Népszava, 1946. április (74. évfolyam, 75–96. sz.)

1946-04-02 / 75. szám

4 NÉPSZAVA, 1946 ápr. 10. — Ezt az állapotot nem magyarázhatja meg a reakció soha sem a trianoni állapottal, awn a gazdasági válsággal, mert bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya «« volt, hogy nett a nép kormányeoik — Mindenki tisztában legyen vele, hogy a demokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni ia érdemes. (Éljen wks, taps.) Meg kell fogadónak sőt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, sem erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhánytorgatásával, sem szép szóval, sem ravaszsággal. (Élja Esés) — Arról lehet beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy mégegyszer kiadja a nép a késéből a hatalmat. (Ügy van!) — A demokráciában a magyarságra, a társadalomra és a vezetőkre egyaránt két nagy feladat hárul. Az első feladat a demokrácia biztonságának a megteremtése, a második a demokráciában a nép boldogulásának és megelégedésének biztosítása. Béke és megértés — Az első világháború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a munkásság közé. (Ügy van!) — A két nagy nemzeti dolgozó réteg vegye maga mellé harmadiknak a haladó értelmiséget, melynek egyes tagjai élen járnak a demokrácia fejlődésének kimunkálásában. . — Egy másik nagy feladat, mely a népre hárul, a politikai együttműködés mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Sajnálatosan hil»te!«n lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek a bíztatására helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. Viszont igaz örömmel látjuk a nobikában az egyház demokratikus képviselőit (Éljenzés) és a demokrácia erősségének tartjuk, ha abban a Valláserkölcs is kifejezésre jut. A faji gyűlölködés ellen — Az elmúlt hetekben egyes helyeken olyan tömegmagatartás nyilvánult meg, hogy abban a letűnt fasiszta világ ösztönjeit láttul megújulni. Figyelmeztetem a magyar társadalmat, ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert a világ legantidemokratikusabb tömeghangulatának nincs helye a magyar demokráciában. Éppen ezért a kormány el van határozva arra, hogy a nemzet békéjét, tekintélyét meg fogja védeni az ártalmas kultúrharcokkal és a faji gyűlölködéssel szemben. fTape.) _— A társadalom kötelességei sorába tartozik a központi hatalom és törvény tekintélyének növelése is. — Nagyon helyeseljük a munkásegységet. Nagyon helyeseljük a munkásság politikai összefogását, helyeseljük a szakszervezetekben való gazdasági egységet, de kívánnunk kell a parasztegységet is, mert a demokrácia egyensúlya ferde lenne akkor, ha a magyar parasztság nem állana egységesen ki a maga jogainak érvényesítése érdekében. A munkásság áldozatai — A magyar munkásság számtalan esetben adta tanújelét annak, hogy teljes mértékben átérzi a demokráciában reá háruló feladatokat. A szénbányák termelésének állandó emelkedése — és itt hadd mondjak köszönetet a pécsvidéki bányászoknak — elérte a termelés békebeli színvonalát és mértékét. Az egyes üzemek és műhelyek békebeli eredményei, a Kossuth-híd megépítése, mind-mind a magyar munkásság hazafias áldozatait mutatja. Itt is meg kell mondanom azonban, amit a parasztságnál megjegyeztem, hogy nagy tzükség van még sokhelyütt a munkafegyelem erősödésére és es áldozatok növelésére. A miniszterelnök eszután A Kisgazdapárton belül megnyilvánult válságról beszélt: — A kissé szétesett politikai életben nagyon megerősödött a reakció reménysége. Amikor rádöbbentünk ezekre a jelenségekre, akkor már nem lehetett másként segíteni, csak radikális módszerekkel — mondotta, majd így folytatta: Elsősorban a Szovjet-Unió felé • A magyar külpolitika természeteszerűleg elsősorban fordul a Szovjet-Unió felé- Szomszédjává lettünk a hatalmas Szovjetbirodalombak. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jóviszony de kevrs lenne a hivatalos barátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. A hálán túl egyéb kötelességünk is van a Szovjet Unió iránt A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. És amidőn a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, amelyeken a jóvátételi szállítások múlnak, hogy az kormánynak ezt a törekvését minden erővel támogas. Örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útjan tovább haladhatnék a Szovjet Unióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repülésügy és hajózásügy fellendítése érdekében kötött szovjet-magyar repülésügyi és hajózásügyi szerződést (Éljenzés.) . Természetesan a héty hálával és Sistate megbecsüléssel forduluak a nagy angolszász demokráciák, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felé is. A világfasizmus legyőzésében mindkét hatalomnak oroszlánrésze van Nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért. A felszabadított népek sorában mindig az elsők között igyekszünk lenni a hála és a megbecsülés kinyilvánításában. Őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amellyel a németek és nyilasok által elhurcolt magyar javak egy részét visszaadta nekünk. A népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt értékekben nagyobb javainkat, így aranyunkat is. ha a kérésünk a többi meg önálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. Jugoszlávia — A magyar nép mindigőszinte vonzalmat és barátságot érzett a déli szomszédnépek iránt. A második világháború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel, mint a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést. Szilárd elhatározásunk, hogy a magunk részéről a jugoszláv-magyar arátság minden biztosítékát meg teremtjük. