Népszava, 1946. július (74. évfolyam, 145–170. sz.)

1946-07-02 / 145. szám

. y/C, 2 W-2 •J •­. Budapest, 1946 július 2. kedd .''tyWVTiW 13. évfolyam 145. szám l * A ; C 0 X I A S­P O­C­IÁ­­L DE M OK R, A T A P A R T K O Z P O N­zerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca4 Megjelenik hétfő kivételéve­l minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 Fokozni kell a munkaerőgazdálkodás előkészítésének gyorsaságát Átképzik a B-listásokat.­­ Milyen szakmákban van munkáshiány? Az új valutarendelet a törtarany egy részére is vonatkozik A Szociáldemokrata Párt lelki­ismeretes éberséggel figyeli a munkaerőgazdálkodást. Hiszen ez egyik legfontosabb pontja a stabi­lizálással kapcsolatos gazdasági konszolidációnak. Ennek érdekében a párt tervezetet dolgozott ki, mert a munkaerőgazdálkodás eddigi eredményeivel nincs és nem is le­het megelégedve. A B-lista révén igen sok munkaerő szabadul fel a produktív termelés számá­ra. Ugyan­akkor nemcsak a bányák és ipar­telepek, hanem «"értelmiségi munka­területek vannak, amelyek munka­erőhiánnyal küzdenek. Szükséges t­ajat, hogy a most munkanélkülivé »­váló tömegeket a munkalehetősé­geikhez vezessük. Ha ez megtörténik, a termelésben, ami a munkaerőt illeti, nem lesz nagy fennakadás. Így a termelés folyamatosságát és fokozódó lendületét mi sem aka­dályozza. 4. A munkae­rdőgazdálkodást egyéb kérdések is sürgetik. A B-lista mel­lett folyik az iparrevízió és nagy­számú, eddig iparigazolvánnyal rendelkező személy szabadul fel. Egészen bizonyos az is — az 1924-es stabilizációs példa ezt mindenkép­pen alátámasztja —, hogy a forintstabilizáció után igen h­amar csökkenni fog az áru­közvetítéssel foglalkozók ma igen kiterjedt rétege, még az iparrevízión túl is. Emlékezetes az 1924-es „h­ossz"-ra következő „bessz", amely a meg nem alapozott üzleteik egész sorát, elsősorban a különféle spekulációs és „luft-üzleteket" tette tönkre. Nem kétséges, hogy a stabilizáció a fe­ketepiac legjelentősebb részét szét­fújja és az itt „elfoglalt­" emberek nagy része szintén új pálya, után néz. Egyetlen ország sem tarthatja el az improduktív foglalkozá­súaknak olyan rétegét, mint amilyen az elmúlt másfél év alatt itt kialakult és különösen nem az oly szegény Magyar­ország. Az elfoglaltság nélkülieket a közel­jövőben szintén a produktív mun­kára kell szoktatni. Mindez csupán a helyesen irányított és következe­tesen végrehajtott munkaerőgazdál­kodás révén történhetik. A kérdésben még az elmúlt év­ben az iparügyi minisztérium meg­kezdte az előkészítő munkát. A nagyfontosságú kérdést később az újjáépítési minisztérium hatáskö­rébe utalták. Az újjáépítési minisztérium fel­adata a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban hármas. Először megfelelő munkásközve­títő-hálózat felállításáról kell gon­doskodni. Ezt a gondot levette vál­láról a Szakszervezeti Tanács azzal, hogy az iparügyi minisztériummal kapcsolatosan felállította az egyes szakszervezetek munkásközvetítői­nek központi szervét, a Szakszerve­zeti Tanács munkásközvetítő osztá­lyát. A második feladat: a munkaerő­szükséglet megállapítása. A harmadik: a munkaerőfelesleg számbavétele. A két utolsó feladat helyes vég­rehajtásához általános munka­erőkataszter felállítása szüksé­ges. Ennek a kataszternek a felállítását kiv't n t.