Népszava, 1945. március (73. évfolyam, 29–55. sz.)

1945-03-01 / 29. szám

Csütörtök, 1945 március 1 NÉP­S­ZAVA r­Vz orosz áttörés Pomerániában Néhány napos látszólagos elcsendese­dés után az orosz haderők Pomerániá­ban újabb nagyjelentőségű sikert ér­tek el. Könitz elfoglalása után Roko­sovszkij tábornok seregei északnyugat felé előretörve négy nap alatt 70 km-es előrehaladást értek el, amelynek során több várost és 100 községet foglaltak el a makacsul védekező németektől. Ez az előnyomulás világosan újabb bekerítő mozdulatot árul el és elvágással fe­nyegeti a Pomeránia északkeleti részén harcoló német haderőket. Az orosz se­reg az előnyomulás során Stettintől keletre már­ csupán 50 km.-re van a tengerparttól és az oros­z haderő fő­ereje 40 km.-re megközelítette az élet­fontosságú Stettin—Domig vas­útvo­nalat. Csehszlovákiai harcok Hosszabb szünet után ismét megem­lékezik az orosz hadijelentés a Losonc­környéki hadműveletekről, amelyek a nehéz terepviszonyok között újabb si­kereket értek el. Ezen a számos folyó­völggyel átszőtt, erdős vidéken a had­műveletek lassan bontakoznak ki, de nyilvánvaló, hogy újabb előhaladások nemcsak a Pozsony és Ausztria felé irányuló támadás előkészületeit jelen­tik, hanem egyben ellensúlyozzák a né­meteknek a Garam torkolatvidékétől nyugatra néhány nap előtt indított, de máris teljesen megrekedt hadműveleti mozdulatait. Kalkar a kanadaiak kezén A szövetségesek nyugati offenzívája további előrehaladást ért el, mégpedig ezúttal a frontnak az 1. kanadai hadse­reg által tartott szakaszán is. Míg az 1. és 9. amerikai hadsereg a kölni síkságot elérve fenyegeti Kölnt, Düsseldorfot és Mü­nchen-Gladbachot, tehát a német közlekedés és ipar e legfontosabbik közé tartozó centrumát, addig észa­kabbra az 1. kanadai hadsereg közel 10 km­-es Előnyomulás után elérte Kai­kar rendkívül fontos városát, a Sieg­fried-vonal egyik pillérét. A városban 27-i jelentések szerint utcai harcok folynak. A saarvidéki harcok sikere­sen haladnak tovább é­s a 3. amerikai hadsereg jobbszárnya már Saarbrücken közvetlen közelében harcol. Légiháború A szövetségesek légi offenzívájának során a Vörös Hadsereg hadműveletei­nek támogatására 1800 nehéz amerikai bombázó- és vadászgép súlyos táma­dást intézett Lipcse és Halle pályaud­varai és vasúti berendezései ellen. Ugyanakkor Olaszországban felszállott gépek ausztriai közlekedési célpontokat támadtak. A távolkeleti háború Churchill miniszterelnök kedden el­hangzott alsóházi beszédében a Japán elleni háborúról nyilatkozva, közölte, hogy míg az európai hadjárat hosz­szabbra húzódott, semmint azt a múlt esztendő őszén gondolta volna, addig a Japán elleni háború gyorsabb ütemben halad előre és máris csúcspontjához közeledik. A Fülöp-szigeti hadművele­tek váratlanul gyors kifejlődése és a japán fősziget, különösképpen Tokió ellen megindított offenzíva mérete min­denképpen alátámasztja a brit minisz­terelnök megállapítását s valószínűvé teszi a távolkeleti események gyors fejlődését. Washington február hó 28-án hivatalosan közölte, hogy az amerikai légierőnek Tokió ellen intézett vasár­napi támadása alkalmából amerikai re­pülők, anélkül, hogy egyetlen gép is megsérült volna, 233 japán repülőgépet semmisítettek meg és 17 ellenséges ha­jót süllyesztettek el. Újabb szovjet sikerek