős, hegyes, nehéz terepviszonyai között tevékenykedve, harcokban elfoglalták Vigljas, Zvor Szlatina, Borovini, Grabov Gruny, Oremov Laz, Lenográd és Mladonyice helységeket. Az arcvonal többi szakaszain felderítés volt és egyes pontokon helyi jelentőségű harcok folytak. Február 26-án az arcvonal összes szakaszain csapataink kilőttek és megsemmisítettek 66 német páncélkocsit. Légiharcokban és légvédelmi tüzérséggel 6 ellenséges repülőgépet lőttek le. „A nagyhatalmak kötelessége megóvni a világot, nem pedig uralkodni fölötte" Churchill beszámolója az alsóházban a krimi értekezletről Az angol alsóház február 27-én délután kezdte meg háromnapos vitáját a háromhatalmi értekezletről és annak zárónyilatkozatáról. A brit kormány felfogása szerint az értekezlet határozatai oly jelentőségűek, és oly nagymértékben ölelik fel a közeljövő valamennyi problémáját, hogy a kormány által létesített megállapodások szinte államaktussal egyenrangúak, tehát így kívánatos, hogy a parlament azokat mintegy ratifikálja. Ennek megfelelő határozati javaslatot nyújtott be a kormány a következő szöveggel: „A Ház egyetért a három nagyhatalomnak a krími tanácskozás után kiadott nyilatkozatával és különös örömmel vesz tudomást arról az elhatározásról, hogy a három nagyhatalom akcióközösségét fenntartja, nemcsak a közös ellenség vég leverésére, hanem azt követően is, a béke idején épúgy, mint a háborúban." A nagyhatalmak egyetértése A határozati javaslat benyújtásakor a miniszterelnök nagy beszédet tartott, amelynek több lényeges megállapítása közül elsősorban kiemelendő annak hangsúlyozása, hogy a három nagyhatalom vezető államférfiainak értekezlete minden kétséget kizáróan és a teljes őszinteség jegyében domborította ki azt az akaratot, hogy továbbra is, béke idejére is, teljes harmóniában és a legjobb barátságban kívánják teljesíteni a rájuk közösen háramló súlyos feladatot. Churchill hangsúlyozta, hogy nemcsak az USA elnöke, hanem Sztálin marsall és a szovjet vezetők is legnagyobb súlyt helyezik a nyugati demokráciákkal való legszorosabb és barátságos együttműködésre, majd kijelentette, hogy nem ismer olyan kormányt, amely szigorúbban és pontosabban tenne eleget vállalt kötelezettségeinek, mint a szovjet kormány. Részletesen nyilatkozott a brit miniszterelnök a san franciscói értekezletről és azokról az alapelvekről, amelyek szem előtt tartásával a leendő nemzetközi biztonsági szervezetet megalkotni kívánják. Erre vonatkozó kijelentésének leglényegesebb megállapítása, hogy új világszervezet alapja nem lehet a nagyhatalmak diktatúrája. A nagy hatalmak kötelessége megóvni a világot, nem pedig uralkodni fölötte. Az új nemzetközi szervezet abban a lényeges pontban fog különbözni az eddigi Népszövetségtől, hogy készen kell állnia arra, hogy akaratát kellő időben és szükség esetén fegyveres hatalmi eszközökkel is érvényesítse mindazokkal szemben, akik a világ békéjét megzavarják vagy azzal fenyegetőznek. A san franciscói értekezleten részt vesz valamennyi állam, amely hadat üzent Németországnak és Japánnak és a nagyhatalmak módot adnak Franciaországnak és Kínának arra, hogy egyik-másik, esetleg meg nem hívott állam meghívására "javaslatot tegyenek. Azokról a kérdésekről, amelyek az az angol alsóház vitájának központjában állanak, Churchill miniszterelnök lényegbevágó és teljesen nyílt kijelentéseket tett. Miért nem hívták meg de Gaullet Jaltába? Világosan körvonalazta, hogy Franciaországot nem hívhatták meg a krími értekezletre, mert a három nagyhatalom álláspontja szerint mindadag, amíg a háború legfőbb súlya és felelőssége Franciaországgal szemben aránytalan mértékben rájuk hárul, nem engedhetik meg ama joguk korlátozását, hogy tanácskozásra üljenek össze. A krimi döntéseknél azonban Franciaország érdekeit csakúgy, mint nagyhitalad helyzetét teljes mértékben figyelembe vették és mind Németország leendő megszállása, mind az azt követő rendezések tekintetében egyenrangú szerepet juttatnak Franciaországnak. Hangsúlyozta, hogy e kérdésben részletesen és bőven volt alkalma tájékoztatni a Londonban tartózodó Bidault francia külügyminisztert, akivel teljes egyetértést értek el. „A lengyel kérdés" A lengyel kérdésben Churchill minden kertelés nélkül kijelentette, hogy semmiképpen sem kívánja visszavonni vagy korlátok közé szorítani azt a garanciát, amelyet a brit kormány 1939-ben Lengyelországnak tett. De, mondotta a miniszterelnök, a brit kormány szemében