Népszava, 1945. október (73. évfolyam, 206–231. sz.)

1945-10-02 / 206. szám

„Csodálatos! Ilyet még nem láttam!" Szakosíts Árpád és Kéthly Anita elvtársak érkeztére felcsattan az embersereg tapsa. Viharos lelke­se-Újo fogadja Rákosi Mátyás elv­társat is. Meg­jelent a dísztribünön John Haire elvtárs, az angol mun­káspárt tagja, aki a választások idejére érkezett Magyarországra. ,Íme a bizonyíték: a munkáspártok mögött valóban tömegek, érett, megbízható, lelkes és fegyelmezett tömegei állnak. Megkérdezzük Bak­er benyomásai felől. - Wonderful!! Csodálatos! Ilyet még Angliában sem láttam soha! •Igazán gyönyörű! Te agnap még el nem tudtam volna képzelni, hogy ilyem, impozáns, ilyen nagyarányú lehessen. * A­ nagygyűlést Vil­kor Fas Mik­lós elvtárs nyitotta meg. Szeretet­tel köszöntö­tte Budapest és a kör­nyék dolgozó népét, a szovjet és jugoszláv szakszervezetek kikül­dötte­it, valamint az angol mu­n­káspárt Pesten tartózkodó egyik tanát. A világ Jeffie most rajtunk » ~ \ \ ~ évfolam lj&l. (2044) szem Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-564. 11 "ttcxrr*.« n CM­C ' «ttulapest, 1945 október 2. ketsd C tfengó Nagy-Budapest vasárnap megmutatta, hogy október 7-én a munkáslistára szavaz Szakasits Árpád.­ Kérjük a dolgozók kemény támogatását Gyönyörű napfényes őszi regge­len gyülekeztek a főváros leg­k­ülön­bözőbb pontjain Budapest dolgozói, hogy a Hősök terén a mun-1­­hegységet ünnepeljék meg. A Déli és Keleti pályaudvarra töme­g­esen érkeztek vidéki elvtársak, hogy részt vegyenek a főváros d­olgozóinak ünnepért. Reggel 8 óra­kor indultak el a vörös zászlók, Barátság és Szabadság feliratú táblák, valamint a vörös kalapá­csos ember és a kommunista jel­vényt ábrázoló plakátok alatt a kerületi gyülekezőhelyekről. Külön ii gyárak dolgozói zárt sorokban : szociáldemokrata és kommunista •Jelvénnyel díszített pajzsokkal ol­dalukon sorakoztak fel is Menetben: •­Az első csoportok az Oktogon térről indultak el, élükön a Magyar Par­ti­zánok Bajtársi, Szövetségének kül­döttségével, őket a munkássportolók l-•'•‡‡•t ették. Végeláthatatlan soraik­kal Angyalföld munkásai meg a budai elvtársak, a Dózsa György út felöl­­pedig hosszú sorokban a Ke­leti pályaudvarról érkező vidéki elvtársak jöttek, valamint a VII. és VIII. kerület proletárjai. Inter­nacionálé és Marseillaise hangjai töltik be a fővárost, így csoportosul ki sokszázezer főnyi lelkes tömeg a­ Bősök terén. Impozáns és gyönyörű látvány a dísztribünről a vörösbe öltözött Andrássy úton hullámzó végtelen tömeg. Fegyelmezetten helyezked­nek el a Hősök terén az egyes cso­portok. Az óriási térség kicsinek bizonyult a háromszázezer ember befogadására. Köröskörül, a Dózsi Cryörgy úton a Városligetnél, az Andrássy úton messze le, egészen az Oktogonig piros zászlók erdeje alatt nyüzsgött a fekete tömeg­ van - mondotta Vas elvtárs --, bizonyosak vagyunk, a magyar dolgozók e választáson bebizonyít­ják, hogy hisznek a demokratikus tru­gyarországi­ak és a szocializ­mus győzelmében. „Halál a fasizmusra!" Ezután Vesnikov, a Szovjet-Unió szakszervezeti kiküldötteinek veze­tője tolmácsolta a Szovjet-Unió dolgozóinak és szakszervezeteinek baráti üdvözletét. A