Népszava, 1946. május (74. évfolyam, 97–121. sz.)

1946-05-01 / 97. szám

1890 UTÁN Ötvenhat esztendeje annak, hogy először ünnepelte a világ munkás­­sága május elsejét Addig soha nem látott ünneplő tömeg sereglett össze Budapesten is 1890 május elsején. A tőkés­zsák is rettegett ettől a rap­tól é­s védelmére a hatalom készen­létbe helyezte egész fegyveres appa­rátust: csendőrök, rendőrök, katonák ssnk­onyai vigyáztak arra, hogy a kapitalizmus rendjén baj ne essék. A sajtó természetesen továbbra is uszított a munkásság ellen, hol fölé­nyeskedő, hol gúnyos hangon és mindenképpen kisebbíteni, lebecsülni igyekezett a nagy seregszemle jelen­tőségét. Hatását azonban semmiféle lebecsülés és uszítás nem­ tudta ellensúlyozni, hatása mindenképpen megtermékenyítő volt a munkás­ságra, mert ez a nap indította el a modern magyar munkásmozgalmat. A szakszervezeti élet még gyer­mekkorát élte ebben az időben. A munkásságnak választójoga nem volt és így tétován botorkált a poli­tika területén is. A művelődésre való hajlam mécsese is gyengén pis­lákolt, de a kocsmát sűrűn látogat­ták, aminek főként az volt az oka, hogy az összejöveteleket és megbe­széléseket is itt tartották. A­­szo­cialista munkásmozgalom célkitűzé­seit kevesen ismerték meg. Az első májusi demonstráció azonban felváztja a munkásságot és ennek nyomán lendületes szakmai szervezkedés indult mojt az egész vonalon. A már meglevő szakszervezetek új erőre kaptak és ösztönzést adtak újabb szakmai szervezetek létesíté­sére. A századfordulón már meg­izmosodott munkásmo­­zalom jelent­kezett Magyarországon. És a dolgo­zókon meglátszott a szakszervezetek nevelő munkája, amely egyre mé­lyült és egyre szélesebb területet hódított meg. A magyar szakszervezetek nagy­szerű­­ munkáját csak az tudja kellőképpen értékelni, aki áttanul­mányozza az akkori idők ipari és­­szociális viszonyait. A legztöbb iparban munkaidő és munkabér dolgában a leg­kuszább állapotok uralkodtak, szociális tekintetben pedig a legteljesebb elhagyatottság. A gyárakban, műhelyekben a mun­kásság ki volt szolgáltatva a tőke kénye-kedvének. Ön­tudatosság hiá­nyában a dolgozók nagy része tehe­tetlenül állott szemben a tőke és hatalom önkényeskedésével. Volt­­ugyan valamiféle ipartörvény, de ennek a rendelkezései semmit sem­ értek munkásvédelem szempontjá­ból és különben is senki sem vette komolyan Az erőre kapott osztály­tudatos szakszervezeti nevelés mindezen változtatott. A hajlott derék kiegyenesedett, a félt­nk és alázatos hang férfiassá vált és tu­datában a végzett munka értéké­nek, nem hunyászkodott meg többé a tőke előtt, hanem önérzetesen kö­vetelte jogait­. A szakszervezeti nevelés azon­ban egyrészt a szociális részt hangszergyár, Rákóczi út 60 Harmonikát, stramofónlemelt, rádiót elad és vásárol, bizományba átvesz Rádiót javít, hangolást vállal. — Talefón: 424—390 Fáj a Sárga? BOKASÜLLYEDÉSE VAN? Díjtalanul letükrözi + Keleti lábservice * IV. Petőfi Sándor u. 17. T.: 186-495 NEMZETI SPORTUSZODA május 11én megnyílik. Közlekedés: kompjárat a Lég­rády Károly utcánál hangsúlyozta, másrészt kulturá­lis téren is korszakos munkát végzett. Könyvtárakat rendeztek be, olva­sásra és tanulásra buzdították a tagokat. A modern szociáldemokrata mun­kásmozgalomnak Magyarországon a szakszervezetek voltak tulajdon­képpen az útegyenge­tői Magától értetődően a szakmai érdekek meg­védését tartották legfontosabbnak, de ennek elválaszthatatlan vele­járója volt a politikai