Népszava, 1945. június (73. évfolyam, 104–127. sz.)

1945-06-02 / 104. szám

73. évfolyam 95. (104.) szám Szerkesztés^): ^ Barcay-Zsl­naafcg út 7» Megjelenek hétffi glogdon­na Kiadóhivatal: VIII. Conti utca 4. szén» Bán Antal elvtárs az új iparügyi miniszter A Szociáldemokrata Párt vezetősége Takács Ferenc elvtárs, iparügyi minisz­tert az eddig eredményesen végzett közhivatali tevékenységétől, fontos párt­munka végzésére, visszahívta. Az erre vonatkozó határozatot múlt csütörtökön közöltük a miniszterelnökkel és ugyan­ekkor bejelentettük, hogy a Párt a meg­­hrrsedett miniszteri tárca betöltésére Bán Antal elvtársat, a Párt helyettes főtitkárát javasolja. A miniszterelnök magáévá Párt javaslatát és így a­ Nemzeti­rányban az iparügyi miniszter nehéz és felelősségteljes munkáját Bán Antal elvtárs végzi a mai naptól fogva. Valószínűleg június közepén összeül a nemzetgyűlés A dunántúli képviselők behívásáról a pártok tárgyalásokat folytattak és hír szerint e kérdésben már megállapodás­ra is jutottak. Néhány napon belül a pártok beterjesztik, hogy kiket szándé­koznak a Dunántúl képviseletében be­hívatni a nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlés összehívása sem kés­het soká. A két munkáspárt álláspontja szerint erre feltétlenül szükség van. Valószínűleg már június közepén ösz­szeül az ideiglenes nemzetgyűlés és el­sőnek a földreform-rendeletet szavazza meg megfelelő ünnepélyes külsőségek között. Bizonyos körök a nemzetgyűlés ösz­szehívását el akarják odázni, mondván, hogy ott olyan felszólalások hangozhat­nak el, melyek a mai viszonyok között nem kívánatosak az ország érdekei szempontjából. Nyilvánvaló, hogy az ilyen aggodalmak alaptalanok, mert hi­szen a pártok gondoskodni tudnak ar­ról, hogy a demokrácia szabadsága a nemzetgyűlésben se fajulhasson szaba­dossággá. A Vas- és Fémmunkások Szakszerve­zete, mint ismeretes, néhány héttel ez­előtt kötötte meg kollektív szerződését. — A régebben megkötött szerződést — közölte a Népszava munkatársával Haimann János elvtárs, a szakszervezet titkára *—.•. fel kellett mondanunk, mert olyan nagyok voltak az ellentétek, hogy nem vállalhattuk érte a felelősséget. Újra összeültünk a munkáltatókkal. Mindenben sikerült velük elvileg meg­egyeznünk, de mivel a felelősséget most ők nem akarták vállalni, javaslatukra az Országos Munkabérmegállapító Bi­zottság elé vittük a dolgot. . A Munkabérmegállapító Bizottság az iparügyi minisztériumban ült össze. Megállapították, hogy a vasmunká­sok kérelme jogos és az nem tartalmaz többet, mint amit a Szakszervezeti Tanács munkabérter­vezete megállapít, illetve lehetővé tesz. Így az Országos Munkabérmegállapító Bizottság magáévá tette a Vas- és Fém­munkások Szakszervezetének javasla­tát és új, kollektív úton megállapított béreket határozott meg. Az új bérek a következők: Szakmunkások: 12—16­­pengő órabér. I. osztályú betanított segédmunkás és gépmunkás 12—16 pengő. II. osztályú gépmunkás 10—14 pengő. (Az ebben a három kategóriában fog­laltak 25 százalékig terjedő akkordot vagy prémiumot érhetnek el.) Segédmunkás, 8—12 pengő. Ifjúmunkás 3—5 pengő. A nőmunkások ugyanazt a bért kap­ják, amit a hasonló munkát végző férfi­munkások kapnak. A bérek új megállapításával az egyéb járandóságok revíziója is szüségessé vált Ennek értelmében hat hónapi fog­lalkoztatás után hat munkanap jár fi­zetett szabadságként. Ez a hat nap 12 hónap betöltéséig havonként egy újabb munkanappal emelkedik. Ez azt jelenti, bofig «80 év »tér 12 nos tigstm ssza­­badság jár a dolgozóknak. Egy év után azonban már csak évenként emelkedik egy nappal a fizetéses szabadságnapok száma, amely a felső határnál sem lép­heti túl a 25 munkanapot. A fizetett szabadság szempontjából az alkalmaz­tatás kezdő napját 1944 január 1-ben állapították meg. Az új bérmegállapító ülésen jelentős elvi döntés történt. A szakszervezet javaslatára elfo­gadták, hogy az adókat a munkál­tatók fizetik. Ebben a kérdésben egyébként a Szak­szervezeti Tanács irányelvet adott ki, amely szerint minden szakszervezet a kollektív szerződésében igyekezzék az adókat a munkáltatókra hárítani. • Az új bérek május 27-én léptek életbe. Megállapította a bizottság, hogy a munkásság csak legelemibb igényelnek kielégítését kérte, bízván abban, hogy a dolgozók élelmezéséről a kormány gondoskodik.