munkásosz­tálynak nem szabad megengednie — mondotta emelt hangon —, hogy a demokrácia ellenségei újból vé­res háborúba taszítsák a népeket. (A szovjet kiküldött szavait hatal­mas tapssal üdvözölte Budapest ''épe és W'lázadó lelkesedéssel élje­­nezte Sztálint.) Haire angol munkáspárti képvi­selő üdvözölte a nagygyűlést: — Budapesti elvtársak! Nagy boldogság számomra, hogy elhoz­hattam az angol munkásság és a n­agy angol munkáspárt baráti üdvözletét a magyar dolgozóknak. Mi Angliában éberen figyeltük a magyar munkásosztály kemény harcát keserűen ellenálló ellen­feleivel szemben, s ahogy mi Angliában győztünk, ti is elérté­tek szabadságfokai és a győzelme­teket. Valamennyiünknek együtt, előre kell haladnunk, mint jó szo­cialistáknak, mint jó szociál­demokratáknak és embereknek. Ezután Szvetics, jugoszláv kikül lött: „halál a fasizmusra szabad­ságot a népeknek!" felkiáltással kezdte beszédét s üdvözölte a mun­kásegység nagyszerű gyülekezetét Beszédét a magyar-jugoszláv ba­rátság és a demokratikus nagy­hatalmak éltetésével fejezte be. (Nagy taps. „Éljen Tito marsallt" —­ zúgott a tömeg.) Az eddigi tapsoka­t és éljenzése­ket fölülmúlta a grandiózus töme­gek viharos tapsorkánya, amikor Szakas­s Árpád, elvtársunk emel­kedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy há­láját és ké­sé­ttetét fejezte ki a Szovjetnek, hogy visszaadta a dol­gozóknak a szabad­ságo­t, az életben való hitet, a magyar államnak pe­dig a szuverenitását. A Szovjet­ Unió megmutatta a nemzetek kö­zötti békének, az igazi szabadság­nak, a gazdasági biztonságnak és a kölcsönös segítségnek útját, melyre azzal tette fel a koronát hogy fölvette védünk a diplomá­ciai kapcsolatot Ezen az úton helyet kap az alkotó szellemi energia, az er­kölcs törvénye, a tiszta demo­krácia morálja. Az emberiségnek a legnemesebb eszmények iránti jogos törekvése jutott méltó m­­egfoga­lmazáshoz az Atlanta Chartában. Ennek a Char­tának a szelleme sugalmazta azt Amerikának, hogy kész Magyar­országgal a diplomáciai kapcsola­tok felvételére. A magyar nép fiai hálásan gondolnak az Egyesült Államok nagy népére, valamint az angol munkáskormány felé. Ezen segítenünk kell! — Azon fáradozunk, hogy meg­teremtsük feltételét annak, hogy ne legyenek hiábavaló erőfeszíté­seink. _ Az ingyenélők, a harácsoló spekulánsok mindent el­vesznek az államtól, a társadalomtól, a mun­kásosztálytól és semmit sem adnak és semmit sem áldoznak. Nem jól van ez így, ezen segítenünk kel­.­! Napjainkban nem az él biztos fedél alatt, aki dolgozik, hanem az, akinek harácsolt pénzéb­ől telik jó lakásra. Nem jól van ez így, ezen segítenünk kell! Beszélünk a feketepiacról, a speku­lánsokról ,a pénzrontókról és min­den marad a régiben. Nem el van ez így, ezen segítenünk kell! Harc a reakció ellen! A reakció viszont egyre kövérebbre hízik, egyre hangosabb. Nem jól van ez így, ezen segítenünk kell! (Vesszen a reakció! zúgta ütemesen a tömeg.) A földeket meg kell mű­velni, de hiányzik hozzá sok min­den. A spekuláció mindent kicsem­pész és a reakció suttogó propa­gandája mindent tönkretesz. Nem jól van ez így, ezen segí­tenünk kell! Sok minden nincs jól, sok minde­nen segítenünk