Népszava, 1946. június (74. évfolyam, 122–144. sz.)
1946-06-20 / 137. szám
Az amerikai munkásság soyos döntések előtt AM figyelte az Egyesült Államok gazdasági életét és különösképpen ipari fejlődését a második világháború alatt, azelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az USA a háború után súlyos kérdések megoldására kényszerül. 1938, de különösen 1940 után az Egyesült Államokban olyanfajta ipari föllendülés indult meg, amely jelentőségében és nyilván következ- ményeiben nem maradt el a mil század második felének amerikai ipari forradalma mögött. Aj ipari forradalom is teljes, átalakította az Egyesült Állmok belső életét, mammutvállalatait továbbnövelte, ipari városit az elővárosok rovására kiterjesztette és még a déli mezőgazdasági államokat is kiforgatta múortukból. A gyáripari fellendülés a városokba vonzotta a mezőgazdasági lakosságot, ipari mókássá alakította és a mezőgazdasági centrumokból ipari centrumot formált. Mindez természetben nem múlhatott el nyomtalanul és következmény nélkül az Egyesült Államok fölött akkor, amikor a második világháború befejeződött és nem adott több megrendelést a minden eddiginél hatalmasabbá duzzadt USA-ipar számára. Az átállítás kérdése, a háborús ipar leépítése és új. békeipar kiépítésének problémája, a külkereskedelem válsága, a munkanélkülisség ügyének áthidalása — mindez elképzelhetetlen nehézségeket okoz •azok számára, akik a washingtoni Fehér Házban minél kisebb megrázkódtatásokkal akarják az amerikai tőke status quo-ját fenntartani a külpolitika mellett a belpolitikában is. Amikor most legutóbb az amerikai ipari sztrájkok hallatlan kiéleződéséről olvashatunk és amikor ezzel szemben a még mindig liberalista USA-ban egészen szokatlan sztrájkellenes Truman-féle javaslat beterjesztéséről vettünk tudomást, lehetetlen nem gondolni arra a problémahalmazra, amely előtt most, 1946-ban és a most következő, évtizedekben az Egyesült Államoknép® és ezen nép társadalmi osztályai állanak. A General Motors munkásainak sztrájkja és ami mögötte van 1915 november 21-én leálltak a General Motors. Amerika leghatalmasabb autókonszernjének munkásai, mert a tőkések nem voltak hajlandók teljesíteni a 30%-os béremelésre vonatkozó követelésüket. A liberalizmus hazájában, Amerikában nem ritkák a sztrájkok és amikor az európai újságolvasók értesültek erről, egyáltalán nem gondolták, hogy a szokottnál nagyobb jelentőségű sztrájkkal állnak szemben. Amikor azonban múltak a hónapok és a sztrájk nemhogy csökkent volna élességéből, hanem fokozódott is terjedelmében, láthatóvá vált a sztrájk hatalmas jelentősége. Csaknemnégy hónapig, pontosan 113 rmnig tartott a General Motors imydínjainak sztrájkja. Ez idő alatt azontul sorozatosan robbantak ki az újabb és az autóiparénál alig jelentéktelenebb tömegstrájkok. Ilyen volt az úgynevített telefonsztrájk, amelynek an a leghatalmasabb kábelvállaatok, mint a Western Electric és a Western Union munkásai léptek sztrájkba és bánították meg az interurbán összeköttetést az USA városai és különösen Amerika és Európa között- Még nagyobb jelentőségű volt ennél is a vasutassztrájk, majd az a sztrájk, amelyik az amerikai acélipari konszernek munkásaitól indult ki és amely rövid időre 700.000 nehézipari munkás leállását hozta magával. .Januárban az amerikai húsipart bénította a chicagói két legnagyobb vágóüzem sztrájkja. Hasonló, bár jelentőségében még ennél is nagyobb volt az a sztrájk, amely a szénbányászok között május 16-án tört ki s melynek következtében egy héttel később a washingtoni kormány kénytelen volt elrendelni az Egyesült Államok szénbányáinak lefoglalását. Ezek természetesen csak a nagy iparágak. Az elmúlt hónapok alatt számtalan kisebb iparág számtalan üzeme szenvedte végig az áremelkedések következtében hátrányos helyzetbe jutott munkásság béremelést követelő sztrájkjait. A hatalmas tömegsztrájkokból eredő, úgynevezett munkaügyi válság kérdésében már az elmúlt decemberben rámutatott a newyorki rádió, hogy ez a válság ma