Népszava, 1945. november (73. évfolyam, 232–255. sz.)
1945-11-03 / 232. szám
Béke, mutifea, kenyér*s 13. évfolyam 3,13. (232.) szám Budapest, 1945 novemter 3. szombat Aram ttCTulf Z R O N. TI LAP Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-561 (Kopenhága, november 2.) Dániában kedden tartották az általános képviselőválasztásokat. Az 1943. évieredmény lényegében nem változott, e szocialista párt 48 mandátummal rendelkezik és továbbra is legerősebb pártja marad a dán alsóháznak. A Liberálisok 38, a konzervatívok a kommunisták 15, a radikális párt 15 és a kis pártok 7 mandátumot kaptak. A baloldali pártok végeredményben 30,009 szavazattal többet kaptak, mint a polgári pártok. Tárgyalások indultak pártszövetség megalakítására, amely koalíciós kormányt alakíthat. (London, november 1.) Csütörtökien zajlottak le a brit községtanácsi választások. Az eddigi jelentésekből kitűnik, hogy a községi választások újabb nagyszabású győzelmet hoztak a munkáspártnak. Huszonegy veszteségével szemben 719 mimdátumot nyert a Labour Party ugyanakkor, amikor a jobboldali beállítottságú konzervatív párt 331, a liberális párt 110 és a független pártok 311 mandátumot vesztettek. A londoni négy községtanácsban mindenütt a munkáspárt jutott többségre. (Oslo, november 21 A norvég munkáspárt határozata alapján a júniusban megalakított koalíciós kormány helyébe tisztán munkáspárti kormány lép. Gerhardsen miniszterelnök és a külügyminiszter változatlanul a helyükön maradnak. i Bárdossy ezen a tárgyaláson elteríteni nem a magyar népet a világ közvéleménye előtt" Bárdossy László bűnpere befejeződéséhez közeledik. Elhangzott a népügyész vádbeszéde, amely halált kér ennek az elsőrendűen háborús bűnös embernek a fejére. Nem meglepő ez, mert a tárgyalás során a poklok mélységei nyíltak meg a magyar közvélemény előtt, az ördögi fondorlat cselszövényei, ahogyan egy felelőtlen, lelkiismeretlen, sötétlelkű, gonosz klikk eladta náci Németországnak ezt a szerencsétlen Magyarországot. Az első napok üres jogászkodással kimerültek, Bárdossynak és cinkostársainak a tények rettenetes súlya alatt kellett összeroppanott röviden számolhatunk csak be a Bárdossy-per izgalmas és döntő szerdai tárgyalásáról. Dr Major Ákos elnök sorra ismertette Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a szabadság e hőslelkű mártírjának Bárdossyhoz, az akkori miniszterelnökhöz intézett leveleit és emlékiratát. Rettenetes erejű vádoló iratok ezek, amelyek figyelmeztetik a kormányt, hogy politikája immáraz öngyilkosság szakadékáig sodorta, Magyarországot. Németországban sem Bulgária, sem nak. Nem egyszer szállt feléjük a nemes lelkiismeret és az előrelátó józan ész figyelmeztetése, hogy Németország már akkor elbukott volt a nagyhatalmak pörölycsapásai alatt és hullához kötötték Magyarország eleven testét. A népügyész, halált kért Bárdossy fejére, a politikai ügyész odakényszerítette őt a történelem ítélőszéke elé, ahol Bárdossy megbukott mint ember, megbukott mint magyar, megbukott mint politikus és, fájdalom, vele bukott Magyarország. A világ közvéleménye várja a bíróság ítéletét. Spanyolország, sem Japán nem kötötte le magát annyira, mint a szélsőjobboldali magyar politika. Egy hullához kötjük magunkat — hangoztatta Bajcsy-Zsilinszky —, egy hullához, amellyel együtt mi is elrothadunk. Tiltakozik a zsablyai vérengzés ellen. Ha már a jugoszláv-mastyar örök barátsági szerződést rútul megszegtük, akkor legalább annyira lojálisak legyünk a szerb nemzet iránt, hogy csapataink beözönlése ne álljon ellentétben a szerződés szellemével. Nem így történt. Ha így fajulnak tovább a dolgok, pusztulnunk kell és sajátmagunk okozzuk pusztulásunkat. Bárdossynak mindezekre ,az volt a felelete, hogy sem a levelekre, sem az emlékiratra — nem emlékszik ... A