Pomerániában A szovjet tájékoztató iroda jelenti a február 27-i hadihelyzetről: A 2. belorusz arcvonal csapatai folytatva támadásukat, Hajnitze (Ko­nyitz) városától nyugatra, megtörve az ellenség ellenállását, 4 napos har­cokban 70 kilométert nyomultak elő­re. Az arcvonal csapatai támadásuk során Pomeránia területén elfoglalták Schlochau, Stegers, Hammerstein, Baldenberg és Bublitz városokat, fontos közlekedési gócpontokat és a német védelem hatalmasan megerősí­tett támaszpontjait. Ezenkívül har­cokban még több mint 100 más hely­séget foglaltak el. Közöttük Pollnyitz, Zehlau, Ferstenau, Drawen, Gross­ és Klein-Rudde a legfontosabbak. Bres­lau városában csapataink a bekerített ellenséges hadcsoport megsemmisíté­sére tovább folytatták harcukat és 12 háztömböt foglaltak el. Csehszlovákia területén Lucsenec városától északnyugatra és nyugatra csapataink a Kárpát-hegyláncok er­dős, hegyes, nehéz terepviszonyai kö­zött tevékenykedve, harcokban elfog­lalták Vigljas, Zvor Szlatina, Boro­vini, Grabov Gruny, Oremov Laz, Lenográd és Mladonyice helységeket. Az arcvonal többi szakaszain felde­rítés volt és egyes pontokon helyi je­lentőségű harcok folytak. Február 26-án az arcvonal összes szakaszain csapataink kilőttek és megsemmisítettek 66 német páncél­kocsit. Légiharcokban és légvédelmi tüzérséggel 6 ellenséges repülőgépet lőttek le. „A nagyhatalmak kötelessége megóvni a világot, nem pedig uralkodni fölötte" Churchill beszámolója az alsóházban a krimi értekezletről Az angol alsóház február 27-én dél­után kezdte meg háromnapos vitáját a háromhatalmi értekezletről és annak zárónyilatkozatáról. A brit kormány felfogása szerint az értekezlet határo­zatai oly jelentőségűek, és oly nagy­mértékben ölelik fel a közeljövő vala­mennyi problémáját, hogy a kormány által létesített megállapodások szinte államaktussal egyenrangúak, tehát így kívánatos, hogy a parlament azokat mintegy ratifikálja. Ennek megfelelő határozati javaslatot nyújtott be a kor­mány a következő szöveggel: „A Ház egyetért a három nagyhata­lomnak a krími tanácskozás után ki­adott nyilatkozatával és különös örömmel vesz tudomást arról az elha­tározásról, hogy a három nagyhata­lom akcióközösségét fenntartja, nem­csak a közös ellenség vég­ leveré­sére, hanem azt követően is, a béke idején épúgy, mint a háborúban." A nagyhatalmak egyetértése A határozati javaslat benyújtásakor a miniszterelnök nagy beszédet tartott, amelynek több lényeges megállapítása közül elsősorban kiemelendő annak hangsúlyozása, hogy a három nagyha­talom vezető államfér­fiainak értekezle­te minden kétséget kizáróan és a teljes őszinteség jegyében domborította ki azt az akaratot, hogy továbbra is, béke idejére is, teljes harmóniában és a leg­jobb barátságban kívánják teljesíteni a rájuk közösen háramló súlyos feladatot. Churchill hangsúlyozta, hogy nemcsak az USA elnöke, hanem Sztálin marsall és a szovjet vezetők is legnagyobb súlyt helyezik a nyugati demokráciák­kal való legszorosabb és barátságos együttműködésre, majd kijelentette, hogy nem ismer olyan kormányt, amely szigorúbban és pontosabban tenne ele­get vállalt kötelezettségeinek, mint a szovjet kormány. Részletesen nyilatkozott a brit mi­niszterelnök a san franciscói értekezlet­ről és azokról az alapelvekről, amelyek szem előtt tartásával