ü'K­évhp'? megkezdte az újjáépítési minisz­térium — de még m­'sit sem készült el. A késedelem okául papírhiányt, köz­lekedési nehézségeket és hasonló akadályokat emlegetnek az újjáépí­tési minisztérium illetékesei. A kataszter nélkül pedig ilyen nehéz megoldani a munkaerő kérdését akkor, ha a szükségletet közvetítés­sel nem lehet megnyugtatóan el­intézni. Ez esetben — tudniillik — a fontos és munkaerőhiánnyal küz­dő üzemek­b­en a közérdekű munka­kötelezettség keretén belül behí­vással lehet és kell — a fennálló rendelkezések alapján — a munka­erőt a szükségletnek megfelelően az üzemekbe vinni. Ezt nagyfontosságú feladatot minél előbb meg kell valósítani, ezt megköveteli a termelés ér­deke és ezen túl az egész ország érdeke is. Természetesen igen nagy feladat vár az átképzést végrehajtó szer­vekre is. A terv az, hogy a B-listá­zás nyomán az érdekeltek a fel- Kedden tárgyalja a minisztertanács a Szociáldemokrata Párt kívánságait A csütörtöki pártközi értekezleten Tody Zoltán elnököl Az infláció orkánszerű megerősödése és ezzel kapcsolatban az árak és a bérek között beállott újabb és igen nagy eltolódás az egész ország dolgozó társadalmát mély aggódással tölti el A gyárakban, üzemekben és h­ivatalokban kijőlnek munkából az emberek, mert a spekuláció által felhajtott árakon képtelenek maguknak élelmet vásárolni. Ez a szomorú helyzet késztette a Szociáldemokrata Pártot arra, hogy a Népszava szombati számában feltárja a bajokat a ma­guk kendőzetlen teljességében , és egyben megjelölje azokat az intézke­déseket, amelyek meghozatala orvosolhatja gazdasági életünk beteg jelenségeit. A Szociáldemokrata P­á­r­t javaslatainak megtárgyalására hét­főre rendkívüli minisztertanács összehívását kérte. Minthogy a kor­mány egyes tagjai a kettős ünnepet vidéken töltötték és hétfő reggelre még nem érkeztek vissza a fővárosba, a rendkívüli miniszter­tanácsot megtartani nem lehetett. Így a Népszavában megjelent kívánságok megtárgyalása a keddi rendes minisztertanácsra maradt, mikor a rendes napirendet megelőzve foglalkozik ezzel a kérdéssel a kormány. Remélhető, hogy az egy napos késedelmet a meghozandó intézkedé­sek végrehajtásánál majd behozzák és mielőbb megszűnik a dolgozók éhezése a kielégítő termés közepette. A Baloldali Blokk ismeretes nyílt levele óta az abban felvetett s joggal kifogá­solt jelenségek nem tűntek el a magyar belpolitikai életből. Nagy Ferenc minisz­terelnök hazaérkezése után azonnal kész­séggel hozzájárult ahhoz, hogy a nyílt­levélben foglaltakat pártközi értekezlet tárgyalja. A pártközi értekezlet össze­hívását előbb a nyugatról hazaérkezett kormányküldöttség referenduma, majd a kettős ünnep késleltette. Most végre megállapodtak a pártok abban, hogy csütörtököm ülnek össze a megbízottak. A pártközi értekezlet foglalkozik majd az egyes kisgazdapárti képviselők nem éppen szerencsés és a koalíciós együtt­munkálkodást gyengítő magatartásával és azzal a­ lanyhasággal, amellyel egyes hatóságok a stabilizáció ügyét kezelik. Irányadó belpolitikai körökben nagy bizakodással néznek a csütörtöki értekez­let elé és úgy veszik, hogy talán egyetlen ülésén megoldódnak a koalíció összes belső problémái. A Baloldali Blokk meg­bízottainak a közelmúltban a köztársa­sági elnök által történt fogadására való hivatkozással, a Baloldali Blokk most levélben kérte Tildy Zoltán elnököt, hogy a pártközi értekezletet ő hívja össze és azon ő elnököljön. Ezek a mostani nehéz napok valóban nem alkalmasak belpolitikai gerilla­harcokra. Ha a túloldal közkatonáiban és altisztjeiben annyi felelősségérzet és komolyság lenne, mint vezetőikben, úgy nem is került volna sor eddig sem össze­ütközésekre. T­­­L­A­P­J­A."