Lengyelország függetlenségének és szuverenitásának kérdése mindig fontosabb volt, mint a tulajdonképpeni határvonal. Hangoztatta, hogy nem az erőszak előtt hajolt meg, amikor területi változások tervét magáévá tette, hanem legjobb meggyőződése, hogy a két ország között a Curzonvonal a lehető legméltányosabb és a legmegfelelőbb javaslat. Hangsúlyozta a miniszterelnök, csak az orosz haderő óriási erőfeszítésének és nagy véráldozatának köszönhető, hogy Hitler nem döntötte helyrehozhatatlanul rabszolgasorba a lengyel államot és a lengyel nemzetet. A Szovjet Unió mindezek fejében nem kíván egyebet, mint hogy a lengyelek becsületesen és őszintén baráti politikát kövessenek a Szovjet Unióval szemben. A Szovjet Unió kormánya ünnepélyes nyilatkozatot tett, amely szerint mindenképpen tiszteletben tartja Lengyelország függetlenségét és szuverenitását. Azokért a területi engedményekért, amelyeket Lengyelország a Szovjet Uniónak tesz, megkapja Danzigot, Kelet-Poroszország nagyobbik részét, Königsbergtől délre és nyugatra, hosszú tengerparti részt a Keleti tenger mentén, Felső-Szilézia egyes gazdaságilag rendkívül fontos vidékeit és az Oderától keletre fekvő egyéb területi sávokat, amelyeket majd pontosan csak a leendő békeértekezlet fog meghatározni. Churchill megelégedéssel utal a brit kormány sikeres közbelépésére a görög kérdés megoldásában és annak a reményének adott kifejezést, hogy a többi közelkeleti kérdést, így elsősorban az arab világ és a Középkelet békéjének és fejlődésének biztosítását a háború végeztével sikerül megvalósítani. Beszédében barátságosan emlékezett meg Törökország és Egyiptom hadbalépéséről, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „Véleményem szerint az emberiség a legutóbbi három hónapban nagyobb megpróbáltatáson ment át, mint a történelem bármely más szakában. A Ház bizonyára egyetért velem abban, hogy a krími értekezlet megszilárdította reményeinket. A három nagyhatalmat összekötő szálak megszilárdultak és a kölcsönös megértés még jobban elmélyült. Az Egyesült Államok mélyrehatóan, igen konstruktív módon léptek be Európa életébe és újjáépítésének munkájába." Ez utóbbi megállapítás az, amely döntően megkülönbözteti a jelenlegi helyzetet a múlt háború végétől. Akkor a forradalom lázában égő Oroszország teljesen elzárkózott a vele ellenségesen szembenálló Európától és az Egyesült Államokban már a békekonferencia folyamán felülkerekedett az elszigetelődés reakciós politikája. Most a Szovjet Unió döntő politikai és hatalmi tényező a kontinensen és erejét az együttműködés, a demokrácia és a béke megvalósítására áldozza. Az Egyesült Államokban pedig több évre biztosítva van Roosevelt elnök személyében az a politika, amely fölismerte, hogy Amerika nem választhatja el önmaga sorsát Európáétól, tehát nem elszigetelődés, hanem aktív és tevékeny részvétel az, amivel önmaga békéjét biztosítani tudja. 3. oldal -sorok szájpadlás nélkül művészies kivitelben-színű koronák, hidak, arany és platina pótlófémből -tömés, húzás, fájdalommentesen. Vidékiek soronkívül Drucker Nándor fogorvoslásra jogosított fogász Drucker Dezső fogtechnikus, laboratórium VIII, Népszínház utca 30, I. 14. Engedélyt kapnak a kereskedők üzleteik megnyitására A kereskedelmi forgalom megindítása céljából úgy intézkedtek, hogy a kerületi elöljárók engedélyt adhatnak kereskedőknek üzleteik megnyitására Az elöljárói engedély az eddigi iparengedélyt helyettesíti. Az engedélyek kiadásánál az elöljárók figyelemmel lesznek a kérvényezők múltbeli politikai magartartására. Meg fogják ugyanis akadályozni, hogy a szélsőséges jobboldali mozgalmak hívei, tagjai és pártfogói kereskedelmi tevékeny,séget fejtsenek ki és a közönséggel való érintkezés során a nyilasok ma is burjánzó suttogó propagandáját folytassák. Nem kívánják az elmúlt években politikai magatartásukért ipari kiulvánnyal, kiutalt árucikkekkel jogtalan előnyökhöz juttatott konjunktúra-kereskedőket újabb monopóliumokhoz juttatni, hanem a tisztességes munkával üzletemet folytató kereskedőknek adják meg üzletvitelük lehetőségét. Visinszki elvtárs Bukarestben Mint a moszkvai rádió hivatalosan jelentette, Visinszki elvtárs, a Szovjet Unió külügyi népbiztoshelyettese február 28-án repülőgépen Bukarestbe érkezett. 5 év után ismét amerikai film ! Marlene Dietrich A bíborruhás asszony (NAGY KATAIN) Rendezte : JOSEPH STERNBERG. Zene : CSAJKOVSZKY. Premier szombaton Corvin Előadások : 11, fél 2, fél 4