a leendő nemzet­közi biztonsági szervezetet megalkotni kívánják. Erre vonatkozó kijelentésé­nek leglényegesebb megállapítása, hogy új világszervezet alapja nem lehet a nagyhatalmak diktatúrája. A nagy­ hatalmak kötelessége megóvni a vilá­got, nem pedig uralkodni fölötte. Az új nemzetközi szervezet abban a lényeges pontban fog különbözni az eddigi Nép­szövetségtől, hogy készen kell állnia arra, hogy akaratát kellő időben és szükség esetén fegyveres hatalmi esz­közökkel is érvényesítse mindazokkal szemben, akik a világ békéjét megza­varják vagy azzal fenyegetőznek. A san franciscói értekezleten részt vesz valamennyi állam, amely hadat üzent Németországnak és Japánnak és a nagy­hatalmak módot adnak Franciaország­nak és Kínának arra, hogy egyik-má­sik, esetleg meg nem hívott állam meg­hívására "javaslatot tegyenek. Azokról a kérdésekről, amelyek az az angol alsóház vitájának központjá­ban állanak, Churchill miniszterelnök lényegbevágó és teljesen nyílt kijelen­téseket tett. Miért nem hívták meg de Gaullet Jaltába? Világosan körvonalazta, hogy Fran­ciaországot nem hívhatták meg a krími értekezletre, mert a három nagyhata­lom álláspontja szerint mindada­g, amíg a háború legfőbb súlya és felelőssége Franciaországgal szemben aránytalan mértékben rájuk hárul, nem engedhe­tik meg ama joguk korlátozását, hogy tanácskozásra üljenek össze. A krimi döntéseknél azonban Franciaország ér­dekeit csakúgy, mint nagyhitalad hely­zetét teljes mértékben figyelembe vet­ték és mind Németország leendő meg­szállása, mind az azt követő rendezések tekintetében egyenrangú szerepet jut­tatnak Franciaországnak. Hangsúlyozta, hogy e kérdésben részletesen és bőven volt alkalma tájékoztatni a Londonban tartózodó Bidault francia külügymi­nisztert, akivel teljes egyetértést ér­tek el. „A lengyel kérdés" A lengyel kérdésben Churchill min­den kertelés nélkül kijelentette, hogy semmiképpen sem kívánja visszavonni vagy korlátok közé szorítani azt a ga­ranciát, amelyet a brit kormány 1939-ben Lengyelországnak tett. De, mon­dotta a miniszterelnök, a brit kormány szemében Lengyelország függetlenségé­nek és szuverenitásának kérdése min­dig fontosabb volt, mint a tulajdonkép­peni határvonal. Hangoztatta, hogy nem az erőszak előtt hajolt meg, ami­kor területi változások tervét magáévá tette, hanem legjobb meggyőződése, hogy a két ország között a Curzon­vonal a lehető legméltányosabb és a legmegfelelőbb javaslat. Hangsúlyozta a miniszterelnök, csak az orosz haderő óriási erőfeszítésének és nagy véráldo­zatának köszönhető, hogy Hitler nem döntötte helyrehozhatatlanul rabszolga­sorba a lengyel államot és a lengyel nemzetet. A Szovjet­ Unió mindezek fe­jében nem kíván egyebet, mint hogy a lengyelek becsületesen és őszintén baráti politikát kövessenek a Szovjet­ Unióval szemben. A Szovjet­ Unió kor­mánya ünnepélyes nyilatkozatot tett, amely szerint mindenképpen tisztelet­ben tartja Lengyelország függetlensé­gét és szuverenitását. Azokért a területi engedményekért, amelyeket Lengyelország a Szovjet­ Uniónak tesz, megkapja Danzigot, Ke­let-Poroszország nagyobbik részét, Kö­nigsbergtől délre és nyugatra, hosszú tengerparti részt a Keleti tenger men­tén, Felső-Szilézia egyes gazdaságilag rendkívül fontos vidékeit és az Oderá­tól keletre fekvő egyéb területi