! mondással egyidejűleg megkapják az újjáépítési minisztérium részé­ről kibocsátott jelentkezőívet. Az íven felsorolt szakmák közül hár­mat lehet kiválasztani, amelyek megtanulására a jelentkező önként vállalkozik. Az íveket a Szakszer­vezeti Tanács gyű­jti össze és szét­osztja az illetékes szakszervezetek között. Ezek vizsgálatok alapján be­osztják az átképzőtanfolya­m­okra a jelentkezőket A tan­folyamok az egyes gyárakban, üzemekben folynak 30-as át­képzőcsoportok keretében elmé­leti és gyakorlati munkával egybekötve. A munkabért a tel­jesítmény arányában a tan­folyam megkezdésétől fogva a gyár folyósítja. Az ipari átképzéshez hasonlóan folyik a mezőgazdasági átképzés is. Ezt a Parasztszövetségnek kellene intéznie és a gyakorlatba átvinnie. Nagyon fontos kérdés és az átkép­zendők számára döntő jelentőségű az, hogy milyen szakmák keresnek munkaerőt, milyen, irányba lehet és érdemes átképezni magukat-Erre illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk: Munkaerőhiány van a fonó-szövő, hurkoló, hegesztő, szerszámkészítő, lak­atos, autószerelő, villamosipari szerelő, rádiószerelő, élelmiszeripari és kisipari szakmákban. E szakmák­ban tanfolyamok indulnak meg. A közlekedés terén: útépítőt, gép­járművezetőt keresnek. A fö­ld­művelésügy terén kertészeti, gyü­mölcstermelési, háziállatnevelési (baromfi, nyúl stb.)), méhészeti, erdőgazdálkodási tanfolyamokat ter­veznek. Ezenkívül szükség van munka­erőátképzésre mezőgazdasági vonatkozásban, főleg a mező­gazdasági ipari termények összegyűjtésével, tárolásával, raktározásával kapcsolatos szö­vetkezeti, kereskedői ténykedés keretén belül. Itt igen komoly szükség van értelmes, képzett emberekre. Az átképzés heti 48 órájából tíz órát az elméleti oktatások teszik. Az elméleti képzést az iparügyi okta­tási vezetőség előadói, a gyakorlati átképzést pedig a szakszervezetek­től kijelölt szakemberek irányítják. Ezenkívül még a technológián is lesznek kü­lönféle átképzőtan­folya­mok (lánghegesztő, vaseszter­gályos, lakatos, vetőmagtisztító, cséplőgépkezelő, motorkezelő, gép­járművezető). Ezek a tanfolyamok fizetéssel nem járnak, ellenkezőleg, tandíjat kell fizetni hallgatásukért. A fentiekből látható, hogy ami az iparügyi minisztériumon nyílik és a Szakszervezeti Tanács munkájával áll kapcsolatban, azt végrehajtják és minden lehetőt megtesznek. A dolgozók elvárják, hogy az újjá­építési minisztérium is járuljon hozzá a hatalmas erőfeszítéshez, annál is inkább, mert a munkaerő­gazdálkodást magára vállalta, át­véve ezt a munkakört az iparügyi minisztériumtól. Az idő sürget és az ország érdeke megköveteli, hogy a munkaerőgazdálkodás kérdése a legrövidebb időn b­elü­l tető alá jusson. Valutára és törtaranyra is kiterjed az új valutarendelet Több, a stabilizációval kapcsolatos kér­désről fontos intézkedések jelentek meg. Ilyen az új valutarendelet, amely a na­pokban jelenik meg. A valuta üzérkedés

Next