öntudat fel­ébredése is. Volt egy áramlat, amely politikai szempontból szembe­helyezkedett a szakmai tömörülés­el, általában az egész szakmai moz­galommal, azt vetvén ellene, hogy ez ellaposítja a munkásmozgalmat és háttérbe szorítja a szocializmus messzebbmenő céljait. Csak a nyo­mor forradalmasít — mondották. Ez az ellenállás azonban nem vehe­tett mélyebb lélegzetet, mert lépten­nyomon beigazolódott, hogy a nyomor nem forradalmasít, hanem prédául dobja oda áldo­zatait a legfék­telenebb kizsák­mányolásnak és a legsötétebb NÉPSZAVA, 1946 máj. 1­3 politikai szándékoknak. A Kvnkszervp­ptek munkája ellen­ben felébresztette és ébren tartotta a munkásságban a szocializmus iránt való érdeklődést. És miinél erő­teljesebb tempóban haladt a szak­mai szervezkedés, ezzel párhuzamo­san mindegyre hatalmasabb töme­gek követték a szocialista párt hívó szavát. És a két mozgalom azóta elválaszthatatlanul egybe­forrott Magyarországon is és építi a boldogabb jövő útját. A volt csatlósállamok békéjénél figyelembe veszik a Szovjet­ Unió különös érdekeit Bizakodó hangulat, komoly munka Párizsban A párizsi külügyminiszteri érte­kezlet hétfőn öt órán keresztül tar­tott. Hivatalos közleményt nem adtak ki, de úgy tudják, hog­­y a megbeszélések Olaszország gyar­matai körül forogtak. A Dodekané­zosz szigetekre vonatkozóan — hír szerint — elvi megállapodás jött létre: a szigetcsoportot visszacsatol­ják Görögországhoz. Tripolitániának­­ Szovjet-Unió szövetségközi bizottság által tör­ténő igazgatását javasolta. Byr­nes indítványozta, hogy az olasz gyarmatokat helyezzék tíz évre az Egyesült Nemzetek gyámsága alá, Bevin pedig Tri­politánia és Kh­er­aika függet­len államként való egybeolvasz­tása mellett foglalt állást. A külügyminiszteri értekezlet hét­fői ülésén megegyeztek abban, hogy Abesszíniának kijára­tot adnak a Vöröstengerhez. Abesz­szinia hír szerint az eritresi Asszad kikötőjét kapná meg­ Hétfőn egyébként több memoran­dumot nyújtottak át a külügy­minisztereknek, köztük Csehszlová­kiáét — ahogy a brit hírszolgálat jelenti — a magyar békeszerződéssel kapcsolatosan. A diplomáciai körök hangulata általában bizakodó. A „New York Times" szerint az amerikai közvéleményre ked­­­vező benyomást tett az első tár­gyalási napok kölcsönös enge­dékenységről tanúskodó légköre s az Egyesült Államokban álta­lában belátható időn belül tel­jes megegyezést várnak. Az olasz, magyar, bolgár, román és finn békeszerződések ügyében — írja a lap — a tárgyaló felek­­nek most újabb kölcsönös en­gedményeket kell tenniök, amelyek során a nyugati hatal­mak kétségtelenül figyelembe fogják venni a Szovjet­ Unió különös érdekeit Kelet- és Dél­kelet-Európában. Ausztria és Németország ügyében valószínűleg csak elvi megegyezés jön létre és a részletkérdések eldön­tését későbbi­ értekezletre bízzák. Hatalmas lépést jelent a nemzetközi együttműködés megvalósítása felé már az osztrák és német kérdés elvi tisztázása is, mert a párizsi értekez­let öszehívása előtt nemzetközi dip­lomáciai körökben nem is számítot­tak „arra, hogy ez a kérdés Párizs­ban már szóba kerül. A Byrnes Németország tartós ellen­őrzésére vonatkozó javaslatot ter­jesztett­ be. A Németország ügyében kötendő szerződésről kidolgozott amerikai vázlat a következő pontokat tar­talmazza: A szerződé­sel megállapodnak ab­ban, hogy biztosítják minden német fegyveres erő — szárazföldi, légi és tengeri erő — valamint a fél­katonai (SS, Gestapo) szervezet teljes