Népszava, 1946. június (74. évfolyam, 122–144. sz.)

1946-06-20 / 137. szám

Az amerikai munkásság soyos döntések előtt AM figyelte az Egyesült Államok gazdasági életét és különösképpen ipari fejlődését a második világ­háború alatt, azelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az USA a háború után súlyos kérdések megoldására kény­szerül. 1938, de különösen 1940 után az Egyesült Államokban olyanfajta ipari föllendülés indult meg, amely jelentőségében és nyilván következ-­ ményeiben nem maradt el a mi­l század második felének amer­ikai ipari forradalma mögött. A­j ipari forradalom is teljes, átala­kította az Egyesült Állmok belső életét, mammutvállalatait tovább­növelte, ipari városit az előváro­sok rovására kiterjesztette és még a déli mezőgazd­asági államokat is kiforgatta múortukból. A gyár­ipari fellendülés a városokba von­zotta a mezőgazdasági lakosságot, ipari mókássá alakította és a mezőgazdasági centrumokból ipari centrumot formált. Mindez termé­szetben nem múlhatott el nyomta­lanul és következmény nélkül az E­gyesült Államok fölött akkor, amikor a második világháború be­fejeződött és nem adott több meg­rendelést a minden eddiginél hatal­masabbá duzzadt USA-ipar szá­mára. Az átállítás kérdése, a hábo­rús ipar leépítése és új. békeipar ki­­építésének problémája, a külkeres­kedelem válsága, a munkanélküli­sség ügyének áthidalása — m­indez elképzelhetetlen nehézségeket okoz •azok számára, akik a washingtoni Fehér Házban minél kisebb meg­rázkódtat­ásokkal akarják az ame­rikai tőke status quo-ját fenntartani a külpolitika mellett a belpolitiká­ban is. Amikor most legutóbb az ameri­kai ipari sztrájkok hallatlan kiéle­ződéséről olvashatunk és amikor ezzel szemben a még mindig libera­lista USA-ban egészen szokatlan sztrájkellenes Truman-féle javaslat beterjesztéséről vettünk tudomást, lehetetlen nem gondolni arra a problémahalmazra, amely előtt most, 1946-ban és a most következő, é­vtizedekben az Egyesült Államok­nép® és­ ezen nép társadalmi osztá­lyai állanak. A General Motors munkásainak sztrájkja és ami mögötte van 1915 november 21-én leálltak a General Motors. Amerika leghatal­masabb autókonszernjének munká­sai, mert a tőkések nem volta­k haj­landók teljesíteni a 30%-os bér­emelésre vonatkozó követelésüket. A liberalizmus hazájában, Ameri­kában nem ritkák a sztrájkok és amikor az európai újságolvasók értesülte­k erről, egyáltalán nem gondolták, hogy a szokottnál na­gyobb jelentősé­gű sztrájkkal állnak szemben. Amikor azonban múltak a hónapok és a sztrájk nemhogy csökkent volna élességéből, hanem fokozódott is terjedelmében, látha­tóvá vált a sztrájk hatalmas jelen­tősége. Csaknem­­négy hónapig, pontosan 113 rmnig tartott a Gene­ral Motors imydínjainak sztrájkja. Ez idő alatt­ azon­tul sorozatosan robbantak­ ki az újabb és az autó­iparénál alig jelentéktelenebb tö­megstrájkok. Ilyen volt az úgy­nev­ített telefonsztrájk, amelynek an a leghatalmasabb kábelválla­atok, mint a Western Electric és a Western Union munkásai léptek sztrájkba és bánították meg az interurbán összeköttetést az USA városai és különösen Amerika és Európa között- Még nagyobb jelen­tőségű volt ennél is a vasutas­sztrájk, majd az a sztrájk, amelyik az amerikai acélipari konszernek munkásaitól indult ki és amely rö­vid időre 700.000 nehézipari munkás leállását hozta magával. .Januárban az amerikai húsipart bénította a chicagói két legnagyobb vágóüzem sztrájkja. Hasonló, bár jelentőségé­ben még ennél is nagyobb volt az a sztrájk, amely a szénbányászok kö­zött május 16-án tört ki­­ s melynek következtében egy héttel később a washingtoni kormány kénytelen volt elrendelni az Egyesült Államok szénbányáinak lefoglalását. Ezek természetesen csak a nagy iparágak. Az elmúlt hónapok alatt számtalan kisebb iparág számtalan ü­zeme szenvedte végig az áremelke­dések következtében hátrányos helyzetbe jutott munkásság bér­emelést követelő sztrájkjait. A hatalmas tömegsztrájkokból eredő, úgynevezett munkaügyi vál­ság kérdésében már az elmúlt de­cemberben rámutatott a newyorki rádió, hogy ez a