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. — Romániával eddig sikerült a legbarátságosabb jó viszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni. Túl a két ország közötti közös érdekből fakadó kapcsolaton ez a viszony Erdély más gyár népe szempontjából is körülről érint bennünket. Helyesnnk tartanám, hogyha a nemzetközi politika illetékes fórumai előtt fölmerülnek r a közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná meg a további jóviszonyt a két ország között. Groza román miniszterelnök többször megnyilvánult magyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jóviszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gondolatára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőségét minél szorosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr által felvetett vámkapcsolat lesz. — Csehszlovákiával kapcsolatban vannak megoldandó kérdéseink. E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is őszintén kijelenthesse a vitának történelmi lezárását, csak kölcsönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. — Elviselhetetlen teher lenne, ha a Csehszlovákia területén élő, körülbelül 150,WW) magyar sorsa teljesen bizonytalanná válnék. Legutóbb lakosságcsere -egyezményt kötöttünk, amely úgy apól, hogy egyenlőszámú magyar és szlovák lakosságot cseltünk ki. Ezt az egyezményt részleteiben is, végrehajtásában is a legteljesebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, aikiknek sorsa, helyzetük alakulása természetes fokmérőjé lesz a két ország közötti viszony alakulásának. Milyen elveket kövessen a békeszerződés ? Ausztriával, nyugati szomszédunkkal is a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. A Dunamedence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi, levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg lesz napkunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölnünk, az ebből a tanulságból levont következtetések irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak ey igazságos és észszerű magyar békére, de igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai békére törek-szünk, melynek alapelveit a« Atlanti Charta és a Kelet két nagy álamférfia, Lenin és Sztálin foglalták rendszerbe. Meddig megyünk az államosításban? — A kormány nyilvánosságra hozza gazdasági és pénzügyi elgondolásait. Felszólítja azonban a dolgozó társadalmat arra, hogy működjék közre ennek a tervnek a megvalósításában, a magyar haza szebb és mielőbbi boldogabb jövőjének biztosítása érdekében. A termelés terén a pártok megegyezése szerint államosítjuk a szénbányavállalatokon frivül a bauxit- és az aluminís^ivállalatokat, a kií©iaj-termelő és feldolgozó vállalatokat, államosítjuk vagy községesítjük a villamos-erőmfitelepeket, az év közepéig állami kezelésbe vesszük a főként jóvátételre dolgozó és az újjáépítés szempontjából döntő jelentőségű Weigl Manfréd, Ganz- és Almamurányi-vállalatokat, a jóvátételi szállítások időtartamára. Ezzel azonban a kormány államosítási programját le is zártuk. A magángazdaság nyugodtan végezheti, de végezze, is, építő tevékenységét, hogy ie kelljen további rend okle szabályokhoz nyúlni. Ez év végéig befejezzük a földreformot, azaz végrehajtják az új gazdák tulajdonjogának telekkönyvezését. A földreform befejezéséhez tartozik az is, hogy igazságot tegyünk a földreform során elkövetett igazságtalanságok avagy jogtalanságok tekintetében. A kormány terve általában az, hogy a földnek meg kell maradnia a kisemberek kezén és ott, ahol a törvény határozott akarata ellenére vették el a földet olyan emberektől, akiknek a föld meghagyásához pedig joguk lett volna, kártérítést kell szolgáltatni. A földosztásnak azonban véget kell vetni, mert a földreformtörvény minden lehetőségét már kimerítettük. A magyar parasztság, a városi fogyasztó rétegek, a kisiparosok, a kiskereskedők érdekeinek előmozdítására, a feketekereskedelem ,leküzdésére, a közérdek érvényesítésére támogatni fogjuk az állam teherbíróképességéhez mérten a név szövetkezeteit. Május 1-éig a nemzetgyűlés elé terjesztjük az új szövetkezeti törvényt. (Élénk helyeslés.) Célunk: az 1938-as színvonal . A magyar ipar fejlesztése feladatainak teljesítése érdekében programba vettük, hogy lehetőleg még ebben az esztendőben üzembe fogjuk helyezni az ország valamennyi nagy olvasztókemencéjét, kohóját és Martin-kemencéjét. A vas- és acéltermelésben ez alatt az idő alatt meg kell közelíteni a békebeli színvonalat és széntermelésünknek el kell érnie az 1938-as színvonalat. Vas- és acéltermelésünk, valamint széntermelésünk helyreállítása az egész ország gazdasági talpraállításának, jóvátételi kötelezettségeink teljesítésének feltétele, ezért ennek a feladatnak megoldására kell összpontosítanunk az ország gazdasági életének jelentékeny erőtényezőit. A mezőgazdaság iparért . Mindent el kell követnünk, hogy fejlődjék emellett az az új, legalább is újra fellendülő iparág, amelynek nyersanyaga az országon megtalálható: a mezőgazdasági ipar. A mezőgazdasági feldolgozó iparra rendkívül nagy feladatok várnak, mert elkövetkezhetik az az idő, különösen majd a jóvátételi szállítások befejezése után, amikor annak az iparnak az életképessége lesz elsősorban biztosítva, amely a maga nyersanyagait itt találja meg az ország területén. Az 1946—17. gazdasági évre külkereskedelmi tervet dolgozunk ki, amelynek fő célja, hogy a termelés fokozása érdekében szükséges javakat biztosítsa a magyar termelési tényezőknek. A terménybeszolgáltatási rea- Ki tud férjem r61, »ki 1943 Ismnár !«-én a DON KANYARNÁL, glSlMnrea kiWízben ELTŰNT. Tábori száma £29/20 V. Aki pontos adatot tud ré!*, magas jutalomban ré«xe•ittnn. Válaszokat Kudlák Mihályné elmére, Békéscsaba, Horthy Miklós út 71. 87. alá kérek.