leszere­lését és feloszlatását Hasonlóképpen feloszlatják a német vezérkart és min­den olyan szervet, amely ezt helyette­síthetné. Semmiféle álcázott német ka­tonai vagy félkatonai szervezetet nem tűrnek meg Németországban. Ka­tonai felszerelés gyártását vagy Német­országba való bevitelét megakadályoz­zák. A szerződő felek különösen meg­gátolják a következő gyártmányok ké­szítését vagy bevitelét: mindenfajta fegyver, lőszer, robbanóanyag, hadihajó, tengeralattjáró, repülőgépfelszerelés és légelhárító berendezés. Megtiltják a ka­tonai célokra szolgáló berendezéseket, így kato­nai repülőterek, szárnyasbom­bák és tengerészeti támaszpontok, ka­tonai és tengerészeti raktárak, száraz­földi és parti erődítmények és más meg­örökített területek fenntartását. Német­ország nem tarthat fenn repülőgép­gyárakat, hajóépítő műh­elyeket, kutató­intézeteket, műszaki kísérleti állomáso­kat. Az ellenőrzőbizottság a szerződő felek számára jelentéseket készít, ha a bizott­ság tagjainak többsége szerint feltéte­lezhető a leszerelési intézkedéseknek megsértése és indítványozhatja, hogy a szerződő felek ezzel kapcsolatban jelen­tést te­gyenek az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsának az elrendelendő intézkedésekről. A szerződést a szerződő feleknek alkotmányaiknak megfelelő módon kell megerősíteniük, mielőtt ha­tályba lép. A szerződés 25 évre szól. A szerződéstervezet bevezetése ezt mondja: 1945 június 5-én az Egyesült Államok, a Szovjet­ Unió, az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság kormánya ki­jelentette, hogy szükségesnek tartja Né­metország teljes leszerelését és a fegy­verektől való megfosztását. S lényegében ez a szándék már teljesült. Semmi sem akadályozhatja meg vagy odázhatja el a leszerelési folyamat teljes befejezését. Most még arról kell gondoskodni, hogy Németország leszerelését mindaddig biz­tosítsák, amíg ezt a világ békéje és biz­tonsága megköveteli. Csak ez a biztosí­ték teszi lehetővé Európa nemzeteinek és a világnak a békeállapotokhoz való visszatérését. E cél érdekében az Egye­sült Államok, a Szovjet­ Unió, az Egye­sült Királyság és a Francia Köztársa­ság megállapodnak a jelen szerződésben. Byrnes a párizsi sajtókonferen­cián közölte, hogy a fenti tervezet nagy vonalait Sztálin generalisszi­musszal még Moszkvában meg­beszélte. Byrnes amerikai külügyminiszter a négyes külügyminiszteri értekez­let hétfői ülése után közölte, hogy a Japán ügyében kötendő szerződés amerikai tervezetét megfontolás végett megküldték a szövetséges kormányoknak. A tervezet lényegé­ben hasonló a német szerződés váz­latához. Hétfőn este szavazott az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a Franco-üggyel kapcsolatos ausztrá­liai és lengyel indítvány felett. A javaslat szerint a spanyol kérdés kivizsgálásával megbízott bizottság máris 31-én jelentést tesz a Tanács­nak és az Egyesült Nemzetek egyönte­tűen erkölcsileg elítélik a Franco­rendszert. A tanács egyhangúlag megsza­vazta az indítványt, csupán Gro­miko szovjet kiküldött tartózkodott a szavazástól. Megállapodtak abban, hogy a felállítandó albizottság Ausztrália, Brazília, Kína, Francia­­ország és Lengyelország képviselői­ből áll. A Biztonsági Tanács ülését ezután meghatározatlan időre, elnapolták. „Akkor ülünk ismét össze — mon­dotta az elnök —, ha lesz valami napirenden." a tökéletesen helyettesíti a húst! Dreher élesztő nemesítve a Dreher Antal — Richter Gedeon eljárással .

Next