válság ma már sokkal többet jelent, mint egysze­rűen néhány iparág bérkérdését. Alapvető és az Egyesült Államok egész jövő gazdasági fejlődését be­folyásoló problémák körül folyik ma árvita" — mondotta az ameri­kai hírmagyarázó és ezzel valóban fején találta a szé­get. Strukturális változás előtt áll az USA közgazda­sága — és ezért megtoldhatatlanok a problémái egyszeri tüneti keze­léssel. Ilyen tüneti kezelés kísérlete volt például Truman elnöknek az a december elejei javaslata, amelyik vegyesbizottságokra akarja bízni a bérviták elintézését. Ez a megoldás jó lehet olyan al­kalmaikkor, amikor a problémák el­odázását kívánják elérni — mint például háború ideje alatt —, an­nál kevésbé jó azonban most, ami­kor a problémákat nem el­ködösí­teni, hanem megoldani kell. Az amerikai munkásság igen helyesen ismerte fel ezt a tényt és ezért a szakszervezeti szövetségek, az AFL, de különösen a radikálisabb CIO élesen állást foglalt Truman javas­latával szemben. Philip Murray, a CIO elnöke kijelentette, hogy a kormány javaslatában a munkások jogaiknak, elsősorban a sztrájkjog­nak korlátozását látják. „Tr­uman elnök — mondotta Murray — meg akarja gyöngíteni a m­unkásszerve­zeteket, hogy később teljesen szét­zúzza azokat." Az osztályharc amerikai kiélese­dése mindkét, oldalon jelentkezik és a munkássággal szemben a tőké­sek is elszánták mag­ukat a harcra. A General Motors munkásainak 100%-os béremelésének követelésiivel szemben c csak 10%-ot ajánlott fel és csak négyhónapos sztrájk után emelte fel az órabéreket 17,5%-kal. Amikor a gazdasági élet szempont­­jából legnagyobb jelentőségű vasutassztrájk kitört és amikor ez a sztrájk a keleti (newyorki) part­vidékről a nyugati, a csendesaceáni partvidékre is kiterjedt, az ameri­kai nagytőke minden eddiginél éle­sebb harcot indított el a sztrájk el­len. Sőt a kongresszusban egy Scoll nevű képviselő a sztrájkjog­nak a munkásoktól való megvoná­sát követelte. Ezzel a követeléssel és a vele kapcsolatos sztrájkellenes törvénnyel az amerikai tőke, a sztrájkok tömegsztrájkká való fa­julásával pedig az amerikai mun­kásság olyan útra lépett, amelyről visszatérni a háború előtti hely­zetre, nem lesz módjában. Orosz hadifogságból hazatértek! Dr Kolin György musik-os, szül. 1915 b­udapesten, 1943 január végén került fogságba Csernianka község­ben, ahol kórhíszi ápoló volt. Fogs­ága óta nem adott magáról életjelt. A vele együtt fogságban volt bajtársait kérem, legyenek szívesek cün­iket megadni a Szociáldemo­krata Párt központi titkárságának, Budapest VIII. Kálsoczi út 43, hogy a sz ülőket érte­síthessük- Műtét, kaptárak, kasok és az összes méhgazdasági cik­kek gyártója és legolcsóbb szállítója. Pénzért vagy ter­mészetbeni cseréért. Méhészet, Újpest, Széchenyi ucca 8. Mézet és viaszt vesz és értékesít. ­ Új helyzet a közgazdaságban • új helyzet a politikában Ilyen előzményeik után tárgyal­ták le az amerikai szenátusban szokatlan gyorsasággal az USA-képviselők a Truman elnök által beterjesztett amerikai sztrájkelle­nes törvényt. A szakszervezetek, de különösen a CIO támadta ezzel kapcsolatban élesen a kormányt és az elnököt. íme, a gazdasági ellentétek, az osztályharc kiéleződése így visz el a politikai ellentétekig. Az amerikai munkásság, amely társadalmi fej­lődése során még nem jutott el odáig, hogy politikai tömegpártot hozzon létre és amely legnagyobb­részt a demokrata pártra adta le szavazatát — emlékezetes, hogy Roosevelt háromszori megválasz­tásában milyen nagy szerepe volt az USA munkásságának —, most függetleníteni akarja magát a demokrata párttól. Ez a lépés, mely új korszakot jelent Amerika törté­nelmében, már a sztrájkokkal pár­huzamosan ért meg, hiszen már az elmúlt év novemberében írtak arról az amerikai lapok, hogy a jelek sze­rint „nyílt törésre kerül a sor a demokrata párt és a munkásszerve­zetek között". Thomas, az Egyesült Automobilmunkások Szövetsége, ak­kori elnöke már a General Mo­tor­s sztrájkjának ötvenedik nap­ján kijelentette azt, hogy a munká­sok olyan szilárdan kitartanak ügyük mellett, hogy már ez magá­ban is