Népszava, 1945. szeptember (73. évfolyam, 181–205. sz.)

1945-09-05 / 184. szám

évfolyam 16$. (1945) szám # 1945SZM • - I A /ß; z. O C l A ft L DE M O, K R A T A ... P A R T. K O .2 R O M T 1\ L A P J A Szerk. és kiadóhivatal: VUIl, Conti ucca4 M*cjaU*lk két»« kivételé*»! mind*« nap Tfdefoo: 420-562, 420-563, 420-564 „Krisztus szent nevében: Tűz!" Formállhat-e valaha a történelem nagyobb sörnyeteget, mint aki most áll bírái előtt és várja sorsainak beteljesülését! Olyan ruhát hordott, amelyre tisztelettel néz az emberek szeme és azt tantette, hogy olyan tan hivatásos hirdetője, amelyet kétezer év óta az emberszeretet magasztos tanításának ismerünk —• azután «gy vérgőzös korszakban felgyűrte meggyalázott papi ruhájának ujját, intett a karjával és 'S^enányelt: — Krisztus szent nevében: Tűz! Sortáss roppant és véresen ^csuklottak: össze testeik, bűntelen •emberek teste. A sortfsz után utolsót vonagló embereknek más bűnük nem volt, csak az, hogy abban a vallásban születtese, amely Vallásból sarjadott a másik hit, amelyet a reverendás tömegi gyilkosnak papi esküje szerint élete árán is vallania és védelmeznie kellett volna. Gonosz és bűnös általánosításul Sf&dl&k Ini íu.. életbe egy évvel ezelőtt emberek ssápezíreit: nagyon kell vigyásatunk hát most a szavakra. Nem szabad papnak neveznünk essz a reverendába álcázott hóhért, mert nem volt pap «aha» egy pillanatig sem, a szó igazi értelmében, ez a szerzetesi csuhába rejtőzött gonosztevő. Hiszen ha pap lett volna, ha egy pillanatig is átérezte volna valami halvány sejtéssel hivatása lényegét , visszaborzadtvolna már az első lépésnél, amely erre az útra vezette. A lelket igazi orvosa, aki az életharcban meggyötört embereknek vigaszt és bátorítást akar adni, nem váltotik meg feladatától egy tévenyedésnyi percre sem. Különös és csodálatos szállívány egy szocialista számára bármelyik vallás lelkésze. Mi, akik anyagban gondolkodunk és az ember földi közösségének problémáit igyekszünk átérezni, türelmesen hallgatjuk azokat az igéket, amelyek egy másik étet felé akarják fordítani a tekintetet -— aztán ismét dolgaink után nézsünk, mert meggyőződésünk szerint a lelkek igazi békéjét csak a test megnyugvása árán, a földi élet rendezése révén érhetjük el. Nem szállunk vitába azzal, aki elsősorban a lélek útjait fürkészi, mert mást keres ő és másfelé igyekszünk mi. A jó matematikus nem vitázik a filozófia tételeivel — csak ott, ahol területük érintkezik. A jó szocialista semkerülhet ellentétbe a vallással és hirdetőivel, amíg a vallás vallás marad. Vitára és nézeteltérésre csak ott kerülhet sor, ha a vallás vigaszára szomjas lelkeik ápolása a politika területére téved... ... ha például — mint mostvasárnap — a magyar rádión továbbított istentisztelet imájában a hadifoglyok hazakerülése mellett „a száműzöttek visszatérése"! is elhangzik az ógjeKhe® intézett &uu formájábant ! Ilyen könnyen félreérthető kijelentés mellett már nem haladhatunk el, hiszen 1945 szeptemberében, magyar viszonylatban csaknem teljesen egyértelmű kifejezés a „száműzött" szó. A földi ügyekhez hozzászóló lelkész nagyon helyesen tenné, ha legalább úgy vigyázna szavaira, mint vigyázunk mi és óvakodnék ilyesfajta könnyen félreérthető, sőt csak egyfajtásképpen érthető szavaktól. Mert ma magyar szempontból más „száműzött" nincs, csak az, aki az ország sírját megásó cselekedeteivel maga tette magát „száműzötté". Bonyolult és nehéz kérdés a társadalom és az egyházak viszonya. Becsületes és mindenkit megnyugtató helyzet felé törekszünk — na. ilyen törekvéseket nagyon gátolja, ha politikai tényezők a vallás benső ügyeibe nyúlnak; rossz vért szül azonban az is, ha egyházi férfiaik félremagyarázható módon avatkoznak politikai kérdésekbe. Minden felnőtt és szabad elhatározóképességű személynek joga van hozzá, hogy részt vegyen a társadalom életének szabályozásában. Az orvos azonban műtét közben ne legyen politikus, a gép mellett dolgozó munkás se akarja ízlése szerint más irányba forgatni a lendítőkereket. A termőföldön dolgozó paraszt sem szánt pártállása szerint balról jobbra, vagy fordítva — és a lelkész is maradjon pap a szószéken, ha a templom falain kívül, a társadalomban részt is akar venni a politikában. Nyugtalanító és veszedelmes dolog, ha a „másik élet" felé forduló ember a társadalmi élet irányításában akar részt venni, a kétféle perspektíva megzavarja a látást. A vallás és a politika tudománya nagyon különbözik: egymástól és a túlvilág felé tekintő ember könnyen szakadékba zuhanhat a politika göröngyös útján. Ezen a földön a miénkbez hasonló szemre van szükség, amely kutatva és vizsgálva figyeli a földet, az anyagot, munkájának, a társadalom építésének anyagát. Erdődy János .era pane / * Wierlinger