kell. Ehhez kérjük most az ereit és a hatalmat, a­ dol­gozó tömegek egységes és kemény támogatását. ( Megadjuk, megadjuk — felelte a tömeg.) Szakasits Árpád elvtárs beszédét a szabad, demokratikus Budapest, Magyarország, a munkások, pa­rasztok és szellemi emberek boldog és békés hazájának, az építő és fel­szabadító demokráciának éltetésé­vel fejezte b­e. (A beszédet párat­lan lelkesedéssel, ellenzéssel, taps­sal üdvözölték a hallgatók.) Ad­játok döntő többséget! Ezúton Rákosi Mátyás elvtárs beszélt, Sotha nem volt nagyobb szükség arra — mondotta —, hogy a demokrácia erőt mutasson. Ha a reakciótól megfélemlített falusi dolgozók hírét veszik, h­ogy a gondgyötörte Nagy-Budapest dolgozói milyen im­ponáló elszántsággal álltak ki a demokrácia mellé, erőt merí­tenek belőle és bátrabban ve­szik fel a harcot a reakció ellen. Az október 7-i egységgyőzelesm­nek az előszele lengedez az ittlevő többszázezer főnyi elvtárs lelkese­déséből. Ne tegyü­k kárba a kezünket, hanem azon dolgozzunk, hogy a hármas listára, a munkás­egység listájára minél több szavazat jusson. Egyetlen demokratikus szavazók a dolgozók egységének egyetlen híve se maradjon otthon október 7-én, hanem jelenjen meg az urnák előtt és szavazatával pecsételje meg a reakció sorsát. Nemcsak Budapest ügye ez, hanem az egész országra kiható szavazásról van szó. Adjatok nekünk nagy döntő többséget október 7-én — hangsúlyozta Rákosi Mátyás — és november 4-én és akkor felgyűrt ingújjal fogunk a munkához. ígér­jük, hogy nincs az a nehézség, ame­lyen keresztül nem gázolunk. Ígér­jük, hogy azt a lobogót, amelyet huszonöt esztendő reakciója s­em tudott a kezünkből kicsavarni, most feltűzzük az új, erős, szabad, füg­getlen és demokratikus Magyar­ország ormára­­— fejezte be beszé­dét Rákosi Mátyás, a mindvégig tapssal és éljenzéssel meg­szakí­tott beszédét. A nagygyűlés Vas Miklós elvtárs zárószavaival, majd az Internacio­nálé eléneklésével ért véget. A moszkvai rádió a budapesti munkásünnepségekről A moszkvai rádió budapesti tudó­sítójának beszámolóját közölte a vasárnapi budapesti munkáspárti gyűlésekről és az azt követő ünnepségekről. A tudósító közölte, hogy a felvonuláson, amelyet a szociáldemokrata és a kommunista párt közösen rendezett, többszáz­ezer ember vett részt. A rendőr elvtársak Szakasits Árpádnál A­ Szociáldemokrata Párt rendőri bi­zottságának tagjai megjelentek Szaka­sits Árpád elvtársnál is szóvátették, hogy a magyar- aHaunejiUcM'Ség tagjai, kor­m­­ányrend­elet ellenére, még mindig nem ugyanazokat az illetményeket kapják, mint a honvédség tagjai. A rendőrségi élelmezési illetmény és dohányváltság — mondották — a felét éri el annak, amit kapni kellene­. Vidé­ken a helyzet h­asonló. A belügyminisz­ter jól tudja, hogy a rendőrség a fel­szabadulás óta mily hatalmas munkát végzett, tudja, hogy a rendőrség­ tagjai éjjel-nappal szolgálatban vannak és így semmiesetre sem érdemlik meg, hogy a nekik tett ígéreteket ne teljesítsék. A kérdés rendezése bizonyára nem a bel­ügymini­szt­eren múlik. Szakasits elvtárs megígérte teljes támogatását, elsősorban azt, hogy a pénz­ügyminiztor figyelmét felhívja a szóbanforgó vis­íts» helyzetre.

Next