továbbiakban Reményi-Schneller Lajos, ez a sötét nácibérenc állott tanuként a bíróság elé. Semmire sem emlékezik, csak a vállát vonogatja. Nem tudta, hogy alkotmánysértéssel vitték támadásba Magyarországot, az viszont már csak „részletkérdés" ez üresfejű ember számára, hogy még a háromhatalmi egyezmény is csak támadás esetén követelte Magyarország csatlakozását. Szombathelyi Ferenc, volt vezérkari főnök, azt vallotta, hogy az újvidéki és zsablyai "akcióra" ő adta a karhatalmat és az utasítást. A vizsgálatot fegyelmi kérdésnek tekintette. — ön szerint — kérdezte az elnök — 3309 ember, közöttük csecsemők és aggastyánok meggyilkolása csupán fegyelmi vétség. Drámai erejű volt Klassay Károly vallomása. Hangsúlyozta, hogy a háborúval szemben és a németbarát politikával szemben az ország közvéleménye ellenzéki álláspontot foglalt el, ez a közvélemény azonban a terror miatt nem tudott megnyilvánulni. 1941 március 29-én figyelmeztette Bárdossyt, hogy katasztrofálisnak tartja, ha Magyarország Jugoszlávia ellen katonai akcióba lép. Bárdossy védekezésével szemben hangsúlyozta, hogy vállaljuk inkább a németek által, megszállott országok sorsát, a németek által tűrt álfüggetlenség helyett. Esterházy Móric beszélt Telekivel, aki kijelentette: „Harmincnégy ízben mondotta nekem a kormányzó, hogy nem engedi az országot idegen érdekekért harcba vinni és most megfordult a véleménye." Másnap Teleki agyonlőtte magát harmadnap Bárdossyt nevezték ki miniszterelnöknek. Egy pártközi értekezleten Imréd, Baky és Jaross magyarázgatta, hogy a magyar-jugoszláv barátsági szerződés tulajdonképpen nincs hatályban. Velük szemben Peyer Károly hangsúlyozta, hogy a magyar munkásság a Jugoszláviával kötött baráti szerződést komolyan vette, azt érvényesnek tartja és tiltakozik a tervbe vett akció ellen. Bethlen István is ilyen értelemben beszélt, mondván: „Egy háborúba könnyű belemenni, de igen nehéz azt befejezni." Rassay a továbbiakban az újvidéki szervezett zsarolásokkal, fosztogatásokkal és gyilkosságokkal foglalkozott. Ami pedig a Szovjet-Unió elleni hadüzenet kérdését illeti, az elnök kérdésére Kassaja elmondotta: Egy pillanatig sem hitt abban, hogy a Kassát bombázó gépek orosz gépek voltak. Le akartat küldeni lapjának egyik munkatársát, hogy a helyszínen állapítsa meg a tényeket, de ezt eltiltották. Ez a körülmény és más dolgok is világossá tették előtte, hogy a németek casus bellit, háborús okot akartak teremteni, hogy ezzel megkönnyítsék a magyar kormány részvételét a háborúban. Fenessy ügyész ezután bejelentette, hogy a tényállás teljesen tisztázást nyert a vád bejelentett tanúinak kihallgatásától eláll. A védelem két tanúját hallgatta még ki a bíróság: Ghyczy Jenő lényegtelenül vallott, Náray Antal pedig Bárdossyt terhelő tanúvallomást tett. A szerdai tárgyalást — amelyen a hallgatóság sorában Szakasits Árpád elvtárs is jelen volt — Bárdossyékat súlyosan terhelő iratok ismertetése fejezte be, Kassa bombázásával a németek teremtettek háborús okot a Bárdossy- kormány számára • k 4 » Halált! Bárdossy László hazaárulási bfia®**«- nek tárgyalása pénteken az iratok ismertetésével folytatódott. Felolvasták Horthynak Hitlerhez intézett köszönőlevelét, valamint Hitler „őszinte" köszönetét az „új Magyarország" megalkotójához. Bárdossy uszító rádiószózata és Barcza volt londoni magyar követ jelentése került még felolvasásra. Barcza közölte az angol válaszjegyzéket a Jugoszlávia elleni katonai akció megindítása kapcsán. A brit kormány ebben a legélesebben ítélte el a jugoszlávok elleni támadást. A vádlott kérésére ismertették grő£ Bethlen István nyilatkozatát, amelybe® Bethlen teljes mértékben helyeselt® az akkori kormány cselekedeteit. Ezután « betegsége miatt megjelenni nem tudt Grassy József SS-altábornagy, «sz «M*