már sokkal többet jelent, mint egyszerűen néhány iparág bérkérdését. Alapvető és az Egyesült Államok egész jövő gazdasági fejlődését befolyásoló problémák körül folyik ma árvita" — mondotta az amerikai hírmagyarázó és ezzel valóban fején találta a széget. Strukturális változás előtt áll az USA közgazdasága — és ezért megtoldhatatlanok a problémái egyszeri tüneti kezeléssel. Ilyen tüneti kezelés kísérlete volt például Truman elnöknek az a december elejei javaslata, amelyik vegyesbizottságokra akarja bízni a bérviták elintézését. Ez a megoldás jó lehet olyan alkalmaikkor, amikor a problémák elodázását kívánják elérni — mint például háború ideje alatt —, annál kevésbé jó azonban most, amikor a problémákat nem elködösíteni, hanem megoldani kell. Az amerikai munkásság igen helyesen ismerte fel ezt a tényt és ezért a szakszervezeti szövetségek, az AFL, de különösen a radikálisabb CIO élesen állást foglalt Truman javaslatával szemben. Philip Murray, a CIO elnöke kijelentette, hogy a kormány javaslatában a munkások jogaiknak, elsősorban a sztrájkjognak korlátozását látják. „Truman elnök — mondotta Murray — meg akarja gyöngíteni a munkásszervezeteket, hogy később teljesen szétzúzza azokat." Az osztályharc amerikai kiélesedése mindkét, oldalon jelentkezik és a munkássággal szemben a tőkések is elszánták magukat a harcra. A General Motors munkásainak 100%-os béremelésének követelésiivel szemben c csak 10%-ot ajánlott fel és csak négyhónapos sztrájk után emelte fel az órabéreket 17,5%-kal. Amikor a gazdasági élet szempontjából legnagyobb jelentőségű vasutassztrájk kitört és amikor ez a sztrájk a keleti (newyorki) partvidékről a nyugati, a csendesaceáni partvidékre is kiterjedt, az amerikai nagytőke minden eddiginél élesebb harcot indított el a sztrájk ellen. Sőt a kongresszusban egy Scoll nevű képviselő a sztrájkjognak a munkásoktól való megvonását követelte. Ezzel a követeléssel és a vele kapcsolatos sztrájkellenes törvénnyel az amerikai tőke, a sztrájkok tömegsztrájkká való fajulásával pedig az amerikai munkásság olyan útra lépett, amelyről visszatérni a háború előtti helyzetre, nem lesz módjában. Orosz hadifogságból hazatértek! Dr Kolin György musik-os, szül. 1915 budapesten, 1943 január végén került fogságba Csernianka községben, ahol kórhíszi ápoló volt. Fogsága óta nem adott magáról életjelt. A vele együtt fogságban volt bajtársait kérem, legyenek szívesek cüniket megadni a Szociáldemokrata Párt központi titkárságának, Budapest VIII. Kálsoczi út 43, hogy a sz ülőket értesíthessük- Műtét, kaptárak, kasok és az összes méhgazdasági cikkek gyártója és legolcsóbb szállítója. Pénzért vagy természetbeni cseréért. Méhészet, Újpest, Széchenyi ucca 8. Mézet és viaszt vesz és értékesít. Új helyzet a közgazdaságban • új helyzet a politikában Ilyen előzményeik után tárgyalták le az amerikai szenátusban szokatlan gyorsasággal az USA-képviselők a Truman elnök által beterjesztett amerikai sztrájkellenes törvényt. A szakszervezetek, de különösen a CIO támadta ezzel kapcsolatban élesen a kormányt és az elnököt. íme, a gazdasági ellentétek, az osztályharc kiéleződése így visz el a politikai ellentétekig. Az amerikai munkásság, amely társadalmi fejlődése során még nem jutott el odáig, hogy politikai tömegpártot hozzon létre és amely legnagyobbrészt a demokrata pártra adta le szavazatát — emlékezetes, hogy Roosevelt háromszori megválasztásában milyen nagy szerepe volt az USA munkásságának —, most függetleníteni akarja magát a demokrata párttól. Ez a lépés, mely új korszakot jelent Amerika történelmében, már a sztrájkokkal párhuzamosan ért meg, hiszen már az elmúlt év novemberében írtak arról az amerikai lapok, hogy a jelek szerint „nyílt törésre kerül a sor a demokrata párt és a munkásszervezetek között". Thomas, az Egyesült Automobilmunkások Szövetsége, akkori elnöke már a General Motors sztrájkjának ötvenedik napján kijelentette azt, hogy a munkások olyan szilárdan kitartanak ügyük mellett, hogy már ez magában is felér