sávo­kat, amelyek­et majd pontosan csak a leendő békeértekezlet fog meghatá­rozni. Churchill megelégedéssel utal a brit kormány sikeres közbelépésére a gö­rög kérdés megoldásában és annak a reményének adott kifejezést, hogy a többi közelkeleti kérdést, így elsősor­ban az arab világ és a Középkelet bé­kéjének és fejlődésének biztosítását a háború végeztével sikerül megvalósí­tani. Beszédében barátságosan emléke­zett meg Törökország és Egyiptom hadbalépéséről, majd ezekkel a szavak­kal fejezte be beszédét: „Véleményem szerint az emberiség a legutóbbi három hónapban nagyobb megpróbáltatáson ment át, mint a tör­ténelem bármely más szakában. A Ház bizonyára egyetért velem abban, hogy a krími értekezlet megszilárdította re­ményeinket. A három nagyhatalmat összekötő szálak megszilárdultak és a kölcsönös megértés még jobban elmé­lyült. Az Egyesült Államok mélyreha­tóan, igen konstruktív módon léptek be Európa életébe és újjáépítésének mun­kájába." Ez utóbbi megállapítás az, amely dön­tően megkülönbözteti a jelenlegi hely­zetet a­ m­últ háború végétől. Akkor a forradalom lázában égő Oroszország teljesen elzárkózott a vele ellenségesen szembenálló Európától­ és az Egyesült Államokban már a békekonferencia folyamán felülkerekedett az elszigete­lődés reakciós politikája. Most a Szovjet­ Unió döntő politikai és ha­talmi tényező a kontinensen és erejét az együttműködés, a demokrácia és a béke megvalósítására áldozza. Az Egye­­sült Államokban pedig több évre bizto­sítva van Roosevelt elnök személyében az a politika, amely fölismerte,­­ hogy Amerika nem választhatja el önmaga sorsát Európáétól, tehát nem elszigete­­lődés, hanem aktív és tevékeny részvé­tel az, amivel önmaga békéjét bizto­sítani tudja. 3. oldal -sorok szájpadlás nélkül művészies kivitelben­-színű koronák, hi­dak, arany és pla­tina pótlófémből -tömés, húzás, fáj­dalommentesen. Vidékiek soronkívül Drucker Nándor fogorvoslásra jogosított fogász Drucker Dezső fogtechnikus, laboratórium VIII, Népszínház utca 30, I. 14. Engedélyt kapnak a kereskedők üzleteik megnyitására A kereskedelmi forgalom megindítása céljából úgy intézkedtek, hog­y a kerületi elöljárók engedélyt adhatnak kereskedők­nek üzleteik megnyitására Az­ elöljárói engedély az eddigi iparengedé­lyt helyet­tesíti. Az engedélyek kiadásánál az elöl­járók figyelemmel lesznek a kérvényezők múltbeli politikai magartartás­ára. Meg fogják ugyanis akadályozni, hogy a szél­sőséges jobboldali mozgalmak hívei, tag­jai és pártfogói kereskedelm­i tevékeny­,­séget fejtsenek ki és a közönséggel való érintkezés során a nyilasok ma is bur­jánzó suttogó propagandáját folytassák. Nem kívánják az elmúlt évekb­en politi­kai magatartásukért ipari k­i­ulvánnyal, kiutalt árucikkekkel jogtalan előnyökhöz juttatott konjunktúra-kereskedőket újabb monopóliumokhoz juttatni, hanem a tisz­tességes munkával üzletemet folytató kereskedőknek adják meg üzletvitelük lehetőségét. Visinszki elvtárs Bukarestben Mint a moszkvai rádió hivatalosan jelentette, Visinszki elvtárs, a Szovjet­ Unió külügyi népbiztoshelyettese feb­ruár 28-án repülőgépen Bukarestbe ér­kezett. 5 év után ismét amerikai film ! Marlene Dietrich A bíborruhás asszony (NAGY KATAIN) Rendezte : JOSEPH STERNBERG. Zene : CSAJKOVSZKY. Premier szombaton Corvin Előadások : 11, fél 2, fél 4

Next