felér egy győzelemmel. És valóban az amerikai munkásság szokatlanul kemény határozottság­gal állott ki a háború befejezése óta gazdasági célkitűzései mellett Ez a kemény elhatározás meg­mutatkozott az áprilisi szakszerve­zeti választásokon is. Atlantic Cityben tartották meg az Egyesült Automobilmunkások Szövetségének kongresszusát, amelyen általános meglepetésre a volt elnök, Thomas helyeibe Walther Reuthert, válasz­tották meg. Reutherről azt közlik az amerikai lapok, hogy kemény, elszánt ember és az engedmények­nek nem híve. A most adódó képhez tartozik a m­unkásfront területén az, hogy a CIO elhatározta, hogy még a nyár folyamán legjobb szer­vezői közül több mint kétszázat a déli államokba küld és megfelelő pénzösszeggel szerel fel, hogy kellő agitációt folytathassanak ott. A most meginduló agitáció révén többmilliós újabb tömegeket akar­nak bekapcsolni a szakszervezeti mozgalomba. Mindez arra mutat, hog­y az ame­rikai munkásság elszánta magát arra, hogy új utakra térjen. Meg­erősíti a szakszervezeteit, minden eddiginél élesebb osztályharcos po­litikát folytat és — ami egyiknél sem jelent kevesebbet — szakít a polgári pártokkal, elsősorban a demokrata párttal, amelyhez min­dig közel állott. És ha a körülmé­nyek nem engedik megnyugodni a kedélyeket, akkor az ameri­kai munkásság visszavonhatat­lanul lép arra az útra, amely az öntudatos, marxista tömegpárt, vagy tömegpártok felé vezet. Ez a tény pedig új fejezetet nyit az Amerikai Egyesült Államok törté­netében. Tolnai György TNÉPSZAVA, 1046 június 90 3 A Baloldali Blokk tájékoztatni kívánja a köztársaság elnökét A Baloldali Blokk végrehajtó­bizottsága szerda reggel a parla­mentben ülést tartott. Megvitatták a legutóbbi napok eseményei foly­tán kialakult helyzetet és rámutat­tak azokra a közéleti jelenségekre, amelyek a hétfői, szomorú buda­pesti eseményekre vezettek. A Blokkban tömörült pártok megálla­m­­­olták azt is, hogy azoknak a fel­tételeknek végrehajtására, amelyek a közelmúlt kormányválság megol­dásához vezettek, mindezistig nem történt intézkedés. Felkérték tehát a maguk részéről a Független Kis­gazdapárt illetékes tényezőit, hogy a válság­eredmények végrehajtásá­val megbízott s mindeddig össze nem hívott négyesbizottság sürgő­sen kezdje meg taná­cskozásait. Ugyancsak szükségesnek tartotta a Blokk végrehajtóbizottsága, hogy azokról a kártékony é­s vesze­delmes jelenségekről, amelyek a legutóbbi válsá­­ óta nem­ csökken­tek, hanem inkább fokozódtak, s amelyek alkalmasak a stabilizáció aláásására s a magyar demokrácia nemzetközi hitelének végzetes meg­rontására, közvetlenül tájékoz­tassák Tildy Zoltán köztársasági elnököt. A Baloldali Blokk végre­hajtó bizottsága azzal a kéréssel fordult a köztársaság elnökéhez, hogy a Baloldali Blokk küldöttsé­gét mielőbb fogadni szíveskedjék. A Magyar Békeegyesület június 26-én alakult meg A Károlyi Mihályné védnöksége alatt szervezkedő Magyar Békeegyesü­let június 25-ég­ tartja alakuló közgyűlését a parla­ment delegációs termében. Az egyesület elnöke, dr Bolgár Elek elvtárs, helyettes külügyminiszter, egyetemi tanár, társ­elnök, Kéthly Anna elvtára, a nemzet­gyűlés alelnöke, alelnökök: Moór Giyula egyetemi tanár, Riet István elvtárs, igazságügy miniszter, Keresztury Dezső közoktatásügyi miniszter, Csersei Imre, Supka Géza. Megalakulása alkalmából a Magyar Békeegyesület kéri majd Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége támogatását. — Dr Gordon János és Fenyves Ági folyó hó 16-án Balatonlel­lén házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. (­) Figyelem! Figyelem! Arany és ezüst bevallös! Pontos mérleg, napi árak! Briliáns, arany és ezüst vétel, eladás. Átalakitás­ok és javítások megvárnátok. Fein és Heineim arany- és ezüstáruskészitők. V. Király u. 26. I. em. jobbra. Munkáselőadás a Nemzeti Színházban Űrnapján, 20-án i. u. 3 órakor SHAKESPEARE: Sok hűhó semmiért Jegyek a helyszínen kaphatók ­ Az ördög konyhája A legizgalmasabb gengszterdráma! KOSSUTH-MOZ. Váci út 14. Nyugati mellett : NAGEL-ZSÁK napírzsák TOZSUEI PALOTA lUcMaj 114 849

Next