­ ­ A vasmunkások új kollektív szerződést kötöttek és ebben már a munkáltatók fizetik az adókat ­ A közelkeleti válság Alig ültek el a lengyel kormány és a trieszti jugoszláv megszállás ügyében támadt nagyhatalmi érdekellentétek hullámai, máris újabb konfliktusról kell beszámolni, amely ezúttal a közel­keleti térségben, Szíria és Libanon kö­rül keletkezett. Ez a két egybetartozó állam jogilag Franciaország ellenőrzése alatt állt (a régi Népszövetség megbízásából), azon­ban a francia kormány, majd a háború során Anglia is kötelező formában ígéretet tett függetlenségük helyre­állítására. Az új világháború megakadályozta a szíriai és libanoni szuverenitás teljes helyreállítását és, úgy látszik, most Franciaország előbb biztosítani akarja a szíriai és libanoni kormányokkal folytatott közvetlen tárgyalásokban kulturális és gazdasági érdekeit, a mo­szuli kőolajforrásokhoz vezető utat és Szírián és Libanonon átvetíti olajveze­ték védelmét. A szíriaiak azonban mindezek követ­keztében mégis sértve érzik magukat: politikai döntések idején maga mögött akarja tudni a közelkeleti kisállamokat, az arab ligát, támogatja a szír függet­lenségi mozgalmat. Ennek tudatában a szíriaiak meg is támadtak néhány fran­cia erődöt, amire a franciák Damaszkusz és más fon­tos pontok bombázásával feleltek. Libanonban is fegyveres összetűzésekre került sor. Anglia és Amerika nagyon nyíltan állást foglalt — a francia állásponttal szemben — ebben a kérdésben. Eden külügyminiszter az alsóház csü­törtöki ülésén nyilatkozott az „igen sú­lyos szíriai helyzetről". — A brit kormány — mondotta — arra a végső megállapításra jutott, hogy nem állhat továbbra is félre. Winston Churchill miniszterelnök közölte De Gaulle tábornokkal: a brit kormány mély sajnálattal megparancsolta a középkeleti brit főparancsnoknak, hogy avatkozzék be s ezáltal legyen vége a további vérontásnak. Churggu nem kért tt^&few D* pengol ­Saulla tábornokot, parancsolja mej­d—az adnak, hogy szüntessék be a tű­it és vonuljanak vissza laktanyáikr­a . Így kerüljék el a brit-francia csa­patok összeütközését. Goeuz, az Amerikai Egyesült Államot külügyminisztere kijelentette, hogy Truman elnök teljes mértékben he­lyesli a Szíriában és Libanonban tett brit lépést. Csütörtökön délután egyébként nyilvá­­nosságra hozták azt a jegyzéket, ame­lyet az Egyesült Államok kormánya május 28-án intézett a francia kor­mányhoz a szíriai és libanoni helyzettel kapcsolatban. A diplomáciai jegyzék eltélve az erőszak politikáját, „baráti szel­lemben, de komolyan" kéri Francia­országot, vegye fontolóra magatar­tását és győzze meg az egész vilá­­­got arról, hogy a közelkeleti államo­kat szuverén és független országok­ként óhajtja kezelni. " Itt lényegében az „olaj­politika" új fejezete nyílik meg — mégpedig igen kedvezőtlen körülmények között. „Brit és francia csapatok összeütközése" még lázálomnak is szörnyű — három héttel a Náci-Németország elleni háború be­fejezése után. A legutóbbi hírek szerint a damasz­kuszi és alepisói fee's­zet k';­ * enyhült, 's­a francia csapatok parancsnoka utasítást kapott Párizsból, hogy tel­jesítse az angol főparancsnok kí­vánságait. A tüzelés beszüntetésére átculó parancs, egy hírszolgálati iroda eddig meg nem erősített jelentése szerint már el is hangzott. A francia nemzetgyűlés kedden fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. Truman elnök Churchillel tárgyal és a Fehér Ház sajtótitkára szerint elvállalta a közve­títést. Nem kétséges, hogy — a nagyhatal­mi összhang legfelsőbb, legközösebb s a világbékét szolgáló érdekei védelmében — ezt a kérdést is sikerül elintézni. Azonban éppen a szíriai kérdés mu­tatja, milyen szükséges az, hogy az az együttműködés, amely a nagyhatalmak között legfelsőbb fokon megvan, a rész­letkérdésekben is érvényre jusson. Csangkaj sek lemondott miniszterelnöki tisztjéről (London, június 1. — Reuter.) Csung­kangból jelentik, hogy Csangkaisek tábornagy lemondott a Yuan végre­hajtószervének elnökségéről. A tábor­nagy továbbra is megtartja államfői méltóságát és a kínai csapatok legfel­sőbb parancsnoka marad. („MTI.") A Yuan végrehajtószerve európai jo­gainak szerint megfelel a kormánynak, illetőleg a nemzetgyűlés (Yuan) politi­kai bizottságának, mindkettő funkcióit egyesíti. Csangkajsek tisztje ebben a vonatkozásban megfelelt a miniszter­elnökének. A tábornagy részleges lemondásának hátterét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy több oldalról régóta támadják, mert túl sok hatalom összpontosul ke­zében. A Japán elleni háború, amely­ben kétségtelen érdemeket szerzett, mindenesetre megerősítette a kínai bal­oldalt, amely egykor a nagy Szunjat­szen idejében kezében tartotta az or­szág sorsát. Bécsben 200.000 tagja volt a nácipártnak (Moszkva, június 1.) Az osztrák bel­ügyminisztérium közölte, hogy a náci­párt betiltása után összeállították a bécsi fasiszták névjegyzékét. Az osztrák fővárosban 200.000 ember volt tagja a nácipártnak vagy valamilyen­ náci-

Next