Londonba, Groza Moszkvába utazott Előkészületek a londoni külügyminiszteri konferenciára Emlékezetes, hogy Potsdamscaia Sztálin, Truman és Attlee állapodott abban, hogy — Kína Franciaországi bevonásával — külügyminiszteri konferenciát rendszeresítenek a szövetségesek között fölmerülő vitáknak és a békeszerződések előmunkálatainak elintézésére Amint New Yorkból jelentik, Byrnes külügyminiszter még e héten Londonba utazik, hogy részt vegyen a külügyminiszteri tanács szeptember 10-én kezdődő első ülésszakán. Nagy érdeklődésre tartthat számot az a prágai hír is, hogy éppen most, a londoni külügyminiszteri konferencia előtt Fieiinger miniszterelnök, valamint Masaryk külügyminiszter és a szlovák nemzeti tanács egyik elnöke az angol fővárosba utazott. Egy Reuter-hír szerint elsősorban a Kisebbségi bárdéit beszélik meg Londonban, de valószínűleg szó kerül Czeethoslovakia újjáépítésére, külkereskedelmére , pénzügyi helyzetére is. A csehszlovákiai magyarok Ügye közvetlenül elutazása előtt Fierlinger miniszterelnök brünni újságírók előtt ismét nyilatkozatot tett a németek és a magyarok kitelepítésének kérdéséről és a csehszlovákmagyar viszonyról. Kijelentette a többi között, hogy a németek kitelepítésénél nem kívánja alkalmazni a durva nácimódszereket. Ok nélkül senkin sem esik sérelem és a csehszlovák nép úgy kívánja megoldani ezt a problémát, ahogy ezt a külföld tőle elvárja. Lehet, hogy ez csehszlovák-német vonatkozásban így is történik. Sajnos, a szlovákiai magyarok esetében bizony sok esetben kénytelenek voltunk igen durva eljárásokat is tapasztalni anélkül, hogy a külföld bármit elvárt volna, mert hiszen semmiféle külföldi nyilatkozat nem hangzott el, amely „elvárná” a magyarok kitelepítését Csehszlovákiából. Ok nélkül senkin sem esik sérelem ? Nos, nem beszélve a már esett magyar sérelmekről, igenis, sérelem esnék sok százezernyi megbízható, demokratikus hűségű magyaron, hogyha egyszerűen a magyarok vesztenének bármiféle jogokat Csehszlovákiában és nem a fasiszták, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak, hiszen vannak szép számban szlovák nemzetiségű fasiszták is. Ám történjék a magyar fasisztákkal bármi, a demokratikus magyarok megérdemlik a védelmet és meggyőződésünk, hogy meg is fogják kapni. Mert ez felel meg annak a szellemnek, amelyben a „három nagy" minden közös nyilatkozata megfogant. A csehszlovák-magyar viszony örömmel jegyezzük fel Fierlingernek azokat a szavait, amelyek szerint Csehszlovákia őszinte jószomszédságot kíván a demokratikus Magyarországgal s igyekszik, különösen gazdasági téren a magyar-csehszlovák kapcsolatok minden jogos követelményét kielégíteni Teljesen osztjuk viszont Fierlinger nézetét abban, hogy „Csehszlovákiának elsőrendű érdeke a rend és nyugalom Közép-Európában, valamint a demokratikus fejlődés további megszilárdítása". Ennek érdekében kétségkívül igen sokat tehet a csehszlovák kormány: kezelje ugyanolyan tartózkodással a szlovákiai magyarság kérdését, mint mi, gondoskodjék arról, hogy szlovákiai helyi hatóságok és hivatalos vagy félhivatalos politikai szervek ne vágjanak meggondolatlan akciókkal (például tömegkiutasításokkal) elébe a döntésnek, amely végső fokon a demokratikus nagyhatalmak dolga s amelynek méltányosságáról előre is megg vagyunk győződve. Groza Moszkvábautazott Lapzártakor a Fierlinger-utazáson kívül még egy nagyjelentőségű utazásról érkezett hír: Groza Péter román miniszterelnök a kormánya tagjaiból alkotott küldöttséggel repülőgépen Moszkvába utazott „a jelenleg felvetődött problémák megbeszélésére". Ez a válasz Mihály király akciójára, aki tudvalevően a Szovjet Uniótól, Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól kért ,,segítsé-get" a Groza-kormánnyal szemben, amely szerinte nem képviseli a nép többségét és amely helyett más, számára „megbízhatóbb" kormányt szeretne uralomra juttatni. Groza, moszkvai utazásának jelentőségei, aláhúzza az is, hogy a bukaresti szovjet követ és a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyik legfőbb vezetője is elkísérte. Magától értetődik, hogy a moszkvai tárgyalások eredményét egész Dél- kelet-Európában, sőt az egész világon nagy érdeklődéssel várják. A romániai kérdés természetesen szintén szerepelni fog a londoni külügyminiszteri konferencián. Központi német végrehajtó szerv a szovjet övezetben (London, szeptember 1.) Az angol rádió jelentése szerint Németország szovjet megszállási övezetében az orosz hatóságok engedélyével központi német végrehajtószerv alakult, amely az angol rádió hírmagyarázatja szerint az idők folyamán megalakuló német kormány alapja lehet. Az új szerv élén az illetékes szovjet hatóságoknak felelős német politikusok, és közigazgatási szakemberek állanak.