egy győzelemmel. És valóban az amerikai munkásság szokatlanul kemény határozottsággal állott ki a háború befejezése óta gazdasági célkitűzései mellett Ez a kemény elhatározás megmutatkozott az áprilisi szakszervezeti választásokon is. Atlantic Cityben tartották meg az Egyesült Automobilmunkások Szövetségének kongresszusát, amelyen általános meglepetésre a volt elnök, Thomas helyeibe Walther Reuthert, választották meg. Reutherről azt közlik az amerikai lapok, hogy kemény, elszánt ember és az engedményeknek nem híve. A most adódó képhez tartozik a munkásfront területén az, hogy a CIO elhatározta, hogy még a nyár folyamán legjobb szervezői közül több mint kétszázat a déli államokba küld és megfelelő pénzösszeggel szerel fel, hogy kellő agitációt folytathassanak ott. A most meginduló agitáció révén többmilliós újabb tömegeket akarnak bekapcsolni a szakszervezeti mozgalomba. Mindez arra mutat, hogy az amerikai munkásság elszánta magát arra, hogy új utakra térjen. Megerősíti a szakszervezeteit, minden eddiginél élesebb osztályharcos politikát folytat és — ami egyiknél sem jelent kevesebbet — szakít a polgári pártokkal, elsősorban a demokrata párttal, amelyhez mindig közel állott. És ha a körülmények nem engedik megnyugodni a kedélyeket, akkor az amerikai munkásság visszavonhatatlanul lép arra az útra, amely az öntudatos, marxista tömegpárt, vagy tömegpártok felé vezet. Ez a tény pedig új fejezetet nyit az Amerikai Egyesült Államok történetében. Tolnai György TNÉPSZAVA, 1046 június 90 3 A Baloldali Blokk tájékoztatni kívánja a köztársaság elnökét A Baloldali Blokk végrehajtóbizottsága szerda reggel a parlamentben ülést tartott. Megvitatták a legutóbbi napok eseményei folytán kialakult helyzetet és rámutattak azokra a közéleti jelenségekre, amelyek a hétfői, szomorú budapesti eseményekre vezettek. A Blokkban tömörült pártok megállamolták azt is, hogy azoknak a feltételeknek végrehajtására, amelyek a közelmúlt kormányválság megoldásához vezettek, mindezistig nem történt intézkedés. Felkérték tehát a maguk részéről a Független Kisgazdapárt illetékes tényezőit, hogy a válságeredmények végrehajtásával megbízott s mindeddig össze nem hívott négyesbizottság sürgősen kezdje meg tanácskozásait. Ugyancsak szükségesnek tartotta a Blokk végrehajtóbizottsága, hogy azokról a kártékony és veszedelmes jelenségekről, amelyek a legutóbbi válsá óta nem csökkentek, hanem inkább fokozódtak, s amelyek alkalmasak a stabilizáció aláásására s a magyar demokrácia nemzetközi hitelének végzetes megrontására, közvetlenül tájékoztassák Tildy Zoltán köztársasági elnököt. A Baloldali Blokk végrehajtó bizottsága azzal a kéréssel fordult a köztársaság elnökéhez, hogy a Baloldali Blokk küldöttségét mielőbb fogadni szíveskedjék. A Magyar Békeegyesület június 26-én alakult meg A Károlyi Mihályné védnöksége alatt szervezkedő Magyar Békeegyesület június 25-ég tartja alakuló közgyűlését a parlament delegációs termében. Az egyesület elnöke, dr Bolgár Elek elvtárs, helyettes külügyminiszter, egyetemi tanár, társelnök, Kéthly Anna elvtára, a nemzetgyűlés alelnöke, alelnökök: Moór Giyula egyetemi tanár, Riet István elvtárs, igazságügy miniszter, Keresztury Dezső közoktatásügyi miniszter, Csersei Imre, Supka Géza. Megalakulása alkalmából a Magyar Békeegyesület kéri majd Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége támogatását. — Dr Gordon János és Fenyves Ági folyó hó 16-án Balatonlellén házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. () Figyelem! Figyelem! Arany és ezüst bevallös! Pontos mérleg, napi árak! Briliáns, arany és ezüst vétel, eladás. Átalakitások és javítások megvárnátok. Fein és Heineim arany- és ezüstáruskészitők. V. Király u. 26. I. em. jobbra. Munkáselőadás a Nemzeti Színházban Űrnapján, 20-án i. u. 3 órakor SHAKESPEARE: Sok hűhó semmiért Jegyek a helyszínen kaphatók Az ördög konyhája A legizgalmasabb gengszterdráma! KOSSUTH-MOZ. Váci út 14. Nyugati mellett : NAGEL-ZSÁK napírzsák TOZSUEI PALOTA lUcMaj 114 849